Tartalom

Kategória: 2011/12

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Balogh András: Könyvtárak a globalizáció korában 2.0. Bevezetés a könyvtárügy nemzetközi politikai gazdaságtanába : könyvtári globalizáció alulnézetben. II. rész 3-21

MŰHELYKÉRDÉSEK
Vraukóné Lukács Ilona: Gondolatok a külhoni magyar könyvtárak és könyvtárosok támogatásáról 22-29
Mezey László Miklós – Pegán Anita: “A könyvtár, ami összeköt”. Interjú a “Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” című ösztöndíjprogram résztvevőivel 30-40

NAPLÓ
Koncz Károly: Bibliotékákrúl, könyvekrűl, írásrúl, olvasásrúl 41-49

ÉVFORDULÓ
Bibó István, ifj.: Köszöntő 50  Nemes Erzsébet: Bibó István életútjának főbb állomásai 51-54
Vajda Kornél: Bibó István, a könyvtáros 54-57

KÖNYV
Bársony István: Tartalmas visszatekintés a csongrádi honismereti munkára 58-61
Futaky László: Széchenyi István és Bihar vármegye 62-64

Könyvtárak a globalizáció korában 2.0

Kategória: 2011/12

Bevezetés a könyvtárügy nemzetközi politikai gazdaságtanába: könyvtári globalizáció alulnézetben

II. rész

“For we are opposed around the world by a monolithic and ruthless conspiracy that relies primarily on covert means for expanding its sphere of influence – on infiltration instead of invasion, on subversion instead of elections, on intimidation instead of free choice. It is a system which has conscripted vast human and material resources into the building of a tightly knit, highly efficient machine that combines military, diplomatic, intelligence, economic, scientific and political operations.”19
John F. Kennedy

Könyvtárügy a szocialista forradalmak és az imperialista ellenforradalmak kettősségének “posztmodern dialektikájában”

A totalitarizmusok erőszakolt és ideológiailag presszionált selejtezési és gyarapítási “projektjei” tehát csak “kísérleti” és természetesen kétarcú előjátékai voltak a posztmodern korának, korántsem befejezett minőségei. A magyar könyvtárügy dokumentum-értékvesztésének, gyarapodásának mélyszerkezetét is e kettős elv alapján kell értékelni. A modern kor totalitarizmusai egyszerre jelentettek szociális-kulturális felemelkedésre való törekvést, a szükségletekben és kielégítőkben való bővelkedést, valamint ideológiai alapú kulturális ellátást, amely egyben jelentette bizonyos tartalmak alulreprezentálására, megsemmisítésére, míg mások felülreprezentálására, kizárólagosságára való törekvést, vagyis állománygyarapítást-állományapasztás is. (Némely “posztmodern” állományalakítási filozófiák kísértetiesen hasonló elvekkel reprezentáltatnák fölül a lektűrt, a “klasszikus” műveltség, az állomány még mindig döntő részének rovására.) (tovább…)

Címkék:

Gondolatok a külhoni magyar könyvtárak és könyvtárosok támogatásáról

Kategória: 2011/12

A rendszerszerű együttműködés alapja a rendszeres könyvellátás

Az anyaországi könyvtáros társadalom hosszú évek óta nagyon sokféle módon segíti a külhoni magyar könyvtárosokat és könyvtárakat. Vitt bennünket a segíteni- és a tenniakarás. Volt, amit örömmel vettek, volt amit elfogadtak, de nagyon kevés alkalmat kaptak arra, hogy megfogalmazhassák, nekik valójában mire van szükségük. Volt példa arra is, hogy ezt megtették, de többször inkább nem. S amit a legnagyobb problémának érzek, hogy néhány szép, új könyv, vagy egy nagyobb mennyiségű használt könyvhöz való hozzájutás számukra olyan sokat jelentett, hogy közben alapvető feladatokról, mint a szisztematikus állománygyarapításról, a könyvtári rendről az általunk használt értelemben, szinte meg is feledkeztek. Ezt semmiképpen nem írnám az igénytelenség számlájára, inkább egyfajta beletörődés következményének tartom. Annak, hogy a könyvtáros presztízse arrafelé sem a népszerűségi lista élén áll, hogy társadalmi és anyagi megbecsültségük talán nem is téma. Annak, hogy a könyvtárak állományának nyelvi megoszlása nem tükrözi a magyar lakosság arányát egy adott településen. Annak is, hogy kevés kivételtől eltekintve, pl. az iskolai könyvtárosok munkája – az elavult, használhatatlan magyar nyelvű állomány miatt is – gyakorlatilag a tartós tankönyvek őszi kiosztására és nyár eleji visszaszedésére korlátozódik. (tovább…)

Címkék:

“A könyvtár, ami összeköt”

Kategória: 2011/12

Interjú a “Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” című ösztöndíjprogram résztvevőivel

2011. április végén jelent meg Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtáros szakemberek közös munkavégzését, tapasztalatcseréjét, együttműködését támogató pályázati felhívása. A Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című ösztöndíjprogramra Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna magyar könyvtárosai jelentkezhettek. Az ösztöndíjat tíz pályázónak ítélték oda. Az eredetileg nyolc főre tervezett létszám ugyanis kibővült még két könyvtárossal, mivel a bíráló bizottság munkájában részt vevő társadalmi szervezetek – az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma és az Ábel Alapítvány – képviselői javaslatot tettek további egy pályázó meghívására, és vállalták e meghívás költségeinek finanszírozását. Tizedikként pedig a doktori fokozattal rendelkező Zágorec-Csuka Juditot mentorként hívta meg az Országgyűlési Könyvtár. (tovább…)

Címkék:

Tartalom

Kategória: 2011/11

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Balogh András: Könyvtárak a globalizáció korában 2.0. Bevezetés a könyvtárügy nemzetközi politikai gazdaságtanába : könyvtári globalizáció alulnézetben. I. rész 3-24

MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: 450 éves az ELTE Egyetemi Könyvtár. Interjú Szögi László főigazgatóval 25-31
Tóth Andrea: Kistelepülések és gyermekek könyvtári ellátása – fiatal könyvtárosok és díjnyertes pályamunkáik. Interjú Bedekovity Zórával és Tóth Renátával 31-38

KONFERENCIÁK
Fülöp Attiláné: Európaiság és nemzeti, helyi értékek. Az MKE Helyismereti Szekció XVIII. országos tanácskozásáról 39-45

NAPLÓ
Hajnal Ward Judit: Hivatásturizmus : könyvtárosok a tengerparton. Nyári konferenciabeszámoló angol-magyar közhelyszótárral 46-59

KÖSZÖNTŐ
Havas Katalin: A párhuzamosok találkozása 60-61

KÖNYV
Pogány György: A humanista alapműveltség olvasmányai a Kárpát-medencében 1526-ig 62-64

Könyvtárak a globalizáció korában 2.0

Kategória: 2011/11

Bevezetés a könyvtárügy nemzetközi politikai gazdaságtanába: könyvtári globalizáció alulnézetben

I. rész

“…the powers of financial capitalism had another far-reaching aim, nothing less than to create a world system of financial control in private hands able to dominate the political system of each country and the economy of the world as a whole. This system was to be controlled in a feudalist fashion by the central banks of the world acting in concert, by secret agreements arrived at in frequent private meetings and conferences.”1
Carroll Quigley: Tragedy and hope
A globális információs uralmi rend tendenciái a “fokozódó” nemzetközi pénzügyi helyzetben

Engedje meg a Tisztelt Olvasó, hogy az informatikai technológia szemléletmódjainak verziószámai hasonlatosságára “frissítsem” a könyvtárak globalizációjával kapcsolatos tanulmányomat, illetve – az autóipar által kölcsönzött kifejezéssel élve – “ráncfelvarrást” hajtsak végre korábbi munkámon2, amelyhez képest remélhetőleg újszerű, árnyaltabb, mégis az előző munkám gondolatmenetéhez kapcsolódó, egyben konkrétabb összefüggéseket is fel tudok mutatni a könyvtárügy globális világba ágyazódásának, komplex függési és működési struktúráinak kontextusában vizsgálva a kulturális elosztás könyvtár-politikai gazdaságtani dilemmáit. Politikai gazdaságtanról beszélünk tehát, ami azt a hitet (és persze feladatot) jelenti, hogy a pénzpiaci mechanizmusok nyomása ellenére hogyan képesek, képesek-e egyáltalán a nemzetállamok olyan politikára, amellyel “megvédhetők” a közszolgáltatások. Írásom a gazdaságfilozófia és a gazdaságpolitika határmezsgyéjén a kívánatos és a lehetséges dialektikájának határhelyzeteit kívánja megmutatni, olykor ütköztetni a kulturális elosztás problémakörében. (tovább…)

Címkék:

Kistelepülések és gyermekek könyvtári ellátása – fiatal könyvtárosok és díjnyertes pályamunkáik. Interjú Bedekovity Zórával és Tóth Renátával

Kategória: 2011/11

2011 nyarán, a Pécsett megrendezett könyvtáros vándorgyűlésen ismét kitüntettek egy fiatal kollégát “Az év fiatal könyvtárosa”-díjjal. A korábbi évekhez képest újdonság volt, hogy mellette ezúttal még egy pályázó különdíjat kapott, amelyet a Kovács Máté Alapítvány ajánlott fel. A Kovács Máté Alapítvány szintén céljának tekinti a fiatal, pályakezdő könyvtárosok továbbképzésének, előmenetelének támogatását. Kuratóriuma ezért alapított különdíjat, amelyet – “Az év fiatal könyvtárosa”-díj alapítói, azaz a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség, valamint a Kovács Máté Alapítvány kuratóriuma között született együttműködési megállapodás értelmében – “Az év fiatal könyvtárosa”-díj átadásával azonos helyen és időben, annak átadási rendje szerint osztanak ki. (tovább…)

Címkék: , ,

Európaiság és nemzeti, helyi értékek

Kategória: 2011/11

Az MKE Helyismereti Szekció  XVIII. országos tanácskozásáról

“Európa Gödöllőre jön” – hirdette a büszke szlogen az elmúlt fél évben, amikor hazánk az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be, és Gödöllő mint kiemelt kormányzati helyszín nagy szerepet kapott. A helyismereti könyvtárosok is Gödöllőre jöttek, hiszen európaiságról, nemzeti, helyi értékekről és ebben a könyvtárak helyéről és szerepéről tanácskozni Gödöllő alkalmas helynek kínálkozott.1
A téma is nagyon időszerű volt.
Az elmúlt pár év TIOP- és TÁMOP-pályázatai a magyar könyvtárügyben nagy fejlesztési lehetőségeket hoztak, és az Európában elfogadott könyvtári trendnek megfelelő minőségi elvárásokat támasztottak a pályázó könyvtárakkal szemben. Kihívás a magyar könyvtárak számára, hogy szolgáltatásban, technikai lehetőségekben, az információhoz való hozzáférésben biztosítsák az európai színvonalat. Ezzel együtt elengedhetetlen feladatuk, hogy őrizzék és felmutassák a nemzeti értékeket, a legkisebb települések kulturális kincseit is, gazdagítva ezzel az egységes európai kultúrát.
A helyismereti könyvtárosoknak ebben nagy szerepe van.
Ezt a témát járta körbe a helyismereti könyvtárosok gödöllői tanácskozása. (tovább…)

Címkék:

Tartalom

Kategória: 2011/10

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Sipos Anna Magdolna: A könyvtári állomány szervezése nem csupán kezdete a könyvtári munkafolyamatoknak, annál több : a könyvtár outputjának és a szolgáltatások minőségének alapvető meghatározója 3-13
Dancs Szabolcs: Webarchiválási politikák 14-20

