Varga Zoltán: A közösségi részvételi alapú működés elemei a Szigetvári Városi Könyvtárban 17
Tartalom – 2019/Különszám
Előszó
Merre mész? Elkísérhetlek?
Bólintottam. Hát persze. Gyere.
Sokáig némán lépdeltünk egymás mellett. Ez az a némaság, ami szinte fáj. Mert beszélni kellene. Mert szólni kéne! Mondandó is van. De valahogy olyan nehéz belekezdeni.
A jövőben tényleg nem lesznek könyvtárak, könyvek, könyvtárosok? Helyettük a számítógép, az internet teszi elérhetővé majd a dolgokat? Sőt, már ezt is meghaladjuk? Szenzor-milliókkal összekötött okosalkalmazások működnek majd mindenhol? A cipőnkben, a ruhánkon, a táskánkban, lakásunk valamennyi tárgyában és a munkahelyünkön is? Nekünk, könyvtárosoknak, lesz ebben az „okos világban” helyünk? Szorító kérdések sora ez. És egy hosszú beszélgetésnek lett a kezdete.
De hát miért is mesélem ezt el Neked, Kedves Olvasó?
Azért, hogy felhívjam a figyelmet a személyes beszélgetés fontosságára. Ez teszi lehetővé, hogy „látás ismerősökből” együttműködni kész partnerekké, ötletadókká, ötletfogadókká, esetleg kipróbálókká váljunk. A 3K különszáma ismét arra vállalkozik, hogy elérje azt, hogy ismeretlenekből ismerősök legyenek. Hogy utunkat ne némán járjuk egymás mellett. Van megosztható mondandónk. A példák, a gondolatok, a jó gyakorlatok képesek inspirálni. A „digitális holt világ” helyett az „életteli közösségek okosvilágát” akarjuk kialakítani. Melyben képesek és készek leszünk egymást számon tartó, elérő és adott esetben meg is mentő kulturális és egyben szociális hálót szőni, működtetni, fenntartani.
A műszaki megoldások már rendelkezésünkre állnak. A megvalósításhoz szükséges erőforrások is megteremtődnek majd. Csak útközben el ne tévedjünk. A digitális holt világ és ennek elkerülése sajnos valós kihívást jelent. Ezért szólunk erről és ezért is szeretnénk ezzel a lapszámmal megismertetni a mások által már alkalmazott olyan jó gyakorlatokat, amelyek élettel telt, virágzó közösségek okosvilágához segíthetnek el bennünket.
Mert ne legyünk naivak. Nem kérdésként hangzik majd, hanem kijelentésként: a régi, avult értékeknek lomtárban a helye. Én nem szeretném a papírlapokat, a könyveket, az olvasmányok köré szerveződő közösségeket, a beszélgetést, a beszélgetésekből fakadó játékot, az identitást, a családot, nemzetet és a hazát lomtárba vetni. Ha megőrizzük és megéljük a személyes kontaktusok élményét, akkor képesek leszünk arra is, hogy minden történetolvasás egyben alkotó folyamat legyen. Az alkotás pedig mozgatórugó és öröm. És mindez együtt fejleszti személyiségünket, önismeretünket. Így már nem gond, hogy megszólaljunk, ha mellénk szegődik valaki, hiszen a kérdésekre választ adhat a Mi történetünk! Ahogyan ez a következő oldalakon meg van írva.
A használó könyvtára
A könyvtár bemutatásaA Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár Tolna megye második legnagyobb közkönyvtára. A központi könyvtár 1968 óta várja jelenlegi épületében a látogatókat, a Kínálgató Iskolai és Gyermekkönyvtár 1979-ben nyílt meg kettős funkciójú közkönyvtárként. A központi könyvtár épületének adottságai miatt (korábban zsinagóga volt) szükségessé vált egy gyermekkönyvtár építése, amelyet Kincskereső Gyermekkönyvtár néven 2012-ben adott át az önkormányzat. (tovább…)
A közösségi részvételi alapú működés elemei a Szigetvári Városi Könyvtárban
Közösségi részvételi alapú működés?
Egyre gyakrabban halljuk a könyvtárak vonatkozásában is a társadalmiasítás azaz a közösségi részvételi alapú működés fogalmakat. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt, amely a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma együttműködésében valósul meg – módszertani útmutatója[1] definiálja a fogalmat. E szerint „egy intézmény közösségi alapon működik, ha: az intézmény a helyi igényekre reagálva, azokhoz alkalmazkodva, illetve azokat organikus módon, a társadalmi közeggel együttműködve alakítva kínálja szolgáltatásait; helyi erőforrásokra épít, vagyis a helyben meglévő humán- és egyéb erőforrások hasznosításával folytatja tevékenységeit, biztosítja saját működési feltételeit; az intézmény által kínált szolgáltatások célcsoportja (vagy más helyi csoport) egyben az intézmény fenntartásában és a tevékenységek megvalósításában is részt vesz, így nem pusztán használója, hanem aktív megvalósítója, kontrollálója és alakítója is az intézmény működésének és tevékenységeinek (közösségi és állampolgári részvétel)”. [2] (tovább…)
Szép a mi kis falunk
A Ráckeresztúr Könyvtári, Információs és Közösségi Hely közösségépítő tevékenysége
Ráckeresztúr 670 éves település
Ráckeresztúr község Fejér megyében, a Pannónia Szíve régióban található, Martonvásár és Ercsi között. Nagy Lajos király uralkodott 1347-ben, amikor egy határjárási okmányban először említik Keresztúr nevét, akkor még a Rác előtag nélkül. A 17. század első harmadában kezdődött meg a rácok betelepülése Fejér megyébe, erre az időre tehető a falu nevének megváltozása. A háromezer-ötszáz lelkes települést mostanság egyre többen választják új lakóhelyüknek, sokan költöznek ki valamely nagyvárosból. A falu Budapesttől, Székesfehérvártól és Dunaújvárostól egyaránt negyven kilométerre helyezkedik el, határában halad az M6-os és néhány kilométerre az M7-es autópálya. Ha lassan is, de fejlődik a község, bár még bőven akad tennivaló – a könyvtárban is. (tovább…)
Fóti KönyvForduló Könyvtárosok, városszépítők, környezetvédők és önkéntesek a közösségért
Fót Városi Könyvtár és a civilek összefogása
2018. januárban kereste meg a fóti könyvtár vezetőjét egy lelkes civilekből álló csapat a könyvszekrények létrehozásának ötletével. A mozgalom Németországból indult, még az 1990-es években, és az azóta eltelt évtizedekben a világ számos pontján elterjedt. Több magyarországi nagyvárosban, községben léteznek már könyvmegállók; például Szentendrén, Óbudán, Cserépfalun, Gyulán. Lényege a „Hozzál egy könyvet, vigyél egy könyvet!”-elv. A városok fontos csomópontjain felállított könyvszekrények általában az önkormányzatok és a civil közösség összefogásával jöttek létre. A fóti könyvmegállók létrehozásának ötletét Palyik Gabriella vetette fel egy lakossági Facebook-csoportban. Kezdetben még nem hívtuk Fóti KönyvFordulónak. Az elnevezés Szabóné Cseri Katalintól származik és arra utal, hogy a kültéri szekrényeket elsősorban buszmegállók, buszforduló mellett terveztük felállítani. A könyvek kézről-kézre adását is kifejezi ez az elnevezés, valamint a Lencse Dóra reklámgrafikus által tervezett logó. (tovább…)
Széchényi-kód – A helyi identitás erősítésének lehetőségei a helytörténeti gyűjteményre alapozva
A játék fontos szerepet tölt be a mai ember életében. Ma már nemcsak a gyerekek játszanak, a felnőtteknek szóló, főként stratégiai/logikai társasjátékok, a több helyszínen párhuzamosan futó kalandjátékok és az online játékok is virágkorukat élik. Ezt figyelembe véve szervezte meg az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára a Széchényi-kód című kalandjátékot 2018. június 23-án, a Múzeumok éjszakáján. (tovább…)