Tartalom

Kategória: 2001/12

Könyvtárpolitika
Pegán Anita: “Az elképzelés: egy egységes intézmény”. Beszélgetés Komlósi Józseffel, a székesfehérvári Megyei Könyvtár igazgatójával 3
A könyv metamorfózisai 7

Fórum
Győri Erzsébet: Hozzászólás egy nézetcseréhez 16

Műhelykérdések
Gáncsné Nagy Erzsébet: A megyei és a városi könyvtárak helyismereti gyűjteményeiben 2000 áprilisában és októberében végzett használói igényfelmérés tapasztalatai 18

História
Pogányné Rózsa Gabriella: Petrik Géza magyar könyvészetei a katalogizálásról alkotott korabeli nézetek tükrében 24
Hencz Hilda: A bukaresti magyar sajtó a XIX. században 39

Úton
Moldován István: Az internetes magyar-magyar kulturális kapcsolattartás 52

Könyv
Lukáts János: Ahol tudósok tanítanak… 54

Tartalom

Kategória: 2001/11

Könyvtárpolitika
Tíz éves a
Könyvtárellátó. Államtitkári köszöntő 3
Kunyhóból palota. Jegyzetek az Országos Idegennyelvű Könyvtárról 5
Könyvtárpártoló Önkormányzat 2001. 10

Fórum
Pintér László: Hőskor vagy őskor? Azok a csodálatos ötvenes évek…  12

Műhelykérdések
Arató Antal: Milyen emberek az írók. avagy  az író-olvasó találkozók hatékonyságáról 25
A  helyben használt dokumentumok mennyisége 27

Úton
Hovánszki István: Régi utak – mai állomások 29

Perszonália
Futala Tibor: Csűry Istvánról szólva 37
Nagy Anikó: Csűry István – közelről 42

História
Pogány György: Hungária Könyvek. Egy bibliofil könyvsorozat 47
Bálint Gábor: “Nemzeti kultúránk nyolcvan százaléka a könyvekben van” 51

Könyv
Minőségmenedzsment a könyvtárban 54
Somogyi könyvtáros ki kicsoda 57

Tartalom

Kategória: 2001/10

Könyvtárpolitika
A könyvtárosok hidat húznak a digitális szakadék fölött 3
Az OKK szerepéről. Beszélgetés dr. Skaliczki Judittal 5
Fehér Miklós: Kistelepülések könyvtári ellátása 8

Fórum
Pegán Anita: Egy könyvtáros gondolatai társadalmi helyzetéről 14

Műhelykérdések
Nagy Anikó: A bibliográfiai leírás új szabályai 18
Moldován István: Hungarológia és a Magyar Elektronikus Könyvtár 25
M. Mandl Erika: A történeti stúdiumok “megújult” szerepe a könyvtárosképzésben 33

Konferenciák
Lukáts János: “A könyvtár a találkozások háza” 39

Perszonália
Monok István-Vajda Kornél: Engel Pál (1938-2001) 42

Könyv
A magyarság “Láthatatlan Szellemi Múzeuma” 45
Egy kicsiny falu iskolatörténete 47

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 50

Tartalom

Kategória: 2001/ 9

Könyvtárpolitika
Iskola a könyvtárban – könyvtár az iskolában 3
Lőrincz Sándor: Könyvtáravató Kaposváron 6
Gomba Szabolcsné: Csűry István pályaképe 12

Fórum
Mikulás Gábor: Pióca, dögkeselyű vagy csak egyszerűen infobróker? 19

Műhelykérdések
Balogh Ferencné: Megbízási díjas községi könyvtárosok szakmai ismereteinek forrásai 28

Konferenciák
Gerő Gyula: A (h)őskor könyvtárosai 33
Sipos Csaba: Könyvtár és honismeret 43

História
Hangodi Ágnes: Könyvgyűjtési szokások a XVIII. század első negyedében Oroszországban (4.) 49

Tartalom

Kategória: 2001/ 8

Könyvtárpolitika
A digitális örökség megőrzése 3
Befejeződik a FSZEK Központi Könyvtár bővítési és rekonstrukciós programja 6
A Helyismereti Könyvtárosok Szervezete VIII. Országos Tanácskozása 9

Konferenciák
Bényei Miklós: Könyvtártörténeti dolgozatok módszertani tanulságai 11

Műhelykérdések
Tóth Henrietta-Maródi Adrienne: A BOBCATSSS 18
Giczi András: Osztályozás és a káoszelmélet 23

História
Pogányné Rózsa Gabriella: Egy fogalom megszületése: a “Shared Cataloging Program” létrejöttének története 30
Hangodi Ágnes: Könyvgyűjtési szokások a XVIII. század első negyedében Oroszországban (3.) 41

Perszonália
Pegán Anita: Két díjazott az Országgyűlési Könyvtárból 49
Bereczky László (1931-2001) 53

Könyv
Pogány György: Régi Magyarországi Nyomtatványok hagyományos formában és CD-ROM-on 56

Tartalom

Kategória: 2001/ 7

Könyvtárpolitika
Gerő Gyula: Kiáltvány (kiáltás) a hétköznapi könyvtártörténet-írásért! 3

Lectori salutem
Simon Zoltán: Olvasástörténet 13

Konferenciák
Pallósiné Toldi Márta: Méltó prezentáció, programhirdetéssel 30
Surján Miklós: Győr-Moson-Sopron megye sajtóbibliográfiájáról 33

Műhelykérdések
Nemes Erzsébet: Családi könyvtárak 41

Perszonália
Lisztes László (1929-2001) 44

Könyv
Örökségünk, élő múltunk 46

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 49

Tartalom

Kategória: 2001/ 6

Könyvtárpolitika
Együttműködés a képzés fejlesztéséért a könyvtári rendszer korszakváltásában 3
A VIII. Nemzetközi Könyvfesztivál Könyvtáros Klub programjáról 9
Bánhegyi B. Miksa: A bencés monostorok olvasáskultúrája a középkorban 12

Fórum
Szili Erika: Tapasztalataim a MIT-HOL működésével kapcsolatban 17
Az ETO-korszerűsítés hírei 23

Műhelykérdések
Kocsy Anikó: Az a szépséges időszaki sajtó! 25
Kozmáné Sike Emese: Könyvtárosok a változás viharában 36
Iszály György Barna: Elektronikus könyvtár: jövő vagy már jelen!? 47

Extra Hungariam
Pátrovics Péter: Grazi leporelló 51

História
Ódorné Gracza Tünde: A könyvtáralapító Pekár Mihály 55

Könyv
Kultúrmenedzsment 58

Tartalom

Kategória: 2001/ 5

Könyvtárpolitika
Dippold Péter: A Könyvtári Intézet tevékenysége a könyvtárügy fő fejlesztési területeinek tükrében 3
Mit ér az ember, ha olvasó? Beszámoló egy konferenciáról 9
Sonnevend Péter: Netezők és olvasók. Nemzetközi kitekintés 13

Konferenciák
Hegyi Ádám: Beszámoló a 91. Német Könyvtáros Kongresszusról 25

Műhelykérdések
Szabó Róbertné: Könyvárverések Magyarországon 29

Könyv
Berke Barnabásné: Könyvtárosok kézikönyve 2. 39
V. Ecsedy Judit: Könyvtörténeti írások 45

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 52

Tartalom

Kategória: 2001/ 4

Könyvtárpolitika
Sonnevend Péter: Kistérségek könyvtári ellátása: vannak-e esélyek? 3
Vidra Szabó Ferenc: A legfontosabb könyvtári mutatók változásai 1989-1999 10
Pintér Katalin: Az Európai Unió az Országgyűlési Könyvtárban 24

Műhelykérdések
Süveges Katalin: Internet Fiesta 2001 29

Fórum
Fogarassy Miklós: Egy csendes esemény kihangosítása 34
Bak Borbála: Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 37
Havas Katalin: Visszaadjuk az olvasás örömét 42
Balogh Anikó: Az Olvasás Éve apropóján 43

História
Hangodi Ágnes: Könyvgyűjtési szokások a 18. század első negyedében, Oroszországban 46
Rózsa György: Ahogy lehet(ett) 8. 53

Könyv
Bartók Györgyi: Szó és kép 56

FELHÍVÁS szekció-előadás tartására 60

Tartalom

Kategória: 2001/ 3

Könyvtárpolitika
Bariczné Rózsa Mária: Központi támogatások felhasználásának ellenőrzése: tájékoztató és összegzés 118 települési könyvtár szakértői vizsgálatáról 3

Műhelykérdések
Lukáts János: Szerkezet és tartalom. Kísérlet a magyarországi nemzetiségek könyvkiadásának elemzésére 1990-1999 22

História
Kozmáné Sike Emese: Bod Péter, a magyar könyvek rokonszenves szerelmese 36
Bálint Gábor: Az Uj Idők Lexikona (1936-1942) 46

Könyv
Információ-kommunikáció-nyelv 50

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 53

Tartalom

Kategória: 2001/ 2

Könyvtárpolitika
Az Országos Könyvtári Kuratórium beszámolt 2000. évi munkájáról Rockenbauer Zoltánnak, a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterének 3
Az Országos Könyvtári Kuratórium tevékenységéről. Beszélgetés dr. Redl Károllyal, az OKK titkárával 4
Győri Erzsébet: Pillanatképek a falu könyvtárügyéről 9

Fórum
Miniatűrök kapcsán/ürügyén 13
Futala Tibor: Egy névtár, amelynek sok olvasata lesz 31
Emmer Gáborné: “Esély? Egyenlőség? Iskolai könyvtárügy 2000.” 34

Műhelykérdések
Gábor Kálmánné: Találkahely, szellemi itatóvályú” A Genfi Magyar Könyvtár rövid története a könyvtáralapító, Szabó Zoltán visszaemlékezése alapján 37

História
Ódorné Gracza Tünde: A PTE OEC Könyvtára történetének első fejezete 40

Perszonália
Horváth Tibor: Dr. Antalóczi Lajos (Tiszaeszlár, 1947-Eger, 2000) 49

Könyv
Kertész Gyula: Fontos emberek lexikona – Ki kicsoda 2000 pótkötet 51
Futaky László: A Kiskunfélegyházi Városi Könyvtár Emlékkönyve 53
Pátrovics Péter: Polono – Hungarica 56
A József Attila Megyei Könyvtár Évkönyve 2000 58

Tartalom

Kategória: 2001/ 1

Könyvtárpolitika
A FSZEK Központi Könyvtára megnyitotta kapuit 3
Rockenbauer Zoltán megnyitó beszéde 5
Hogyan piknikeljen a könyvtáros? 7

Perszonália
Haraszti Pálné: Beszélgetés Kastaly Beatrixszal, az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló osztályának vezetőjével 12

Műhelykérdések
Nagy Attila: Stagnálás, romlás vagy olvasásfejlesztés? 20

História
Gerő Gyula: Emlékek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye könyvtárairól, könyvtárosairól 25
Bényei Miklós: Polgárosodás és nyilvános könyvtárak Debrecenben 31

Konferenciák
Moldován István-Drótos László: MIT-HOL 39
Pogány György: A zenei szekció jubileumi üléséről 44
Papné Angyal Ágnes: Tervek, ötletek, javaslatok az olvasás évére 46

Kiállítások
Stockné Horváth Mária: A Péceli Parnasszus ébresztése 50

Könyv
Katsányi Sándor: Egy fontos kézikönyvről és olvasási kultúránk gyökereiről 54
Bényei Miklós: Repertóriumokról – párhuzamosan 59

 

“Az elképzelés: egy egységes intézmény”

Kategória: 2001/12

Beszélgetés Komlósi Józseffel,
a székesfehérvári Megyei Könyvtár igazgatójával

Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár. 350 ezer könyvtári dokumentum, 10 158 beiratkozott olvasó, átlagosan napi 507 látogató, évi 195 696 kölcsönzött dokumentum (2000. évi adatok). A száraz tények azonban 60 dolgos kéz munkájának eredményei, melyek azon fáradoznak, hogy az utóbbi évek új technikai kihívásainak, az olvasók egyre növekvő igényeinek a mostoha körülmények között is maximálisan eleget tegyenek. Ezek a körülmények reményeik szerint azonban a közeli jövőben megváltoznak. A könyvtár jelenlegi helyzetéről és a jövő kihívásairól beszélgettem Komlósi Józseffel, a könyvtár igazgatójával.

– A könyvtárnak jelenleg két épület ad otthont.

– Igen. A Bartók téri épület, amely az igazgatóságnak, a felnőtt kölcsönzésnek és a módszertani részlegnek ad helyet, még az 1940-es évek elején művelődési háznak készült. Egyik részében a Csók István Képtár működik. A másik épület a volt ciszterci gimnázium épülete, ahol az olvasóterem, a gyermekrészleg, a kötészet, a feldolgozó osztály és a helyismereti csoport működik. Ez már 20 évvel ezelőtt sem volt igazán jó. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a jelenleg érvényes jogszabály szerint a ciszterci gimnázium épületét vissza kell adni az egyháznak 2011-ig.

– A “kétlakiság” mellett – gondolom – az évről évre szaporodó könyvállomány elhelyezése is nehéz.

– A dokumentumok elhelyezése mindenképpen gond. Bár, örömünkre, idén kis előrelépés történt ebben az ügyben. Van egy pincehelyiségünk, amelynek egy részét gördülőállvánnyal rendeztük be. Sajnos, olyan nedves volt, hogy dokumentumok tárolására nem lehetett használni. Az idén a megyei önkormányzattól felújításra kapott pénzből a szigetelést meg tudtuk oldani, így néhány évig lesz helye a bekötött folyóiratoknak. Bár ettől még az olvasóknak nem lett jobb, mert jelenleg a könyveknek csak kb. 1/4 része van szabadpolcon. Jó lenne a kölcsönözhető állomány nagyobb részét szabadpolcon tartani.

(tovább…)

Címkék:

Kistelepülések könyvtári ellátása

Kategória: 2001/10

I. rész – bevezetés

Tudjuk, ismerjük, érzékeljük a tényt, hogy az 1997. évi 140-es törvény által felvázolt könyvtári rendszer ellátási (szolgáltató) képessége a kistelepüléseken nem mutat fejlődést. Míg a könyvtári rendszer egyéb pontjain dinamikus előremozdulás érzékelhető, addig éppen ezen a ponton mintha megállt volna az idő.
Mi történt? Mi nem működik, avagy éppen mi működik rosszul? Előadásomban, amely a Könyvtári Intézet e tárgyban folytatott és még le nem zárt kutatására épül, ezekre a kérdésekre keresem a választ. A kutatásra a NKÖM könyvtári osztályának felkérése alapján került sor.
Le kell szögeznem két alapvető dolgot.

Egyrészt: A kistelepülések könyvtári ellátásának megújítására, egy csapásra történő megoldására nincs a külföldi ellátási gyakorlatból közvetlenül, esetlegesen csekély változtatás mellett adaptálható minta. Ismerjük a nagy és jól működő nyugati ellátó rendszereket, azok felépítését, eszközeit, például a bibliobuszokat. De a magyar könyvtári ellátási gyakorlatot – éppen a kistelepülések viszonylatában – oly mértékben jellemzi a sokszínűség, az egyediség, az ellátási változatosság és a többoldalú, néha bizony nehezen átlátható finanszírozás, hogy ez bárminemű egységes mód, módszer, módozat javaslását, alkalmazását egyszerűen lehetetlenné teszi. Ez a sokszínűség megfigyelhető a könyvtár fenntartásában, a könyvtár funkciójának meghatározásában, a valóságban gyakorolt funkciókban, a könyvtár feladatainak, tevékenységének meghatározásában, a finanszírozásában, munkatársainak alkalmazásában, a könyvtár gyűjteményében, gyűjteményépítésében, szolgáltatásaiban, nyitva tartásában, a jövőképének megfogalmazásában, a könyvtár együttműködéseiben.

Másrészt: A kistelepülések ellátási színvonalának emelését nem lehet a könyvtári rendszernek önmagában és önmagának akarnia. A helyi fenntartó, működtető avagy a szolgáltatást, ellátást igénybe vevő önkormányzat, lakosság igénye, szükséglete ellenére, illetve azzal szemben nem lehet ellátás-fejlesztésben gondolkodni. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a kistelepülések mindegyike elvben örülne bárminemű segítségnek, de abban a pillanatban, amikor ennek csak töredékbeni ellentételezését kérnénk az önkormányzattól, jelzik: nekik így (is) jó a könyvtár, ahogy van. Ők a saját lehetőségeiket már kimerítették. Nem futja többre. És ez sok esetben valóban így is igaz.

(tovább…)

Címkék:

A bibliográfiai leírás új szabályai

Kategória: 2001/10

Évtizedeken keresztül az MSZ 3424 jelű és számú, Bibliográfiai leírás című szabványsorozat tagjai tartalmazták a bibliográfiai leírások megjelenítésére vonatkozó előírásokat Magyarországon. Ezek helyett a szabványok helyett 1999-től szabályzatok jelennek meg: Könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási szabályzat címmel, KSZ betűjellel1. A KSZ/3 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványok szabályzat, amely 2001. szeptember 17-én hagyta el a sokszorosítót, az MSZ 3424/2,2 azonos című szabványt váltja fel. Ez azt jelenti, hogy éppúgy, mint a többi szabvány esetében is, a helyettesítő szabályzat megjelenésekor a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság kezdeményezi, hogy a Magyar Szabványügyi Testület vonja vissza az immáron érvénytelenített szabványt.

Az új szabályzat alkalmazásának megkezdése előtt talán nem lesz felesleges néhány alapelvet hangsúlyozni, valamint az MSZ 3424/2 és a KSZ/3 előírásai közötti lényeges eltérésekre felhívni a figyelmet, hiszen ezek az eltérések a bibliográfiai munkát jelentősen befolyásol(hat)ják. Jelen összefoglalás szándékosan nem tartalmaz példákat, hiszen azzal a céllal készült, hogy mindazok, akik használják az új szabályzatot, amely bővelkedik példákban, valamilyen magyarázatot, kiegészítést kapjanak azokhoz a részekhez, amelyek eltérnek az eddigi szabvány előírásaitól, és szándékaink szerint egyszerűbbé, pontosabbá, egyértelműbbé teszik a bibliográfiai leírásokat.

(tovább…)

Címkék: ,

Az Országos Könyvtári Kuratórium szerepéről

Kategória: 2001/10

Beszélgetés dr. Skaliczki Judittal, a NKÖM Könyvtári Osztály vezetőjével

Amint azt a 3K minden olvasója jól tudja (és talán, sőt bizonyosan nem csak a 3K hasábjairól, ahol is legutóbb februárban írtunk arról, hogy az Országos Könyvtári Kuratórium beszámolt 2000. évi munkájáról Rockenbauer Zoltánnak, a NKÖM miniszterének, valamint közöltünk egy igazán mélyreható beszélgetést a Kuratórium tevékenységéről a Kuratórium titkárával, dr. Redl Károllyal), az Országos Könyvtári Kuratórium 2000. június 14-én megalakult, tagjait a miniszter kinevezte, sőt az OKK lendületesen neki is látott a munkálkodásnak. Ezúttal dr. Skaliczki Juditot kérdeztük, természetesen nem a Kuratórium napi munkájáról, hanem azokról az elvekről, amelyek szellemében a Kuratórium felállt, amelyek szellemében munkáját végzi, és persze arról is, mik lennének most a “főcsapás” irányai.

– Kedves Judit! Mindenekelőtt talán azt kérdeznénk Tőled, mik az alapelvek? Mi a cél? Korunk egyik fő tendenciája – hogy filozofikusan fejezzük ki magunkat – nem a szubsztancialitás, hanem a funkcionalitás jegyében áll. Mik a Kuratórium ilyen értelemben vett funkciói? (tovább…)

Címkék:

Hungarológia és a Magyar Elektronikus Könyvtár*

Kategória: 2001/10

A hungarológia, a magyarság tudománya nem létezhet a kulturális örökség egyik legjelentősebb tárgya, a könyv nélkül. A könyveket és egyéb írott dokumentumokat összegyűjtő, megőrző és a nyilvánosság felé közvetítő könyvtárak hálózata ezért a legfontosabb közvetítő intézményrendszer ezen források és a hungarológia iránt érdeklődő kutatók, egyáltalán minden, a magyar kultúrával foglalkozó ember számára. Jelen előadásomban egy olyan sajátos könyvtárat szeretnék bemutatni, amely a XXI. század kihívásának megfelelően a legintenzívebben terjedő információs médiumot, az internetet használja a könyvtár raktára, nyilvános polcai, olvasóterme, sőt tájékoztató pultja gyanánt. Az elektronikus/digitális könyvtárak a ’90-es évek közepén jelentek meg egyre nagyobb számban külföldön és Magyarországon egyaránt. Mielőtt azonban konkrétan a Magyar Elektronikus Könyvtár működését ismertetném Önöknek, általánosan megközelítve a témát, néhány alapvetést tekintek át, bemutatva és hangsúlyozva azt a közeget, helyzetet, amelyből ez és az ehhez hasonló kezdeményezések születtek.

