Tartalom

Kategória: 2012/ 6

KÖNYVTÁRPOLITIKA
A könyvtárak – az információ- és az inspirációszerzés legfontosabb forrásai. Az EBLIDA állásfoglalása 3-5
Pegán Anita: Önkéntesség és könyvtár. Interjú Gulyás Lászlónéval, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár munkatársával, az MKE Borsod Megyei Szervezetének elnökével 6-12

MŰHELYKÉRDÉSEK
Ásványi Ilona: Észrevételek az egyházi könyvtárak szakfelügyelete kapcsán. Beszámoló a teljesség igénye nélkül a 2009 és 2011 közötti időszakról 13-32

KONFERENCIÁK
Rózsa Dávid: Kulturális javak Virtuáliában. A közgyűjtemények és a digitális tér 33-36
Horváth Sándor Domonkos: Digitalizációs ködfoltok – avagy eltévedtek a csodák az úton? 37-40

ÉVFORDULÓK
Filip Gabriella: Homálynoky, a könyvtáros. Kálnoky László születésének 100. évfordulójára 41-45

KÖSZÖNTŐ
Borus Gábor: Hűség és szolgálat (II.) 46-50

NAPLÓ
Bartók Györgyi: Irodalmi délután 51-53

KÖNYV
Pogány György Crescit eundo. Tisztelgő tanulmányok V. Ecsedy Judit 65. születésnapjára 54-59
Csóka-Jaksa Helga: Klimo György püspök és kora 59-62
Mezey László Miklós: Eger városának történetei 63-64

A könyvtárak – az információ- és az inspirációszerzés legfontosabb forrásai

Kategória: 2012/ 6

Az EBLIDA állásfoglalása*

“Az Európai Unió nem csupán egy gazdasági folyamat vagy egy kereskedelmi hatalom, hanem sokak – joggal – példa nélküli és eredményes társadalmi és kulturális projektnek tekintik.” (Az európai kulturális menetrend a globalizálódó világban)
Európa könyvtárai fontos szerepet játszanak ebben a “társadalmi és kulturális projektben”. Az európai könyvtárakban rejlő lehetőségeket mindmáig nem sikerült teljességgel kiaknázni az Európai Unió fejlesztése érdekében, amelynek alapértékei a sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd tisztelete, a szabad véleménynyilvánítás, az emberi méltóság, a szolidaritás és tolerancia. (tovább…)

Címkék: ,

Önkéntesség és könyvtár

Kategória: 2012/ 6

Interjú Gulyás Lászlónéval, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár munkatársával, az MKE Borsod Megyei Szervezetének elnökével

Az Európa Tanács egy 2009. évi határozata alapján 2011 az Önkéntesség Európai Éve lett. Természetesen Magyarország is csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek – többek között – az egyik eredménye az lett, hogy elkészült a “Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020″ tervezete.
Magyarországon az önkéntesség jogi hátterét az “A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény” adja, amelyben az Országgyűlés elismeri a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységet. E törvény meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait, továbbá kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözni kívánja az állampolgárok és szervezeteik részvételét a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésében. (tovább…)

Címkék: ,

Észrevételek az egyházi könyvtárak szakfelügyelete kapcsán

Kategória: 2012/ 6

Beszámoló a teljesség igénye nélkül a 2009 és 2011 közötti időszakról1

Az egyházi könyvtárak szakfelügyelete 2006-ban kezdődött el. Évente általában 5, (2010-ben 7) könyvtár vizsgálatával ebben a könyvtártípusban a munka lassan a végéhez közeledik.2
A kísérleti évről (2006) a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosban olvashattunk beszámolót,3 majd az első három évről (2006-2008) összegző írás jelent meg az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak a könyvtári szakfelügyeletről kiadott kötetében.4 Az alábbiakban a 2009 és 2011 között eltelt három év tapasztalatait kívánjuk öszszefoglalni az egész “projektre” vonatkozóan, tágabb összefüggésben szemlélve az elvégzett munkát. (tovább…)

Címkék: ,

Kulturális javak Virtuáliában. A közgyűjtemények és a digitális tér

Kategória: 2012/ 6

A XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál második napján, 2012. április 20-án a Millenáris fogadóépületének Lázár Ervin-termében Szellemi örökségünk digitális megőrzése címmel konferenciát rendezett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Arcanum Adatbázis Kiadó. A megjelenteket Fehér Miklós, az MKE főtitkára köszöntötte; a rendezvény moderátora Tóth Máté, a Könyvtári Intézet munkatársa, a Pécsi Tudományegyetem oktatója volt.

Az előadások sorát Lovas Borbála, a Mandalat Munkacsoport tagja nyitotta meg a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) működéséről és alapelveiről szóló referátumával. Mint kifejtette, a digitális korban a kultúrának nemcsak reprezentatív terekben kell megjelennie, hanem mindenhonnan elérhetőnek kell lennie. (tovább…)

Címkék: ,

Digitalizációs ködfoltok – avagy eltévedtek a csodák az úton?*

Kategória: 2012/ 6

“A csodák eltévedtek az úton / megyek tovább /
foszladozó esernyőmmel / a szemerkélő esőben”.
(Horváth Károly: A csodák eltévedtek az úton.
1981. március 15.)

Ködfolt: mindaz, ami a fejünkben gyökeredzik és a fülünkbe suttog, hiúságunkat birizgálja és rivalizálásra ösztönöz – magyarán megnehezíti számunkra az együttműködés tényleges (és nem papír-rongyként deklarált) megvalósítását.
Csoda: egy olyan együttműködési rendszer kialakítása, amely nem valami ellen, valamitől elhatárolódva, avagy másvalamihez csatlakozva, emezt-amazt deklarálva, kinyilatkoztatva, alátámasztva vagy megcáfolva, hanem csakis a közjó érdekében, a felhasználó önfejlesztésének támogatása érdekében valósul meg, és lép tartós fejlődési pályára. (tovább…)

Címkék: ,

Homálynoky, a könyvtáros

Kategória: 2012/ 6

Kálnoky László születésének 100. évfordulójára

Az évforduló – főleg, ha kerek, pláne, ha száz – jó alkalom az egykor élt jeles személyek alakjának felfedezésére, méltatására. Ilyenkor szokás az ünnepelt tiszteletére konferenciákat rendezni, pályázatokat hirdetni, utcát, iskolát, óvodát elnevezni; emléktáblát vagy szobrot avatni, koszorúzni és így tovább. Hogy mit szólna mindehhez születésének századik évfordulóján Kálnoky László költő, erről kicsit később. És hogy mindezek közül mit kap az idén – posztumusz, mert már csak így lehet -, arról majd jövőre tudunk összegzést készíteni, hiszen javában tart a centenáriumi év. (tovább…)

Címkék:

Hűség és szolgálat (II.)*

Kategória: 2012/ 6

Kőszegfalvi Ferenc, a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár helyismereti munkatársa közel negyedszázadnyi munka után 1999 márciusának elején ment (először) nyugdíjba. Ő 1984-ben a Könyvtárosban “Hűség és szolgálat” címmel készített interjút az akkor hetvenéves Kárász József íróval, munkaköri elődjével, atyai jóbarátjával. Most a 2012-ben 75. éves vásárhelyi helytörténészen a sor, hogy újólag beszéljen nekünk életéről, munkájáról, önmagáról, nyugdíjazása utáni éveiről (tovább…)

Címkék: , ,

Irodalmi délután

Kategória: 2012/ 6

A Petőfi Irodalmi Múzeum volt a házigazdája annak a rendhagyó irodalmi délutánnak, amely az “utolsó kávéházi mesemondó”, Eötvös Károly (1842-1916) munkásságát, irodalmi értékét, és a szerző Balatonhoz kapcsolódó történelmi, földrajzi, honismereti tudását, élményeit, emlékeit idézte meg 2011 decemberének első napján. Mire ezek a sorok megjelennek, már a kora nyári napfény veszi át helyét a téli borúnak, az esemény krónikása azonban úgy érzi, mindenképpen érdemes, ha némi késéssel is, de számot adni erről a jókedvre derítő, szívet melengető téli eseményről, hiszen az itt bemutatott kötetek a nyári utazások és kirándulások közeledtével válnak igazán aktuálissá.

(tovább…)

Címkék:

Crescit eundo. Tisztelgő tanulmányok V. Ecsedy Judit 65. születésnapjára

Kategória: 2012/ 6

A hazai könyv- és könyvtártörténeti kutatások nagy múltú és egyik legjelentősebb szervezője a Magyar Könyvszemle. Az 1876 óta napvilágot látó folyóirat néhány évvel ezelőtt társult a közreadást vállaló Argumentum Kiadóval és az 1994-ben alakult és a régi könyvek feldolgozását koordináló grémiummal, a Magyar Országos Közös Katalógus Egyesület régi könyves szekciójával, a MOKKA-R tagozattal közös kiadványsorozat indítására. A 2008 óta megjelenő, A Magyar Könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület füzetei elnevezésű vállalkozásban tematikailag összetartozó tanulmányok jelennek meg, olyan alapvető, új kutatási eredményeket tartalmazó dolgozatok, amelyek így együtt messze meghaladják a Magyar Könyvszemlében még közreadható terjedelmet. Eddig négy darabja jelent meg a sorozatnak, az első a MOKKA-R Egyesület 2007. december 17-ei ülésének anyagát tette közzé. (tovább…)

Címkék:

Klimo György püspök és kora

Kategória: 2012/ 6

A kötet a 2010-ben, Klimo György pécsi püspök születésének 300. évfordulójára megrendezett konferencia előadásait tartalmazza. Először Monok István levezető elnök tollából olvashatunk egy rövid bevezetőt, majd a konferencia “főszereplője”, Klimo György életrajza következik.
A kötet szerkesztői, Pohánka Éva és Szilágyi Mariann jól elkülöníthető tematikai egységekre osztották a kiadványt. Az elsőben, A nagy könyvtáralapítók címmel igyekeztek kontextusba helyezni Klimo György tevékenységét és könyvtárát. Az első tanulmányt Pohánka Éva jegyzi; a szerző kísérletet tesz arra, hogy a korábban megjelent és a szakirodalomban széles körben elterjed adatokat, amelyek a könyvtár állományának nagyságáról szólnak, helyesbítse. Munkája alapját a Klimo püspök halálakor készült hagyatéki leltárban szereplő könyvjegyzék és a Koller József által készített, az 1779-es állapotot tükröző katalógus adja. Az új adatokat, amelyek a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb állományról szólnak, másfajta vizsgálattal is igyekszik a szerző alátámasztani. A püspöki könyvtár eredeti helyszínének alaprajza és leírása ad támpontot annak mérlegeléséhez, hogy a polcokra mekkora állomány férhetett el. (tovább…)

Címkék: ,

Eger városának történetei

Kategória: 2012/ 6

Az erdélyi származású, jogi végzettségű és élete végéig gazdálkodással foglalkozó Gorove László (1780-1839) a XIX. század első évtizedeinek, a reformkornak volt egyik jellegzetes szellemi embere. Annak a kornak, amikor – a nyelvújítás mellett – rendkívüli figyelem és érdeklődés irányult a nemzeti múlt kérdéseire. Amikor a “haza és haladás” programját a korszak meghatározó személyiségei a múlt ismeretének és tudatosításának alapzatán képzelték el és szolgálták önzetlenül. Gorove 1820 körül kezdett Eger múltjával foglalkozni; kutatásai során megfordult a nemzeti könyvtárban, esztergomi, pozsonyi, bécsi levéltárakban és természetesen sokat időzött Eger városában is, hogy fölhasználhassa a rendelkezésére álló írott forrásokat (így Katona István, Pray György és mások munkáit), illetve a helyszínen tanulmányozza a múlt emlékeit. Gorove László tudományos hitelességet tanúsító hivatkozásai, forrásmegjelölései arra utalnak, hogy ő már nem afféle, sokszor konfabuláló elbeszélő történetíró volt, hanem az akkori történettudomány kritériumai szerint dolgozó helytörténész szaktudós. (tovább…)

Címkék: , ,

Címkék