Tartalom

Kategória: 2013/ 1

Könyvtárpolitika
Balogh András: Bibliopláza – a XXI. század könyvtára

Fórum
Horváth Zoltánné: A látható és a kooperatív könyvtári modell

Műhelykérdések
Fekete Ildikó: Idegen nyelvű gyűjteményfejlesztés megyei gyakorlatban
Haluska Veronika: Gyűjteményfejlesztés – válság idején

Konferenciák
Molnár András: Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?

Kiállítás
Knapp Éva: Pázmány-relikviák a budapesti Egyetemi Könyvtárban

Könyv
Tóth Andrea: Kulturális örökség és e-infrastruktúrák

Ízelítő a lapból

Kategória: 2013/ 1

„A jövő útja tehát, véleményem szerint, a fizikai és virtuális könyvtárhasználat dialektikus egységében modellezhető a bibliopláza számára is. Egyre többféle szolgáltatást és funkciót kell elérhetővé tenni a virtuális felhasználó számára is, de a cybertér fontossága mellett a fizikai, reális térben zajló könyvtárhasználati aktusok, a könyvtáros személyisége — az esetleges tévedéseivel is — még mindig kiemelkedő emberi szempont lehet. Nem állítom, hogy a bibliopláza az egyetlen megoldás a kor könyvtári kihívásaira, de bizonyára az egyik járható út lehet…” (Balogh András)

„Lehet, hogy kicsit elfogult vagyok, de meggyőződésem, hogy céljainkban, elveinkben, terveinkben teljesen felzárkóztunk a fejlett országok könyvtárügyéhez. A megvalósítás már más kérdés; sok tényezője között igen erős a költségvetés állandóságát, kiszámíthatóságát biztosító tényezők együttese, a rövidebb és hosszabb távú stratégiai problémakezelés és kooperatív gondolkodás előfeltétele.” (Horváth Zoltánné)

„Megtudhattuk azt is, hogy a magyar könyvtárak 80 százaléka rendelkezik e-dokumentummal, de a megkérdezetteknek csupán 20 százaléka birtokol valódi e-könyvet. Az e-könyvolvasók kölcsönzése azonban még nem számottevő, de a könyvtárügy hajlik az irányába. A felmérés adatai azt tükrözik, hogy a könyvtárak a technikai infrastruktúra hiányában látják az e-könyv szolgáltatás legnagyobb akadályát. De hangsúlyozom, az igény itt is jelentkezik.” (Molnár András)

Bibliopláza – a XXI. század könyvtára?*

Kategória: 2013/ 1

A (poszt)modernitás konstrukciói egy nagyvárosi könyvtármodell gyakorlatában

Bevezetés

A bibliopláza értelmezésemben egy olyan lehetséges könyvtári modell és gyakorlat, amely bizonyos értelemben a XXI. századi könyvtártörténet fontos fejlődési foka lehet; ezzel egyben a (poszt)modern könyvtári diskurzus folytatója, dialektikus “összegzője”, amennyiben a könyvtár történeti fejlődésének narratívái egyáltalán egységbe hozhatók azokkal a véleményekkel és gyakorlattal, amelyek szerint a kultúra, a kultúraelsajátítás (könyvtári aktusai is) pusztán életforma-féleségnek tekinthetők1. A könyvtár társadalomtörténeti jelenségvilágának fejlődési, történeti narratívái és életforma narratívái közötti “szakadék” jelenti az ütközőpontot a modern és posztmodern könyvtár filozófiai megalapozásánál, amelynek dialektikus áthidalásában a gyűjteményezés, a könyvtári épület, a tér kialakításának szintézisigényében feloldódva manifesztálódnak a modern és posztmodern könyvtár vívmányai, szolgáltatásai az olvasói térhasználat reprezentációiban. A modernitás és posztmodernitás könyvtári konstrukciói a modern könyvtári ontológia diskurzusától a posztmodern könyvtári fenomenológia diskurzusáig tartó axiomatikus trendekben vethetők össze. A modern könyvtár ontológiai megközelítése a fizikai dokumentum anyagi valóságán alapszik, míg a posztmodern könyvtári paradigma fenomenológiai értelmezésért kiált, nem utolsósorban a virtuális megjelenésének okán is. Már a filozófiai megközelítés diszkrepanciáinál is érezhetjük, hogy a modern és posztmodern könyvtár lételméletileg is “szemben áll” egymással. (tovább…)

Címkék: , ,

A látható és a kooperatív könyvtármodell*

Kategória: 2013/ 1

Bevezetés: a “könyvtár örök” – a hagyományok transzformációja

Az alábbiakban a modern könyvtár jövőjével kapcsolatos értékekről szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni. Korábban könyvtárosként, jelenleg az OCLC-termékek hazai termékfelelőseként könyvtárakkal együttműködve dolgozom, ezért a könyvtári alapfeladatok mentén haladnék. A jövővel kapcsolatos félelmek ellenére számomra a könyvtár “örök”, hagyományai elismerten megjelentek a külső informatikai rendszerekben és megkerülhetetlenné váltak a nagy fejlesztési irányok alapelemeiként (leírónyelvek, metaadatrendszerek, szemantika, tudásszervezés stb.).1 A korábbi könyvtári modellek mellett megjelenő újak ellenére sem látom indokoltnak a hagyományos könyvtárkép “elsiratását” és a szerepbizonytalanságokat, mert “a könyvtár” alapjaiban nem változott, csak új formákban, új technológiákkal és szerepigényekkel jelennek meg a régi gyűjtőnévhez tartozó, hagyományokkal együtt transzformálódó és megújuló funkciók: (tovább…)

Idegen nyelvű gyűjteményfejlesztés megyei gyakorlatban*

Kategória: 2013/ 1

Az egri Bródy Sándor Könyvtár idegen nyelvű gyűjteménye az általános gyűjtőkörű közkönyvtáron belül található tematikus különgyűjtemény, amelynek a kialakítását a ’80-as évek közepén, az idegen nyelvek iránt felerősödött érdeklődés hatására kezdtük el.
Még tízéves sem voltam, amikor először mentem németórára szombat délelőttönként, angolul pedig tizenkét éves koromban kezdtem tanulni. Az elsődleges motiváció nem a szülői noszogatás, vagyis a majdani jobb érvényesülés lehetősége volt, hanem a kíváncsiság, amihez a különlegesség érzése is társult. Úgy éreztem, beleláthatok egy általam kevéssé ismert világba, életmódba, hogy magam is különlegessé válok. (tovább…)

Címkék: , ,

Gyűjteményfejlesztés – válság idején*

Kategória: 2013/ 1

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár gyűjteményépítése az utóbbi több mint húsz évben hatalmas változásokon ment keresztül, hogy megfeleljen országos feladatkörű nyilvános szakkönyvtári feladatainak. Napjaink forráshiányos időszakában óriási kihívást jelent, hogy a rendelkezésre álló beszerzési módokban (ajándék, köteles példány, vétel, csere) rejlő lehetőségeket maximálisan kiaknázva, tudatos gyűjteményfejlesztéssel alkalmazkodjon a gyűjtőköri szabályzatban megfogalmazott elvekhez, egyben az egyre igényesebb használói elvárásokhoz. (tovább…)

Címkék: , ,

Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?*

Kategória: 2013/ 1

Napjaink egyik legnagyobb könyvtárszakmai kihívását az e-könyvek okozzák, egész pontosan az a kérdés, hogyan lehetne szolgáltatni e-könyvet a könyvtárban úgy, hogy egyetlen e-könyvekhez kötődő érdek (olvasók, kiadók, forgalmazók, könyvtárak érdeke) se sérüljön. Természetesen a felvázolt probléma nem csupán a hazai könyvtárügyben jelentkezik, a világ számos országában próbálnak konszenzusra jutni az érdekeltek. Ennek tudatában teljesen jogos volt, hogy Magyarországon is napirendre kerüljön a megoldás keresése. A téma pontosabb megismertetéséhez az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett összejövetel szolgált Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba? címmel. Érdemes foglalkozni az alcímmel is – Mit gondol a kiadó, illetve mit gondol a könyvtár –, hiszen ez jól szemlélteti, hogy a felvetődött problémát több oldalról is meg kell vizsgálni. Épp úgy, mint a gyógyításban, ebben az esetben is több vizsgálat elvégzése szükséges a pontos diagnózis felállításához, majd a megfelelő kezelés kiválasztásához. (tovább…)

Címkék:

Pázmány-relikviák a budapesti Egyetemi Könyvtárban*

Kategória: 2013/ 1

Pázmány Péter pozsonyi könyvgyűjteményének sorsa régóta foglalkoztatja a történeti kutatást. E könyvtár művelődés- és könyvtörténeti helye kiemelkedő jelentőségű, a nagyszombati (ma Trnava, Szlovákia) születésű humanista, Zsámboky János osztrák nemzeti könyvtárban őrzött könyvtára és Pázmány Péter gyámfia, a költő Zrínyi Miklós Zágrábba került könyvei körében jelölhető ki. Ismeretes, hogy Pázmány Péter 1628 és 1637 között több végrendeletet készített. Ezek közül az 1636. november 12-én kelt végrendelet értelmében könyvtárát az általa “alapított” és folyamatosan támogatott pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta. Halálának 350. évfordulóján (1987) László Mihály piarista könyvtáros adott hírt két, a végrendelet teljesítése után a pozsonyi jezsuita könyvtárból kikerült, Pázmány által birtokolt kötetről. (tovább…)

Címkék: ,

Kulturális örökség és e-infrastruktúrák

Kategória: 2013/ 1

Az angol nyelvű kiadvány aktuális témával foglalkozik, hiszen a kulturális örökség digitalizálása olyan kérdés, amely nap mint nap szóba kerül különféle fórumokon. Az e téren folytatott munkálatok során rendkívül hasznos lehet mások ilyen irányú tapasztalatainak megismerése. Az Európai Unió számára is nagyon fontos témáról van szó, számos projektje foglalkozik ezzel. Közülük az egyik a DC-NET, amelynek írásos lenyomata ez a kötet. Az együttműködés is gyakran hallott kifejezés, amely sokféle lehet, akár a témát tekintve is: államok közötti, intézmények közötti, vagy akár különféle szektorok közötti. Ez utóbbira ad iránymutató példát a DC-NET projekt és kiadványa. (tovább…)

Címkék:

Címkék