(tovább…)

Címkék: ,

A történeti stúdiumok “megújult” szerepe a könyvtárosképzésben

Kategória: 2001/10

Írásom inkább problémafelvetés, ötlettár, “védőbeszéd”, mely rengeteg kérdőjellel terhes. Egy olyan könyvtárosképzés ideáját mutatja be, amely felvállalja a könyvtárosság erős európai tradícióit, s e tradíció nyomvonalán továbbhaladva elsődleges feladataként a kultúra- és értékközvetítést jelöli meg, szemben a különböző kommunikációs stratégiák oktatását a képzés középpontjába helyező amerikai modellel. Előbbi feltételez egy jól megalapozott történeti műveltséget is.

Elegendő-e a könyvtárosnak különböző kommunikációs stratégiák és technikai készségek elsajátítása ahhoz, hogy kultúraközvetítő funkcióját továbbra is ellássa? A Hogyan és mivel közvetítünk kérdést meg kell előznie a Mit közvetítünk kérdésnek.

Lehet-e az olvasók és a kutatók partnere a könyvtáros történeti műveltség nélkül? Sőt tovább megyek: kutatókönyvtáros lehet-e?

(tovább…)

Címkék: ,

Pióca, dögkeselyű vagy csak egyszerűen infobróker?

Kategória: 2001/ 9

Egy éven belül két eszmecsere is lezajlott a Katalist levelezőlistán az információbrókerségről. Az ott, illetve az információbrókerséggel kapcsolatos előadások utáni beszélgetéseken felmerült kérdéseket feldolgozva íródott ez a cikk, hogy meghatározza az információbróker fogalmát és lehetséges viszonyát a könyvtároshoz.

Definíció és környéke

Információbróker – infobróker – ibróker, esetleg IB (information broker). Az elnevezés új, szokatlan, a tartalom azonban csak részben az. A név érthetőbbé válik, ha szinonimát használunk: független információs szakember (independent information professional). Az előbbiben ugyanis a “bróker” a részvényalkuszt, a tőzsdeügynököt idézi, és ez esetünkben nem túl szerencsés. Az információbróker célja és feladata, hogy megrendelője problémáinak megoldása érdekében információs csomagot adjon el neki.

A “független” kifejezés arra utal, hogy általában szervezeti kötöttségen kívül, önállóan vagy kisebb önálló csoportban dolgozik. De hogy minden esetben független-e, azt érdemes körüljárni. Szűkebb értelemben az infobróker

  1. önálló vállalkozó, aki alkalmi, esetleg folyamatos megbízásokból tartja fenn magát;
  2. bővebb értelmezésben lehet belső vállalkozó, aki egy nagyobb vállalkozáson belül önálló költségközpontban (profitközpont) – optimális esetben könyvtárban – dolgozik, több-kevesebb önállósággal1 (Ilyenre találunk/találtunk példát többek között az OMIKK-ban2, MTI-ben3 vagy a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárban4.);
  3. még tágabb értelmezésben gondolhatunk szervezetbe integráltan működő alkalmazottra is, bár itt a függetlenség erősen megkérdőjelezhető.

(tovább…)

Címkék: ,

Megbízási díjas községi könyvtárosok szakmai ismereteinek forrásai

Kategória: 2001/ 9

Az MKE Oktatási Bizottságának tagjaként februárban azt a feladatot kaptam, hogy tájékozódjam a megbízási díjas községi könyvtárosok szakmai ismereteiről, illetve azok forrásairól, Elsősorban az alapfokú tanfolyamokra gondoltunk akkor.

Az elmúlt évben Győri Erzsébet, Tóth Gyula, Sonnevend Péter és mások írásait olvashattuk a kistelepülések könyvtári ellátásáról, néha egészen drámai megközelítésben: “vannak-e esélyek…?”. Csak néhol és nagyon érintőlegesen esett szó bennük a kisközségi könyvtárosokról. Örömmel találkoztam viszont a Könyvtári Intézet konferenciáján és a hozzá készített oktatási tervezetben a problémájukkal. Véleményem szerint személyük kulcskérdés a falun élők könyvtári ellátásában, s évente legalább egyszer, az éves statisztikai jelentés elkészítésekor szembesülünk tájékozatlanságukkal a legalapvetőbb szakmai kérdésekben is. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék