Tartalom

Kategória: 2012/ 9

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Burai István: Könyvtár jövő program – egy válasz az új évezred kihívásaira

FÓRUM
Horváth Sándor Domonkos: Münchhausen paripája, avagy a közkönyvtárügy fejlődési lehetőségei

MŰHELYKÉRDÉSEK
Kertész Zoltán: Helytörténeti tudástár kialakítása közösségi alapokon

HISTÓRIA
Pintér László: Népkönyvtár, public library, tudásközpont és… Felemás rekviem a (köz)könyvtárakért

ÉVFORDULÓK
Suppné Tarnay Györgyi: Kovács Máté hatása szakmai életutamra a könyvtáros generációk felkészítésében

KÖNYV
Pogány György: Idősb Szinnyei József-bibliográfia
Barátné Hajdu Ágnes: Az olvasás össztantárgyi feladat

Könyvtár jövő program – egy válasz az új évezred kihívásaira

Kategória: 2012/ 9

“… az embereknek nemcsak azt kell adni, amit kívánnak, hanem azt is, amit kívánniuk kellene”
Goethe

Bevezető

Ma Magyarországon a könyvtáros szakma neves képviselői közül is egyre többen osztoznak abban a felismerésben, hogy a könyvtár – és egyre inkább – az információs piac egyik szereplőjévé vált. Ennek a hangsúlyozottan információs piacnak a kínálati oldala pedig a piaci verseny egyre öldöklőbb jeleit mutatja.
Évek óta foglalkoztat az a kérdés, hogy kellően felkészültek vagyunk-e az ezen a piacon való érdemi szereplésre, és ha nem, vagy nem eléggé, mit tehetnénk?
Jelen tanulmány első részében egy elemzés formájában megkísérlem csokorba szedni azokat a kérdéseket és gondolatokat, amelyek a fenti felvetéssel kapcsolatban felmerülhetnek; második szakaszában bemutatom az információs piacon szereplő konkurensek által a jelenleg és a közeljövőben alkalmazni kívánt módszereket és technikákat; végezetül a harmadik részében vázolom azt a megközelítést, amelyet a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ valósít meg, mintegy válaszként a feltárt folyamatok problémáira.
Kiindulási alapként mindenképp a jelenlegi helyzet elemzése szükséges. Mivel – mint a tanulmány további részeiből reményem szerint kitűnik – a mikrokörnyezet egyébként nem elhanyagolható tényezőivel szemben a makrokörnyezet változásai lesznek a meghatározóak, ezért úgy vélem, a kérdéskör átgondolásához ez esetben talán a PGTT-analízis adja a legjobb megközelítést.
PGTT (PEST) analízis – a makrokörnyezet vizsgálata (tovább…)

Címkék: ,

Münchhausen paripája, avagy a közkönyvtárügy fejlődési lehetőségei*

Kategória: 2012/ 9

1) Sokan és sokszor temették, temetik az olvasást, pontosabban a hagyományos könyvek olvasását, ezzel összefüggésben megkérdőjelezve a közkönyvtárak létjogosultságát.
2) A gazdasági válság és a közigazgatás átalakulása létrehozott egy sajátosan kellemetlen helyzetet abban az értelemben, hogy az önkormányzati rendszer átalakulása megtanította az addig szilárd pontnak tekintett “megyei” könyvtárakat arra, hogy mennyire közel a megszűnés határa, és milyen mértékig fajulhat a gazdasági és szervezeti kiszolgáltatottság.
3) Azt megelőzően az országos szakkönyvtárak zömében kialakult költségvetési krízis, illetve fűnyíró-elv alapján véghezvitt “ötödölés” már segített leszámolni azzal az illúzióval, hogy a hazai könyvtárügy rendelkezne valamiféle markáns érdekérvényesítő potenciállal.
4) Az első és a hármadik pontban vázolt jelenségek az elmúlt években nem indították meg a szakmát abba az irányba, hogy szervezetten végiggondolja a teendőit, a szakmai szervezeteket lényegében a 2) pont, azaz a “megyei” könyvtárakat érintő végveszély mozdította ki a hétköznapi rutinjából, aminek a szakmai lelkiismeret mellett egyenlő rangú tényezője lehetett az a tény, hogy ezen intézménytípus képviselői relatíve nagy számban vannak jelen a két meghatározó szakmai szervezet vezető grémiumaiban. (tovább…)

