„Kulturális politikánk fontos feladata, hogy biztosítsa azoknak a kulturális javaknak a megőrzését és hozzáférhetővé tételét, amelyek múltunk és jelenünk megismerése, a társadalmi jólét és a fenntartható fejlődés biztosítása, valamint a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének és társadalmi hasznosításának szempontjából pótolhatatlanok. Ezt a feladatot a közgyűjtemények – könyvtárak, levéltárak és múzeumok – végzik, amelyek száma meghaladja a négyezer-hatszázat. Ezeknek az intézményeknek a fenntartása és működtetése alapvető fontosságú…” (Doncsev András)
„… a zöld könyvtár esetében nem csak az energiatakarékosság elérése a cél, nem csak a költségek csökkentése az, amit egy ilyen könyvtárépület léte magával hoz. Ennél sokkal többről van szó. A közösségnek példát mutat, formálja a gondolkodást, környzetettudatosságra nevel, és nem utolsó sorban könyvtárhasználókat vonz a könyvtárba! És éppen ez az, amit a legtöbb könyvtár szeretne elérni: több látogatót!” (Pegán Anita)
„Az a gyanúm, kis unokám, hogy a mai kamasz szemében Nemecsek inkább csak afféle lúzer. Ha valakit becsül is a regény szereplői közül, az akkor már inkább Áts Feri. Benne megtalálhatók a mai kor favorizált értékei: tettre kész, gyakorlatias, rámenős, erős – feltételezhető, hogy majdani felnőtt életében ezért is lesz majd valószínűleg gazdag és sikeres”. (Koncz Károly)
Tisztelt Elnök Asszony, Polgármester Úr, Főtitkár Asszony, Rektor Úr, Igazgató Asszony és Főigazgató Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében tisztelettel köszöntöm a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 45. Vándorgyűlésén részt vevő könyvtárosokat, amelyre a szervezők tájékoztatása alapján több mint hétszáz fő érkezett az ország különböző településéről a különböző típusú könyvtárak képviseletében.
Önök között bizonyára vannak olyanok, akik olvasták Johann Nikolaus Weislinger híres Friss Vogel oder stirb! című antilutherista könyvét, mely Strasbourgban jelent meg 1726-ban. Nos, én töredelmesen bevallom, jómagam nem tartozom közéjük, már csak azért sem, mert tudomásom szerint ennek a könyvnek az a nevezetessége, hogy a világ leghosszabb előszavát tartalmazza: a mű összesen 618 oldalából kíméletlen önzéssel 470-et tesz ki.
Szeretném megnyugtatni Önöket, én most nem török hasonló babérokra, és nem kívánom a köszöntőmet a vándorgyűlés előszavaként kötetnyi hosszúságúra nyújtani. De mivel a tanácskozás roppant izgalmas, kihívásokkal teli, összetett témát jár körül, néhány gondolatot – anélkül, hogy versenyre kelnék az előadókkal – mégis megosztanék Önökkel. (tovább…)
Címkék:
könyvtárak (XXI. sz.),
Magyar Könyvtárosok Egyesülete - vándorgyűlés (2013)vándorgyűlés (2013),
vándorgyűlés (2013)
Zöld könyvtárak
A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros idei júniusi lapszámában a Fenntarthatóság és könyvtár című diplomamunkámat mutattam be, amellyel fő célom az volt, hogy áttekintést nyújtsak arról, hogyan válhatnak a könyvtárak tevékeny részeseivé a fenntarthatóságért folytatott világméretű küzdelemnek.
A fenntarthatóság és a könyvtár témakörének összekapcsolásával a témakörök széles spektruma tárul elénk, amelyekből most csupán egyet szeretnék kiemelni, méghozzá talán az egyik leglátványosabbat.
Vannak olyan könyvtárépületek, amelyek környezettudatos épületminősítési rendszerek (mint például LEED rendszer, a BREEAM – Building Research Establishment Environmental Assesment Method) előírásai szerint épültek, illetve fenntartható építési jellemzőik vannak, és környezetbarát üzemeltetési elvek alapján működnek.
Az alábbiakban az USA-ban található Minneapolis Central Libraryt1, illetve a tajvani Beitou Branch Libraryt2 mutatom be. A nagyvilág előremutató kezdeményezései mellett egy egyedülálló hazai kulturális intézmény környezetbarát épületéről is szólok: az újlipótvárosi Radnóti Miklós Művelődési Központról (RaM)3. A RaM helyet ad a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik tagkönyvtárának, és megfelel a legmodernebb környezetvédelmi előírásoknak. (tovább…)
Címkék:
fenntarthatóság
A könyvtárosság hosszú ideig, mondhatjuk, hogy múlt század első feléig mellékfoglalkozás volt csupán. Évszázadokon át papok, szerzetesek, professzorok, tanárok, állami tisztviselők és a legkülönbözőbb polgári foglalkozású emberek dolgoztak könyvtárosként. Ez a megállapítás még a XIX. századra is igaz, amikor pedig megnövekedett a kiadott könyvek és egyéb dokumentumok száma, megnőtt a könyvtárhasználók köre, akik szolgáltatást vártak a könyvtártól, és nem, mint archívumra tekintettek a könyvtárra – vagyis kialakultak a modern könyvtárnak mint intézménynek a körvonalai. Igazában csak az első világháború után kezdtek el főállású könyvtárosokat foglalkoztatni – akkor sem nagy számban -, akik persze még mindig nem voltak könyvtáros végzettségűek, hanem valamilyen más oklevéllel, képesítéssel bírtak. (tovább…)
Címkék:
képzés (1937)
A zirci apátságot 1182-ben III. Béla király alapította. A középkori monostor a XIII-XIV. században élte virágkorát, majd fokozatos hanyatlásnak indult, később a török hódítás miatt teljesen elnéptelenedett. Középkori könyvtára és irattára megsemmisült. Csak a XVIII. század elején alapították újra a sziléziai Heinrichauból érkezett szerzetesek egy teljesen új épületben; annak szekularizálása után, 1814-ben nyerte el a függetlenségét. A XVIII. század végétől a ciszterciek fokozatosan bekapcsolódtak a magyar oktatásba, 1912-ben már öt gimnáziumot működtettek: Egerben, Pécsett, Baján, Székesfehérvárott, Budapesten. A rend munkássága töretlen a II. világháború végéig, amikor is a zirci könyvtár állománya meghaladta az 50 ezer kötetet. (tovább…)
Címkék:
könyvtártörténet (XX. sz.),
Reguly Antal Műemlékkönyvtár
“Navigare necesse est, vivere non est necesse.”
Pompeius
Muszáj olvasni, papa? – kérdezi Zsolti unokám, nem mintha nem tudná magától is a választ (erre a kérdésre amúgy is egyetlen lehetséges válasz adódik), csak ilyesféle kérdésekkel szokott provokálni, amikor éppen kedve szottyan beszélgetni, és nem az történik, mint általában, hogy én firtatom a felnőttek megszokott, tapintatlanul otromba módján otthoni és iskolai dolgait.
Zsoltiról meg nem mondom, hányadik osztályba jár; nem szeretnék hazugságba keveredni, ugyanis megesett már, hogy megjegyeztem magamnak még az osztályuk betűjelét is (teszem azt: 4. b.), de amikor legközelebb beszélgettünk, már semmi nem stimmelt, pedig olyan ritkán azért nem találkozunk. Mostanában lett (lesz?) felső tagozatos, legfeljebb hatodikos-hetedikes lehet, de erre azért ne vegyenek mérget. (tovább…)
Címkék:
gyermekirodalom,
ifjúsági irodalom
Kétszáz éve, 1813. szeptember 3-án született báró Eötvös József, a tizenkilencedik századi magyar történelem egyik kiemelkedő alakja. A bicentenárium alkalmából megemlékezünk a jeles regényíróról (A karthausi; A falu jegyzője; Magyarország 1514-ben; A nővérek), akinek az adott korban költeményei, elbeszélései és drámái is kedveltek voltak. A századközép egyik legnépszerűbb szónoka, európai rangú állambölcselő (A tizenkilencedik század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra), és rendkívüli mélységekig hatoltak szellemes aforizmái. Politikusként is aktív szerepet vállalt, kétszer is (1848-ban és 1867-1871 között) vallás- és közoktatásügyi miniszter, mintegy másfél évtizedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a magyarországi polgári művelődés intézményrendszerének igazi megalapozója. (tovább…)
Címkék:
Eötvös József (1813-1871),
könyvkiadás -- Magyarország (XIX. sz.)
Csongor Rózsa 1961-től nyugdíjba vonulásáig, 1981-ig volt a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatója. Nem mindennapian nehéz út vezetett ehhez az életszakaszhoz és beosztásához.
Édesanyja tizenkét gyereket szült, s ő hat elemi elvégzése után már afféle családi háztartási alkalmazott, gyerekeket felügyel, takarít. Tizenöt éves korától a pestszentlőrinci fonógyárban dolgozott napi 12 órás műszakban. Rövidesen bekapcsolódott az ifjúmunkások mozgalmába, később részt vett a Demény Pál által szervezett frakció – amely szemben állt az emigráns kommunisták (azaz a moszkoviták) törekvéseivel – tevékenységében. Kivette részét az ellenállásból és az üldözöttek mentéséből. Demény közvetlen munkatársaként szállította a hamis születési bizonyítványokat, házasságleveleket, lakásbejelentő lapokat. Többek között Déry Tibort segítette, élelmiszerrel, pénzzel is, de bevásárló kosárban, aktatáskában olykor gránátokat is vitt az ellenállóknak. (tovább…)
Címkék:
Csongor Rózsa (1920-2013)
Talán még a vérbeli olvasók, az igazi irodalomértők között is kevesen vannak, akik kifejezetten szeretnek műelemző kritikákat olvasni. A valódi kritika, vagyis az elmélyülten és körültekintően analizáló könyvismertetés csakugyan nem populáris műfaj, inkább a bennfentesek, a szakmabeliek olvasmánya. Ugyanakkor létezik a műfajnak egy népszerűbb, könnyebben fogyasztható változata is, amit – az egyszerűség kedvéért – nevezzünk reflexív kritikának. Az ide sorolható írások természetesen a kiválasztott könyvről, színdarabról, annak előadásáról szólnak – olykor inkább azt használják ürügyül, kiindulópontul –, de szerzőjük kevésbé a testet öltött művet vagy a megszületett előadást elemzi, inkább arról mesél, ami a szóban forgó alkotásról eszébe jut. Nos, Lukáts János Könyvekrül című kritikai válogatásának darabjai – a legszerencsésebb módon – éppen félúton vannak az elmélyült elemző és az úgynevezett reflexív kritika között. (tovább…)
Címkék:
magyar irodalom (XX. sz.),
regények (XX. sz.)
Címkék