KÖNYVTÁRPOLITIKA
Balogh András: Könyvtárak a globalizáció korában 3-24
Kovács Csilla: “Szók zsonganak, a dolgokat eltakarják.” Az olvasatlanság jelensége : a lelki munkakerülés és annak felülírása 25-28
FÓRUM
Perjámosi Sándor: Szükség van-e nyomtatott bibliográfiákra? Hozzászólás Bényei Miklós előadásához 29-31
MŰHELYKÉRDÉSEK
Gulyás Enikő: Biblioterápiai foglalkozások debreceni egyetemisták körében 32-34
Tud még újat mutatni egy gyűjteménykezelő rendszer? 35-38
EXTRA HUNGARIAM
Hegyközi Ilona: Újra együtt a Visegrádi Országok könyvtárosai 39-49
HISTÓRIA
Megyeriné Viola Andrea – Osváth Zsolt – Zalainé Kovács Éva: Mozaikok a Budapesti Corvinus Egyetem 150 éves Entz Ferenc Könyvtár és Levéltára történetéből 50-53
PERSZONÁLIA
Elekes Eduárdné: Bella Margit (1925-2009) 54-55
KÖNYV
Székelyné Török Tünde: Kertész Imre bibliográfia 56-60
Nagyváradi Enikő: Friss kutatás magyar fiatalok olvasási és könyvvásárlási szokásairól 60-64
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Szóllás Péter: A könyvtár mint harmadik hely 3-7
Nagy Attila: Család-mesék-minták-műveltség 8-13
FÓRUM
Fehér Miklós: Észrevételek a könyvtári ügyelet, mint új szolgáltatás kapcsán 14-17
MŰHELYKÉRDÉSEK
Vincze Bernadett: Egy régi-új könyvtárról. Gondolatok a Siklósi Térségi könyvtár és Ismeretközpont megnyitásáról 18-21
Székelyné Török Tünde – Vajda Zsuzsanna: A kötelespéldány-szolgáltatásról. Az ELTE Egyetemi könyvtár tapasztalatairól 22-25
Léber Boglárka: Meseláda. A Berzsenyi Dániel könyvtár mesés-játékos olvasásnépszerűsítő programja 26-29
Bartók Györgyi: “Meseház” Paloznakon 29-33 Palkó Lajosné: Az olvasás élménye minden gyermeknek jár! 34-35
EXTRA HUNGARIAM
Hajnal Ward Judit – Stewart, Molly: Mesterségem címere : gyermekkönyvtáros Amerikában 36-46
Larsson, Maria: A gyermekek könyvtári ellátása Svédországban 47-54
PERSZONÁLIA
Skaliczki Judit: Maurice B. Line (1928-2010) 55-56
KÖNYV
Futaky László: Egy társaság újjászületése 57-62
Mezey László Miklós: In memoriam Szopori Nagy Lajos 62-64
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Voit Pál: Vázlat egy XXI. századi könyvtárképhez. Fenntartható fejlődés a kultúrában 3-7
Payer Barbara: Digitális felzárkóztatás. Egy sikeres pályázat és folytatása 8-15
MŰHELYKÉRDÉSEK
Czupi Gyula: Hatvan év – együtt az olvasókkal 16-19
Nagy Erzsébet Viktória: Harminc éve “Barátunk a könyv” 20-31
KONFERENCIÁK
Németh Márton: Benyomások a göteborgi IFLA-kongresszuson 32-34
EXTRA HUNGARIAM
Németh Márton: Stratégiai tervezési körkép az észak-európai könyvtárügyről 35-42
HISTÓRIA
Nagy Beatrix Havaska: Mit rejtenek a dobozok? Az OSZK irattáráról 43-47
KÖNYV
Katsányi Sándor: Könyvkultúra, nemzeti megújulás, polgárosodás. Fülöp Géza posztumusz könyve 48-53
Kégli Ferenc: A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1921-1944. 53-57
Pogány György: Komárom nyomdászat- és sajtótörténete 58-62
Gaálné Kalydy Dóra: Könyvtári Közös Értékelési Keretrendszer 63-64
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Becker Erzsébet – Fischbäckné Horváth Ildikó – Majorné Bodor Ilona – Némethné Tancsik Edit: A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 42. Vándorgyűlése Baján. II. rész 3-7
Tamásné Fekete Adrienne: Ahogyan mi láttuk. Könyvtár szakos hallgatókkal a vándorgyűléseken. II.rész 8-19
Bényei Miklós: Meddig lesznek még nyomtatott bibliográfiák? 20-26
FÓRUM
Kovács László Krisztián: Library Drive : a könyvtári ügyelet 27-30
MŰHELYKÉRDÉSEK
Zimányi Magdolna – Moldován István – Drótos László: Mérföldkövek a Magyar Elektronikus Könyvtár életében 31-36
Tóth Máté: A Könyvtár 2.0 kísérleti műhely 37-44
NAPLÓ
Sólyom Sándor: Magyar a világ legnagyobb könyve 45-46
MEMENTO
M. Mester Katalin: “Igaz téglahordója volt a tudománynak”. Mozaikok id. Szinnyei Józsefről 47-51
Kocsy Anikó: Rosinante tudós lovasa. Id. Szinnyei József ismeretlen cikke 51-53
KÖNYV
Mezey László Miklós: Könyvtár, folyóirat, irodalomtörténet 54-57
Tószegi Zsuzsanna: A közjó szolgálatában – megjelent a Keszthelyi életrajzi lexikon 57-60
Szerafinné Szabolcsi Ágnes: Iskola és egészség Szabolcs vármegyében 60-62
Vass Johanna: Versekről – mindenkinek 62-64
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Majorné Bodor Ilona: A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 42. vándorgyűlése Baján. I. rész 3-6
Az MKE levele az UNESCO főigazgató asszonyának 7
Tamásné Fekete Adrienne: Ahogyan mi láttuk. Könyvtár szakos hallgatókkal a vándorgyűléseken. I. rész 8-17
Bánkeszi Katalin: A MOKKA-ODR egyesítésének előkészületei 18-23
FÓRUM
Reisz László: A homályzóna harcosai. Egy rejtőzködő könyvtár titkai 24-34
Amberg Eszter: Művek online közzététele a könyvtárakban. Megjegyzések Reisz László cikkéhez 34-37
MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: “Kíváncsi vagyok arra, hogy mi történik máshol”. Beszélgetés Barátné Hajdu Ágnessel, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete külügyekért felelős alelnökével 38-47
HISTÓRIA
Szirányi Gábor: A Zeneakadémia könyvtárának története 48-61
KÖNYV
Vajda Kornél: A barátság szelleme 62-64
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Mezey László Miklós: Kárpát-medencei “önösszeszedés” 3-8
Bartos Éva: Tanévzáró a határon túli könyvtáros továbbképzésben 9-14
MŰHELYKÉRDÉSEK
Barki Katalin – Kovács Katalin – Simonné Hittaller Rita: Nagy KUL-TÚRA avagy KUL-Túra Élmény 15-22
Molekné Kőrösi Beatrix: Mozgókönyvtári ellátás a kazincbarcikai kistérségben 23-28
KONFERENCIÁK
Fehér Miklós: Brit-magyar szeminárium a zenei könyvtárosok képzési lehetőségeiről 29-38
HISTÓRIA
Plihál Katalin: Egy el nem készült katalógus igaz története 39-42
PERSZONÁLIA
Koósné Török Erzsébet: Walleshausen Gyula (1923-2010) 43-44
Sebestyén György: Voit Krisztina (1940-2010) 45-48
Móró Mária Anna (1944-2010) 48-51
KÖNYV
László Gézáné: Paradigmaváltás a könyvtárak helyismereti munkájában?! 52-58
Vasbányai Ferenc: Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése jubileuma 59-61
Vass Johanna: Communicare necesse est… 62-64
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Fehér Miklós: XXI. századi könyvtári ellátás 3-16
FÓRUM
Gombos Péter: Építkezés a bölcsek köveiből. A Szárny és teher oktatást érintő elemzéséről és javaslatairól 17-21
MŰHELYKÉRDÉSEK
Vraukóné Lukács Ilona: “Az olvasást előbb kell megszerettetni, mint megtanítani” 22-27
Nádor Ildikó: Az olvasás védelmében. Gondolatok egy sikeres pályázat kapcsán 27-33
HISTÓRIA
Gereben Ferenc: Másfél évtized a Könyvtártudományi és Módszertani Központ Olvasáskutatási Osztályán 34-44
KÖSZÖNTŐ
Csabay Károly: Horváth Tibor 75 éves 45-48
KÖNYV
G. Szabó Sára: Az olvasáskultúra fejlesztése 49-53
Bartók Györgyi: “az embert semmi sem jellemzi olyan jól, mint a könyv” 54-58
Bényei Miklós: Impozáns múltidéző adattár 58-64
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Amberg Eszter: A nyilvános könyvtárak jegyzéke, valamint a kulturális törvény 2009. évi változásairól 3-8
FÓRUM
Szakmári Klára: Mennyit ér a könyvtárostanár, ha szakértő-szakfelügyelő?! 9-11
MŰHELYKÉRDÉSEK
Frank Róza: Okulás végett. A szombathelyi informatikus könyvtáros mesterszakos hallgatók véleménye a képzésről 12-16
Fuchszné Benák Katalin: Gondolatok, emlékek egy intézményi összevonásról 17-29
Ásványi Ilona – Kövécs Ildikó: Két egyházi könyvtáros portré 29-44
Tőzsér Péter: Ahol a szellem szabad 44-45
MEMENTO
Halász Magdolna – Nagy Zoltán: Könyvek között egy életen át. Busa Margit hagyatéka Széphalomban 46-50
NAPLÓ
Koncz Károly: Talált könyv 51-53
PERSZONÁLIA
Futaky László: Kovács Tibor (1937-2010) 54-56
Pák Györgyné: Dezső László (1916-2009) 56
KÖNYV
Pogány György: Bevezetés a reáltudományok történetének magyarországi könyvészetébe 57-59
Vajda Kornél: Repertórium a Könyv és Nevelés tíz évének anyagáról 59-62
Nagy Attila: Mátyás visszatér? 62-64
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Vidra Szabó Ferenc: Könyvtári önértékelés, könyvtári minősítés 3-12
MŰHELYKÉRDÉSEK
Gosztonyi Enikő: Elindult a “Tudásdepó-Expressz” Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. TIOP és TÁMOP pályázatok a megye könyvtári fejlesztésében 13-17
Szalóki Gabriella: E-könyvek és -reprintek igény szerint 18-20
Tóth Gábor: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának díjnyertes honlapja 21-23
KONFERENCIÁK
Hajnal Ward Judit – Ritter Julianna Katalin: Szép új világháló. Web 2.0 Expo New Yorkban 24-34
Kozma Zsófia – Grünwald Alexandra – Bognár Noémi Erika – Csobán László: BOBCATSSS 2010 35-40
EXTRA HUNGARIAM
Lukáts János: Könyvek között, nyelvek között… Két év a berlini Humboldt Egyetem magyar tanszékén, 1981-1983 41-45
KIÁLLÍTÁS
Madas Edit: “Látjátok feleim…” Utóhang 46-52
MEMENTO
Balogh Ferencné: “Műben az embert ünnepeljék!” Tisztelgés Halász Béla emléke előtt, aki most lenne 70 éves 53-56
KÖNYV
Tóth Andrea: “Miként a házat, úgy a kultúrát is alulról kell elkezdeni építeni. A gyermekkultúránál.” 57-59
Vasbányai Ferenc: Szentendre sajtótörténete (1883-2009) 59-63
Mezey László Miklós: Egy fejezet Verőce múltjából 63-64
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Mezey László Miklós: “Nagyon pontosan ismerni kell a célokat, s az oda vezető utat”. Interjú Sajó Andreával, az OSZK főigazgatójával 3-7
MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: Első tiszt a fedélzeten. Beszélgetés Kiszl Péter egyetemi adjunktussal a piacképes könyvtáros diplomákról ös az ELTE BTK könyvtári rendszeréről 8-16
ÚJ UTAKON A SZÉKELYFÖLDI KÖNYVTÁRAK
Kelemen Katalin: Székelyföldi digitális emlékezet 17-19
Kopacz Katalin – Bedő Melinda: BIBLIONET Hargita megyében 18-19
Kovács László Krisztián: A Vas megyei könyvtárak dokumentumellátottságának vizsgálata az IFLA fejlesztési irányelveinek tükrében 20-32
Gyöngyösi Zsuzsanna: Az elégedett olvasó jelenti a legjobb reklámot 32-37
EXTRA HUNGARIAM
Németh Márton: Elektronikus audiovizuális szolgáltatások dán könyvtárakban 38-41
KÖSZÖNTŐ
Balogh Ferencné: “Ha bemegyek én Veszprémbe, vármegyei törvényszékbe…” 42-45
PERSZONÁLIA
Bakos István – Monostori Imre – Babus Antal: Vekerdi László (1924-2009) 46-50
Pintér László: Tüskés Tibor (1930-2009) 52-57
KÖNYV
T. Jordán Katalin: Vallásosság és kultúra 58-61
Arató Antal: A székesfehérvári városi könyvtár tíz évének története 61-62
Mezey László Miklós: Petőfi kultusza Pozsonyban 62-64
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Balogh András: Közkönyvtár-használati trendek, kihívások itthon és a nagyvilágban. II. rész 3-14
MŰHELYKÉRDÉSEK
Kührner Éva: Az orvosi könyvtárak helyzete napjainkban 15-20
Boda István – Nagy László: Gondolkodjunk együtt (5) – a minőségirányítási rendszer bevezetéséről 21-28
Lencsés Ákos: Az időskorúak helyzete az informatikai írástudás terén 29-31
Sándorné Milbacher Kinga: Az Országos Nagyi Könyvtári Napok Somogyban 32-36
L. Dürgő Brigitta: Összefogás Komárom-Esztergom megyében 37-42
Molekné Kőrösi Beatrix: Kamaszcsalogató. Széljegyzet egy kazincbarcikai rendezvényhez 43-45
KONFERENCIÁK
Habók Lilla: A könyvtárügy kurrens kérdései. Az MLIS II. konferenciája 46-49
KIÁLLÍTÁS
Kiss Adrien: “Sugárözönben élünk”. Öveges József-vándorkiállítás 50-51
MEMENTO
Korompai Gáborné: Kovács Máté debreceni évei 52-57
KÖNYV
Balogh Ferencné: Dákától Dákáig 58-60
Mezey László Miklós: Könyvtárosok és költők 61-64
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Balogh András: Közkönyvtár-használati trendek, kihívások itthon és a nagyvilágban. I. rész 3-15
MŰHELYKÉRDÉSEK
Dippold Péter: Az Országos Széchényi Könyvtár TÁMOP-pályázata 16-18
Boda István – Nagy László: Gondolkodjunk együtt (4) – a minőségbiztosítás lehetőségeiről 19-26
Sóron Ildikó: Használói elégedettségvizsgálat az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, 2008 27-40
Horváth Sándor Domonkos: Győri Könyvszalon – kilencedik alkalommal 41-45
KONFERENCIÁK
Kovács Beatrix – Palotai Mária: Nemzetközi kábítószerügyi konferencia könyvtárosoknak és információs szakembereknek 45-49
KIÁLLÍTÁS
Klosterberg, Brigitte: A Franckei Alapítványok kiállítása az Országos Széchényi Könyvtárban 50-55
KÖNYV
Bartók Györgyi: A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár története (1952-2009) 56-59
Futaky László: Az Egyetemi Könyvtár egy évszázada 59-62
Bánfi Szilvia: A nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár régi könyveinek katalógusa 62-64
„A kultúra nem az írni-olvasni tudás.Ez csak eszköze a kultúrának.A kultúra nem iskolák, a múzeumok, a könyvtárak, a színházak sokasága.Ezek csak színhelyei a kultúrának.A kultúra egy nép összes öntudatos elemeinek összhangzatos, egységes ritmusú törekvése az emberiség legjobbjai által lehetõ magasra fejlesztett szellemi tulajdon részesévé, munkálójává, élvezõjévé tenni minden embert.”
Szabó Ervin:Szabad-e hinnünk? Népszava, 1902.június 10.
„Más szóval ez a rendszer, belsõ lényegét tekintve kemény diktatúra, amely azonban demokratikus formákat használ a politikai élet látható terében.Ennek az elkorcsosult hibridnek azért »demokratúra« a neve, mert olyan politikai–társadalmi–gazdasági rendszer, amely röviden megfogalmazva belül diktatúra, kívül pedig látszatdemokrácia.”
Drábik János:Világdemokratúra
A „posztmodern” könyvtárügy alapkérdései a globalizáció hatalmi konstrukciójában Umberto Eco világhírű regénye, A rózsa neve – olvasatomban – egy társadalom világnézeti–hatalmi tudatmanipulációjának, a „tudás” birtoklásának–megosztásának „összeesküvés-elméleti” archetípusa, amely tulajdonképpen egy krimibe ágyazott filozófiai–politikai vita, vagyis egy írói szemiotikai, „könyvtár-politikai” program „kódolt” üzenetét is hordozza. (tovább…)
Címkék:
könyvtárak (XXI. sz.)
Egyfajta kultúra a címe annak a Babits-versnek, amelyből az előadás* címadó idézetét választottam.
„A fáradt, modern fajhoz tartozol/és már nem is tudsz a dolgokra gondolni”– indítja a verset Babits. Mitől fáradt ez a modern faj? Mibe is fáradhatunk bele? Ha valamiből sokat csinálunk, sokat dolgozunk vagy sokat pihenünk, vagy ha mindig egyféle módon dolgozunk, működünk. Minden fárasztóvá válik, ha túlzásba visszük. De a túlzás mértékének eldöntése szubjektív és objektív körülmények kérdése. Fárasztó és kimerítő egy olyan világban, ahol a piac törvénye és a mindenek feletti teljesítmény az úr, ahol a gazdasági versenyre és a technológiai fejlődésre nem mint eszközre, hanem mint célra tekintenek. Nem meglepő tehát, hogy sokan visszhangozzák magánéletükben is ezt a globális ideológiát, és túlzottan belemerülnek munkájukba minden más tevékenység kárára. (tovább…)
Címkék:
olvasás
2010. október 20–21-én a Könyvtári Intézet kerekasztal-megbeszélést szervezett a Visegrád Alap támogatásával az Országos Széchényi KönyvtárbanÚjra együtt! A V4-országok könyvtárosainak találkozója és kerekasztal-megbeszélésecímmel. A résztvevők a Visegrádi Országok könyvtári intézeteinek egy-egy képviselője és a Könyvtári Intézet munkatársai voltak. Külföldi vendégeink voltak: Eva Bartůňkova, a Könyvtárügyi Tájékoztatási Központ vezetője, a Cseh Nemzeti Könyvtár Könyvtárügyi Intézetéből. A Lengyel Nemzeti Könyvtárat Marcin Drzewiecki, a Könyv és Olvasás Intézet igazgatója képviselte. A Szlovák Nemzeti Könyvtár Jarmila Majerová feldolgozási igazgatóhelyettest delegálta a tanácskozásra. Magyar részről Bartos Éva igazgató sajnálatos távolléte miatt a korábbi igazgató, Dippold Péter képviselte a Könyvtári Intézetet, egyben az Országos Széchényi Könyvtárat.
(tovább…)
Címkék:
Könyvtári Intézet,
könyvtárügy - nemzetközi
A harmadik hely fogalmát Ray Oldenburg amerikai szociológus alkotta meg.*
Az első hely az otthonunk, a második a munkahelyünk, a harmadik pedig egy, az előbbi kettőtől független közösségi tér. Oldenburg számos tulajdonságát említi a harmadik helynek, ezek közül a legfontosabbak a következők:
- közel hozza egymáshoz a környéken élőket,
- az újonnan érkezőknek és a látogatóknak a „közösség kapuja”,
- elősegíti különböző csoportok (művészeti stb.) kialakulását,
- közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat és a felnőtteket,
- elősegíti a környék fejlődését,
- elősegíti a politikai viták kialakulását,
- csökkenti a megélhetési költségeket,
- szórakoztat,
- a barátság ajándékát adja (barátságok születhetnek itt),
- fontos a nyugdíjasoknak.
(tovább…)
Címkék:
ellátás
„Nemzetek pusztulását
soha nem fizikai sorvadás,
hanem mindig kulturális,
kollektív felejtés idézi elő.”
Jan Assmann
A forrásvidékről
Nem írok visszatekintő krónikát, de kikerülhetetlen kötelességem, hogy az eseménytörténetről legalább töredékesen megemlékezzek. Néhány kiváló mesemondó – Berecz András, Fábián Éva (a Kalamajka és az Egyszólam együttesek énekese), Kóka Rozália – sokunk figyelmét már évtizedekkel ezelőtt felhívták meséink újraélesztésének esélyére. Ünnepi alkalmak során ámulva, derűvel és némi tagadhatatlan sóvárgással hallgattuk őket: igen, valahogy így kellene nekünk is esténként gyermekeinket, unokáinkat az álmok útjára elengednünk, ezt lenne jó megtanulnunk és továbbadnunk!
Az 1991 októberében – a Nemzetközi Olvasástársaság hazai tagszervezeteként– megalakult Magyar Olvasástársaság létrejöttének napjaitól kezdve két alapvető célt tűzött ki:
1. Az olvasással foglakozó, de különböző területekről érkező szakemberek (könyvtárosok, pedagógusok, kutatók, a pedagógusképzésben oktatók, nyelvészek, pszichológusok, szociológusok, kiadók, gyerekirodalmi szakértők, kritikusok) rendszeres eszmecseréit szervezzük meg konferenciákon, publikációkban.
2. A szocialista szekértáborból végre kiszabadulva intenzíven keressük a nemzetközi együttműködés kereteiben a korszerű oktatási, mérési, kutatási, fejlesztési módszerek eltanulásának alkalmait. Ez utóbbira látszott kitűnő példának, ha tőlük (pl. az International Reading Association-tól) átvesszük a világszerte alkalmazott, a sajtót mozgósító, az olvasás ügyét középpontba állító, minden év szeptember 8-án megszervezett International Literacy Day-t, az „Írásbeliség nemzetközi napját”. (tovább…)
Címkék:
olvasás
Siklós városa Baranya megye déli részén, a határtól mindössze néhány kilométerre fekszik a villányi hegyvidék lábánál. Méltán híres váráról, borairól, török kori emlékeiről, képzőművészeiről. Igazi mediterrán gyöngyszem, amely egy európai kisváros érzetét kelti.
A Városi Könyvtár 1953-ban nyílt meg, azóta folyamatosan látja el a nyilvános könyvtár feladatait. Egészen 2010-ig állt az olvasók rendelkezésére a Kossuth tér 15. szám alatt, társbérletben a művelődési házzal. A könyvtár két részlege, a felnőtt és gyermekrészleg sok éven keresztül két külön épületben helyezkedett el. A társadalmi, szociális és informatikai változások új kihívások elé állították a könyvtárat is, hiszen egyre több tekintetben kellett megfelelni az új korszak által támasztott követelményeknek. Így a siklósi könyvtárban folyamatosan kialakítottuk és fejlesztettük az informatikai hálózatot, bevezettük az integrált könyvtári rendszer alkalmazását, ennek eredményeként 2000. január 1-jétől a felnőtt részlegben, majd 2001. január 1-jétől a gyermekrészlegben is számítógépes kölcsönzés folyik. Az általunk választott szoftver a TextLib, amelyet tavaly DOS alapúról Windows alapúra cseréltünk, és ötfelhasználós modulról tízfelhasználósra váltottunk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy lépést tartsunk az informatikai fejlődéssel, és rendszerünk korszerű maradjon. (tovább…)
Címkék:
Siklósi Térségi Könyvtár
A múltkoriban legújabb szerzeményünk, a színes szkenner és optikai karakter-felismerő-szoftver kiismerése címén különféle dokumentumot és fényképet digitalizáltunk könyvtári és személyes gyűjteményünkből könyvtárosi portfóliónk számára, amikor kezembe került egy pici fénykép a hatvanas évek elejéről. A gyenge minőségű, megsárgult papír erősen próbára tette technológiai felkészültségünket, mire huszonegyedik századi igénnyel is élvezhető minőségben állt előttünk jelen cikk magyar származású szerzője, háromévesen, épp verset szavalván a hazánkban ideiglenesen állomásozóknak. Cikkünk huszonéves amerikai szerzőjének európai történelemre vonatkozó ismeretei jelentősen bővültek a nagyobb felbontású képre várva, lévén hogy neki legfeljebb szülei retteghettek a hidegháború idején (Better dead than reda német Lieber tot als rotalapján), és Gagarin elvtárs párttagkönyve a washingtoni Smithonian Intézet Légi és űrkutatási múzeumában korántsem villanyozza fel annyira, mint magyar kortársait. A digitalizálási munkafolyamat változatainak próbálgatása közben megtárgyaltuk, hogy a szabolcsi kisvárosban bizonyára csak az óvó néni gyermekére lehetett a fenti, ideológiailag kihívó feladatot bízni: a választott vers politikai korrektségéhez nem férhetett kétség, a költő csakis a Támogatottlistáról lehetett (ide már több magyarázat kellett), és az óvónő minden bizonnyal állásával játszott, ha csemetéje elvétette a strófát (ez végképp érthetetlennek bizonyult az amerikai könyvtár falai közt, lásd: Amerikai Könyvtár Szövetség alapszabálya később). Viszont a híres magyar költők gyermekverseinek illusztrálására sebtében, emlékezetből elszavalt Juli néni, Kati néni, letye-petyelepetyenagy sikert aratott, mint minden kezdő magyar nyelvórán, bár egy kukkot sem értett belőle. Mindezek ellenére nem sikerült beazonosítani a múltbeli verset az összes tányérsapka és suvikszos csizma ellenére sem a kép alapján, viszont remek beszélgetés (és az alábbi cikk) kerekedett a magyar óvónő és amerikai gyermekkönyvtáros szerepkörét összevető párbeszédünkből. (tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
gyermekkönyvtárak
A svéd Állami Kulturális Tanács1honlapján a következő olvasható: “A gyerekek és az ifjúság kultúrához való jutását a Kulturális Tanács különösen fontos területnek tartja.” Ez tükröződik a könyvtáraknak nyújtott támogatásokon és elosztásukon is.
A Kulturális Tanács évente kb. 82 millió koronát oszt szét könyvtári területen.
- A legnagyobb támogatás a működési és fejlesztési támogatás a regionális könyvtári ellátás, a kölcsönzőközpontok, a depókönyvtárak és a Nemzetközi Könyvtár számára. Kb. 46 millió koronával támogatják ezeket az intézményeket.
- A második legnagyobb támogatás a beszerzési támogatás. A pénzt közkönyvtárak és iskolai könyvtárak irodalom beszerzésére fordíthatják. A támogatást az önkormányzatok igénylik, és célja, hogy növelje a könyvtárak gyermek- és ifjúsági könyvekkel való ellátását. Erre kb. 25 millió koronát fordítanak évente.
- Olvasásnépszerűsítő projekteket is támogat a Kulturális Tanács. A támogatás célja új együttműködési formák kifejlesztése az olvasásnépszerűsítés területén, és azt nemcsak könyvtárak, hanem pl. különböző hivatású szervezetek és egyesületek is igényelhetik. Kb. 9 millió koronát fordítanak évente olvasásnépszerűsítő programokra.
- A Kulturális Tanács működésfejlesztésre is nyújt támogatást a közkönyvtáraknak. A támogatás célja a közkönyvtárakban folyó munka új formáinak a kifejlesztése. Kb. 1 millió koronát fordítanak évente erre a célra. (tovább…)
Címkék:
gyermekkönyvtárak,
Svédország
Címkék