Tartalom

Kategória: 2012/ 1

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Ásványi Ilona: Helyzetkép az egyházi könyvtárak muzeális és külön(leges)gyűjteményeiről a XXI. század elején 3-20
Szabó László István: “Timeo hominem unius libri”. Gondolatok könyvről, olvasásról, könyvtárról 21-25

FÓRUM
Horváth Sándor Domonkos: Nemzetállami könyvtárügy alulnézetben. Széljegyzet Balogh András tanulmányához 26-29

MŰHELYKÉRDÉSEK
Sebestyénné Horváth Margit: A kistérségi könyvtári ellátás fejlesztése a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban. A TextLib integrált könyvtári rendszer alkalmazása a szolgáltatásban 30-36
Péterfi Rita: Mi a helyzet a szabadon választottakkal? A könyvtárba járó középiskolások és a könyvek 37-43
Körmendi Attila – Pataky Nóra – Nagy Erzsébet Viktória: Az Alkonyat olvasói népszerűsége a pszichostrukturális elemzés tükrében 43-49

HISTÓRIA
Lengyel András: Alapozó évek 50-54

PERSZONÁLIA
Zimányi Magdolna: Legeza Ilona (1950-2011) 55-57

KÖNYV
Gaálné Kalydy Dóra: Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban 58-59
Mezey László Miklós: Századokat átívelő évtizedek 60-62
Villányi Péter: Egy kisváros nagy ünnepe 62-64

Helyzetkép az egyházi könyvtárak muzeális és külön(leges)gyűjteményeiről a XXI. század elején

Kategória: 2012/ 1

Ha egy könyvtár gyűjteményéről beszélünk, a következőkről kell szólnunk: a könyvállomány jellege, nagysága, állapota, feldolgozottsága, szolgáltatása. Ezeket a szempontokat meghatározza a “humánerőforrás”, vagyis, milyenek a személyi feltételek az adott könyvtárban.

Könyvtár? Levéltár? Múzeum?

Ha az egyházi könyvtárak “csoportját” kívánjuk bemutatni, fontos megjegyeznünk, hogy ezekkel a könyvtárakkal gyakran szervezeti, gazdasági, irányítási vagy egyéb szempontból sajátosan együttműködik az (egyházi) levéltár vagy (egyházi) múzeum, esetleg mindkettő. Gyakran az intézmények nevében is a “gyűjtemény” kifejezés szerepel, arra utalva, hogy e név alatt nemcsak könyvtár működik. Az ún. (muzeális) teremkönyvtár1 – amelynek eredeti célja az volt, hogy a díszes könyvtárterem kiállítások rendezésére is alkalmas legyen – egyben múzeum is, mind a mai napig.
Ha megválaszolni nem is tudjuk, meg nem kerülhetjük azt a kérdést, hogy mi számít könyvtári és mi levéltári dokumentumnak? Ez a kérdés napjainkban is gyakran gerjeszt vitákat a szakmabeliek között. Vajon a könyv formátumú, de tartalmát tekintve oklevélgyűjtemény, a Liber Ruber, amelyet a pannonhalmi Főapátsági Levéltár őriz, könyvtári vagy levéltári dokumentum? Vajon biztosan oktalan-e az, aki a nyelvemléknek számító Tihanyi Apátság Alapítólevelét a Főapátsági Könyvtárban keresi, holott szintén az apátsági levéltár őrzi. A könyvtárban őrzött flamand hóráskönyvekre emlékeztető díszítésű Pannonhalmi Hóráskönyv vagy a Pannonhalmi Evangelistarium nem műkincs-e, “muzeális” tárgy-e, s mint ilyen, nem a Főapátsági Gyűjteményeknek nevezett múzeumba való-e? (tovább…)

Címkék: , ,

“Timeo hominem unius libri”*

Kategória: 2012/ 1

Gondolatok könyvről, olvasásról, könyvtárról

A könyvekben található kiterjedt és mélyen magvas gondolatok milliónyi apró igazságból épültnek fel. A teremtő szándék, az ihlet, a fantázia elragadja a szerzőt, majd magával ragadja az olvasót, és mint egy tornádó tölcsére felkapja és távoli, ismeretlen világokba repíti. A regény, a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleépített, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Az igazán értékes könyveket, ha újra és újra elolvassuk, mindig kissé másként értelmezzük, kissé más kincseket találunk benne. Mintha valaki titokban még írt volna hozzá az éjszaka. A könyv olyan, mint a partitúra a zenész számára, beavatatlannak csak hangjegyek, mint ahogy a könyv is csak betűk sokasága, és a tartalom rejtve marad a felszínes szemlélő előtt, viszont megmutatja kincseit annak, aki kíváncsian és fogékonyan tekint bele. Sajnos, sokan nem hallják ezt a zenét.
Minden könyv más, pedig mindegyikben nagyjából ugyanazok a szavak vannak, csak más sorrendben, és a szerzők mégis újra meg újra rengeteg mindent el tudnak mondani általuk. Az olvasás tehát bensőséges kapcsolat, akár az érzelmes ölelés, ami meghitt és intim: elzár a külvilágtól, nem létezik idő és tér számunkra, ha elragad bennünket a fantázia. Nagyapám mondta annak idején az alvó, a szeretkező és az olvasó embert nem illik zavarni. A könyv halhatatlanná teszi a szerzőt, a szereplőket, és amíg olvassuk, talán minket is. De legyünk óvatosak, mert a csupán információkra éhes ember mindent összeolvas, fel akarja falni az egész világot, és egész vallást építhet fel magának a könyvekből, ha tévutakra viszik az áltudományos okoskodások. (tovább…)

Címkék: ,

Nemzetállami könyvtárügy alulnézetben. Széljegyzet Balogh András tanulmányához

Kategória: 2012/ 1

A szerző nagy ívű és szélesen hömpölygő gondolatfolyamot vetett papírra, Könyvtárak a globalizáció korában 2.0. Bevezetés a könyvtárügy nemzetközi politikai gazdaságtanába: könyvtári globalizáció alulnézetben címmel (lásd: Könyv, Könyvtár Könyvtáros, 2011. 11., 12. sz.). Igencsak érdemes megjegyezni ezt a címet, és vissza-visszapillantani rá, hogy emlékeztessen, ez a hatalmas terjedelmű írás lényegében politikai gazdaságtan. A könyvtár ugyanis csak ürügyül szolgál a szerző téziseinek alapos kibontására, amelyekhez vélhetően szűkösnek érezte a rendelkezésére álló negyven flekknyi terjedelmet, így azt “bevezetésnek” titulálta.
A “bevezetés” szó használata tankönyvízűségre utal, a tankönyvízűség pedig egyfajta objektivitásra, ettől azonban e sorok olvastán nem kell tartanunk: valójában egy téma köré csoportosított, magas színvonalon megkomponált intellektuális csapongással van dolgunk.
A téma a gazdaságpolitika, annak világgazdasági és világpolitikai összefüggései és ezeknek a könyvtári vonatkozásai. Időnkint szubjektív koncepcióval, máshol más szerző téziseinek idézésével alátámasztott elméletekkel, helyenként utalásokkal a különféle összeesküvés-elméletekre, a szerző sugalmazott (?) egyetértésével. Persze, attól, hogy ezer összeesküvés-elmélet badarságnak bizonyul, korántsem biztos, hogy nincs egy ezeregyedik. Mindazonáltal gazdaságpolitika, imperializmus és globalizáció-bírálat, terrorizmus, digitalizáció és RFID békésen elfér egymás mellett, de ami miatt figyelmet érdemlő munka, az nem más, mint a szerző nyilvánvaló olvasottsága, absztrakciós készsége, és azok a gondolatébresztő könyvtár-filozófiai felvillanások, amelyek miatt igazából érdemes elolvasni ezt a tanulmányt. (tovább…)

Címkék: ,

A kistérségi könyvtári ellátás fejlesztése a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban A TextLib integrált könyvtári rendszer alkalmazása a szolgáltatásban

Kategória: 2012/ 1

A megyei könyvtár szerepe a kistérségi könyvtári ellátásban

Zala megye önkormányzati könyvtárhálózatában a központ szerepét betöltő Deák Ferenc Megyei Könyvtár megalakulásától kezdve szervezi és koordinálja Zala megye könyvtári ellátását. A megye aprófalvas településszerkezetű, így mindig nagy feladatot jelentett megszervezni, hogy a községekben élők is hozzájussanak a könyvtári szolgáltatásokhoz. A rendszerváltozás után volt egy hosszú időszak, amikor a községek ellátásában a megyei könyvtár közvetlenül nem vett részt, hanem koordinálta a községi ellátást biztosító ellátórendszerek működtetését, amelyet Zalában a városi könyvtárak vállaltak magukra, és szakmai módszertani segítséget nyújtott a megye könyvtárai számára. 2007-től azonban változás következett be, az intézmény ismét felvállalta számos kistelepülésen az ellátókönyvtári feladatokat a zalai Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben.
A KSZR a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által 2004-ben kidolgozott komplex program, ennek célja, hogy a kistelepülésen élők közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek – igényüknek megfelelően – a hatékony és minőségi könyvtári szolgáltatásokhoz. Miután ismertté vált ez a koncepció számunkra, a megyei könyvtárban kidolgoztunk egy tervezetet arról, hogyan lehetne korszerűbbé tenni a Zala megyei községi könyvtári ellátást. (tovább…)

Címkék: , , ,

Mi a helyzet a szabadon választottakkal? A könyvtárba járó középiskolások és a könyvek

Kategória: 2012/ 1

Az előzményekről

Egy évtizede már, hogy kifejezetten a középiskolás korosztály olvasási szokásainak vizsgálatára az OSZK olvasáskutatási műhelyében utoljára sor került. Akkor, 2001-ben Nagy Attila vezetésével hét hazai kisváros középiskolájában tanuló 1100 diák – többek között – olvasási és művelődési szokásairól készült helyzetjelentés.1
Jelen kutatásunk egyik oka, hogy az említett vizsgálat óta éppen eltelt egy évtized, a másik pedig, hogy 2009-től minden évben egy-egy korosztály könyvtári kölcsönzéseit vizsgáltuk, és most jutottunk el a 15-17, illetve a 18-20 évesekhez. Tehát ezt megelőzően 2009-ben a 10-12 évesek2, 2010-ben pedig a 13-14 évesek3 adatait elemeztük. Már akkor is arra voltunk kíváncsiak, hogy az általánosan elterjedt évenkénti egy kötelező olvasmány mellett a diákok olvasnak-e egyebet, s ha igen, akkor mit. Nyolc kisvárosi könyvtár kölcsönzési adatsorait tekinthettük át, és kerestük a választ kérdéseinkre. Mint akkor, most is a SZIKLA integrált könyvtári rendszerből nyertük az adatokat, amelyek által bepillantást nyerhettünk négy dunántúli és négy Pest megyei kisváros beíratkozott olvasónak kölcsönzési szokásaiba. Az említett nyolc város, ahonnan adataink származnak: Celldömölk, Kőszeg, Sárvár és Vasvár, valamint Érd, Gödöllő, Százhalombatta és Szentendre. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Szilágyi Lorándnak és Büki Balázsnak, a NetLib Kft. munkatársainak, hogy leválogatták és rendelkezésünkre bocsátották az adatokat. (tovább…)

Címkék: ,

Az Alkonyat olvasói népszerűsége a pszichostrukturális elemzés tükrében

Kategória: 2012/ 1

Bevezetés

2005 októberében a Little, Brown and Company egy ismeretlen író, Stephany Meyer könyvét adta ki. Az Alkonyat (Twilight) egy tinédzser lány, Isabella (“Bella”) Swan történetét mondja el, aki a kisvárosba költözve egy különös fiút ismer meg az iskolában. Bella szerelmes lesz a fiúba, akiről később kiderül, hogy vámpír.
Az Alkonyat hatalmas sikereket ért el világszerte; negyedik részét, a Breaking Down-t az év gyerekkönyvének választották 2008-ban Angliában. Az Alkonyat minden része felkerült a The New York Times bestsellerlistájára.
Az Alkonyatnak széles rajongói tábora van. A rajongók elsősorban gyerekek, serdülők és fiatal felnőttek, akik több alkalommal elolvassák a könyveket, megnézik a filmeket, és összegyűjtenek minden információt, amely a színészekkel és a filmben szereplő karakterekkel kapcsolatos. Napjainkra ez szinte jelenséggé vált, ezért érdemes áttekinteni, mi lehet olyan vonzó a fiatalok számára ebben a műben. A publikáció a továbbiakban ezt a célt szolgálja, illetve bemutatja a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár és Művelődési Központ felmérését a vámpírirodalommal kapcsolatos olvasói szokásokról. (tovább…)

Címkék: , , ,

Alapozó évek

Kategória: 2012/ 1

Életem egy viszonylag rövid, de jelentős szakaszában, 1973 őszétől 1980 tavaszáig könyvtárosként dolgoztam. Friss diplomásként, egy nehéz nyár után, szeptember 1-jétől lettem a szegedi egyetemi könyvtár (akkori hivatalos nevén, a JATE Központi Könyvtára) munkatársa. Az igazgató, Havasi Zoltán, aki 2010-ben halt meg, szeptember 1-jével lett az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese, de utolsó szegedi igazgatói döntésével engem még szerződtetett. A helyi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj szerkesztőségéből ismert, ahol ő egy ideig (félig-meddig névleges) főszerkesztő volt (a tényleges szerkesztői munkát már akkor is helyettese, Ilia Mihály végezte), én pedig be-bejártam a szerkesztőségbe. A törekvő ifjú tehetségek egyikének számítottam, olykor-olykor már publikáltam a lapban. Havasi, amikor álláshoz juttatott, ezt a szerepemet is honorálta. Máig hálás vagyok neki érte. S nemcsak azért, mert Szegeden maradhattam, a tudományos munka szempontjából fontos kulturális infrastruktúra (egyetem, könyvtár, levéltár) közelében, de azért is, mert a könyvtárban egy olyan szellemi műhelybe kerültem, amelyik ösztönzően hatott rám, s a nagy fölkészülés, az alapozás éveit hozta meg számomra.
A könyvtár akkor az egyetem Dugonics téri, központi épületében volt, az alsó két szinten. (Fölötte a rektori hivatal és a gazdasági hivatal helyiségei húzódtak.) Ez az épület, amely ma is az egyetemé, nevezetes épülete Szeged modern kori történetének. Már Ferenc József császár és király is megfordult benne, egyik – első emeleti – helyiségében pedig Horger Antal professzor oktatta ki renitens hallgatóját, József Attilát “a jövő generáció” nevelésére való alkalmatlanságáról. Eredetileg persze ez sem könyvtárnak épült, de a város “elegyetemesítése” (1921) után, az ide került könyvtár hamar “belakta”, s magához, funkciójához hasonította. Számomra ma is sokkal inkább ez a könyvtár, mint a mai, modern épület, a maga plázaszerűségével. (tovább…)

Címkék: ,

Legeza Ilona (1950-2011)

Kategória: 2012/ 1

Legeza Ilona súlyos betegséggel vívott hosszú küzdelem után 2011. szeptember 9-én hunyt el. Szeptember 14-én a miskolci Mindszent-téri temetőben sokan kísérték utolsó útjára.
Nevét, munkáját több mint háromezer, mértékkel, jó ízléssel megfogalmazott könyvismertetője, és több, színvonalasan szerkesztett honlapja tette ismertté és tiszteltté mindenütt, ahol könyvek iránt érdeklődő emberek magyar nyelven használják az internetet.
Hatgyermekes görög katolikus lelkészcsalád második gyermekeként született, édesanyja kémia-fizika szakos tanár volt. Középiskolai tanulmányait a debreceni Svetits Katolikus Gimnáziumban kezdte, de egy krónikus betegség miatt sok időt kellett kórházban töltenie. Csak magántanulóként érettségizhetett a sárospataki református gimnáziumban. Korán férjhez ment, húszéves volt, amikor fia megszületett, aki ma jó nevű szemészorvos, négy gyermek édesapja. Ilona rövid ideig könyvtárban dolgozott, és munkája mellett tanult. Magyar-könyvtár szakon végzett, de betegsége miatt már fiatalon rokkantsági nyugdíjba került. 35 éves kora körül vesztette el látását. Mindvégig, élete utolsó napjaiig tevékeny és önálló életet élt. Aktív szerepet vállalt a vakok szervezeteiben. Megértő és szerető társat talált Csapó Endrében, az ugyancsak vak programozó matematikussal harmonikus, egymást támogató kapcsolatban éltek. (tovább…)

Címkék:

Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban

Kategória: 2012/ 1

A Könyvtári Intézet 2007-ben indította útjára a A jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez című sorozatát. Ennek negyedik darabja Sohajdáné Bajnok Katalin műve, a Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban. A szerző munkájába beépítette a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban (amely Az Év Könyvtára volt 2008-ban) működő jó gyakorlatokat, a szerzett tapasztalatokat, valamint más könyvtárak ilyen irányú gyakorlatába is bepillantást ad.

Elsőnek a könyvtári szolgáltatások sajátosságait és típusait mutatja be a szerző. Részletesen leírja a termékek és szolgáltatások különbségeit, és az ezekből eredő problémák kiküszöbölésének módjait. Olyan megoldási lehetőségeket kínál olvasóinak, amelyek jól hasznosíthatók a napi munkában (többek között bemutatja, hogy a szép, kellemes környezet, a magas színvonalú IT-eszközök milyen pozitív hatást gyakorolnak felhasználóinkra, valamint arról is képet kap az olvasó, miként lehet a felhasználói igények elébe menni). Olyan összefüggésekre is rávilágít, amelyek megvalósításához nincs szükség anyagi forrásokra, mégis nagyon nagy hatással vannak a szolgáltatások minőségére. Ezek sorában kiemelt jelentősége van a munkatársak kiválasztásának, a “frontszemélyzet” empátiakészségének, rugalmasságának.
A szerző egy csokorba szedi a szolgáltatásokra hatással lévő alapvető jogszabályt (1997. évi CXL. törvényt), a nemzetközi irányelveket, normatívákat, a könyvtárosok körében talán kevésbé ismert CERTIDoc szakmai minősítő rendszerét, hangsúlyozva, hogy a könyvtári szolgáltatások egyik meghatározó eleme mindenképpen maga a könyvtáros. A könyvtáros szakmai felkészültsége és tapasztalata jelentőségének taglalása mellett részletet találunk A magyar könyvtárosok etikai kódexéből is, amely a könyvtárostól megkívánt viselkedési és kommunikációs elvárásokat írja le. (tovább…)

Címkék: ,

Századokat átívelő évtizedek

Kategória: 2012/ 1

“Az a hat évtized, amelyre most emlékezünk, Szeged-Alsóvárostól átívelte egész Európát, sőt olykor átcsapott a tengeren túlra is, hogy azután ismét Szegeden állapodjon meg. Ugyanígy munkássága századokat ívelt át, kötött össze…” – írja a Zombori István muzeológus-történész hatvanadik születésnapja alkalmából megjelent kötet szerkesztője, az ünnepelt kollégája, Tóth István. A Szegeden folyó igen élénk történettudományi kutatómunka, illetve a helyi és Csongrád megyei muzeológia egyik meghatározó alakját köszöntő kötet akár rendhagyónak is nevezhető. Ugyanis nem hagyományos “Festschrift” készült a Móra Ferenc Múzeum műhelyében, hanem olyan – és igazán méltó – összeállítás, amely kizárólag az ünnepeltről szól, az ő munkásságát reprezentálja. Amíg a hagyományosnak mondott születésnapi köszöntő kiadványok, tanulmánykötetek rendszerint az ünnepelt tanítványainak, barátainak, kollégáinak és tisztelőinek dolgozatait tartalmazzák, addig ez a korántsem “alkalmi” kiadvány az ünnepeltet mutatja be, és munkásságának legjaváról ad terjedelmével is imponáló áttekintő válogatást. (tovább…)

Címkék: ,

Egy kisváros nagy ünnepe

Kategória: 2012/ 1

Már az első mondatban meg kell cáfolnom a saját magam által adott címet. A Tengöri Hereberi atyámuram című, csongrádi népmeséket tartalmazó kötet megjelenése nem csupán egy kisváros, Csongrád nagy ünnepe, hanem az egész magyar néprajztudomány, sőt bátran mondhatjuk: a magyar művelődéstörténet kivételes eseménye. Nagy nyeresége a magyar kultúrának, ha egy kiemelkedő tudós, esetünkben a jeles néprajzkutató, Katona Imre életműve halála után válik teljesebbé. A csongrádi népmeséket gyűjtő Katona Imre éppen tíz éve, 2001-ben hagyott itt bennünket. Szellemi nagyságának bizonyítéka azonban, hogy munkássága nem zárult le halálával, hanem jó néhány kötettel gazdagodott az azóta eltelt időben. Ezek a következők:
Néprajz és gyermekvilág. Pont Kiadó. Budapest, 2001.
Szépen szóló madárka. Népdalaink szöveges üzenete. Masszi Kiadó. Budapest, 2002.
Ötvenöt magyar népmese. Katona Imrével Pintér Lajos beszélget. Szegedi Tudományegyetem BTK Néprajzi Tanszék-Városi Önkormányzat, Csongrád. Szeged-Csongrád, 2002.
Tisza szélin, Duna hosszán. Úti feljegyzések, utolsó beszélgetések. Masszi Kiadó. Budapest, 2004.
Még nincs vége a dalnak. Írások a drávaszögi, szlavóniai, bácskai és temesközi magyar folklórról. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. Budapest, 2006.
Tengöri Hereberi atyámuram. Palásti Annuska meséi. Katona Imre csongrádi népmesegyűjtése 1941-42-ből. Csongrád Megyei Levéltár. Csongrád, 2011. (tovább…)

Címkék:

Címkék