Címkék: ,

Helytörténeti tudástár kialakítása közösségi alapokon

Kategória: 2012/ 9

A világ számos részén népszerű dolog napjainkban a helyi múlt megismerésével foglalkozni. Ezt sokan sokféleképpen teszik. Szinte minden településnek megvan a maga, jellemzően idős, helytörténetben jártas embere, aki a helyi sajtóban rövid cikkeket publikál, valamint, némileg leegyszerűsítve a képletet, a témában dolgozó közgyűjteményi szakemberek csoportja, akiknek a feladatköre részben érinti ezt a területet.
Írásomban a teljesség igénye nélkül megpróbáltam összeszedni az olyan törekvéseket, amelyek ötvözik a régmúlt utáni kíváncsiságot a korszerű technológiák és szemléletmódok alkalmazásával. Szeretnék betekintést nyújtani ebbe a világba, előbb példákon keresztül szemléltetve a jelen állapot keresztmetszetét, majd folytatva egy konkrét oldal bemutatásával. Munkám célja megismertetni a könyvtáros szakemberekkel egy közgyűjteményi webes projekt beindításának és működtetésének folyamatát, amely ráadásul alacsony költséggel üzemeltethető. Korszerű eszközökkel olyan szolgáltatás építhető fel, amely az intézmény és a felhasználók igényeit is maximálisan kielégíti. A könyvtárak szerepének megváltozása egyre több új ötletet vár el az ott dolgozóktól, ide tartoznak az elektronikus könyvtárak, a virtuális kiállítások és a témámat képező wikik is.
Tanulmányom témáján túllépően, a település vagy térség vonzerejének növelésében is szerepet játszhatnak ezek a tartalomszolgáltatások, mert így az ideutazó látogató már előre tájékozódhat a helyi épített és kulturális örökségről. Nem elhanyagolható ez a turisztikai funkció sem, valamint reklámot biztosíthat az üzemeltető intézménynek is, az így idecsalogatott látogatók használhatják a közgyűjtemény más szolgáltatásait is.
Mi a wiki, honnan jött és mire való? (tovább…)

Címkék: ,

Népkönyvtár, public library, tudásközpont és… Felemás rekviem a (köz)könyvtárakért

Kategória: 2012/ 9

“Az egész világ változik és változik, egészen addig, amíg olyan nem lesz, mint amilyen egykoron volt”

(A Werner Schwab hagyatékában talált Hochscwab című darabból)

Introitus
Nem szabályos (nem követem rigorózusan a rekviemben vagyis a gyászmisében kötelezően előírt részek sorrendjét: Introitus, Kirye, Graduale stb.), de azért mégiscsak rekviem lesz, amit írok. Vagy mégsem?
2010. január 1-jén, napra pontosan ötven évvel a megalakulása után, a Pécsi Városi Könyvtár, beleolvadván a megyei könyvtárba, megszűnt önálló intézményként működni. Befejezte “pályafutását”. Akkor is igaz ez, ha a Pécsi Városi Könyvtár bizonyos részei még életjeleket mutatnak. Még akkor is igaz, ha az új szervezet nevében – Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár – ott van a “városi könyvtár” jelzős szerkezet is. A Pécsi Városi Könyvtárra vonatkoztatva is mondhatnánk, ha már vallásos idézeteknél tartunk: “Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”. (2Tim. 4.7″)
De nem csak a Pécsi Városi Könyvtár szűnik meg. Szerintem a köz(művelődési) könyvtárak végóráit éljük. Úgy “zusammen”. Miért? Ezt Gábriel Róbert volt rektornál (Pécsi Tudományegyetem) plasztikusabban nem tudnám kifejezni. Idézem a rektornak a Pécsi Tudásközpont alapkőletételnél mondott szavait:

“- A digitális információáramlás erősödése miatt a Tudásközpont lesz az utolsó épülő, klasszikus értelemben vett könyvtár Magyarországon, amely azért igyekszik majd megfelelni a 21. századi elvárásoknak is…”1 (tovább…)

Címkék: , ,

Kovács Máté hatása szakmai életutamra a könyvtáros generációk felkészítésében*

Kategória: 2012/ 9

Kovács Máté halálának 40. évfordulója és hivatásom aktív gyakorlásának végére érve született meg az a gondolat, hogy végigtekintsem pályám állomásait, amelyre tudatosan, illetve tudat alatt befolyása volt egykori professzoromnak. Egyre kevesebben vagyunk, akiknek személyes kapcsolata lehetett e nagyformátumú emberrel, akinek szakmai és emberi tartása példamutatóan hatott tanítványira, kollégáira.
Az előzményekhez hozzá tartozik, hogy értelmiségi családunk életében alapvető szerepe volt a művelődés különböző formáinak, jelentős könyvtárunk volt, az olvasásnak központi helye volt az ismeretszerzésben és a szabadidő eltöltésében. Már általános iskolás koromban aktív olvasója voltam a klasszikusan zárt – ajtóba épített ablakon át kölcsönző – iskolai könyvtárnak, hetedikes koromtól segítője voltam a könyvtárosnak, így beléphettem az ajtó mögötti birodalomba is. Gimnazista voltam, amikor a házunk földszintjén megnyílt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik fiókja, ahová kezdettől fogva nemcsak mint olvasó, hanem mint a könyvtárosok munkáját segítő – hamarosan, mint teljes értékű “kolléga” – is jelen voltam, főként a nyári szünetekben. Történelem-földrajz szakos tanárnak készültem, de ez a párosítás csak a debreceni egyetemen volt, szüleim szerették volna, ha Budapesten maradok – így merült fel a könyvtár szak a történelem mellé. Akkor még nem tudtam elképzelni addigi tapasztalataim alapján, hogy mit lehet öt éven át tanulni a könyvtárossághoz. Ezzel a mai fiatalok is így vannak, bár a közoktatási tantervek több mint két évtizede tartalmaznak könyv- és könyvtárhasználati ismereteket, az informatikus könyvtáros és más szakokra  jelentkezők szinte teljesen tájékozatlanok ezen a területen. (tovább…)

Címkék: ,

Idősb Szinnyei József-bibliográfia

Kategória: 2012/ 9

A magyarországi bibliográfia – ha Czvittingertől, illetve a Specimen 1711-es megjelenésétől számítjuk kezdetét – immár három évszázados múltra tekint viszsza. Sokféle műfajban és formában sokan gazdagították a századok során a hazai könyvészetet, közülük többeknek a neve fogalommá vált; elég, ha csak annyit mondunk, hogy “Szabó Károly”, “Petrik Géza”, és mindannyiunk tudatában felidéződik egy gazdag bibliográfiai életmű, továbbá egy áldozatos és rokonszenves személyiség portréja, akinek munkássága nélkül bizony nem boldogulnánk napi munkánkban. És persze Szabó Károly és Petrik Géza mellett ott találjuk a nagy bibliográfus triász harmadik személyét, Szinnyei Józsefet. Olyanok ők hárman a magyar könyvtárosoknak és bibliográfusoknak – és most elnézést kérek a hasonlatért – mint a hívő keresztényeknek a Szentháromság: együtt fejezik ki a bibliográfia lényegét, ugyanakkor önmagukban is jelentést hordoznak, mégis közösen jelenítik meg a magyar bibliográfia egészét és funkcióját. A bibliográfia egyik funkciója pedig a teljesség, az a többnyire egyébként elérhetetlen ábránd, hogy ami egyszer a szellem világában információként megszületett, az ne kallódjon el, megmaradjon, és ha szükséges (márpedig valamikor valakinek biztosan szükséges lesz) rendelkezésre álljon és használni lehessen. A bibliográfia létezése eleven cáfolata az amúgy derék és fölöttébb rokonszenves XII. századi teológus, Salisbury-i János (Johannes Saresberiensis) vélekedésének, aki Metalogicon című munkájában kemény szavakkal ostorozta azokat, akik fölöslegesnek tartják a trivium tárgyaival, vagyis a grammatikával, a retorikával és a logikával való foglalkozást. Ugyanakkor attól is óvta olvasóját, hogy jelentéktelen dolgokra pazarolja az idejét. Salisbury-i János ugyanis úgy vélekedett, hogy a tudományok művelése a lényeg megragadását jelenti, nem kell elveszni a részletekben. Mint írja “…ha minden cetlit áttanulmányozunk, és minden írást kibogozunk, ennek annyi köze lesz csak a lényeghez, mintha vénasszonyi pletykáknak szentelnénk figyelmet.”* (tovább…)

Címkék:

Az olvasás össztantárgyi feladat

Kategória: 2012/ 9

A 2011. május 13. és 14-e között Szombathelyen megrendezésre került, a Magyar Olvasástársaság kezdeményezte, Az olvasás össztantárgyi feladat elnevezésű konferencián elhangzott 51 előadásból, illetve az ezek nyomán született írásokból 37 tanulmányt foglal nagyszerű keretbe Imre Angéla és Köntös Nelli előszava, Nagy Attila bevezetése és Gordon Győri János zárszava.
Sajnos, személyesen nem tudtam jelen lenni a konferencián, pedig még az előadás gondolatával is eljátszottam a jelentkezés fázisában, ezért érthető izgalommal vettem kézbe a gyönyörű kiállítású könyvet. Nem véletlenül hangsúlyozom a bájos, nyugalmat és egyben az olvasás által elénk kerülő varázslatos világot felidéző borítót, amely egyszerre nyit távlatokat és teremt hidat – a belső tartalomnak megfelelően – az egyes területek, tantárgyak és módszerek képviselői között a közös cél, az olvasásfejlesztés, az értő olvasás és nem utolsó sorban a társadalom fejlődése érdekében. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék