Tartalom

Kategória: 2010/12

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Balogh András: Könyvtárak a globalizáció korában 3-24
Kovács Csilla: “Szók zsonganak, a dolgokat eltakarják.” Az olvasatlanság jelensége : a lelki munkakerülés és annak felülírása 25-28

FÓRUM
Perjámosi Sándor: Szükség van-e nyomtatott bibliográfiákra? Hozzászólás Bényei Miklós előadásához 29-31

MŰHELYKÉRDÉSEK
Gulyás Enikő: Biblioterápiai foglalkozások debreceni egyetemisták körében 32-34
Tud még újat mutatni egy gyűjteménykezelő rendszer? 35-38

EXTRA HUNGARIAM
Hegyközi Ilona: Újra együtt a Visegrádi Országok könyvtárosai 39-49

HISTÓRIA
Megyeriné Viola Andrea – Osváth Zsolt – Zalainé Kovács Éva: Mozaikok a Budapesti Corvinus Egyetem 150 éves Entz Ferenc Könyvtár és Levéltára történetéből 50-53

PERSZONÁLIA
Elekes Eduárdné: Bella Margit (1925-2009) 54-55

KÖNYV
Székelyné Török Tünde: Kertész Imre bibliográfia 56-60
Nagyváradi Enikő: Friss kutatás magyar fiatalok olvasási és könyvvásárlási szokásairól 60-64

Tartalom

Kategória: 2010/11

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Szóllás Péter: A könyvtár mint harmadik hely 3-7
Nagy Attila: Család-mesék-minták-műveltség 8-13

FÓRUM
Fehér Miklós: Észrevételek a könyvtári ügyelet, mint új szolgáltatás kapcsán 14-17

MŰHELYKÉRDÉSEK
Vincze Bernadett: Egy régi-új könyvtárról. Gondolatok a Siklósi Térségi könyvtár és Ismeretközpont megnyitásáról 18-21
Székelyné Török Tünde – Vajda Zsuzsanna: A kötelespéldány-szolgáltatásról. Az ELTE Egyetemi könyvtár tapasztalatairól 22-25
Léber Boglárka: Meseláda. A Berzsenyi Dániel könyvtár mesés-játékos olvasásnépszerűsítő programja 26-29
Bartók Györgyi: “Meseház” Paloznakon 29-33  Palkó Lajosné: Az olvasás élménye minden gyermeknek jár! 34-35

EXTRA HUNGARIAM
Hajnal Ward Judit – Stewart, Molly: Mesterségem címere : gyermekkönyvtáros Amerikában 36-46
Larsson, Maria: A gyermekek könyvtári ellátása Svédországban 47-54

PERSZONÁLIA
Skaliczki Judit: Maurice B. Line (1928-2010) 55-56

KÖNYV
Futaky László: Egy társaság újjászületése 57-62
Mezey László Miklós: In memoriam Szopori Nagy Lajos 62-64

Könyvtárak a globalizáció korában*

Kategória: 2010/12

„A kultúra nem az írni-olvasni tudás.Ez csak eszköze a kultúrának.A kultúra nem iskolák, a múzeumok, a könyvtárak, a színházak sokasága.Ezek csak színhelyei a kultúrának.A kultúra egy nép összes öntudatos elemeinek összhangzatos, egységes ritmusú törekvése az emberiség legjobbjai által lehetõ magasra fejlesztett szellemi tulajdon részesévé, munkálójává, élvezõjévé tenni minden embert.”

Szabó Ervin:Szabad-e hinnünk? Népszava, 1902.június 10.

„Más szóval ez a rendszer, belsõ lényegét tekintve kemény diktatúra, amely azonban demokratikus formákat használ a politikai élet látható terében.Ennek az elkorcsosult hibridnek azért »demokratúra« a neve, mert olyan politikai–társadalmi–gazdasági rendszer, amely röviden megfogalmazva belül diktatúra, kívül pedig látszatdemokrácia.”

Drábik János:Világdemokratúra

A „posztmodern” könyvtárügy alapkérdései a globalizáció hatalmi konstrukciójában Umberto Eco világhírű regénye, A rózsa neve – olvasatomban – egy társadalom világnézeti–hatalmi tudatmanipulációjának, a „tudás” birtoklásának–megosztásának „összeesküvés-elméleti” archetípusa, amely tulajdonképpen egy krimibe ágyazott filozófiai–politikai vita, vagyis egy írói szemiotikai, „könyvtár-politikai” program „kódolt” üzenetét is hordozza. (tovább…)

Címkék:

“Szók zsonganak, a dolgokat eltakarják.” Az olvasatlanság jelensége: a lelki munkakerülés és annak felülírása

Kategória: 2010/12

Egyfajta kultúra a címe annak a Babits-versnek, amelyből az előadás* címadó idézetét választottam.
A fáradt, modern fajhoz tartozol/és már nem is tudsz a dolgokra gondolni”– indítja a verset Babits. Mitől fáradt ez a modern faj? Mibe is fáradhatunk bele? Ha valamiből sokat csinálunk, sokat dolgozunk vagy sokat pihenünk, vagy ha mindig egyféle módon dolgozunk, működünk. Minden fárasztóvá válik, ha túlzásba visszük. De a túlzás mértékének eldöntése szubjektív és objektív körülmények kérdése. Fárasztó és kimerítő egy olyan világban, ahol a piac törvénye és a mindenek feletti teljesítmény az úr, ahol a gazdasági versenyre és a technológiai fejlődésre nem mint eszközre, hanem mint célra tekintenek. Nem meglepő tehát, hogy sokan visszhangozzák magánéletükben is ezt a globális ideológiát, és túlzottan belemerülnek munkájukba minden más tevékenység kárára. (tovább…)

Címkék:

Újra együtt a Visegrádi Országok könyvtárosai

Kategória: 2010/12

2010. október 20–21-én a Könyvtári Intézet kerekasztal-megbeszélést szervezett a Visegrád Alap támogatásával az Országos Széchényi KönyvtárbanÚjra együtt! A V4-országok könyvtárosainak találkozója és kerekasztal-megbeszélésecímmel. A résztvevők a Visegrádi Országok könyvtári intézeteinek egy-egy képviselője és a Könyvtári Intézet munkatársai voltak. Külföldi vendégeink voltak: Eva Bartůňkova, a Könyvtárügyi Tájékoztatási Központ vezetője, a Cseh Nemzeti Könyvtár Könyvtárügyi Intézetéből. A Lengyel Nemzeti Könyvtárat Marcin Drzewiecki, a Könyv és Olvasás Intézet igazgatója képviselte. A Szlovák Nemzeti Könyvtár Jarmila Majerová feldolgozási igazgatóhelyettest delegálta a tanácskozásra. Magyar részről Bartos Éva igazgató sajnálatos távolléte miatt a korábbi igazgató, Dippold Péter képviselte a Könyvtári Intézetet, egyben az Országos Széchényi Könyvtárat.

(tovább…)

Címkék: ,

A könyvtár mint harmadik hely

Kategória: 2010/11

A harmadik hely fogalmát Ray Oldenburg amerikai szociológus alkotta meg.*
Az első hely az otthonunk, a második a munkahelyünk, a harmadik pedig egy, az előbbi kettőtől független közösségi tér. Oldenburg számos tulajdonságát említi a harmadik helynek, ezek közül a legfontosabbak a következők:

  • közel hozza egymáshoz a környéken élőket,
  • az újonnan érkezőknek és a látogatóknak a „közösség kapuja”,
  • elősegíti különböző csoportok (művészeti stb.) kialakulását,
  • közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat és a felnőtteket,
  • elősegíti a környék fejlődését,
  • elősegíti a politikai viták kialakulását,
  • csökkenti a megélhetési költségeket,
  • szórakoztat,
  • a barátság ajándékát adja (barátságok születhetnek itt),
  • fontos a nyugdíjasoknak.

(tovább…)

Címkék:

Család–mesék–minták–műveltség

Kategória: 2010/11

„Nemzetek pusztulását
soha nem fizikai sorvadás,
hanem mindig kulturális,
kollektív felejtés idézi elő.”
Jan Assmann

A forrásvidékről

Nem írok visszatekintő krónikát, de kikerülhetetlen kötelességem, hogy az eseménytörténetről legalább töredékesen megemlékezzek. Néhány kiváló mesemondó – Berecz András, Fábián Éva (a Kalamajka és az Egyszólam együttesek énekese), Kóka Rozália – sokunk figyelmét már évtizedekkel ezelőtt felhívták meséink újraélesztésének esélyére. Ünnepi alkalmak során ámulva, derűvel és némi tagadhatatlan sóvárgással hallgattuk őket: igen, valahogy így kellene nekünk is esténként gyermekeinket, unokáinkat az álmok útjára elengednünk, ezt lenne jó megtanulnunk és továbbadnunk!
Az 1991 októberében – a Nemzetközi Olvasástársaság hazai tagszervezeteként– megalakult Magyar Olvasástársaság létrejöttének napjaitól kezdve két alapvető célt tűzött ki:
1. Az olvasással foglakozó, de különböző területekről érkező szakemberek (könyvtárosok, pedagógusok, kutatók, a pedagógusképzésben oktatók, nyelvészek, pszichológusok, szociológusok, kiadók, gyerekirodalmi szakértők, kritikusok) rendszeres eszmecseréit szervezzük meg konferenciákon, publikációkban.
2. A szocialista szekértáborból végre kiszabadulva intenzíven keressük a nemzetközi együttműködés kereteiben a korszerű oktatási, mérési, kutatási, fejlesztési módszerek eltanulásának alkalmait. Ez utóbbira látszott kitűnő példának, ha tőlük (pl. az International Reading Association-tól) átvesszük a világszerte alkalmazott, a sajtót mozgósító, az olvasás ügyét középpontba állító, minden év szeptember 8-án megszervezett International Literacy Day-t, az „Írásbeliség nemzetközi napját”. (tovább…)

Címkék:

Egy régi-új könyvtárról. Gondolatok a Siklósi Térségi Könyvtár és Ismeretközpont megnyitásáról

Kategória: 2010/11

Siklós városa Baranya megye déli részén, a határtól mindössze néhány kilométerre fekszik a villányi hegyvidék lábánál. Méltán híres váráról, borairól, török kori emlékeiről, képzőművészeiről. Igazi mediterrán gyöngyszem, amely egy európai kisváros érzetét kelti.
A Városi Könyvtár 1953-ban nyílt meg, azóta folyamatosan látja el a nyilvános könyvtár feladatait. Egészen 2010-ig állt az olvasók rendelkezésére a Kossuth tér 15. szám alatt, társbérletben a művelődési házzal. A könyvtár két részlege, a felnőtt és gyermekrészleg sok éven keresztül két külön épületben helyezkedett el. A társadalmi, szociális és informatikai változások új kihívások elé állították a könyvtárat is, hiszen egyre több tekintetben kellett megfelelni az új korszak által támasztott követelményeknek. Így a siklósi könyvtárban folyamatosan kialakítottuk és fejlesztettük az informatikai hálózatot, bevezettük az integrált könyvtári rendszer alkalmazását, ennek eredményeként 2000. január 1-jétől a felnőtt részlegben, majd 2001. január 1-jétől a gyermekrészlegben is számítógépes kölcsönzés folyik. Az általunk választott szoftver a TextLib, amelyet tavaly DOS alapúról Windows alapúra cseréltünk, és ötfelhasználós modulról tízfelhasználósra váltottunk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy lépést tartsunk az informatikai fejlődéssel, és rendszerünk korszerű maradjon. (tovább…)

Címkék:

Mesterségem címere: gyermekkönyvtáros Amerikában

Kategória: 2010/11

A múltkoriban legújabb szerzeményünk, a színes szkenner és optikai karakter-felismerő-szoftver kiismerése címén különféle dokumentumot és fényképet digitalizáltunk könyvtári és személyes gyűjteményünkből könyvtárosi portfóliónk számára, amikor kezembe került egy pici fénykép a hatvanas évek elejéről. A gyenge minőségű, megsárgult papír erősen próbára tette technológiai felkészültségünket, mire huszonegyedik századi igénnyel is élvezhető minőségben állt előttünk jelen cikk magyar származású szerzője, háromévesen, épp verset szavalván a hazánkban ideiglenesen állomásozóknak. Cikkünk huszonéves amerikai szerzőjének európai történelemre vonatkozó ismeretei jelentősen bővültek a nagyobb felbontású képre várva, lévén hogy neki legfeljebb szülei retteghettek a hidegháború idején (Better dead than reda német Lieber tot als rotalapján), és Gagarin elvtárs párttagkönyve a washingtoni Smithonian Intézet Légi és űrkutatási múzeumában korántsem villanyozza fel annyira, mint magyar kortársait. A digitalizálási munkafolyamat változatainak próbálgatása közben megtárgyaltuk, hogy a szabolcsi kisvárosban bizonyára csak az óvó néni gyermekére lehetett a fenti, ideológiailag kihívó feladatot bízni: a választott vers politikai korrektségéhez nem férhetett kétség, a költő csakis a Támogatottlistáról lehetett (ide már több magyarázat kellett), és az óvónő minden bizonnyal állásával játszott, ha csemetéje elvétette a strófát (ez végképp érthetetlennek bizonyult az amerikai könyvtár falai közt, lásd: Amerikai Könyvtár Szövetség alapszabálya később). Viszont a híres magyar költők gyermekverseinek illusztrálására sebtében, emlékezetből elszavalt Juli néni, Kati néni, letye-petyelepetyenagy sikert aratott, mint minden kezdő magyar nyelvórán, bár egy kukkot sem értett belőle. Mindezek ellenére nem sikerült beazonosítani a múltbeli verset az összes tányérsapka és suvikszos csizma ellenére sem a kép alapján, viszont remek beszélgetés (és az alábbi cikk) kerekedett a magyar óvónő és amerikai gyermekkönyvtáros szerepkörét összevető párbeszédünkből. (tovább…)

Címkék: ,

A gyermekek könyvtári ellátása Svédországban

Kategória: 2010/11

A svéd Állami Kulturális Tanács1honlapján a következő olvasható: “A gyerekek és az ifjúság kultúrához való jutását a Kulturális Tanács különösen fontos területnek tartja.” Ez tükröződik a könyvtáraknak nyújtott támogatásokon és elosztásukon is.
A Kulturális Tanács évente kb. 82 millió koronát oszt szét könyvtári területen.

  1.  A legnagyobb támogatás a működési és fejlesztési támogatás a regionális könyvtári ellátás, a kölcsönzőközpontok, a depókönyvtárak és a Nemzetközi Könyvtár számára. Kb. 46 millió koronával támogatják ezeket az intézményeket.
  2.  A második legnagyobb támogatás a beszerzési támogatás. A pénzt közkönyvtárak és iskolai könyvtárak irodalom beszerzésére fordíthatják. A támogatást az önkormányzatok igénylik, és célja, hogy növelje a könyvtárak gyermek- és ifjúsági könyvekkel való ellátását. Erre kb. 25 millió koronát fordítanak évente.
  3. Olvasásnépszerűsítő projekteket is támogat a Kulturális Tanács. A támogatás célja új együttműködési formák kifejlesztése az olvasásnépszerűsítés területén, és azt nemcsak könyvtárak, hanem pl. különböző hivatású szervezetek és egyesületek is igényelhetik. Kb. 9 millió koronát fordítanak évente olvasásnépszerűsítő programokra.
  4. A Kulturális Tanács működésfejlesztésre is nyújt támogatást a közkönyvtáraknak. A támogatás célja a közkönyvtárakban folyó munka új formáinak a kifejlesztése. Kb. 1 millió koronát fordítanak évente erre a célra. (tovább…)
Címkék: ,

Címkék

(5) (1) (1) (1) (9) (2) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (3) (3) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (7) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (10) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (4) (10) (1) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (17) (1) (1) (1) (2) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (4) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1)