Tartalom – 2020/9

Kategória: 2020/ 9

Műhelykérdések
Győri Krisztina – Maszlag-Lénárt Mónika – Tóth Gabriella:
A Bookstart program tapasztalatai a Gödöllői Városi Könyvtárban

Konferenciák
Mátyás Melinda: „Esélyeink és kihívásaink a digitális transzformáció világában” Networkshop – 2020. szeptember 1–4.

Tanulmány
Pavol Rankov – Milan Regec: Közösségi média vagy embertelen média?

Könyv
Gyuricza Andrea: „Vagyunk, mint a kő, vagy létezünk, mint az ember?”
(Monok István: Könyvtári (?) problémák)

Pogány György: „A tudomány ekként rajzolja világát”. Doktoranduszok tanul-
mányai („A tudomány ekként rajzolja világát”. Irodalom, nevelés és történelem metszetei. I.,
Szerk. Fodor József Péter, Mizera Tamás, Szabó P. Katalin)

Székelyné Török Tünde: Kertész Imre bibliográfia, 1975–2016
(Hafner Zoltán: Kertész Imre művei. Bibliográfia, 1975–2016)

Ízelítő a lapszámból

Kategória: 2020/ 9

„2016-ban egy négyéves projekt vette kezdetét a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központban. Egy iskolai osztály olvasási szokásait kezdtük el nyomon követni, hogy megvizsgáljuk, hogyan változik az olvasási kedv, hogyan alakulnak az olvasási szokások az idő múlásával, amennyiben kiemelt figyelmet fordítunk egy adott célcsoportra. A projektet azzal a reménnyel indítottuk útjára, hogy amennyiben sikeres lesz, kiterjeszthetjük minden gödöllői első osztályosra, és ezzel még kiskorban megalapozhatjuk a gyerekek olvasási hajlandóságát. […] A bookstartos gyerekek már első osztályban könyvet kaptak a kezükbe. Kön­nyű volt olvasni, érdekes volt számukra a történet, ezért valószínűleg jobban megszerették az olvasást, mint a kontrollosztály tanulói. Ezért is fontos, hogy az olvasni tanuló gyerekek kezébe olyan könyv kerüljön, ami az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő. Egy jó tanító vagy egy jó könyvtáros útmutatásai alapján a kisdiákok könnyen juthatnak számukra érdekes olvasnivalóhoz, ami fo­lyamatosan növeli az olvasási kedvet.” (Győri Krisztina – Maszlag-Lénárt Mónika – Tóth Gabriella: A Bookstart program tapasztalatai a Gödöllői Városi Könyvtárban) (tovább…)

A Bookstart program tapasztalatai a Gödöllői Városi Könyvtárban

Kategória: 2020/ 9

2016-ban egy négyéves projekt vette kezdetét a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központban. Egy iskolai osztály olvasási szokásait kezdtük el nyomon követni, hogy megvizsgáljuk, hogyan változik az olvasási kedv, hogyan alakulnak az olvasási szokások az idő múlásával, amennyiben kiemelt figyelmet fordítunk egy adott célcsoportra. A projektet azzal a reménnyel indítottuk útjára, hogy amennyiben sikeres lesz, kiterjeszthetjük minden gödöllői első osztályosra, és ezzel még kiskorban megalapozhatjuk a gyerekek olvasási hajlandóságát. A projekt bevezetése előtt tanulmányoztuk a hazai és külföldi jó gyakorlatokat is. (tovább…)

Címkék: , , , , , ,

„Esélyeink és kihívásaink a digitális transzformáció világában”

Kategória: 2020/ 9

Networkshop – 2020. szeptember 1–4.

A 29. Networkshop címben idézett mottója igen találónak bizonyult az idei konferenciához: a megrendezése is kihívást jelentett, mivel a koronavírus-járvány miatt az eredeti áprilisi időpontot el kellett halasztani szeptemberre, majd végül az újabb hullám kezdete miatt a digitális transzformáció eszköztára adott lehetőséget a rendezvény megtartására: sok más eseményhez hasonlóan a virtuális térben valósult meg. A szervezők ez alkalommal a Microsoft Teams videokonferencia-platformot használták az előadások közvetítéséhez. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

KÖZÖSSÉGI MÉDIA VAGY EMBERTELEN MÉDIA?

Kategória: 2020/ 9

Bevezetés

Ez a transzdiszciplináris áttekintés arra törekszik, hogy kapcsolatot találjon a fogalmak és az elméletek között, amelyek a különféle társadalomtudományok és humán tudományok diskurzusaiban hagyományosan kialakultak. Egy széles körű transzdiszciplináris megközelítésre esett a választás, mivel a téma metakontextus összehasonlítást igényel. Általában az információtudományi kutatások elsősorban a tudományos kommunikációra, annak résztvevőire és a tudásmenedzsmentre összpontosítanak. Ez a fókusz azonban hajlamos arra, hogy a közösségi hálózatokon folyó tudományos kommunikációt, valamint közreműködőiket – a hálózat kommunikációját megkönnyítő tudósokat – a szakmai és a magánhálózatok, valamint információs környezetük átfedését tükrözze. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , ,

„Vagyunk, mint a kő, vagy létezünk, mint az ember?”

Kategória: 2020/ 9

Könyvtári (?) problémák / Monok István. – Budapest : MTA KIK, 2020. –
272 p. ; 24 cm

 

 

 

 

 

 

 

 

(tovább…)

Címkék: , , , ,

„A tudomány ekként rajzolja világát”

Kategória: 2020/ 9

„A tudomány ekként rajzolja világát” : Irodalom, nevelés és történelem metszetei. 1., Tanulmánykötet / szerk. Fodor József Péter, Mizera Tamás, Szabó P. Katalin. – Bp : Eötvös Loránd Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzat ; Eger : Eszterházy Károly Egyetem Doktorandusz Önkormányzat ; Bp. : Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztály. – 2019. – 347 p.

 

 

 

 

 

 

Doktoranduszok tanulmányai

Az 1994-ben elfogadott Akadémiai Törvény a Magyar Tudományos Akadémia hatáskörét a teljes magyar tudományos életre és valamennyi, tudományos fokozattal rendelkező kutatóra kiterjesztette a köztestületi tagság megalkotásával. A köztestületi tagok ugyan nem tagjai az MTA-nak, lazábban kötődnek a testülethez, de a jelenleg mintegy 16 000 fős közösség értelemszerűen a magyar tudományosság legátfogóbb grémiuma. A kutatói utánpótlás műhelyei az egyetemek doktori iskolái; az a diszciplína, amelynek nincs doktori képzése, vagy nagyon újonnan önállóvá váló szakterület és még nem tudta kialakítani tudományos infrastruktúráját, vagy pedig a tudománypolitika döntési helyzetben lévő vezetői számára nem egyértelmű az adott terület vitathatatlanul tudományos mivolta. (tovább…)

Címkék: , , , , , , ,

Kertész Imre bibliográfia, 1975–2016

Kategória: 2020/ 9

Hafner Zoltán: Kertész Imre művei. Bibliográfia, 1975-2016. [Budapest], Kertész Imre Intézet, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2020. 111 p.

 

 

 

 

 

 

 

 

“A tehetség olyasmi, amit nem lehet megmagyarázni” – írta Heller Ágnes Kertész Imre halálára a Magyar Narancs1 hasábjain megjelent nekrológjában. Az írót a kezdetben visszhang nélkül maradt Sorstalanság című regénye helyezte reflektorfénybe még a Nobel-díj elnyerését megelőzően, a díj pedig „irodalmi királlyá koronázza”2 őt. Írói pályafutása azonban jóval korábbra tehető (első regénye megjelenésekor 46 éves volt), az 1955-től született jegyzetei, írásai a Sorstalanság alapanyagának tekinthetők, magán a regényen pedig 13 éven át dolgozott. E mű tökéletessége ellenére sem tekinthető Kertész Imre egykönyves szerzőnek, például a Kaddis a meg nem született gyermekért, Az angol lobogó, a Gályanapló az irodalomtudósok és a széles közönség elismerését egyaránt kiérdemelte. (tovább…)

Címkék: , , ,

Címkék