A megyei könyvtár szerepe a kistérségi könyvtári ellátásban
Zala megye önkormányzati könyvtárhálózatában a központ szerepét betöltő Deák Ferenc Megyei Könyvtár megalakulásától kezdve szervezi és koordinálja Zala megye könyvtári ellátását. A megye aprófalvas településszerkezetű, így mindig nagy feladatot jelentett megszervezni, hogy a községekben élők is hozzájussanak a könyvtári szolgáltatásokhoz. A rendszerváltozás után volt egy hosszú időszak, amikor a községek ellátásában a megyei könyvtár közvetlenül nem vett részt, hanem koordinálta a községi ellátást biztosító ellátórendszerek működtetését, amelyet Zalában a városi könyvtárak vállaltak magukra, és szakmai módszertani segítséget nyújtott a megye könyvtárai számára. 2007-től azonban változás következett be, az intézmény ismét felvállalta számos kistelepülésen az ellátókönyvtári feladatokat a zalai Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben.
A KSZR a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által 2004-ben kidolgozott komplex program, ennek célja, hogy a kistelepülésen élők közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek – igényüknek megfelelően – a hatékony és minőségi könyvtári szolgáltatásokhoz. Miután ismertté vált ez a koncepció számunkra, a megyei könyvtárban kidolgoztunk egy tervezetet arról, hogyan lehetne korszerűbbé tenni a Zala megyei községi könyvtári ellátást.A tervezet elkészítésével egyidőben – 2005 elején – a Halis István Városi Könyvtárban már elindult a KSZR kialakítása, a megye többi részén pedig 2006-ban vette kezdetét a szervező munka, a megyei könyvtár szakmai irányításával. Felkerestük a kistérségi társulásokat, önkormányzatokat, felhívtuk a figyelmet az új szolgáltatási forma előnyeire, segítséget nyújtottunk abban, hogy milyen lépéseket kell tenni a szolgáltatás kialakítása érdekében. Ez nem volt egyszerű feladat, egyrészt azért, mert a községi könyvtárak többsége a nyilvános könyvtárak jegyzékén szerepelt, másrészt az önkormányzatok meggyőzése sem volt egyszerű feladat. 2007-től a keszthelyi, a lenti, a nagykanizsai, a zalaegerszegi városi könyvárakkal és a megyei könyvtárral összesen 160 község kötött ellátási szerződést, így a községi ellátásban meghatározóvá vált a mozgókönyvtári szolgáltatás Zalában. A következő években tovább növekedett a csatlakozó települések száma, valamennyien szolgáltató hely működtetését vállalták. A megye összes többcélú kistérségi társulása felvette feladatai közé a mozgókönyvtári ellátást, így 2010 végén a hét ellátókönyvtár (Hévíz, Keszthely, Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Zalaegerszeg városi könyvtára és a megyei könyvtár) már 229 települést látott el.
A Deák Ferenc Megyei Könyvtár 2007-ben 22 községi szolgáltatóhely számára biztosította az ellátást, 2008-tól már három kistérség (pacsai, zalaegerszegi, zalaszentgróti) területén 30 települést látott el, 2011-től pedig 30 község (Alibánfa, Alsónemesapáti, Bagod, Csöde, Gyűrűs, Kemendollár, Kisbucsa, Nemesapáti, Nemeshetés, Pethőhenye, Pókaszepetk, Pusztaszentlászló, Vöckönd, Zalaistvánd, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc, Búcsúszentlászló, Nemessándorháza, Nemesszentandrás, Nemesrádó, Pölöske, Szentpéterúr, Zalaigrice, Zalaszentmihály, Almásháza, Batyk, Dötk, Pakod, Zalabér, Zalavég) mellett egy kisváros (Pacsa) könyvtárának ellátását is vállalta.
Az intézményünk által nyújtott mozgókönyvtári ellátás alapja a dokumentum- és információszolgáltatás; emellett különböző közösségi szolgáltatásokat nyújtunk (rendezvények, programok, kiállítások szervezése), használóképzést (a könyvtárhasználat, számítógép- és internethasználat megtanítása), szakmai továbbképzéseket (tanfolyamok, szakmai napok), módszertani gondozást (állományrendezés, selejtezés, állomány-ellenőrzés) végzünk.
Könyvtárunk a mozgókönyvtári normatív támogatásból a többcélú társulások döntése alapján fordít összegeket dokumentumbeszerzésre. A megvásárolt új könyveket, DVD-ket, CD-ket beleltározzuk, feldolgozzuk és kiszállítjuk a településekre. Az új szerzemények egységes nyilvántartásba kerültek a könyvtárunk által használt TextLib integrált rendszerben. A beleltározott és feldolgozott dokumentumok a szolgáltatás elindításától kezdve visszakereshetők.
A mozgókönyvtári szolgáltatás elindításakor célul tűztük ki a kistérségi szolgáltatás honlapjának elkészítését, valamint egy olyan intézményi adatbázis létrehozását, amely egységes rendszerben, de elkülönülten tartja nyilván a megyei könyvtár és a mozgókönyvtári szolgáltatóhelyek állományát, olvasóit és kölcsönzési adatait. Az volt a célunk, hogy a kistelepüléseken élők számára is elérhetővé és visszakereshetővé tegyük a könyvtárakban őrzött dokumentumokat, szolgáltatásokat, a könyvtárak által közvetített információkat, tekintve hogy az 1997. évi CXL. törvényben is rögzített könyvtárhasználati jog mindenkit megillet.
Nagy örömünkre szolgál, hogy ma már mindkettő rendelkezésre áll: az intézmény honlapján külön aloldala van a mozgókönyvtári ellátásnak, amely széles körű tájékoztatást nyújt az intézményhez csatlakozott településekről, valamint arról a munkáról, amelyet a települések számára szolgáltatunk (http://mozgokonyvtar.dfmk.hu/); és megvalósult a TextLib integrált könyvtári rendszerben – a kistérségi szerver üzembe állításával – a közös bibliográfiai adatbázis is.
A TextLib integrált könyvtári rendszer használata a megyei könyvtárban
A TextLib – fejlesztője az InfoKer Számítástechnika-alkalmazási Szövetkezet – különböző könyvtári munkafolyamatokat támogató információs rendszer, amelynek központi eleme – hasonlóan a többi integrált rendszerhez – a bibliográfiai tételek adatbázisa, amelyen keresztül valamennyi részrendszer kapcsolatban áll egymással. A program fő részeihez (TextLib A-D) különböző kiegészítő modulok kapcsolódnak.
A programot több mint 150 könyvtár használja Magyarországon, köztük három megyei könyvtár (Székesfehérvár, Tatabánya, Zalaegerszeg) is. Zalában a Deák Ferenc Megyei Könyvtár mellett a városi könyvtárak többsége (a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár, Városi Könyvtár Lenti, a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtár, a letenyei Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár, a zalaszentgróti Városi Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola), két szakkönyvtár, a Zala Megyei Kórház Egészségügyi Szakkönyvtára és a Dr. Kovács Lajos Pedagógiai Szakkönyvtár is használja.
A Deák Ferenc Megyei Könyvtár 1992 óta alkalmazza a TextLib integrált rendszert. A kezdeti időszakban a feldolgozást és a katalógusfunkciókat, 1997-től az olvasószolgálati modult is használtuk, előbb az olvasók nyilvántartására, majd 1999-től kölcsönzésre is. Az online katalógusunk szintén ettől az évtől érhető el, az olvasói állapot modul pedig 2006 végétől működik a honlapunkon.
2004-ben felmerült ugyan annak a lehetősége, hogy más korszerű, MOKKA-kompatibilis rendszerre térjen át az intézményünk, de az e célból kiírt NKA pályázatunk nem részesült támogatásban. A következő években pedig nem volt forrás nagyobb szoftverfejlesztésre.
Ugyanakkor az InfoKer Számítástechnika-alkalmazási Szövetkezet újabb bővítéseket valósított meg a TextLib-rendszerben. A DOS-os verzió mellett elkészült a LINUX és WINDOWS operációs rendszerhez illeszkedő program is, amelyek fontos jellemzője, hogy a szerverek és a munkaállomások akkor is képesek együttműködni, ha a komponensek eltérő operációs rendszerű gépen futnak. Megvalósult a MOKKA-ban történő keresés lehetősége, a kiválasztott rekordok átvétele és a saját rekordok közös adatbázisba küldése is. A külső forrásból keresés után történő adatátvétel nemcsak a MOKKA-ból, hanem bármilyen Z39.50 szabvány szerinti adatforgalomra képes adatbázisból és valamennyi TextLib adatbázisból is lehetségessé vált.
Más könyvtárak ellátására az InfoKer a letéti rendszert, a fiókkönyvtárak ellátására fiók rendszert fejlesztette ki. 2007-ben a mozgókönyvtári szolgáltatás elindításakor a megyei könyvtár a TextLib letéti rendszert vásárolta meg, amelynek segítségével az elmúlt négy évben nyilvántarthatók voltak a szolgáltatóhelyek számára letétként átadott dokumentumok, az online katalógusban is visszakereshetővé váltak.
Ezt azonban csak átmeneti megoldásnak tekintettük, mert olyan program fejlesztését kértük az InfoKer-től, amely egy adatbázisban kezeli a központi könyvtár és a szolgáltatóhelyek állományát, valamint a szolgáltatóhelyeken is telepíthető, és a központi könyvtár szerveréhez kapcsolódva úgy tudják használni a falusi könyvtárak, mintha rendelkeznének saját elektronikus katalógussal és elektronikus kölcsönzéssel. Ezt követően el is kezdődött a program kidolgozása, amely 2010-re készült el, és a TIOP-os pályázat keretében tudtuk üzembe állítani.
A TIOP-pályázat jelentősége a TextLib rendszer fejlesztésében
A könyvtárügy stratégiája (2008-2013) céljai között szerepel, hogy a könyvtár a lakóhelytől, településtípustól, könyvtári épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést az információkhoz és adatokhoz, valamint a könyvtári szolgáltatásokhoz. Ennek megvalósulásához járulnak hozzá az európai uniós pályázatok, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett TIOP- és TÁMOP-programok segítségével.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése – “Tudásdepó-Expressz” pályázati program keretében a Deák Ferenc Megyei Könyvtár és további hat konzorciumi partnere (a keszthelyi, a lenti, a letenyei, a nagykanizsai, a zalaegerszegi városi könyvtárak és a megyei kórház könyvtára) 2009. október 1. és 2010. december 31. között valósította meg a Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra fejlesztése, Zalai Tudástár létrehozása TIOP-1-2-3-08/1 projektjét.
E pályázati konstrukció célja az infrastrukturális fejlesztés volt, a számítástechnikai géppark bővítése, épületkorszerűsítés, nagy teljesítményű szerverek, az integrált rendszer korszerűsítése, önkiszolgáló kölcsönzés bevezetése, amely megteremtette a technikai hátteret, de fontos eleme volt a megyei, térségi, kistérségi szolgáltatások összehangolása, és a Zalai Tudástár adatbázis-kezelő rendszer kialakítása is. Tehát az informatikai fejlesztés nemcsak a kedvezményezett könyvtárak számára nyújtott előrelépést, hanem a mozgókönyvtári szolgáltatás keretében ellátott szolgáltatóhelyek használói számára is.
2008-ban, a pályázat benyújtása előtt fontos döntést kellett hozni: egy új, korszerű integrált rendszer bevezetését válasszuk, vagy a meglévő TextLib fejlesztését. Végül az utóbbi mellett döntöttünk. A döntésben a költségek mellett nagy szerepet játszott az is, hogy valamennyi konzorciumi partner a TextLib integrált rendszert használja, így könnyebben megvalósítható a megyei közös katalógus terve.
Miután a pályázatunk sikeres volt, a megvalósítási szakaszban többször konzultáltunk az InfoKerrel; különösen emlékezetes a 2009. október 26-án Tatabányán tartott találkozó, amelyen a helyiek mellett részt vettek a konzorciumi partnereink is, és elmondták a fejlesztéssel kapcsolatos kívánalmaikat.
A projektben résztvevő könyvtárak közül a Deák Ferenc Megyei Könyvtár mellett a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár, a Városi Könyvtár Lenti, a letenyei Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvár, a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvár is végez ellátókönyvtári feladatokat, így a TextLib fejlesztése során a mozgókönyvtári ellátás korszerűsítését szolgáló kistérségi szerver és kliens programok is beszerzésre kerültek.
A pályázati forrásból megújult a megyei könyvtár 50 felhasználós integrált rendszere és több kiegészítő programmal is bővült: beszerzésre került egy TextLib Linux-szerver, webszerver, TextLib Windows-szerver, kistérségi kiszolgáló modul, akadálymentes webelérés, olvasói e-mail modul, olvasói SMS-modul, önkiszolgáló kölcsönzés, RFID alapú azonosítás, könyvkérés a weben, újdonságok a weben, TextLib közös kereső, webes előjegyzés és hosszabbítás, rendszeres rekordküldés a MOKKA-ba, Z39.50 szerver, autolink.
A felsorolt modulok közül itt a kistérségi rendszert emelném ki, amely összekapcsolja a megyei könyvtár adatbázisát 31 települési könyvtárral; lehetőséget kínál arra, hogy az ellátó könyvtár és a hozzá tartozó kistérségek, illetve községi szolgáltatóhelyek közös katalógust építsenek. A szolgáltatóhelyi könyvtárak interneten csatlakozhatnak az ellátó könyvtár szerveréhez, a rendszerbe lépéskor közös adatbázisban dolgoznak. A belépés helyétől függően és a belépő személyére szabott jogokkal tevékenykedhetnek, a számukra engedélyezett adatokat láthatják és kezelhetik.
A kistérségi rendszerben az olvasók, a példányok és a velük végzett könyvtárosi műveletek abban a könyvtárban honosak, ahová az olvasók beíratkoztak, ahol a dokumentumot beszerezték, illetve ahol a művelet zajlik. Ilyen módon a könyvtáraknak, illetve szolgáltatóhelyeknek saját olvasói vannak, saját dokumentumállományaik, a saját műveletek között saját kölcsönzések, előjegyzések stb. Saját leltár és saját statisztika is készíthető.
A rendszeren belüli könyvtárak, illetve szolgáltató helyek ugyanakkor nem különülnek el mindenben, hiszen azok együtt egyetlen adatbázist alkotnak. A dokumentumok egyenként és csoportokban mozoghatnak az intézmények között, így működik a mozgókönyvtári rendszer, amelyet a térségi bázisként szolgáló megyei vagy városi könyvtár működtet. Amikor pedig bármit keresünk a közös adatbázisban, akkor a rendszer tetszőleges intézményeit kizárhatjuk vagy bevonhatjuk a feldolgozásba.
A megyei könyvtár mellett a zalaegerszegi, a keszthelyi, a lenti városi könyvtárak is tervezik a program üzembe állítását.
A TextLib kistérségi szerver program bevezetésének tapasztalatai
2010 novemberében állítottuk üzembe az új szervereket és kiegészítő modulokat, így gyökeresen átalakult a korábban megszokott TextLib felületet. Az átállás nem is volt zökkenőmentes, különösen a kistérségi kiszolgáló modul beillesztése okozott problémákat. Egyrészt a konvertálásból adódtak gondok; másrészt nem volt könnyű megszokni a kezelését sem. A dolgunkat nehezítette, hogy nem állt rendelkezésünkre semmilyen kezelési útmutató. Napi kapcsolatban voltunk a fejlesztőkkel, hogy a használat során felmerülő problémákat orvosoljuk. Az eltelt pár hónap végül igazolta, hogy a rendszer jól működik, átlátható, bár további apró módosításokra még szükség lesz.
A kistérségi modul bevezetésével megvalósult az a tervünk, hogy egy közös adatbázisban tudjuk nyilvántartani a megyei könyvtár és valamennyi kapcsolódó szolgáltatóhely helyi állományát; egy rendszeren belül folyik a szerzeményezés, a formai és tárgyi feltárás, valamint a dokumentumpéldányok honosítása; másrészt lehetővé vált, hogy internetkapcsolattal a szolgáltatóhelyek számára elérhető a megyei könyvtár TextLib szervere. Így, amennyiben a települések megvásárolják a TextLib munkaállomás (kliens) programot, valamint rendelkezésükre áll a széles sávú internetkapcsolat, a szolgáltatóhelyek is használni tudják mindazokat a modulokat, amelyeket a központi könyvtár is alkalmaz: állomány-nyilvántartás, olvasószolgálati feladatok.
Lényegében tehát a központi (megyei könyvtári) szerveren futtatott TextLib programmal és a hozzá tartozó közös adatbázissal meg tudjuk oldani az ellátásunkba tartozó valamennyi tagkönyvtár kezelését. Ugyanakkor az egyes szolgáltatóhelyek állománya és olvasói elkülönülnek a központi könyvtárétól. A szolgáltatóhelyen térítésmentesen beíratkozott és elektronikusan nyilvántartott olvasó nem lesz automatikusan tagja a megyei könyvtárnak, vagy a többi szolgáltatóhely könyvtárának, nem használhatja azok szolgáltatásait.
A mozgókönyvtári állomány a szolgáltatás elindítása óta (2007-től) bekerült a TextLib adatbázisba. Ezt az azonosító szám elé tett két betűjellel tettük nyilvánvalóvá, aszerint hogy melyik kistérségi forrásból szereztük be a dokumentumot.
A kistérségi modul bevezetésével megvalósítottuk a megyei könyvtári, a zalaegerszegi, a pacsai és a zalaszentgróti kistérségi állományok elkülönítését; ez azt jelenti, hogy a mozgókönyvtári dokumentumokat egy adott kistérség leltárkönyvébe leltározzuk be, és áthelyezéssel (átadás, átvétel) adjuk át a községeknek. A feldolgozás során könyvtárváltással ki kell választanunk az adott kistérséget, és ott tudjuk rögzíteni a számlákat. A leltározást követően lehet az új könyvtári egységeket áthelyezni a szolgáltatóhelyekre.
Némely községünkben a mozgókönyvtári állományok mellett saját, többnyire már korábban leltárba vett állományok (községi, iskolai, volt ellátórendszeri) is találhatók. Ezért tűztük ki célul, hogy a következő években a települési könyvtárak állományát is rögzítsük a rendszerben. 2011-ben Pethőhenye, Bagod, Búcsúszentlászló, Nemesapáti, Zalaszentmihály, Kisbucsa, Zalabér települések állományát vettük sorra. A konverziót elsősorban honosítással végezzük, amelyhez a TÁMOP-3.2.4/08/1 “Tudásdepó-Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében pályázat nyújt támogatást. Közülük az említett első öt település állományának rögzítése már megtörtént, a többi folyamatban van, és 2011. év végéig befejeződik. Amelyik településen a teljes állomány bekerült a TextLib-be, bevezetésre kerülhet az elektronikus kölcsönzés is.
Mivel nem áll rendelkezésre használói kézikönyv, megemlítek még néhány információt a használattal kapcsolatban.
A központi könyvtárban az azonosító és jelszó beírása után a felhasználó könyvtáros a megyei könyvtár rendszerébe lép be és végez feladatokat. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az egyes kistérségek, illetve községi könyvtárak felületére térjen át. Könyvtárváltásra a felső menü Egyéb pontját választva nyílik lehetőség, ahol kiválaszthatjuk az adott kistérséget, azon belül a könyvtárat (szolgáltatóhelyet). A könyvtárváltást követően tudunk feladatot végezni, pl. dokumentumok bibliográfiai adatait rögzíteni vagy keresni, más helyre (könyvtárba) áthelyezni, vagy kölcsönözni. A községekben lévő kistérségi kliens programba belépve ugyanakkor csak az adott könyvtár állományát és olvasóit lehet kezelni.
A központi könyvtárban az új beszerzések leltározása, illetve feldolgozása a rendszerben úgy történik, hogy a feldolgozó munkatárs a Bevitel pontban rögzíti a dokumentumokat, majd a mozgókönyvtári ellátásban dolgozó kolléga az Állomány/Áthelyezés/Átadás kiválasztásával adja át a települések számára.
Dokumentumok keresésekor a rendszer információt nyújt arról, hogy az adott tételből mely példányok (megyei könyvtári, mozgókönyvtári, községi saját) találhatók meg az adatbázisban, külön jelezve, hogy helyben, vagy máshol van a keresett mű.
A települések saját állományának feldolgozása előtt könyvtárváltással mindenképpen ki kell választani az adott települést, és csak azt követően kerülhet sor a rögzítésre. A felvitt dokumentumok azonosítóját és leltári számát úgy képezzük, hogy kiderüljön, mely település állományába tartozik az adott mű. Valamennyi könyvtári egységet vonalkódozzuk, és ez alapján újraleltározzuk. A nyolc karakteres vonalkód két betűből és hat számból áll. A betűk utalnak az adott község nevére. Az olvasók azonosításánál is ugyanezt a betűjelet használjuk: hat szám végére kerül a két betű.
A munkaállomás programot a településeken azonosító és jelszó beírásával lehet elindítani, és máris használható internetkapcsolaton keresztül a központi könyvtár TextLib rendszere.
Mivel a teljes TextLib adatbázis visszakereshető a Deák Ferenc Megyei Könyvtár online katalógusában is, így az ellátott települések állományában itt is lehet keresni, megadva a keresés hatókörét (http://www.dfmk.hu/dfmk/online-katalogus). Amennyiben elindul a településeken a kölcsönzés, a megyei könyvtár honlapján az “olvasói állapotukat” (kölcsönzések, lejárati határidők, előjegyzések) is vissza tudják keresni a községi szolgáltatóhelyeken beíratkozott könyvtárhasználók is.
Hamarosan a közös TIOP-pályázatban részt vett városi könyvtárak is használni fogják a kistérségi modult, így a Zalai Tudástár adatbázis-kezelő rendszerben, amely szintén az intézményünk honlapján (http://tudastar.dfmk.hu/tudastar) elérhető; egy felületen kereshetővé válik a megyei dokumentumállomány jó része, így a kistelepülések saját és mozgókönyvtári állománya is.
Összegzés
A Deák Ferenc Megyei Könyvtár a TIOP-1.2.3 pályázati konstrukció támogatásával korszerűsíteni tudta a TextLib integrált könyvtári rendszerét. A TextLib kistérségi modul olyan program, amellyel a központi könyvtáron keresztül az alsóbb szintű könyvtárak (mozgókönyvtári szolgáltatóhelyek) is bekapcsolódnak a könyvtári rendszerbe. Az intézmény az országban elsők között alkalmazza a TextLibnek ezt a modulját, és a tapasztalatokat szívesen megosztja más könyvtárakkal. Azonban még rengeteg munkaórát követel, míg az intézmény megbízott munkatársai elvégzik mind a 31 település községi állományának konvertálását a rendszerbe. Az állományok rögzítése után az elektronikus kölcsönzés elindítása jelent majd feladatot. A községi könyvtárosokat is ki kell képeznünk a rendszer használatára, tehát még sok munka áll előttünk. Ugyanakkor aggódva nézünk előre: mi lesz a kistérségi mozgókönyvtár ellátás jövője?