Tartalom

Kategória: 2013/ 3

Könyvtárpolitika
Bánkeszi Katalin: Lesznek-e e-könyvek a könyvtárban?
Ásványi Ilona: Befejeződött a magyarországi egyházi-felekezeti könyvtárak szakfelügyelete

Műhelykérdések
Lőrincz Andrea: A MATARKA használata egy felsőoktatási könyvtár gyakorlatában
Bodnár Róbert: Digitalizálás a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban
Micskó Éva – Hicsik Dóra: Digitalizálás a szabadkai Városi Könyvtárban

Napló
Villányi Rózsa: Tabuk a gyermekirodalomban
Polák István: Az olvasás ára

Évfordulók
Bényei Miklós: Négyszázötven év a magyar művelődés szolgálatában. A debreceni Alföldi Nyomda jubileumi kiadványai

Könyv    
Labádi Lajos: A XX. évfolyamhoz közeledve. Az Oppidum Csongrád című helytörténeti évkönyv
Nemeskéri-Orbán István: Oppidum Csongrád 2012.

Ízelítő a lapszámból

Kategória: 2013/ 3

„A kiadók és a könyvtárak kapcsolata nem éppen felhőtlen… Sőt, több ponton is akadnak közöttük nézeteltérések. Az egyik az e-köteles kérdése, vagyis az elektronikus dokumentumok köteles példányainak beszolgáltatására vonatkozó kiadói kötelezettség. A kiadók nem szívesen tesznek eleget ennek a beadási kötelezettségnek, mert nem tudják pontosan, mi történik a beadott kiadványokkal. Szolgáltatják-e azokat valamilyen csatornán keresztül a könyvtárak? Ha igen, egyidejűleg hány felhasználó számára és milyen korlátozásokkal teszik hozzáférhetővé az adott kiadványt? Kölcsönzik-e az elektronikus köteles példányokat? Megfelelő gondossággal őrzik-e, meg tudják-e védeni az illetéktelen használattól, a jogtalan másolástól?” (Bánkeszi Katalin)

„Az egyházi könyvtárak gyűjteményeinek zöme régi könyv, a teremkönyvtárral is rendelkező intézmények múzeumi jellegűek, a könyvtárhasználók száma alacsony, az ’olvasótermi férőhelyek’ száma olykor egy-kettő, és nem ritka, hogy egyetlen főállású könyvtáros és néhány segítő végzi a könyvtárosi munkát. Az intézményeket – igazán kevés kivételtől eltekintve – mégis bátran nevezhetjük könyvtárnak, szakkönyvtárnak és nem múzeumnak, mert ha kisebb számadatokkal, mutatókkal is, de megfelelnek annak az intézménynek, amit könyvtárnak nevezünk. A számszerűen kevés könyvtárhasználót – kutatót – a könyvtárosok általában felkészülten, elkötelezetten, az igényeknek megfelelően szolgálják és szolgálják ki.” (Ásványi Ilona)

„Az volt a feltételezésem (…), hogy a könyvek ára gyorsabban nőtt, mint a munkabér. Ezt a feltételezést a mintavételes ’önvizsgálat’ igazolta. A kép akkor lenne teljesebb, ha a kultúra árának vizsgálatát kiterjesztenénk (folyóirat, lemez, CD, mozi- és színházjegyek, belépőjegyek stb. ára és a bérek viszonya), s ezeknek a szellemi szórakozásoknak a költségét egy átlagháztartás egyéb költségeihez viszonyítanánk. A végső kérdés azonban az, hogy egy mesterségesen szabályozott tervgazdaságból a piacgazdaságba vezető húsz év után is miért csak itt tartunk? Miért maradt meg, illetve miért nőtt az elmúlt félszázadban a különbség a magyar és az európai bérek között? A hazai árak és bérek között?” (Polák István)

Lesznek-e e-könyvek a könyvtárban?

Kategória: 2013/ 3

Bevezető gondolatok

A magyar könyvtárak évek óta foglalkoznak elektronikus dokumentumok szolgáltatásával – és itt szándékosan nem e-könyvet írtam, nemsokára arra is kitérek, hogy miért. Digitalizálunk hagyományos dokumentumokat, gyűjtünk elektronikus formában létrejött szövegeket, képeket, hang- és videofelvételeket, és mindezeket (lehetőség szerint) hozzáférhetővé tesszük a könyvtári számítógépeken, belső hálózaton vagy szabadon elérhetően az interneten. Van azonban egy olyan kapcsolódó terület, amellyel nem foglalkozunk még “üzemszerűen”: a kiadóknál egyre növekvő számban megjelenő e-könyvek kölcsönzésével, méghozzá azért, mert még nem született meg a konszenzusos megoldás arra, mi lenne a kölcsönzés jogszerű módja és formája úgy, hogy az ne sértse sem a szerzők jogait, sem a kiadók érdekeit.
A hagyományos könyvkiadók közül több már évek óta foglalkozik e-könyvek előállításával és terjesztésével, tehát ez náluk sem újdonság, sőt megjelentek kifejezetten erre a formára szakosodott kiadók és terjesztők is. A 2012-es év mégis mintha kiemelkedő jelentőségű lenne az e-könyvek területén, hiszen – a növekvő olvasói érdeklődésre és a megjelenítésre alkalmas eszközök elterjedésére való tekintettel – minden eddiginél többet foglalkoztunk az e-könyvek könyvtári szolgáltatásának lehetőségeivel. A kiadók és a könyvtárak között párbeszéd alakult ki a “Bekerülhetnek-e az e-könyvek a könyvtári kölcsönzés körébe, és ha igen, hogyan?” témáról. (tovább…)

Címkék:

Befejeződött a magyarországi egyházi-felekezeti könyvtárak szakfelügyelete

Kategória: 2013/ 3

“… nem … akarunk uralkodni rajtatok, inkább örömötöknek szeretnénk munkatársai lenni.”

(2 Kor 1,24)

Az egyházi-felekezeti könyvtárak1 szakfelügyeleti vizsgálata 2006-ban kezdődött el, évente átlagosan öt könyvtár vizsgálatával. 2012-ben a hét éve tartó munka befejeződött. Bár tevékenységünkről, tapasztalatainkról folyamatosan tájékoztattuk a könyvtáros szakmát,2 most munkánk végén szeretnénk közzétenni az alábbi összefoglalót. (tovább…)

Címkék: ,

A MATARKA használata egy felsőoktatási könyvtár gyakorlatában

Kategória: 2013/ 3

A MATARKA adatbázis a könyvtári információszolgáltatás egyik alapelemévé vált az elmúlt tíz év alatt, hiszen – 2012. novemberi statisztikák szerint – 1300-nál is több folyóiratot tár fel, amelyek révén a felhasználók több mint 1 800 000 cikk adatai között tudnak keresni címek és szerzők szintjén. Előnyei között említhetjük, hogy a legfontosabb szakfolyóiratok mellett a kevésbé ismert egyetemi és főiskolai tudományos kiadványoknak, illetve a helytörténeti folyóiratoknak is széles körű ismertséget biztosít. Tíz éve néhány könyvtár együttműködésével indult a szolgáltatás, amely mára 31 könyvtár, 6 magánszemély és 28 folyóirat-szerkesztőség munkáját reprezentálja1. Különösen nagy szerepe van a felsőoktatási könyvtárak életében, ahol a kutatásoknak éppúgy kiszolgálója, mint az információkeresést segítő és oktató feladatoknak. A MATARKA használatát és használatának oktatását alapvetően befolyásolja, hogy a felsőoktatási intézmény felhasználói milyen előzetes tudással és keresési stratégiákkal vágnak neki a keresésnek. Ezek illusztrálására a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar (BGF KKK) Könyvtárának tapasztalatait mutatom be. (tovább…)

Címkék:

Digitalizálás a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban

Kategória: 2013/ 3

A kolozsvári Egyetemi Könyvtár digitális könyvtára 2012 tavaszán több mint 21 000 digitalizált dokumentumot számlál (könyvek és régi könyvek, kéziratok, térképek, metszetek, időszaki kiadványok stb.), amely romániai viszonylatban jelentős virtuális gyűjteménynek minősül.
Az intézményünkben folyó digitalizálási tevékenység relatív rövid múltra (2008-2012 között, mintegy négy évre) tekinthet vissza, úgy véljük azonban, mind a munka eredménye, mind az időközben megszerzett intézményi gyakorlat, felhalmozott szakmai tapasztalat méltán tarthat igényt a könyvtáros szakma érdeklődésére. (tovább…)

Címkék: ,

Digitalizálás a szabadkai Városi Könyvtárban

Kategória: 2013/ 3

Digitalizálás

A könyvtárak a XXI. században már nemcsak a hagyományos dokumentumok, könyvek raktárai, tárhelyei, hanem kutatói központok, közösségi terek funkcióját töltik be. A tudomány és technika fejlődésével a könyvtári állományok többféleképpen tárolhatóak, kereshetőek, használhatók.
A digitalizálás tehát mint munkaforma, feladat ma már elengedhetetlen tartozéka egy könyvtárnak, amelynek gyűjteményében lapok, folyóiratok, régi és ritka könyvek találhatóak.
A folyamat nemcsak az olvasók, hanem a könyvtár számára is hasznos, mert az állomány megvédése szempontjából – és a felhasználók nézőpontjából is – jobb egy adattárolón kiadni a százéves folyóiratokat, mint odaadni az eredeti, szakadozott, darabjaira hullott, néha rosszul egybefűzött paksamétát. (tovább…)

Címkék: ,

Tabuk a gyermekirodalomban*

Kategória: 2013/ 3

A tabu szó a polinéz kultúrából, a tonga nyelvből származik. Bizonyára nem véletlen, hogy Angliában nemcsak egy szűk réteg, hanem az egész társadalom, majd a civilizált nyugati világ is elfogadta és 1711 után használni kezdte a James Cook kapitány leírásaiból megismert fogalmat.
A tabuk egyidősek az emberi közösségekkel. Vannak olyanok, amelyek megszegését a törvény a mai napig bünteti – lásd vérfertőzés -, de vannak olyanok, amelyek valamiféle közmegegyezés alapon “csak” erős társadalmi tiltás alatt állnak. Nem véletlen, hogy a tabuk megtörése, eltűnése a társadalomban zajló változások részét képezik. A XX. század közepe óta egyre inkább ezeknek a változásoknak vagyunk a tanúi, nincs ez másképpen az előadásom tárgyát képező gyermekirodalomban sem. (tovább…)

Címkék: ,

Az olvasás ára

Kategória: 2013/ 3

Régi, de ma már több okból időszerűtlen a kérdés, hogy áru-e a kultúra. A hetvenes években vitasorozat tárgya is volt, akkor, amikor az árujelleget még eltakarta a három T (Tilt, Tűr, Támogat). Talán az volt a közmegegyezés, hogy a kulturális érték nem lehet áru, annak ellenére, hogy ára van. A mai válasz pedig egyértelmű.
Az áraknak és a béreknek az elmúlt évtizedekben hazánkban bekövetkezett változása látszólag rapszodikus és kiismerhetetlen. A változás két elemének egymásra gyakorolt hatása szintén. Nem engedi meg, nem teszi lehetővé a viszonyítást, az összehasonlítást. Annak a megállapítását, hogy a különböző árukért és szolgáltatásokért mikor mennyit kellett dolgozni, s az idő múlásával fejlődés avagy visszafejlődés történt-e. Az árak és a bérek váltakozó és nem egyforma mértékű emelkedése eltakarja a lényeget. (Egy hajdani kollégám szokta emlegetni, hogy az inflációban benne van pl. a kenyér és a benzin, vagy a toronydaru árváltozása, de toronydarut ritkán vesz az ember.) (tovább…)

Címkék: ,

Négyszázötven év a magyar művelődés szolgálatában

Kategória: 2013/ 3

A debreceni Alföldi Nyomda jubileumi kiadványai

Mindenki, aki könyvtáros, illetve újabban informatikus könyvtáros szakon szerzett egyetemi vagy főiskolai oklevelet, tanulhatta – és egyébként is művelődéstörténeti közhely -, hogy hazánkban a legrégebbi folyamatosan működő nyomda a debreceni. Az üzem 2011-ben ünnepelte fennállásának négyszázötvenedik évfordulóját; a kronológiai véletlen folytán a helybeliek ekkor, több hónapig elnyúló rendezvénysorozaton emlékeztek meg a városi jog elnyerésének 650. évfordulójáról is. Az Alföldi Nyomda Zrt. vezetése a jubileum méltó előkészítésére már az előző évben munkabizottságot hívott össze a Polgármesteri Hivatal, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, az érintett közgyűjtemények képviselőinek és egy-két további szakembernek a részvételével; a szakértői testület irányítására Cs. Tóth Jánost, a megyei könyvtár akkori igazgatóját kérte fel. A közreműködők köre ennél jóval szélesebb volt, a debreceni művészek, a helyi és a fővárosi, sőt a kolozsvári kutatók is kedvezően válaszoltak a hívó szóra. Különösen sokat segített Monok István, a kora újkori magyar könyv- és könyvtártörténet kiváló művelője. (tovább…)

Címkék:

A XX. évfolyamhoz közeledve. Az Oppidum Csongrád című helytörténeti évkönyv

Kategória: 2013/ 3

Az Oppidum Csongrád című helytörténeti periodika a huszadik évfolyamához közeledik. Ez az évforduló alkalmat ad arra, hogy visszapillantsunk a kezdetekre, és nagy vonalakban bemutassuk az eddig megjelent számok tartalmát.

Az előzményekhez tartozik, hogy 1989-ben különböző okok miatt elhalt az 1976-tól megjelent népszerű helytörténeti kiadványsorozat, a Mozaikok Csongrád város történetéből. Néhány év elteltével érzékelhetővé vált a hiánya; a tanárok, helytörténészek, a városban élő és elszármazott lokálpatrióták igényelték egy rendszeresen megjelenő, városuk múltjával foglalkozó kiadvány elindítását. Ezért döntött úgy 1994-ben két csongrádi levéltáros – Georgiádes Ildikó és Sebestyén István -, hogy Oppidum Csongrád címmel útjára indít egy új helytörténeti kiadványt, támogatókat keresve a rendszeres megjelentetéshez. (tovább…)

Címkék: ,

Oppidum Csongrád 2012

Kategória: 2013/ 3

A kilencvenes évek közepe óta megjelenő, a Csongrád várossal és környékével kapcsolatba hozható levéltári, helytörténeti kutatások eredményeinek helyt adó periodika legfrissebb, 2012. évi száma az érdeklődő olvasó számára ismét újdonsággal szolgál, hiszen két jelentős, várostörténeti szempontból fontos témát dolgoz fel.
Az első téma, a Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltára által 2011-ben megjelentetett, a csongrádi születésű Katona Imre (1921-2001) néprajzkutató, egyetemi tanár gyűjtéséből összeállított mesekönyv bemutatása, amely Palásti Annuska helyi mesemondó történeteit tartalmazza: Tengöri Hereberi atyámuram címmel*. A mesegyűjtemény kiadásához kapcsolódóan a Csongrádi Levéltár 2011 őszén a Csongrádi Megyei Levéltári Napok keretében Katona Imre Emlékülést rendezett, amelynek témájául a Dél-alföldi mesekutatások szolgáltak. Az akkor elhangzott előadások szerkesztett formában itt olvashatóak. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék