KÖNYVTÁRPOLITIKA
Bartos Éva: “Diplomás könyvtáros állást keres” 3-11

MŰHELYKÉRDÉSEK
Varga Kornélia: Gyermekkönyvkiadás és gyermekkönyv-kereskedelem a rendszerváltozás után 12-18
Péterfi Rita: Számítógép-használat és felekezeti hovatartozás 18-24
Vidra Szabó Ferenc: Felhasználói elégedettségvizsgálat az Országos Széchényi Könyvtárban 25-30
Tóth Rita: A 2006-os év könyvtárának gyermekrészlege 31-33
Éger Veronika: “…hiszek a mesékben” : beszélgetés Kristóf Márta népi iparművész könyvtárossal 33-37

ÚTON
Bartók Györgyi: “Kis sziget” őszi verőfényben 38-40

HISTÓRIA
Várszegi Asztrik: A Mátyás Graduálé méltatása 41-43

MEMENTO
Nagy Réka Anna: Sándor István, a néprajzi bibliográfus 44-51

KÖNYV
Bényei Miklós: Szemléleti áttörés : laudáció egy könyvtártörténeti munkáról 52-56
Böőr László: 1956 Szentendrén 57-60

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Vörös Klára: A könyvtári kommunikáció szimbolikus tartalmai 3-8
Mezey László Miklós – Vajda Kornél: Kihívás és megtiszteltetés : Interjú Sebestyén György professzorral, az ELTE Informatikai és Könyvtártudományi Intézetének vezetőjével 9-14

FÓRUM
Mender Tiborné – Sárközi Andrea Bernadett: A mumus már a könyvtárban van… : Gondolatok Heit Gábor Versenyképesség az Európai Unióban című előadása után 15-20

MŰHELYKÉRDÉSEK
Gereben Ferenc: Olvasás felsőfokon? : Benyomások az egyetemisták olvasáskultúrájáról 21-26
Bartók Györgyi – Péterfi Rita: A Gyerekirodalmi Adatbázis bemutatása 27-29
Somogyi József: A honvédségi könyvtárak helyzete (2001-2005) 30-44
Tóth Andrea: “ha meg akarunk felelni e kihívásoknak, követnünk kell a változásokat, tetszik, nem tetszik.” : Interjú Buzai Csabával, “Az év fiatal könyvtárosá”-val 45-48

KONFERENCIÁK
Mezey László Miklós: Új tudás – új stratégia 49-53

KÖNYV
Bartos Éva: Minőségirányítás – lépésről lépésre : Az első lépésektől a könyvtár stratégiai tervének elkészítéséig 54-56
Kégli Ferenc: A “legszögedibb szögedi” személyi bibliográfiája 57-60

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Fodor Péter: Minőség a könyvtárban – korszerű közkönyvtár 3-10
Bartók Györgyi – Mezey László Miklós: Az MKE hozzáadott értéket teremt a könyvtárosságnak : Interjú Bakos Klárával, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökével 11-16

FÓRUM
Fehér Miklós: Versenyképes ország, versenyképes könyvtárosokkal : gondolatok az MKE-projekt és az általa keltett KATALIST-levelezés kapcsán 17-20

MŰHELYKÉRDÉSEK
Rigó Béla: Géza malac új pajtásai : Kereslet és kínálat a magyar gyermekköltészet piacán 21-34
Szalóki Gabriella: E-könyvek igény szerint : új könyvtári szolgáltatás 34-38
Istók Anna: Benchmarking – érdemes vajon másoktól tanulni? 39-45

EXTRA HUNGARIAM
Hajnal Ward Judit: Könyvtár, ahova szívesen járnánk 46-49

HISTÓRIA
Pogány György: Egy nyomdaműhely titkaiból : 125 éves a Kner Nyomda 50-53

KÖNYV
Pálvölgyi Mihály: LIS Euroguide. Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek 54-60

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Pogány György: Historia litteraria és információs műveltség 3-9
Paszternák Ádám – Takács Dániel – Mikulás Gábor: Könyvtár 2.0, avagy közösen vagyunk tudásbirtokosok 10-23

MŰHELYKÉRDÉSEK
Komáromi Gabriella: Loana királynő titokzatos tüzénél : a gyerekekről, a könyvekről és a türelemről 24-30
Nagy Gábor: A vakok és gyengénlátók irodalomhoz jutása 31-44
Tircsné Popper Valéria: Churchill-gyűjtemény az Eszterházy Károly Főiskola Központi Könyvtárában 45-47

KONFERENCIÁK
Vajda Kornél: Minőségbiztosítás a helyismereti munkában 48-51
Gáncsné Nagy Erzsébet: Használói igényfelmérés a helyismereti gyűjteményekben 51-56

KÖNYV
Balogh Ferencné: Protokoll? Etikett? Viselkedéskultúra! 57-59
Hajdu Géza: A múlt kútjai 59-60

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Mezey László Miklós: Vándorgyűlés a partnerség jegyében 3
Pegán Anita: “nemcsak szolgáltató vagyok, hanem partnere is a másik félnek.” : interjú Mader Bélával 4-8

MŰHELYKÉRDÉSEK
Boldizsár Ildikó: Rágom, nézem, hallgatom : a 0-6 éves korú gyermekek “olvasmányairól” 9-12
Donkó Erika: Kompetenciafejlesztés az iskolai könyvtárban 13-16
Gellér Ferencné: A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs Központ új épülete 17-22
Tóth Máté: Múzeumi könyvtárak a statisztikai adatok tükrében (2001-2005) 23-29
Marton Erika: Német szaknyelv könyvtárosoknak : egy továbbképzés első tapasztalatai 30-31
Szabó Orsolya: Az ISBN és az ISMN rendszer változásai 2008-ban 32-36

EXTRA HUNGARIAM
Hegyközi Ilona: Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek – avagy milyen követelményeknek kell megfelelniük az európai könyvtári és információs szakembereknek 37-41

KONFERENCIÁK
Mezey László Miklós: Jövőkép és lehetőség : a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája 42-45
Monok István: A nemzeti könyvtár és a határon túli könyvtárak – változó szerepek 45-52

KÖNYV
Vajda Kornél: Volt egyszer egy Laza klub 53-55
Pogány György: A magyar bibliofília képeskönyve 56-58
Csűrös Miklós: Bertók László bibliográfia 58-60

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Sonnevend Péter: Könyvtári kis katekizmus 3-7
Dávid Boglárka: Elektronikus dokumentumszolgáltatás az ODR-ben 8-15

MŰHELYKÉRDÉSEK
Drucza Emőke: Statisztikai vizsgálódások az Országos Széchényi Könyvtárban (1995-2004) 16-23
Koltay Tibor: Információs műveltség : kommunikáció, felsőoktatási könyvtárak 23-26
Hegyi Ádám – Keveházi Katalin: Beszámoló a MOKKA-R Tagozat 2006. évi tevékenységéről 27-28

KONFERENCIÁK
Kocsis István: 35 éves az olvasótábori mozgalom 29-33
Nagy Attila: Miért olvasótábor? 33-39

EXTRA HUNGARIAM
Gonda, Milan: Törekvések a szlovákiai könyvtárak közösségi központokká való átformálására 40-43

PERSZONÁLIA
Rády Ferenc (1942-2007) 44
Monok István: Rády Ferencre emlékezve 45-47

KÖNYV
Hölgyesi Györgyi: A Berzsenyi Dániel Könyvtár Évkönyve 4. 48-52

AUF WIEDERSEHEN, KORNÉL!
Poprády Géza: Vajda Kornél köszöntése 53-55
Győri Erzsébet: Vajda Kornél nyugdíjba megy?! 56
Mezey László Miklós: Jeles szerkesztő volt, nagy olvasó marad 57-58
Vajda Kornél: Búcsú a 3K-tól 59-60

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Bényei Miklós: Eltéphetetlen kötelék : régi-új gondolatok a helyismeret jelentőségéről 3-11
Amberg Eszter: A nyilvános könyvtárak jegyzékének 2006. évi változásai 12-15

MŰHELYKÉRDÉSEK
Mikulás Gábor: Haszon, nyereség és hozam a könyvtárban 16-23
Budai László: “…a szentesi könyvtár már a valódi gazdálkodás jeleit mutatja” : beszélgetés G. Szabó Lenkével, a szentesi könyvtár ügyvezetőjével 23-29
Vidra Szabó Ferenc: Könyvtárak a büntetés-végrehajtási intézetekben 30-35
Bujdosóné Dani Erzsébet: Az információs rendszerek hatása a tanulási szokásokra – keresési stratégiák a felsőoktatásban 36-41
Közhasznúsági jelentés a Magyar Országos Közös Katalógus Egyesület 2006. évi tevékenységéről 42-44

KONFERENCIÁK
Tóth Máté: A könyvtári ellátás korszerű formái az Európai Unió országaiban 45-50
Hangodi Ágnes: A Könyvtári Intézet törekvései a szakemberek információs-kommunikációs technológiai felkészítésében 51-55

KÖNYV
Rácz Ágnes: Kézikönyv az időszaki kiadványok könyvtári kezeléséről 56-60

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Vörös Klára: Mi a könyvtár? Milyen a könyvtár? 3-9
Bánkeszi Katalin: Mi kell az olvasónak? : Felhasználóbarát könyvtári szolgáltatások 10-15

MŰHELYKÉRDÉSEK
Payer Barbara: Kinőttük – lecseréljük : A Könyvtári Intézet megújult honlapjáról 16-23
Kovácsné Eördögh Rita: Fókuszban az olvasó! : Olvasásfejlesztési tréning a British Council és a Könyvtári Intézet közös szervezésében 24-27
Hajnal-Ward Judit: Könyvtár szakon Amerikában : feljegyzések az iskolapadból 28-33

KONFERENCIÁK
Kégli Ferenc: Komáromi főhajtás id. Szinnyei József emlékműve előtt 34-38
Perjámosi Sándor: Id. Szinnyei József a Nemzeti Könyvtár élén (1893-1894) 39-44

PERSZONÁLIA
Gerő Gyula: Lipták Pál emlékezete 45-53
Mader Béla: Bakonyi Géza (1950-2007) 54-57

KÖNYV
Bényei Miklós: Tisztelgés a helyismeret munkásai előtt : széljegyzetek egy különleges életrajzi lexikonhoz 58-60

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Amberg Eszter: A szerzői jog szerepe az elektronikus kereskedelemben 3-8
Mezey László Miklós: Újra találkozott múlt és jövő. Megnyílt a Magyar Pedagógusok Háza 9-11

MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: Székesfehérvárott februárban 12-16
Ocsovszky Zsófia: Digitális játszótér. Új szolgáltatások a gyermekkönyvtárban 16-20
Tapolcainé Sáray Szabó Éva: A Tatabányai Városi Levéltár szakkönyvtárának alapítása 21-26
Kopacz Katalin Mária – Bedő Melinda: Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok Hargita megyében 26-38
A Publika Magyar Könyvtári Kör 2006. évi rövidített szakmai és pénzügyi beszámolója 38-40

KONFERENCIÁK
Feketéné Birkus Ilona – Juhász – Barják Anna – Ozorai Ágnes: A könyvtár, az információs szolgáltatások és a marketing. Beszámoló a 15. BOBCATSSS Szimpóziumról 41-45

MEMENTO
Szerafinné Szabolcsi Ágnes: Kovács Máté nyíregyházi évei (1931-1935) 46-51

PERSZONÁLIA
Barátné Hajdu Ágnes: Földi Tamás (1929-2007) 52-54
Weisz Gábor (1935-2007) 54-55

KÖNYV
A könyvszakma segédkönyvei. A könyvkereskedelmi képzés legújabb tankönyve 56-57
Pogány György: Kék vér, fekete tinta 58-60

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Vidra Szabó Ferenc: Trendek a magyar könyvtárügyben (2001-2005) 3-13
Havas Katalin: Ami a XX. századból itt maradt 14-18

MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: Kecskeméten januárban 19-26
Hangodi Ágnes: Egyéves a magyar könyvtárosság etikai kódexe 26-30
Nagy Attila: “Még a levegőt is másként vettük”. 1956 tizenéves szemmel – egy pályázat szövegei között tallózva 31-45
Bartók Györgyi: “Nagy élményem volt ’56″. Beszélgetés Csics Gyulával, a Tatabányai Városi Könyvtár igazgatójával 46-51
Janics Edina: Információs Társadalmi Tanácsadó képzés Szombathelyen 51-54

PERSZONÁLIA
Földvári Sándor: Ojtozi Eszter (1935-2006) 55-56

KÖNYV
Oláh Róbert: A könyv születése 57-58
Nagyapáink forradalma 58-60

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Redl Károly: Beszámoló az Országos Könyvtári Kuratórium 2004-2006 között folytatott tevékenységéről 3-15
Papp Anna Mária: Ötvenéves az Országos Idegennyelvű Könyvtár 16-19

MŰHELYKÉRDÉSEK
Barátné Hajdu Ágnes: A magyar ETO-kiadás munkálatai. Hazai és nemzetközi tapasztalatok 20-39

KONFERENCIÁK
Mezey László Miklós: Anyanyelv, identitás, kultúra – kisebbségi könyvtárak 40-45

MEMENTO
Goda Éva: Kertész Gyula élete, munkássága 46-49
Bényei Miklós: Kertész Gyula, a bibliográfus. Emlékező vázlat 50-53

PERSZONÁLIA
Balogh Ferencné – Havas Katalin: Katsányi Sándor (is) 75 éves 54-56

KÖNYV
Bartók Györgyi: Kistelepülési könyvtárosok kézikönyve 57-59
Hajdú-bihari helyismereti bibliográfia – sokadszorra 59-60

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Bánkeszi Katalin: Merre tart a könyvtáros világ? : Gondolatok két nemzetközi konferencia kapcsán 3-8
Balogh András: Könyvtáros etika a gyakorlatban 9-19

MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: Békéscsabán novemberben 20-26
Takáts Béla: Aprónyomtatványok teljes szöveges keresésének megvalósítása könnyen, gyorsan 27-31
Orbánné Kalmár Judit: Könyvtár 2.0. Szubjektív fogalomrakosgatás ide-oda 32-34
Balogh Mihály: Jelentés az iskolai (kollégiumi) könyvtárakban 2006-ban végzett könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatról 35-46

KONFERENCIÁK
Kis Klára: Akadálymentes könyvtárhasználat az új évezred küszöbén 47-51

MEMENTO
Pogányné Rózsa Gabriella: Lehotzky András Magyar Könyvtára és kapcsolatai a korai magyar könyvészetekkel 52-57

KÖNYV
Mezey László Miklós: Tájirodalom és irodalmi táj a helyismereti munkában 58-60

Bevezetés

A cím önmagáért beszél. Elárulja, hogy könyvtárosi álláshirdetésekről lesz szó valamilyen formában. Mi késztetett a könyvtáros pályának éppen ebből a nézőpontból való vizsgálatára? Talán az, hogy hazai előzményét még nem találtam, viszont tudomásom van az eljárás gyakori külföldi alkalmazásairól, tehát feltehetően hozhat új felismeréseket, érdekes megállapításokat az elemzés. A munkaerőpiac átalakulása lényegében a rendszerváltozás óta fokozatosan észlelhető, de az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta hihetetlenül felgyorsult az élet minden területén. Nyilvánvaló, hogy szakmánkat sem hagyja érintetlenül a változás. Hogy miként is áll a könyvtáros munkaerőpiac – a kérdés megközelítésének egyik lehetséges eszközeként próbáltam meg az álláshirdetéseket elemezni. Ezek közül is csupán azokat, amelyek a könyvtárosok levelezőlistáján, a Katalisten jelentek meg. (tovább…)

Az olvasáskutatók intenzíven vizsgálják, milyen az olvasási kultúra Magyarországon, és hogyan lehetne a sokszor kedvezőtlen mutatókon pozitív irányban változtatni. Ahhoz azonban, hogy a felnőtt társadalomban változásokat tudjunk elérni, először mindenképpen a gyerekek olvasási kultúráját kell fejleszteni. Ebben a nevelődési folyamatban nagyon nagy szerepe van a családnak, az iskolának, a hozzáférhető irodalomnak és persze a könyvtáraknak is. Figyelemmel kell kísérni a kiadott könyvek tartalmi differenciáltságát, minőségét, a példányszámát, hogy ezek mind megfelelően szolgálják az elérendő célt, a felnövekvő nemzedék olvasóvá nevelését.
Manapság nagyon sokféle hatás éri a gyerekeket, a fiatalságot. Mindannyian tudjuk, az információáramlás felgyorsult, egyre szélesebb körben terjednek az elektronikus eszközök, de még mindig a “hiteles” nyomtatott dokumentumok a meghatározóak az ismeret- és az információszerzésben. A televízió, az internet, a video- és DVD-filmek már születésüktől kezdve körülveszik a gyerekeket és hatnak rájuk. Ráadásul a rohanó élet, az a körülmény, hogy a szülőknek egyre kevesebb idejük marad a gyermeknevelésre, mind-mind hatással van arra, hogy a gyermek mivel foglalkozik szabadidejében, hogyan készül felnőtt életére. (tovább…)

A kutatásról

Ez az írás az Országos Széchényi Könyvtár és a TÁRKI 2005. szeptember 16-a és október 15-e között folytatott országos reprezentatív vizsgálatából származó vallási és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat ismerteti. E kutatásból származó adatokra építve ezidáig számos tanulmány jelent meg.1
A mintavétel során többlépcsős, arányosan rétegzett valószínűségi eljárás alkalmazására került sor. A minta nemcsak a felnőtt magyar népességet, hanem a magyar háztartásokat régió szerint is reprezentálja. Az összes felkeresett cím száma: 4288 volt, az összes lekérdezett címé pedig 2058. A 16 éven felüli egyéni lekérdezett kérdőívek száma: 3808.
Mivel korábbi kutatásaink során a felnőtt lakosságra vonatkozó adatokkal dolgoztunk, ezért az adatállományból leválogattuk a 18. életévüket be nem töltöttek által szolgáltatott adatokat. A korábbi adatokkal való összevetés, az összehasonlíthatóság csak ezáltal valósulhatott meg. Itt kell elmondani, hogy az OSZK-n belül működő olvasáskutatási műhelynek soha korábban nem volt alkalma ilyen megbízhatóságú és nagyságrendű (3674 fős) mintával dolgoznia.
A TÁRKI 163 tételt tartalmazó omnibusz kérdőívében 10 kérdéssel volt jelen az olvasás témakör. (tovább…)

Az OSZK vezetősége kezdeményezésére, a Könyvtári Intézet irányításával kérdőíves vizsgálatot folytattunk könyvtárunk személyes használói körében 2007. május 12-e és június 5-e között. Elsődleges célunk az volt, hogy árnyalt képet kapjunk látogatóink legfőbb szociológiai jellemzőiről, legfontosabb használói szokásaikról, elvárásaikról, és nem utolsó sorban a szolgáltatásainkkal kapcsolatos elégedettségükről. A kérdőív összeállításakor támaszkodtunk a korábbi, hasonló jellegű vizsgálatok során megfogalmazott kérdésekre,2 és az Olvasó- és Tájékoztató Szolgálat munkatársait bevonva, némileg módosítottuk, kiegészítettük azokat.
A vizsgálat során az ún. egyszerű, véletlenszerű mintavétel módszerét alkalmaztuk. Öt héten keresztül, heti egy-egy mintavételi nap alkalmával kérdőívet adtunk minden személyes felhasználónknak, arra kérve, hogy távozása előtt adja le munkatársunknak. Ezzel biztosítottuk a véletlenszerűséget (a mintavételi napokat véletlenszerűen jelöltük ki), valamint azt is, hogy mindenkinek azonos esélye legyen a bekerülésre.

(tovább…)

Sándor István (1907-1994) szerteágazó és gazdag életművét tekintve sokszor méltatlanul háttérbe szorul az az egyéniség, aki egyben a magyar néprajzi bibliográfia “egyszemélyes” megteremtője.1 A lexikonok, életrajzi adattárak meg sem említik vagy utolsó helyen sorolják fel nevénél a könyvtárosi, bibliográfusi tevékenységet, ugyanakkor idejének java részét bizonyára ez a munkaterület kötötte le. A bibliográfusi munka Sándor István számára igazi elhivatottság, mondhatni, belső megszállottság volt, amely szoros egységben állt a folklorista, irodalomtörténész kutatóval, tanárral; számára egyenértékű élethivatás volt valamennyi szakterület, amelyet művelt. Politikailag és szakmailag félreállított, nem kívánatos személyként került a szegedi főiskola katedrájáról a Néprajzi Múzeum könyvtárába, ahol 1946 novemberétől 1969-ig dolgozott mint könyvtárvezető, s mint a Néprajzi Bibliográfia kezdeményezője és szerkesztője. (tovább…)

“Hol alszik a könyvtáros? Két fedél között”.1
Miért jó ez a vicc? Mert rövid, ugyanakkor többsíkú értelmezést kíván: kódolunk, képzettársítunk, átéljük a hangulati töltést. Örömünket leljük a jelentésátvitelben. A következőkben a jelentésátvitelt, a képzettársítást, a többértelműséget sugalmazó, könyvtárban előforduló interakciókat vázolom fel.

Két kép

Arcimboldo híres, A könyvtáros című képe2 egy kifejtett allegória a könyvtárosról. Konkrét, nem felfedezni való a mögöttes jelentéstartalom. A képi és a fogalmi sík között egyértelmű az összefüggés. A “könyv-ség” megszemélyesítője a könyvtáros. Arcimboldo ma természetesen nem így festené meg a könyvtárost. A könyv előtag, amely intézménynek, hivatásnak is nevet ad, már nem allegória, nem tud képszerűen beszélni a ma könyvtáráról, a ma könyvtárosáról. Napjaink egyik karikatúrája3 ezt közli ezzel kapcsolatban: a teremben sűrű sorokban számítógépek, a falon software és CD-ROM eligazító táblák, a kölcsönző pult előtt álló olvasóhoz így szól a könyvtáros: Uram, ez egy könyvtár. Ha könyvet akar, menjen könyvesboltba… (tovább…)

Interjú Sebestyén György professzorral, az ELTE Informatikai és Könyvtártudományi Intézetének vezetőjével

- Mélyen tisztelt professzor úr, mindenekelőtt szívből gratulálunk egy évvel ezelőtti professzori kinevezéséhez. Örömteli esemény volt, hogy – oly sok idő után – a könyvtártudománynak ismét igazi (ahogy annak idején hivatalosan is megjelölték: rendes) professzora van. Sok szempontból tarthatjuk jelentősnek ezt a kinevezést. Elsőül mindjárt azért, mert szakmánkra, hivatásunkra vet jó fényt; jelzi, mintegy megpecsételi a könyvtártudomány egyenrangúságát a többi tudományéval. Természetesen azért is örvendetes, mert személy szerint Ön már rég “megérdemelte”. Mind tanszékvezetői, mind intézeti munkája, mind oktatási tevékenysége, mind tekintélyes publikációi után ez már “járt” Önnek. A gratuláció után először azt kérdeznénk: miként, milyen állomások közbejöttével jutott ehhez a legmagasabb tudományos ranghoz. Miben látja a jelentőségét, és milyen lehetőségeket tartogat Önnek ez a kinevezés?

- Nagy kihívás és egyben óriási megtiszteltetés volt számomra, amikor az ELTE Bölcsészettudományi Kara meghirdette tanszékünkre a professzori pályázatot. Legalább hat különböző bizottságon és testületen múlott pályázatom elfogadása. Nagyon örülök, hogy minden fórumon az “első nekifutásra” vettem az akadályt, a Magyar Akkreditációs Bizottság is egyből elfogadta pályázatomat, és ezt követően mind a kari tanács, mind az ELTE szenátusa elsöprő többséggel szavazta meg előterjesztésemet. (tovább…)

Benyomások az egyetemisták olvasáskultúrájáról*

Idén májusban, egy esős szombaton kétszeresen fellélegeztem. Egyrészt azért, mert már régen nem esett, és tudtam, hogy a földek sóvárognak a csapadékért. Másrészt pedig azért, mert – hosszú idő után – ismét levelező, pontosabban másoddiplomás hallgatókat vizsgáztathattam hagyományos tárgyaimból (olvasás- és művészetszociológiából). A vizsgázók jóval fiatalabbak voltak nálam, de mintegy másfél-két évtizeddel idősebbek voltak azoknál a nappalis hallgatóknál, akiket általában tanítok. Megdöbbenve és megkönnyebbülve vettem észre, hogy a kollokválók még azt a XX. századi kulturális övezetet képviselik, amelyből én, a jó hatvanas is táplálkoztam egykor, és amelytől – az egyetemi produktumokat illetően – már kezdtem elszokni. A tanulási és vizsgázási kultúra olajozottabb és lényeglátóbb volt, és az elhangzott író- és művésznevek mögött többnyire jól érzékelhető volt a befogadói tájékozottság fedezete. Nem akarok igazságtalan lenni: levelező vizsgázóimat a mutatósabb és intelligensebb feleletekben nyilván korábbi tanulmányi tapasztalataik is segítették. (Bár első végzettségük meglehetősen tarka képet mutatott: korántsem volt általános a humán iskolázottság.) (tovább…)