FÓRUM
Horváth Sándor Domonkos – Németh Márton: Bibliotheca pro futuro 21-24

MŰHELYKÉRDÉSEK
Burmeister Erzsébet: Az EHM (EPA-HUMANUS-MATARKA) közös kereső létrejötte 25-31

ÉVFORDULÓK
Pogány György: “Ne csak mulatsággal, de haszonnal olvassad”. Mikes Kelemen emlékezete 32-48
Mikusi Balázs: Liszt Ferenc könyvtárai 49-53

PERSZONÁLIA
Havas Katalin: Maruszki József (1936-2011) 54-56

KÖNYV
Buda Attila: Kriterion. Egy könyvkiadó Kolozsvárról 57-61
Vasbányai Ferenc: Szabó Károly 62-64

A könyvtári állomány szervezése nem csupán kezdete a könyvtári munkafolyamatoknak, annál több: a könyvtár outputjának és a szolgáltatások minőségének alapvető meghatározója*

Kategória: 2011/10

A Brian Campbell Vickery-nek (1918-2009) tulajdonított kijelentés, amit írásunk címéül választottunk, arra kíván rámutatni, hogy a könyvtári szolgáltatások legfőbb komponense maga a könyvtári állomány. Annak megfelelő mennyiségi és minőségi színvonala nélkül aligha lehet érdemleges könyvtári szolgáltatásokról beszélni. A Vickerey-féle megállapítást írásunkban kiterjesztjük, és nem csupán egyetlen könyvtárra, hanem a magyar könyvtári rendszerre értelmezve vizsgáljuk. Tehetjük ezt azért is, mert a magyar állami könyvtárpolitika legfontosabb szabályozói, normatív dokumentumai, fejlesztési tervei könyvtári rendszert deklarálnak. Amennyiben igaz, hogy hazánkban könyvtári rendszer működik, annak is igaznak kell lennie, hogy a nemzeti (könyvtári) dokumentumvagyon látszólagos egészet, egységet alkot, amelynek alapján működtethető a differenciált, sokféle igényhez igazodó könyvtári szolgáltatási rendszer. Napjainkban, amikor – igen helyesen (bár esetenként az ennek érvényesüléséhez szükséges feltételek indokolatlan mellőzésével) – a szolgáltatásközpontú könyvtárakról beszélünk, véleményünk szerint, egyáltalán nem hanyagolható el a szolgáltatások minőségét alapvetően meghatározó országos gyűjtemény szervezésének mennyiségi és minőségi kérdése, szervezeti keretei, az e téren megnyilvánuló együttműködés, továbbá az együttműködést elősegítő könyvtár-politikai intézkedések tartalmának ilyen irányú vizsgálata. (tovább…)

Címkék:

Webarchiválási politikák

Kategória: 2011/10

Immáron öt esztendeje annak, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár egyik atyjaként számon tartott Drótos László a miskolci Networkshopon előrukkolt egy Magyar Internet Archívum létrehozásának gondolatával.1 A kérdés már akkor több volt, mint időszerű. A magyarországi szaklapokban azóta nem egy, a külföldi fejleményekről tudósító cikk, referátum látott napvilágot, közöttük olyanok is, amelyek a “nagy nemzetek” helyett a “kis európai nemzetek”, így például a csehek vagy litvánok webarchiválási gyakorlatát ismertetik.2 A hazai szakemberek is igyekeztek a problémát napirenden tartani.3 A kérdés jogi aspektusaival is foglalkozott a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban megjelent cikkében4 Rónai Iván, aki konkrét javaslattal is élt a hatályos kötelespéldány-rendelet (60/1998) megváltoztatásának tárgyában. A szerzői jog kérdésköre felől közelített a témához Amberg Eszter, aki – ugyancsak a TMT-ben megjelent – tanulmányában5 arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenleg érvényben lévő kötelespéldány-rendelet elviekben rendelkezik a távoli hozzáférésű dokumentumok beszolgáltatásának kötelezettségéről, más kérdés, hogy a szolgáltatásra kötelezettek többségének értelmezésében az elektronikus dokumentum rendeletbe foglalt definíciója nem vonatkozik az online kiadványokra.
A témát taglaló írások rendre kitérnek azokra az alapelvekre, amelyek mentén a különböző országok jogalkotói, illetve érintett intézményei (legtöbbször a nemzeti könyvtár vagy annak társintézményei) a webarchiválást megoldani igyekeznek, illetve amelyeket koncepcióként a vonatkozó jogszabályokba ágyaznak. (tovább…)

Címkék: ,

Az EHM (EPA-HUMANUS-MATARKA) közös kereső létrejötte

Kategória: 2011/10

A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum által 2009-ben beadott TÁMOP 3.2.4 “Tudásdepó-Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében pályázat 194 millió forint támogatást kapott. A program kezdete: 2009. október 1., a projekt vége: 2011. június 30. volt. A projekt igen sok célt tűzött maga elé és sok eredményt ért el, de ezek között – országos szempontból mindenképp a legfontosabb – az EPA-HUMANUS-MATARKA folyóirat-adatbázisok egy ponton való lekérdezése. (tovább…)

Címkék: , , ,

“Ne csak mulatsággal, de haszonnal olvassad”. Mikes Kelemen emlékezete

Kategória: 2011/10

Vörösmarty Mihály 1826-ban Mikes búja címmel költeményt írt, azonban a mű a cenzúra akadékoskodása miatt csak 1829-ben jelenhetett meg a Felsőmagyarországi Minervában, Az öreg rabszolga Pompejus sírja fölött elnevezéssel. A versben a törökországi bujdosók közül utolsónak maradt Mikes Kelemen egyes szám első személyben siratja Rákóczit, önmagát “Hontalan agg, lét és nem lét közt ingatag árnyék”-ként meghatározva, aki elmondja az arra vetődő magyaroknak: “Itt nyugszik fejedelme hazádnak, / Számkivetett onnan, mert nem vala benne szabadság.”1
A pályájának még az elején tartó, de a Zalán futása megjelenése után országosan ismert Vörösmarty egy akkoriban már viszonylag széles körben elterjedt és további nagy jövő előtt álló toposz egyik első irodalmi megfogalmazója volt. Mikes Kelemen neve és személye 250 évvel ezelőtt, 1761. október 2-án bekövetkezett halála után emberöltőnyi idővel később, 1794-ben vált ismertté az akkori hazai értelmiségi közönség előtt, amikor Kulcsár István kiadásában Szombathelyen megjelent a Török országi levelek, mellyekben a IIdik Rákótzi Ferentz fejedelemmel bújdosó magyarok’ történetei más egyébb emlékezetes dolgokkal eggyütt barátságossan eléadatnak. Az 1711-ben, a szatmári békekötés után a fejedelemmel együtt hazájából kibujdosó és kereken ötven évig emigrációban élő Mikes vált a reformkor idejére a hűség és a hazaszeretet egyik jelképévé; személye és leveleskönyve elválaszthatatlanul összekapcsolódott a kibontakozó Rákóczi-kultusszal, ami viszont a bécsi kormányzattal szembeni politikai törekvések kifejezője lett. (tovább…)

Címkék:

Liszt Ferenc könyvtárai*

Kategória: 2011/10

“Oktatás útján jóformán csak a legelemibb ismeretek jutottak el hozzá. Történelemről, földrajzról és általában a reáliákról mit sem tudott. Még idegenebbek voltak számára az egzakt tudományok. Zenéjén kívül csak olyan ismeretekkel bírt, amelyeket művészi pályáján inkább a véletlen, semmint a tudatos erőfeszítés mondhatni az útjába sodort.”1

Liszt Ferenc általános műveltségéről ezt a lesújtó ítéletet olvashatjuk a zeneszerző egyik első életrajzírója, Lina Ramann monográfiájának 1880-ban – tehát még a zeneszerző életében – megjelent nyitókötetében. Ramann a könyv előkészületeként összegyűjtött jegyzeteiből ráadásul az is kiderül, hogy e sorok Liszt személyes beszámolóján alapultak, s hogy a zeneszerző felnőtt korában gyakorta panaszolta fel a csodagyermek-pályafutása folytán “elbliccelt” rendszeres iskolai képzése fájó hiányát. Liszt kíméletlen önkritikája ugyanakkor némileg félrevezető, hiszen műveltsége hiányosságait korán felismerve, e gyengéjét egy egész élet szorgos önművelésével próbálta ellensúlyozni, és ennek köszönhetően pályája delelőjén már nagyon is “kiművelt emberfőnek” tekinthette magát, akinek olvasottsága vetekedett generációja legpallérozottabb muzsikusai – Berlioz, Mendelssohn, Schumann vagy épp Wagner – műveltségével. Ráadásul Liszt esetében a széleskörű műveltség egyszersmind az alkotótevékenység szerves részévé is vált: Dante, Petrarca, Goethe, Lamartine és mások remekműveinek programzenei újrafogalmazásával a komponista az irodalom és a zene közötti, minden addiginál szorosabb kapcsolat létrehozására tett kísérletet. (tovább…)

Címkék:

Tartalom

Kategória: 2011/ 9

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Az MKE 43. Vándorgyűlésének ajánlásai 3-4
Kégli Ferenc: Helyismereti fejlesztések a TÁMOP-3.2.4 keretében 5-14

FÓRUM
Páll Zoltán: A könyvtárak jövője : trendek, elképzelések, álmok 15-22
Koltay Tibor: “Guglizni” és/vagy olvasni 23-25

MŰHELYKÉRDÉSEK
Vareha Beáta: A játék helye a könyvtárban 26-31
Szűcs Mária: “Értő olvasás” vetélkedő a fóti Városi Könyvtárban 32-37
Madaras Judit: Biblioterápia, avagy “könyves mulatság” Dunakeszin 37-39

KONFERENCIÁK
Horváth József: A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár és a kisalföldi könyvtárosok határon túli kapcsolatairól, különös tekintettel a szlovákiai és az ausztriai könyvtárakra 40-48

EXTRA HUNGARIAM
Fontius, Julia: 350 éves a berlini Porosz Állami Könyvtár 49-55

KÖSZÖNTŐ
Vizkelety András: Berlász Jenő 100 éves 56-60

KÖNYV
Mender Ibolya: Egy fontos könyvről 61-64

Helyismereti fejlesztések a TÁMOP-3.2.4 keretében*

Kategória: 2011/ 9

1961 szeptemberében, itt Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem épületében rendezték meg az első Országos Bibliográfiai Munkaértekezletet, ahol egyebek között az is megfogalmazódott, hogy az eredményesség érdekében a szükséges munkamegosztás és együttműködés megteremtésével széles körű kooperációt kell kiépíteni, továbbá az is, hogy a korszerű technika alkalmazása egyik fő feltétele a modern bibliográfiai munkának.1 (Ekkor ugyanis szovjet tervek továbbfejlesztésével már két éve működött az első magyar elektronikus számítógép, igaz, hogy tárolásához egy kb. 60 négyzetméteres teremre volt szükség.)2

Most ismét itt vagyunk Gödöllőn, s ötven évvel később innen jelenthetjük a munkaértekezlet egykori – többségükben sajnos, már nem köztünk lévő – résztvevőinek, hogy a könyvtárakban folyó helyismereti tevékenység (köztük a helyismereti információk gyűjtése, a bibliográfiai adatbázisok fejlesztése, illetve elérhetősége) széles körű együttműködés eredményeként folyik, a korszerű technika alkalmazása területén pedig eddig soha nem látott eredményeket értünk, illetve érünk el.
Ugyanis az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – eddig elképzelhetetlen mértékű források, ennek következtében új utak, új lehetőségek nyíltak meg a könyvtárak előtt. Az operatív programok közül ugyanis kettő, a TIOP és a TÁMOP egy-egy prioritása közvetlen lehetőséget nyújt (önfinanszírozás nélkül!) az oktatási infrastruktúra fejlesztése, illetve a minőségi oktatás és a mindenki számára elérhető hozzáférés biztosítása keretében a könyvtárak fejlesztésére is.
Önök nagy többségben olyan könyvtárból érkeztek, ahol sikeresen pályáztak a TIOP-, illetve a TÁMOP-pályázatokra. Így pontosan tudhatják, hogy mit fednek ezek a betűszavak, de azért most az egyszer kimondom a teljes nevüket is: a TIOP a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, a TÁMOP pedig a Társadalmi Megújulás Operatív Program rövidítése. (tovább…)

Címkék: ,

A játék helye a könyvtárban

Kategória: 2011/ 9

Természetesen e cikk szerzője nem arra szeretne praktikus tanácsokat adni, hogy a játékoknak a polcon avagy az asztalon van-e a legjobb helyük, vagy, hogy a játéknak – mint kiegészítő eszköznek – milyen mértékben van szerepe a már meglévő könyvtári gyakorlatban, hanem arra szeretne rávilágítani egy évek óta sikeresen működő példa tapasztalataira támaszkodva, hogy a játéknak nemcsak kiegészítő, hanem önálló tevékenységformaként is van létjogosultsága a könyvtár életében. Szeretném bemutatni, hogyan segítheti az olvasóvá nevelést, valamint – ilyen formában – miként illeszthető a könyvtári szolgáltatások körébe.
Hosszú idő óta elfogadott gondolat, hogy az olvasóvá nevelést nem lehet elég korán elkezdeni, már gyermekkorban le kell fektetni az alapjait. Az olvasási szokások kialakulását leginkább a szülők iskolázottsága és kulturális szokásai, valamint a család szociális helyzete befolyásolja. A felnőttek olvasási szokásai megváltoztak, az olvasás gyakorisága és kedveltsége csökkent, valamint az a tény, hogy ma már a legtöbb információhoz otthonról, az interneten keresztül is könnyen hozzáférhetünk, nagymértékben befolyásolja az emberek könyvtárba járási szokásait.
A gyermekek tanulási folyamatai közül az egyik legfontosabb a példakövetés. A gyermek azt teszi, azt tanulja és azt a példát követi, amit a szüleitől lát. Nagy Attila olvasásszociológus, a Magyar Olvasás Társaság tiszteletbeli elnöke egy kerekasztal-beszélgetés alkalmával elmondta, hogy “az olvasni tudás több generáción keresztül öröklődő minták eredményeként áll össze. Az, hogy a gyerek milyen hamar tanul meg olvasni, és kíváncsi lesz-e arra, hogy az iskolában mit tesznek elé, az otthoni minták és példák sorozatából áll össze”.* Ha a szülők nem járnak könyvtárba, keveset vagy egyáltalán nem olvasnak otthon, akkor a gyermek nagy valószínűség szerint ugyanezekkel a mintákkal megegyező szokásokat alakít ki, hiszen a szülői példamutatás nem ösztönzi az olvasásra, a könyvek szeretetére és a könyvtárba járásra. Ezek után felmerül a kérdés, vajon melyik az a korosztály, amelyiket olvasóvá kell “nevelni”: a gyermek vagy a felnőtt? (tovább…)

Címkék: , ,

A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár és a kisalföldi könyvtárosok határon túli kapcsolatairól, különös tekintettel a szlovákiai és az ausztriai könyvtárakra*

Kategória: 2011/ 9

Előadásom indításaképpen – mintegy “magam mentsége”-ként – annak hosszú címét kell megindokoljam. Jelen konferencia szervezői arra kértek, hogy a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár országhatárokon átnyúló szakmai kapcsolatairól számoljak be Önöknek, különös tekintettel a szlovákiai kapcsolatokra, és kitekintve az ausztriaiakra is; magam ennél valamivel többet szeretnék nyújtani. Egyrészt azért, mert a megye több könyvtára is ápol határon átnyúló kapcsolatokat – majd néhány példát szeretnék az ő gyakorlatukból is megemlíteni. Fontosnak tartom továbbá, hogy szóljak arról is: az ilyen jellegű kapcsolatok egyik fő mozgatója – immár évtizedek óta – a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete; mivel e szervezetnek a könyvtárosok jelentős hányada mellett a megyében működő nagyobb könyvtárak többsége is tagja, aligha lenne szétválasztható, mikor ténykedünk az egyesület keretében, illetve azon kívül. Ezért adtam előadásomnak e kissé bonyolultnak tűnő címet, amelyből kitűnnek a kapcsolatok földrajzi irányai is.

A kezdetek

A kisalföldi könyvtárosok határon átnyúló szakmai kapcsolatai az 1980-as évek végétől mondhatók folyamatosnak. Magam első szlovákiai útként egy Galánta, Szered és Pöstyén könyvtárait érintő kirándulásra tudok visszaemlékezni; míg első ausztriai utunk alkalmával Alsóőr magyar könyvtárába jutottunk el, néhány környékbeli nevezetességet is érintve. 1990-től azután lényegesen kitágultak az utazás lehetőségei: ettől kezdődően legalább egy-egy külföldi utat szervezett a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete évente. Az utak két fő irányát egyrészt az addig előlünk elzárt “Nyugat”, másrészt a szomszédos országok magyarok által lakott vidékei jelentették. Az előbbi irányban Bécs, Graz, Salzburg, Innsbruck jeles könyvtárait kerestük fel előbb, majd – mindig távolabbra merészkedve – sorra került Dél-Tirol, München, és további német, olasz, francia, holland stb. könyvtárak sora. (tovább…)

Címkék: ,

Tartalom

Kategória: 2011/ 8

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Agárdi Péter – Egervári Dóra – Sipos Anna Magdolna – Tóth Máté – Varga Katalin: Tanulás, tudás, műveltség – Könyvtárosok a jövő szolgálatában. Az MKE 43. Vándorgyűléséről 3-16

MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: Fenntarthatóság és könyvtár. Interjú Nemes Erzsébettel, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára főigazgatójával 17-21
Beke Gabriella: Könyvtári honlapból egészségügyi szakportál 21-27

ÉVFORDULÓK
Tóth Gyula: Sallai István és a falusi könyvtárak 28-36
Győri Erzsébet: “Széles távlatokban gondolkodjanak, ne a pillanat bűvöletében éljenek!” 37-39
Katsányi Sándor: Vargha Balázs csempészáruja 39-44

HISTÓRIA
V. Tóth Kornélia: Az ex librisek művelődéstörténeti jelentősége, szerepváltozása a possessorok vonatkozásában 45-61

KÖNYV
Vajda Kornél: Nevettető filológia. Szörényi László könyve 62-64

Tanulás, tudás, műveltség – Könyvtárosok a jövő szolgálatában. Az MKE 43. Vándorgyűléséről*

Kategória: 2011/ 8

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pécsett 2011. július 14-16. között rendezte meg 43. Vándorgyűlését, amelynek témája Tanulás, tudás, műveltség – Könyvtárosok a jövő szolgálatában volt. A tanácskozás arra a szerepre kívánta ráirányítani a figyelmet, amelyet a könyvtárosok az információs társadalom címben jelzett értékeinek szintetizálásában, megőrzésében és átadásában töltenek, tölthetnek be. (tovább…)

Címkék:

Címkék