Tartalom

Kategória: 2012/ 5

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Mezey László Miklós: “Partnerségen alapuló szolgálat”. Interjú Bánkeszi Lajosnéval, a Könyvtári Intézet igazgatójával 3-9

FÓRUM
Balogh András: Halott könyvtár : a szövegekben elbeszélt, porosodó történelmi (fél)múlt könyvtári reprezentációi 10-16

MŰHELYKÉRDÉSEK
Dávid Boglárka: Újdonságok az ODR működésében 17-23
Mohay Anikó: ONIX (Online Information Exchange) 24-26
Turán Istvánné: Idegen nyelvű Petőfi-kötetek és versek Kiskőrösön 27-31

KONFERENCIÁK
Fazekas Mária – Herkó Zsanett – Ilácsa Szabina – Kovács Ramóna – Szalacsi Alexandra: Mozgásban az információ. BOBCATSSS 2012 – Amszterdam 32-39

ÉVFORDULÓK
Fügedi Péterné: Száz éve született Sebestyén Géza 40-47
Somkuti Gabriella: Emlékeim Sebestyén Gézáról 47-49

HISTÓRIA
Babosi László: “Az egész országnak egy nagy olvasótáborra lenne szüksége”. Beszélgetés Kocsis István ny. könyvtárigazgatóval Ratkó Józsefről és az olvasótábori mozgalomról 50-58

KÖNYV
Arató Antal: A hatvani Ady Endre Könyvtár jubileumi évkönyve 59-60
Tóth Andrea: Mindaz, amit évszázadokon át alkotott az ember, itt van 61-64

http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/idegen-nyelvu-petofi-kotetek-es-versek-kiskoroson/

“Partnerségen alapuló szolgálat”

Kategória: 2012/ 5

Interjú Bánkeszi Lajosnéval, a Könyvtári Intézet igazgatójával

Hagyomány a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros történetében, hogy a szerkesztő a folyóiratot kiadó Könyvtári Intézet új igazgatóját – egyben szerkesztő bizottsága elnökét – rendre megkérdezi terveiről, elképzeléseiről, az intézmény előtt álló feladatokról, és mindezeken keresztül – nem is nagyon áttételesen – a hazai könyvtárügy főbb trendjeiről. Ilyenformán ezek az interjúk ugyan tükrözik az újonnan kinevezett igazgatók személyes elgondolásait, azért pillanatfelvételek is a hazai könyvtárügyről. Most is ezt tesszük, így kérdezzük Bánkeszi Lajosnét, Katit.

- Kedves Kati, szükségtelen bemutatni Önt a 3K olvasóinak, hiszen aligha létezik Magyarországon könyvtáros, aki ne találkozott volna már a MOKKA, az ODR vagy éppen a Magyar Digitális Képtár fogalmával, és ezáltal ne tudná, hogy ki Ön, és hogy milyen fontos munkát végzett a Neumann-ház vezetőjeként, majd az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központja címzetes igazgatójaként a hazai digitális kultúra fejlesztéséért és elterjesztéséért. Arról nem is szólva, hogy több írása is megjelent a 3K-ban, legutóbb a 2010. évi 8. számban a MOKKA és az ODR összekapcsolásának előkészületeiről. Mégis hadd kérjem, mondjon magáról valamit, leginkább abban a vonatkozásban, mi késztette, mi indította, hogy beadja pályázatát a Könyvtári Intézet igazgatói posztjára. (tovább…)

Címkék: , ,

Halott könyvtár: a szövegekben elbeszélt, porosodó történelmi (fél)múlt könyvtári reprezentációi

Kategória: 2012/ 5

Az OSA kiállításáról egy könyvtáros (“rövidlátó”) szemüvegén keresztül

Véletlenül tévedtem a “Halott könyvtár” Arany János utcai, Goldberger Leó által épített, az Óbudai Textilgyárat kiszolgáló épületeként működött, ma az OSA (Open Society Archivum) használatában álló épületben kiállított állománya felé, mivel ügyintéző utam a környékre rendelt. Ügyem viszonylag korai végeztével maradt még annyi időm, hogy megmerüljek a “Halott könyvtár kriptájában”, így stílszerűen feketében, olvasói minőségemben szállok szembe a “halállal” a Metropol napilap riportját illusztráló fotón1, ahol olvasásba merülök. Ha már fotóm megosztatott a széles nyilvánossággal, akkor ennek folyományaként a 3K hasábjain közzéteszem erősödő, már-már antagonisztikussá fejlődött ambivalenciájú gondolataimat, vagy – stílszerűen fogalmazva – nekrológomat a “Halott (lelkű) könyvtárról”. (tovább…)

Címkék: ,

Újdonságok az ODR működésében

Kategória: 2012/ 5

A Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) adatbázisainak egyesítése az európai uniós TIOP és TÁMOP-pályázatok keretében valósult meg. Ez a régen várt lehetőség alkalmat adott az adatbázisra épülő szolgáltatások áttervezésére és megújítására is, a könyvtárak és az olvasók minél szélesebb körben történő bevonását célozva. Jelen cikk az ODR szolgáltatásaiban megvalósult újításokat tekinti át, a fejlesztések eredményeképp megváltozó könyvtárközi dokumentumellátási környezetet érintő vonatkozásokat emeli ki. (tovább…)

Címkék:

ONIX (Online Information Exchange)

Kategória: 2012/ 5

Az ONIX a könyvipari termékek információinak bemutatására, leírására, valamint továbbításra alkalmas nemzetközi szabvány. Az XML (Extensible Markup Language) alapú szabvány a könyvek metaadatainak leírására szolgál, egységes módot biztosítva a kiadóknak és kereskedőknek, hogy bőséges információt adjanak a termékeikről. Nem adatbázis, hanem az adatbázisok közötti adatközlés egyik módja.
Az ONIX for Books volt az EDItEUR* ONIX család első tagja. Kezdetben együtt fejlesztették a Book Industry Communication-nel (Egyesült Királyság) és a Book Industry Study Group-pal (USA), ma már azonban egy nemzetközi vezetői tanács (International Steering Committee) felel ezért a területért. Az említett intézmény nemcsak a fenti szervezeteket foglalja magában, hanem további nemzetközi felhasználói csoportokat is bevon a munkába, többek között ausztrálokat, belgákat, hollandokat, oroszokat, svédeket.
A fejlesztés és a karbantartás az EDItEUR cég ONIX support csapatán, illetve a nemzeti felhasználói csoportokon keresztül történik. A stratégiafejlesztéseket a már említett nemzetközi vezetői tanács irányítja. A felhasználókat bátorítják arra, hogy vegyék fel a kapcsolatot a helyi csoportokkal és iratkozzanak fel az “ONIX megvalósítás” levelezőlistára, ahol felvethetik és megvitathatják a problémákat, valamint javaslatokat is tehetnek új funkciók bevezetésére.
Az ONIX-ot úgy tervezték, hogy globálisan használható legyen bármilyen nyelvre vagy karakterkódolásra. Széles körben alkalmazzák és alkalmazták papír alapú és e-könyvek esetében Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában és egyre inkább elfogadott a Csendes-óceáni térségben is. (tovább…)

Címkék:

Idegen nyelvű Petőfi-kötetek és versek Kiskőrösön

Kategória: 2012/ 5

A gyűjteményről

Petőfi Sándor szülővárosának közkönyvtárában kiemelt fontosságú feladat a költő munkáinak gyűjtése, ideértve az idegen nyelvű Petőfi-köteteket is. Mára a könyvtár jelentős, közel 180 darabból álló idegen nyelvű Petőfi-gyűjteménnyel rendelkezik. A kötetek egy része helyben használható formában áll a könyvtárlátogatók rendelkezésére. A gyűjtemény néhány darabja a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum tárlóiban tekinthető meg, letéti állományként a múzeum látogatóinak örömére.
A gyűjtemény gyarapítása gyakran ütközik nehézségekbe, hiszen nincs módunk köteles példányként kapni az újonnan megjelenő kötetekből. (A különgyűjtemény gyarapításához ezért örömmel fogadunk el segítséget. A gyűjtőkörbe illő, de hiányzó köteteket ajándékként köszönettel vesszük.)
A különgyűjtemény gyűjtőkörébe tartoznak az idegen nyelvű önálló Petőfi-kötetek, az idegen nyelvű antológiák, amelyek tartalmaznak Petőfi-verseket is. Gyűjtjük az idegen nyelvű ismeretközlő és tudományos műveket, amelyek Petőfi Sándor életét, munkáit dolgozzák fel, vagy bővebben érintik azt. (tovább…)

Címkék: ,

Mozgásban az információ

Kategória: 2012/ 5

BOBCATSSS 2012 ­ Amszterdam

A BOBCATSSS ­ mint tudjuk ­ mozaikszó, betűi a kezdeményezést elindító
egyetemi városok nevének kezdőbetűi: Budapest, Oslo, Barcelona, Copenhagen,
Amsterdam, Tampere, Stuttgart, Sheffield, Szombathely. A legelső BOBCATSSS konferencia Ruud Bruyns (Amszterdam) és Papp István (Budapest) kezdeményezésére ült össze húsz éve, Magyarországon.
A konferencia az EUCLID (European Association for Library and Information Education and Research: A Európai Könyvtár- és Információtudományi Oktatási és Kutatási Szövetség) szakmai fennhatósága alatt kerül megrendezésre. Megvitatják és meghatározzák az adott év konferenciájának témáit, költségvetést készítenek, valamint rendezvényszervezési feladatokat látnak el; a konferencia nyelve az angol. (tovább…)

Címkék: ,

Száz éve született Sebestyén Géza

Kategória: 2012/ 5

A Sebestyén Gézáról írott emlékezések szinte kötelezővé vált kezdő mondatainak egyike annak kiemelése, hogy 1958-ban érkezett az Országos Széchényi Könyvtárba mint főigazgató-helyettes. Előtte, 1957-ben – politikai okokból – az OSZK teljes vezetőségét leváltották, az irányítást átmenetileg miniszteri biztos vette át. Ugyanebben az évben a minisztérium teljes felülvizsgálatot rendelt el. A tabula rasa teremtésén túl a felülvizsgálat ki nem mondott célja a vezetés leváltásának utólagos szakmai igazolása volt. A könyvtár akkori munkatársai közül alig páran élünk, ezért Sebestyén Géza alakjának megidézése mellett tanúként fel kell vázolnom a könyvtár akkori állapotát is. (tovább…)

Címkék: ,

Emlékeim Sebestyén Gézáról

Kategória: 2012/ 5

Egyetemi katedrán láttam először Sebestyén Gézát. Elnéztem a magas, szikár férfit, a csontos arcot, a szemüveg mögött a szürkéskék szempárt. Ezek a szemek élénken csillogtak, amikor lelkesülten beszélt a könyvtárról és a jövő könyvtári rendszeréről. Hálózati elvről és rendszerről beszélt akkor, amikor ez még itthon csírájában is alig létezett.
Az ötvenes évek elejét írtuk, és az ELTE egyik szűk, szegényes berendezésű tantermében hallgattuk az előadót. Én a húszas éveim elején jártam, Sebestyén Géza életéből már csak alig valamivel több, mint húsz év volt hátra. Körülbelül harmincan voltunk, akik az ország minden tájáról sereglettünk össze azzal a homályos szándékkal, hogy valaha könyvtárosok legyünk. Kísérleti évfolyam voltunk, egyszakos könyvtáros-hallgatók, soha azelőtt és azután ilyen évfolyamot nem indítottak. A szervezők úgy gondolták, hogy egy könyvtárosnak mindenhez kell értenie, ezért a szaktárgyakon kívül tanultunk irodalmat, történelmet, filozófiát és pedagógiát, és kötelezően két idegen nyelvet. A szaktárgyak tanítására külső előadóként az egész akkori könyvtáros szakma összefogott: Sebestyén Gézán kívül Kőhalmi Béla, Goriupp Aliz, Varjas Béla, Szentmihályi János, Dezsényi Béla, Mezey László, Kéki Béla és Haraszthy Gyula. Elképesztően gazdag névsor!
Sebestyén Gézát évekkel később meghívták a Könyvtártudományi tanszék vezetőjéül, de feltételei voltak. Egyszer elmesélte nekem, mi volt a háttérben. Első és legfontosabb feltétele volt a modern angol és amerikai könyvtári szakkönyvek magyarra fordítása, az oktatásba való beépítése. Az elvtársak erről természetesen hallani sem akartak. A többi feltétel – munkatársak szabad megválasztása stb. – ezután már szóba sem került. Ezért nem lett egyetemi professzor Sebestyén Gézából, de más módon, például A könyvtáros kézikönyvének megírásával mégiscsak mindnyájunk professzora lett. (tovább…)

Címkék:

“Az egész országnak egy nagy olvasótáborra lenne szüksége”

Kategória: 2012/ 5

Beszélgetés Kocsis István ny. könyvtárigazgatóval Ratkó Józsefről és az olvasótábori mozgalomról

A hatvani Ratkó József Egyesület és a Magyar Garabonciás Szövetség 2011. szeptember 2-án Nagykökényesen emlékezett Ratkó József költő, drámaíró, műfordító és könyvtáros, az olvasótábori mozgalom egyik alapítója születésének hetvenötödik évfordulójára. Ennek apropójából kértem meg Kocsis Istvánt, a hatvani Ady Endre Könyvtár nyugalmazott igazgatóját, hogy elevenítse fel a Ratkó Józsefről, valamint az olvasótáborokról őrzött emlékeit.

- Kedves István, mikor és hol ismerkedtél meg Ratkó Józseffel?
- 1972 júniusában Felsőtárkányban, az ország első olvasótáborában. Ekkor még nem könyvtáros voltam, hanem városi népművelési felügyelő Hatvanban. Jóska ebben a táborban kiscsoportvezetőként vett részt. Itt ismerkedtünk meg, ettől kezdve etalonemberként tekintettem fel rá. (tovább…)

Címkék: , ,

A hatvani Ady Endre Könyvtár jubileumi évkönyve

Kategória: 2012/ 5

A hatvani Ady Endre könyvtár sokszínű tevékenységét tanúsítják többek között a talán kevésbé közismert kiadványai. A Hatvani lexikon (1996), A Délsziget repertóriuma, 1986-1996 (2001) és az immár tizenharmadik alkalommal évente megjelenő Hatvani kalendárium (nem szólva most egyéb kiadványaikról) után ezúttal a könyvtár alapításának hatvanadik évfordulójára adtak ki egy terjedelmes tanulmánykötetet. A hat évtizedet átfogó évkönyvben – jól tagolt, egymásra épülő fejezetekben – mintegy hatvan rövidebb-hosszabb tanulmányt, dokumentumot, emlékezést, a könyvtári munka egy-egy területére kitekintő és az intézmény tágabb értelemben vett közművelődési tevékenységéhez kapcsolódó elemezést, tudósítást olvashatunk. Köztük az olvasók, a könyvtárhasználók méltatásait, eszmefuttatásait is. (tovább…)

Címkék:

Mindaz, amit évszázadokon át alkotott az ember, itt van

Kategória: 2012/ 5

“Tizenöt éven át nem láttam a földet és az embereket, mégis teljes életet éltem, mindenütt jártam, asszonyokat szerettem, láttam erdőket, folyókat, városokat, az egész világot láttam és ízleltem. És bejártam magamat, lelkem legmélyebb zugait, gyilkoltam és bűnhődtem, hittem Istenben, és megtagadtam, mint anyámat, apámat, és újra visszatértem hozzájuk, megtisztulva. Mindaz, amit évszázadokon át alkotott az ember, itt van, a fejemben. Én ezt a tizenöt évet nem adnám semmiért.”1 Az utóbbi évtizedek egyik legemlékezetesebb, budapesti stúdiószínházi előadásának jelenetében a halálbüntetés-börtönbüntetés kérdésében vitatkozók egyike, huszonöt éves korában fogadásból börtönbe vonul 15 évre, és szenvedélyesen próbál meggyőzni arról, hogy a sok-sok, világtól elzártan töltött esztendő alatt ő bizony bejárta a Földet, sok-sok mindent tapasztalt, tehát élt, méghozzá a kitűnő könyveknek köszönhetően, amelyeknek olvasásával elütötte az egyébként igencsak nehezen múló időt. Nem véletlenül jutottak eszembe ezek a gondolatok az időutazásra invitáló, impozáns kiadványt lapozgatva, hiszen mindaz, amit évszázadokon át alkotott az ember, ha képletesen is, de itt van a szemem előtt. (tovább…)

Címkék:

Címkék