„A hatékony elektronikus könyvtári szolgáltatások feltétele a szerzői jogilag védett alkotások tekintetében az automatizált jogosítási folyamatok kialakítása. Ez egyrészt a jogosultkutatás, másrészt a jogdíjak beszedésének és kifizetésének automatizálását jelenti, amely közös jogkezelés keretében valósulhat meg. A jogosítási folyamat a jogalkotás eszközeivel is egyszerűsíthető, az engedélyezési mechanizmusok alóli kivételek bevezetésével vagy a felhasználási jogok korlátozásával. A fentiekből látható, hogy a Parlament mindkét megoldást magáévá teszi a kereskedelemi forgalomban nem kapható művek felhasználásának megkönnyítése érdekében. A Parlament 2018. szeptemberi döntése nyomán ily módon egy lépéssel közelebb kerültünk a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogi státuszának rendezéséhez.” (Halász Annamária)
„A gyermekkönyvtáraknak ki kellene szolgálnia a babák és kisgyermekek szükségleteit, ami támogatja a felfedező tanulás, az érzékelés és a későbbi írást-olvasást megalapozó literációs tudatosság fejlesztését. A gyermekek fejlődésének korai szakaszában be kell vezetni és erősíteni kell olyan literációs készségeket, mint a beszédprodukció, a beszédhanghallás és beszédértés, valamint az olvasás. Ehhez a szülők és gondozók számára rendelkezésre kell álljanak zenék, könyvtárban használható játékszerek, valamint olyan terek, amelyek alkalmasak drámajátékra, a háztartási és a társadalmi ismeretek játékos elsajátítására, a tudományos ismeretterjesztésre. E témákban képzési alkalmakat és kézműves foglalkozásokat kell kínálni a szülők és mindazok számára, akik gyermekekkel foglalkoznak.” (IFLA – Útmutató a babáknak és kisgyermekeknek nyújtott könyvtári szolgáltatásokhoz)
„A könyvtárosok vállalhatják, hogy szakmai segítséget adnak a régi gyűjtemény védelmében, feltárásában, digitalizálásában a helyi és a virtuális értékőrzésben. Érdemes-e ezt vállalni? Mindenképp, de nem erőn felül, és szorosan együttműködve a településen mindenkivel, akivel csak lehet. Érdemes nemcsak a polgármesterekkel, hanem az épületet gondozó minden emberrel kapcsolatot tartani, megbeszélni velük, hogy rendezvények vagy az épületben végzendő munkák során hogyan is kell védeni a gyűjteményt. (…) Akkor sikeres tevékenységünk, ha a gyűjtemény nem zárt múzeummá válik, hanem egy izgalmas falutörténeti szolgáltatássá, ha a gondozásába bevonjuk a helyben alkalmas önkénteseket, felvértezve őket a megfelelő ismeretekkel, és ha a hangsúly emellett is az olvasáson, a friss könyvtári állomány intenzív használatán marad.” (Kardos Ferenc)
A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek helyzetének jogi rendezésére irányuló célkitűzés az Európai Unióban egy jelenleg még elfogadás alatt álló szerzői jogi reformcsomag része. A jogalkotási folyamat az érdekeltek széleskörű bevonásával és érdekeik figyelembe vételével, megalapozott előkészítő lépések mentén halad előre. Az első kezdeményezéseknek egészen 2006-ig visszanyúló gyökerei vannak, azonban csak 2016-ban született meg az a normaszöveg szintű javaslatot tartalmazó irányelvtervezet2, amely 2018 szeptemberében került az Európai Parlament elé. Az irányelvtervezetet az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én első olvasatban elfogadta. A Parlament e döntésének apropóján tekintjük át az eddigi uniós jogalkotási folyamat eredményeit. (tovább…)
Címkék:
kereskedelmi forgalomban nem kapható művek,
szerzői jog
ELSŐ RÉSZ
Jelen útmutató a 0-1 éves babákra és az 1-3 éves kisgyermekekre, illetve családjaikra, valamint a legfiatalabbak korai olvasásfejlesztését támogató intézmények szolgáltatásaira fókuszál. (tovább…)
Címkék:
gyermekkönyvtár,
literációs fejlesztés,
olvasóvá nevelés
A dél-zalai falvakban végzett könyvtári módszertani munka során, melyet ma a KSZR keretei közt végzünk, többször találtunk rá 1945 előtti kiadású könyvek gyűjteményére, kéziratos vagy nyomtatott iratokra. Volt ahol padláson, zsákban, szétszórva, volt ahol zárt, fűtetlen helyiségben találtunk rá, de volt, ahol becsben tartották ezeket a könyveket, de ekkor sem váltak a helyi közösség közkincsévé, a település lakói elől elzárva kallódtak. Néha megkérdezték a kilátogató vagy ott dolgozó könyvtárost, segítőt arról, hogy milyen értékkel bírnak az ott talált könyvek, kéziratos dokumentumok. Ilyenkor volt arra mód, hogy a kolléga, könyvtári segítő – ismeretek és segédletek hiányában – felajánlja a könyvtári hálózatban elérhető szakmai segítséget. (tovább…)
Címkék:
helytörténet (Pölöskefő),
helytörténet (Zalamerenye),
kézirattörténet (19–20. század),
könyvtörténet (17–20. század)
Nyomozás a krimi világában – vetélkedő az iskolai diáknapon
A diáknapra szervezett vetélkedő célja az volt, hogy játékos feladatokon keresztül, kötetlen formában népszerűsítse a könyvtárat és az olvasást. Fel szerettem volna hívni a figyelmet az új beszerzésekre1 és a krimi műfajára, amely nem olyan népszerű a középiskolás fiúk körében. (tovább…)
Címkék:
iskolai könyvtár,
olvasásnépszerűsítés
Egy „olvasmányos” könyvet tartok a kezemben… abban az értelemben is, hogy hangulatos olvasnivaló, amelyet nem lehet letenni, de olyan vonatkozásban is, hogy olvasmányélményekről szóló írások sorát tartalmazza.
Bényei Miklós ebben a könyvében érdekes megközelítésben ír legutóbbi irodalmi élményeiről, amelyek valójában nem voltak számára újdonságok, hiszen ezúttal olyan könyveket vett kézbe, olvasott újra, amelyeket gyermekfejjel vagy később fiatal felnőttként lapozgatott. Ezek között ott van az első „igazi”olvasmányélmény (Bazsov: Kővirág), aztán az iskolai kötelező és ajánlott olvasmányok, a valakitől kapott, különféle témájú ajándékkönyvek és minden más is, amihez sikerült hozzájutnia. (tovább…)
Címkék:
Bényei Miklós (1943– ),
olvasás
Kerekes Pál – Kiszl Péter: Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018.
Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények
„Az e-book arénában végtelenül peregnek a produkciók.” (15. o.) Mindannyian tudjuk, hogy az e-könyvek és e-szövegek megjelenése korábban elképzelhetetlen mértékben felgyorsult. Az is közismert, hogy az interneten fellelhető szövegek többnyire mindenki számára ingyenesen elérhetőek. De vajon valóban tisztában vagyunk-e a (korlátlan vagy éppen korlátozott) lehetőségeinkkel? Vajon valóban ismerjük-e azokat az ingyenesen elérhető oldalakat, ahol megtalálhatjuk a világháló talán legnagyobb kulturális lehetőségeit, a szabadon elérhető szöveggyűjteményeket és könyveket? Tisztában vagyunk-e a legális ingyenesség számtalan fajtájával? (tovább…)
Címkék:
digitális szövegek,
online szöveggyűjtemények
Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek. Budapest: Gondolat Kiadó, 2009. 175 p.
Komenczi Bertalan az Eszterházy Károly Egyetem Médiainformatikai Tanszékének az oktatója. Elektronikus tanulási környezetek című könyvének megírását a szerző fő kutatási területe, az elektronikus tanulási környezetekben alkalmazott modellek, módszerek és stratégiák, valamint az ehhez kapcsolódó szemléletek és jövőképek megfogalmazása motiválta. Ezek között is kitüntetett szerepet kap kutatómunkájában az e-learning módszertani és technikai lehetőségeinek a vizsgálata, valamint az informatika, a kommunikációs technológiák lehetőségei és hatásuk a közoktatásra és a társadalomra. (tovább…)
Címkék:
e-learning,
elektronikus tanulási környezet
Címkék