Tartalom

Kategória: 2009/12

WELCOME TO THE LIBRARY!
Hajnal Ward Judit: Bevezető 3-4
Nyirády, Kenneth: A Kongresszusi Könyvtár magyar gyűjteményei. Legfontosabb adatok és a fejlesztés legújabb irányai 5-10
Hajnal Ward Judit – Csűrös Clark, Sylvia: Az amerikai magyarok könyvtára 11-16

ARCIVÁLIS ANYAGOK KORSZERŰ FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZEREI AZ AMERIKAI MAGYAR ALAPÍTVÁNY ARCHÍVUMÁBAN
Kovács Ilona: EAD (DTD) Encoded Archival Description (Documentum Type Definition) alkalmazásának lehetőségei 17-22
Deák Nóra: Archivists’ Toolkit – Levéltárosok eszköztára, avagy egy Fulbright-ösztöndíj margójára 22-25
Oldal Mária: Háromdimenziós tárgyak katalogizálása a könyvtári rendszeren belül 26-32
Favaro, Sharon – Rose-Wiles, Lisa – Sweeper, Darren: A könyvtár jön az olvasóhoz. Könyvtári kutatási segédanyagok újraértelmezése 32-36
Hajnal Ward Judit – Csűrös Clark, Sylvia: Szakmai szervezetekről egymásközt : North American Serials Interest Group. Beszélgetőtárs : Mary Page, a University of California Davis könyvtárigazgató-helyettese, a NASIG egyik korábbi elnöke 37-40

Évtizedek a könyvtárban. Beszélgetőtárs : Csűrös Barna, nyugalmazott könyvtáros 40-46
Az Amerikai Magyar Alapítvány igazgatója. Beszélgetőtárs : Molnár Ágoston 46-50

EGY NAP A KÖNYVTÁRBAN
Ritter Julianna Katalin: A Gyűjteményfejlesztési és Feldolgozási osztályon 51-53
Stewart, Molly: Utolsó félév könyvtár szakon a Rutgers Egyetemen 53-55
Eisenberg, Dave: Az elsőéves könyvtár szakos hallgató 55-57
Frisone, Nicole: A gyakornok 57-59
Cox, James: Az álláskereső 59-60

Tartalom

Kategória: 2009/11

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Nagy Attila: Benedek Elek időszerűsége 3-9

FÓRUM
Magyarné Fazekas Ágnes: Középiskolások attitűdjei az olvasásra és fogalomkörére vonatkozóan egy metaforavizsgálat tükrében 10-23

MŰHELYKÉRDÉSEK
Kiss Gábor: Ablak Zalára – ablak a világra. “Tudásdepó Expressz” TIOP-1.2.3-08/1 24-26
Nagy László – Boda István: Gondolkodjunk együtt (3) – a könyvtári szolgáltatások minőségéről, minősítéséről 27-33
Suppné Tarnay Györgyi: Tehetséggondozás a könyvtárosképzésben 34-37
Parádiné Kenéz Tünde: Sport a könyvtárban 38-39
Pegán Anita: “Szeretnék sokáig könyvtáros lenni.” Interjú Paszternák Ádámmal, Az Év Ifjú Könyvtárosával 40-44

KONFERENCIÁK
Kardos András: Az IFLA 75. konferenciája Milánóban 45-49

EXTRA HUNGARIAM
Hajnal Ward Judit: A könyvtáros szakma népszerűségétől a könyvtári stresszig. Amerikai lapszemle 50-55

KÖNYV
Czeglédi László: Helyismeret, helytörténet 56-58
Korompai Gáborné: Debreceni irodalmi lexikon 58-60

Tartalom

Kategória: 2009/10

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Bartók Györgyi – Mezey László Miklós: “A második Gutenberg-korszak elején vagyunk”. Interjú Skaliczki Judittal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettesével 3-9

MŰHELYKÉRDÉSEK
Andorkó Mária: Apró lépésekkel a TIOP rögös útján. Egy nyertes pályázat története 10-15
Pallósiné Toldi Márta: A TIOP, a TÁMOP és a csalódás. Szubjektív töprengés 16-17
Boda István – Nagy László: Gondolkodjunk együtt (2) – a menedzsmentről 18-22
Kristóf Ibolya – Koósné Török Erzsébet: Tehetséggondozás az egyetemi könyvtárakban 23-29
Koltay Tibor: Nemcsak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? 29-35
Tóth Andrea: “Nagyon boldog voltam, hogy olyan munkát végezhetek, amit szeretek”. Interjú Máthé Izabellával, aki idén elnyerte a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének “Az év fiatal könyvtárosa” díját 36-39

LECTORI SALUTEM
Böröndi Lajos: Könyv nélkül bizonyára lehet élni, csak fölösleges, avagy a képlátás belül van 40-42

PERSZONÁLIA
Dörgő Tibor: S. Benedek András (1947-2009) 43-44
Lukács János: Egy könyvtár útnak indul… S. Benedek András emlékének 44-46

KÖNYV
Payer Barbara: Útikalauz a harmonikus digitális világért 47-50
Cserey Lászlóné: A könyvtári szakfelügyeletről. Tájékoztató a 2002-2008. közötti szakfelügyeleti vizsgálatok eredményeiről 51-60

Tartalom

Kategória: 2009/ 9

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Skaliczki Judit: Ajánlás az Ajánláshoz 3
Ajánlás a fogyatékossággal élő könyvtárhasználók könyvtári ellátásának javítására 4-9
Dippold Péter: Az egész életen át tartó tanulás kiterjedésének hatása a könyvtárak tevékenységére. Hazai helyzetkép és lehetőségek 10-15
Bényei Miklós: A helytörténeti kutatás és a helyismereti dokumentumok digitalizálása 16-25

MŰHELYKÉRDÉSEK
Dávid Adrienne: Kulturális örökségünk digitális képeken. “Megnyílt” a Magyar Digitális Képkönyvtár 26-32
Hegyközi Ilona: Viszlát, MANCI – helló, HUMANUS! Új helyen a friss könyvtári szakmai publikációk adatai 32-35
Horváth Varga Margit: Egy díjazott könyvtár élete (2001-2009) 36-38

KONFERENCIÁK
Balogh Margit: Vállalati könyvtárak tegnap és ma 39-42
Szakmári Klára: Tehetséggondozás, esélyteremtés, multikulturalitás az iskolai könyvtárban. Könyvtárostanárok XII. Nyári Akadémiája Pécsett 42-46
Nagy Attila: Nyári Akadémia – Ugrin Márta nélkül 46-48 
Németh Márton: Médiaműveltségről sok szemmel – Prágában 49-51

PERSZONÁLIA
Dejcsics Konrád: Bánhegyi Béla Miksa OSB (1928-2009) 52-53

KÖNYV
Nagyné Orosz Ildikó: A könyves szakképzés új tankönyvei 54-57
Vass Johanna: “Mert nem igaz, hogy mi, mai nemzedékek úgy születtünk, hogy előttünk itt nem volt semmi.” 58-60

Tartalom

Kategória: 2009/ 8

KÖNYVTÁRPOLITIKA – A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK EGYESÜLETE 41. VÁNDORGYŰLÉSE
Dávid Boglárka – Fábryné Márkus Ágnes – Nádas Zsuzsánna: Így készültünk a vándorgyűlésre 3-5
Molnárné Varga Katalin – Nádas Zsuzsánna: Könyvtárosok a tehetségekért – a reformációtól napjainkig 6-8
Papp István: Emlékek a közkönyvtárak állományának alakulásáról 9-14

MŰHELYKÉRDÉSEK
Vraukóné Lukács Ilona: Kárpátok Eurorégió – eredmények és lehetőségek 15-22
Papp Anna Mária: Bibliográfiai műhelymunka a gyorsan változó információs igények korában 23-27
Magyarné Fazekas Ágnes: Az olvasás szerepe a középiskolások mindennapjaiban 27-34
Gombosné Szabó Sára: “Zselic 10″. Kistérségi mozgókönyvtári ellátás a Surján-Zselici mikrotérségben 35-37

NAPLÓ
Pegán Anita: “Dacból lettem könyvtáros”. Havas Katalin könyvtárról, tudásról és a fiatalokról 38-45

MEMENTO
Tóth Gyula: Kovács Máté útja a könyvtárügybe 46-56

KÖNYV
Kovács Katalin: Barátságkönyv 57-60

Tartalom

Kategória: 2009/ 7

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Kührner Éva: A Könyvtárosok Világnapjáról – utólag 3-5
Tóth Máté: A könyvtár mint találkozóhely. A PLACE projekt 6-11
Amberg Eszter: Az árva mű egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról 12-14

MŰHELYKÉRDÉSEK
Nagy László – Boda István: Gondolkodjunk együtt… A vezetésről 15-19
Fuchszné Benák Katalin: Helyismereti tevékenység a kistelepülések könyvtáraiban. Különös tekintettel a lelki szerepre és a digitális kultúrára 20-27
Kapuvári Zsuzsa – Pobori Ágnes: Mentsük meg a Gutenberg Galaxist! Avagy rá lehet-e bírni a mai tizenévest az olvasásra? 28-32
Közhasznúsági jelentés a Publika Magyar Könyvtári Kör 2008. évi tevékenységéről 32-34

KONFERENCIÁK
Mezey László Miklós: Újra Csongrádon. A Kárpát-medencei magyar könyvtárosok 2009. évi konferenciája 35-39

HISTÓRIA
Katsányi Sándor: A könyvtár mint a megregulázott értelmiség menedékhelye. Az 1956-ot követő évek portrékrónikája 40-49

PERSZONÁLIA
Vajda Kornél: Aki nem X vagy Z. A hetvenéves Fogarassy Miklós köszöntése 50-52

KÖNYV
Pogány György: A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa (BEpAlb Cat.) 53-55
P. Vásárhelyi Judit: Régi Magyarországi Szerzők (RMSZ) I. A kezdetektől 1700-ig 56-60

Tartalom

Kategória: 2009/ 6

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Monok István: Időkapszula, vagy szolgáltató üzem. A könyvtárak ereje és gyengeségei 3-11
Pegán Anita: A MOKKA ma és holnap. Interjú Fonyó Istvánnéval, a MOKKA Egyesület elnökével 12-13
Fonyó Istvánné: Közhasznúsági jelentés a MOKKA Egyesület 2008. évi tevékenységéről 14-20

MŰHELYKÉRDÉSEK
Sóron Ildikó: A művészetterápiák könyvtári alkalmazásának új lehetőségei 21-32
Német Józsefné: A lenti városi könyvtár “titkos receptje”. Mi a titok nyitja? Van-e nyitja, és van-e egyáltalán titok? 32-42

HISTÓRIA
Pogány György: Kazinczy Ferenc és a könyvtárak 43-55

KÖNYV
Bényei Miklós: Debreceni cívis szólások és közmondások. Kálnási Árpád “virágai” 56-58
Futaky László: Művelődési törekvések a reformkori Erdélyben 58-60

Tartalom

Kategória: 2009/ 5

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Bartók Györgyi – Mezey László Miklós: “Nincsenek tartalékok, csak a feladatokban.” Interjú Monok Istvánnal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával 3-7 
Amberg Eszter: A nyilvános könyvtárak jegyzékének, valamint a költségvetési szervek jogállásának és gazdálkodásának 2008. évi változásairól 8-13

MŰHELYKÉRDÉSEK
Ládi László: Ügyfélkapu. Interaktív könyvtári portál könyvtárak és olvasók számára 14-18
Kardos András: konyvtar.hu 18-21

KONFERENCIÁK
Bényei Miklós: A lokálpatriotizmus bibliográfiai emlékműve : A Jászság könyvészete. A lektor tisztelgése 22-29
Szőnyi Éva: A Jászság könyvészete 29-31
Kelemen Katalin: A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete VI. Vándorgyűlése 32-34

HISTÓRIA
Pogányné Rózsa Gabriella: Megkésett recenzió és tudománytörténeti kalandozás. Martin Schrettinger : Versuch eines vollständigen Lehrbuchs der Bibliothek-Wissenschaft (1808-1829) 35-44

PERSZONÁLIA
Nagy Anikó: Busa Margit (1914-2009) 45-47
Sántháné Antal Sára: Berza László (1925-2009) 48-50
Fejős László (1951-2009) 51-53

KÖNYV
Ferenczy Endréné: A főváros könyvtárának története 1945-1998 54-56
Mezey László Miklós: Jegyzetek a Könyvtári levelekhez 57-60

Tartalom

Kategória: 2009/ 4

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Redl Károly: Beszámoló az Országos Könyvtári Kuratórium tevékenységéről (2000-2008) 3-19
Horváth Sándor Domonkos: A digitális tartalmak a szerzői jogi törvény legutóbbi módosításnak tükrében 20-24

FÓRUM
Fehér Miklós: Korszakváltás a könyvtárakban. Hatékonyság és minőség – az adatok alapján 25-28

MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár. Interjú Hajnal Lajossal és Rakonczás Szilviával 29-35

EXTRA HUNGARIAM
Hajnal Ward Judit – Cox, James: Minimálbér, maximális profit. Diákmunka az amerikai könyvtárakban 36-46

MEMENTO
Walleshausen Gyula: Kosáry Domokos, a tudományszervező könyvtárigazgató (1951-1957) 47-52

KÖNYV
Vidra Szabó Ferenc: Tankönyv az értékelés kultúrájáról 53-55
Nagy László: A stratégiai mozgástér, a vezetés információs rendszere 55-57
Kégli Ferenc: Magyar néprajzi bibliográfia 2003-2004 58-60

Tartalom

Kategória: 2009/ 3

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Németh Márton: Az Europeana és a TELPlus projekt 3-7
Amberg Eszter: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (Szjt.) legutóbbi módosításáról 8-11
A magyar könyvtárosság etikai kódexét elfogadó szakmai szervezetek által megbízott Etikai Bizottság állásfoglalása 12-14

MŰHELYKÉRDÉSEK
Kégli Ferenc – Vass Johanna: A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerének honlapja. Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatása 15-18
Hangodi Ágnes: Gyakornoki képzés. Ahogy kezdődött, és ahol tartunk 19-26
Fuchszné Benák Katalin: A dévai Szent Ferenc Alapítvány könyvtára 26-33
Mezey László Miklós: “Ha pedig belseje jobban mulat, írjunk eszesebbet”. A szótár és a könyvtáros felelőssége 34-38

KONFERENCIÁK
Gregorovicz Anikó: In memoriam Rózsa György 39-40
Sebestyén György: Információs rendszerek a kutatásfejlesztés számára – Rózsa György, a globalizmus és a tudásmenedzsment 41-49

KÖNYV
Vraukóné Lukács Ilona: “Mindenki egyenlő, de nem egyforma” 50-57
V. Ecsedy Judit: Magyarországi könyvkiadás a XVII. században 58-60

Tartalom

Kategória: 2009/ 2

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Csekő Ildikó: “A KSZR tehát könyvtár és az önkormányzatok megállapodásán alapul.” Interjú Fehér Miklóssal, a Könyvtári Intézet munkatársával 3-9

MŰHELYKÉRDÉSEK
Varga Katalin: Az innováció lehetőségei a szakkönyvtárakban 10-14
Tőzsér Istvánné Géczi Andrea: “Nagy léptekkel haladunk” avagy az “Év könyvtára” vérét is veszi az olvasóknak 15-23

HISTÓRIA
Koncz Károly: Mit olvas az író? És mit olvasok (olvassak) én? 24-32

ÚTON
Péterfi Rita: Egy hónap Németországban 33-38

PERSZONÁLIA
Papp István: Levélféle Kiss Jenőhöz 39-48
Győri Erzsébet: Ugrin Márta (1934-2008) 49
Katsányi Sándor: Román József (1913-2008) 50-51

KÖNYV
Futaky László: A JAMK legújabb évkönyvéről – egy kevés múltidézéssel 52-56
Tóth Máté: Az Országos Idegennyelvű Könyvtár Évkönyve 56-60

Tartalom

Kategória: 2009/ 1

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Somogyi József: Könyvtári ellátás az ezredforduló után – a számok aspektusából 3-24
Szávai Ilona: Miért (nem) olvas a gyermek? 25-27

MŰHELYKÉRDÉSEK
Harkainé Perhócs Petra: Az EBSCO folyóirat-adatbázisok Magyarországon 28-36
Hock Zsuzsanna: “Régióról régióra”. A könyvtári együttműködés egy lehetséges változata 36-39
Kiss Csabáné – Szabó Tünde: “Sárkánykodás”. Könyvtári foglalkozások diszlexiás gyermekeknek 39-43

KONFERENCIÁK
Nagy Attila: Szerves fejlődés vagy radikális megújulás a Magyar Olvasástársaságban? 44-47

EXTRA HUNGARIAM
Németh Márton: Az észak-európai országok közkönyvtárügyéről 48-55

PERSZONÁLIA
Zimáné Lengyel Vera: Győri Lajosné Tarány Piroska (1927-2008) 56-57

KÖNYV
Nagy Villő: Pálmacsemete Ázsiából 58-60

WELCOME TO THE LIBRARY!

Kategória: 2009/12

Bevezető

Az amerikai könyvtárakkal foglalkozó szám ötlete először három évvel ezelőtt jutott eszünkbe. Már a kezdetben nyilvánvalóvá vált, hogy egy ilyen összeállítás csakis önkényes válogatáson alapulhat. Lehetetlen vállalkozás lenne egy folyóiratszámban keresztmetszetét adni a szakma bármilyen kis területének. De nem is szükséges, hiszen a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros olvasói a világháló és a média jóvoltából többé-kevésbé ugyanolyan jól informáltak a könyvtár helyzetének alakulásáról és a változások miatt felmerülő kérdésekről. A könyvtáros és könyvtárban dolgozó kollégák minden bizonnyal hasonló napi gondokkal küzdenek. Így tehát inkább megpróbálunk betekintést nyújtani a mai amerikai könyvtár életébe – napjaink történésein át.
A leíró jellegű ismertetések magyar vonatkozású könyvtárakkal és alkalmazásokkal foglalkoznak. Ezek közt találjuk a Kongresszusi Könyvtár magyar anyagának ismertetését a könyvtár magyar szakértője, Kenneth Nyirady tollából, valamint az Amerikai Magyar Alapítvány Könyvtárának és Múzeumának bemutatását egy interjú kíséretében, ezeket Sylvia Clark és Hajnal Ward Judit készítette. Az új alkalmazások között szerepel a háromdimenziós tárgyak katalogizálásának problémaköre Oldal Máriától, a New York-i Morgan Könyvtár osztályvezetőjétől, és két könyvtári-levéltári témájú írás a Fulbright-vendégkönyvtárosoktól (Kovács Ilona és Deák Nóra). A Seaton Hall Katolikus egyetem munkatársai pedig egy lehetséges tájékoztatási segédanyagot mutatnak be. (tovább…)

Címkék:

A Kongresszusi Könyvtár magyar gyűjteményei – Legfontosabb adatok és a fejlesztés legújabb irányai

Kategória: 2009/12

Általános jellemzők

Magyarországon kívül a legnagyobb hungarika gyűjtemény a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban található. 2007 decemberében 200 000 kötetet számlált, beleértve a teljes és hiányos 3000 időszaki kiadvány és a 120 újság köteteit is.
A könyvtár harmincmilliós gyűjteményében nincs elkülönített magyar gyűjtemény, hanem a magyar nyelvű és Magyarországról szóló könyvek, valamint a Magyarországon publikált művek (könyvek és kötött periodikumok) az általános gyűjteménybe vannak besorolva. Az egyetlen kivétel az a kicsiny referensz gyűjtemény – egy folyamatosan frissített, kb. 375 műből álló kollekció -, amely a könyvtár Európai Olvasótermében (European Reading Room) található. Az általános (törzs)gyűjteményből a hungarika anyag egyaránt kérhető az Európai Olvasóteremben, az Általános Olvasóteremben (Main Rading Room), illetve minden olyan további olvasóteremben, amely kiszolgálja az általános gyűjtemény anyagát. A kurrens magyar újságok és folyóiratok a folyóirat-olvasóban, azaz az Újságok és Kurrens Periodikumok Olvasótermében (Newspaper and Current Periodical Reading Room) használhatók. A két évnél régebbi periodikumok azonban bekötve az Általános Olvasóteremben férhetők hozzá, ugyanakkor az újságok két évnél idősebb évfolyamai mikrofilmezve, vagy a mikrofilmen beszerzett formában tekinthetők meg az Újságok és Kurrens Periodikumok Olvasótermében. (tovább…)

Címkék: , ,

Az amerikai magyarok könyvtára

Kategória: 2009/12

Az újtípusú információs közösségek és az információkeresési szokások változásai közepette hiába keressük azt a kiadványt, segédanyagot, honlapot, amely az amerikai magyar könyvtári gyűjtemények áttekintő és teljes listájával állna az érdeklődők rendelkezésére. A különböző könyvtárak oldalait böngészve a potenciális olvasó, könyvkölcsönző vagy kutató nagyjából képet kaphat az adott gyűjtemény nagyságáról, jellegéről, elérhetőségéről és a kutatási lehetőségeiről. Részletekben gazdag gyűjteményleírások, digitalizált olvasnivaló és egyéb értékes segédanyagok segítik a tájékozódást, ha már egyszer végre rátaláltunk a megfelelő honlapra. Viszont a könyvtárlátogató ideje drága, a kutató pedig könnyen szem elől veszítheti kutatásának célját, ha ideje nagy része azzal telik, hogy sok, számára haszontalan, sőt, értéktelen információn kell átrágnia magát. Jóllehet, az amerikai magyar közösségek identitásának mindig is fontos kifejezője volt a könyvtár, a földrajzilag és szervezetileg erősen széttagolt magyarság intézményei, az ún. etnikai gyűjteményeket is tartalmazó amerikai egyetemi és közkönyvtárak által fenntartott magyar nyelvű és témájú könyvállomány feltérképezése heroikus vállalkozás, amely minden valószínűséggel csak az internet korában megvalósítható. Erre kiváló példát ad egy nemrégiben a szláv és kelet-európai gyűjteményeket feltérképező, teljes mértékben elektronikus úton megvalósított kutatás, amelynek eredménye, a felsőoktatási könyvtárak magyar gyűjteményeit is számbavevő, átfogó útmutató1. (tovább…)

Címkék: ,

EAD (DTD) Encoded Archival Description (Documentum Type Definition) alkalmazásának lehetőségei

Kategória: 2009/12

Az Amerikai Magyar Alapítvány gyűjteményének feltárása Fulbright-ösztöndíjjal

A New Yorktól mindössze 70 kilométerre, New Jersey államban, New Brunswickban található Amerikai Magyar Alapítvány – American Hungarian Foundation (www.ahfoundation.org) könyvtára, archívuma és múzeuma az Amerikai Egyesült Államok területén az egyik legjelentősebb hungarika gyűjtemény. Az intézmény korszerű adathordozókból (DVD, CD, video stb.), több mint 50 000 kötetnyi könyv és periodikumból álló könyvtára és 60-nál több személyes hagyatékot és egy különösen értékes letéti levéltári anyagot, a Bethlen Gyűjteményt őrző archívuma révén fontos kutatási és tájékoztatási központ.
E jelentős könyvtári és archivális gyűjtemény feltárása és széles körű hozzáférésének biztosítsa érdekében a magyar Fulbright Bizottság az Amerikai Magyar Alapítvány anyagi, az Országos Széchényi Könyvtár szakmai támogatásával 1997-ben ösztöndíjat alapított.1 Az ösztöndíjas időszak számos területen rendkívüli lehetőség a két ország szakmai és kulturális kapcsolatainak építésében, új kutatási eredmények felmutatásában és a résztvevők szakmai és emberi fejlődésében. Az Amerikai Magyar Alapítványban töltött időszak speciálisan kettős eredménnyel jár, egyrészt halad a gyűjtemény feldolgozása, másrészt az ösztöndíjasoknak alkalmat nyújt új szakmai irányzatok és módszerek megismerésére. (tovább…)

Címkék: , ,

Arcivális anyagok korszerű feldolgozásának módszerei az Amerikai Magyar Alapítvány Archívumában

Kategória: 2009/12

Archivists’ Toolkit -  Levéltárosok eszköztára, avagy egy Fulbright-ösztöndíj margójára

Fulbright-ösztöndíjam idején, 2007-2008 folyamán az Amerikai Magyar Alapítvány Levéltárában 1999-ben letétbe helyezett, majd korábbi Fulbright-ösztöndíjasok, Kovács Ilona és Csillag András által gondosan dobozokba rendezett, feliratozott és katalogizált Bethlen Gyűjtemény számítógépes feldolgozását és adatbázisba rögzítését végeztem el, mivel eredeti célkitűzéseim között szerepelt az amerikai magyarság történetére és kultúrájára vonatkozó elsődleges források feldolgozása és hozzáférhetővé tétele kutatók és az érdeklődő nagyközönség számára. Munkám során megismerkedtem a levéltári gyűjtemények kezelésével, iratforrások nyilvántartásának és leírásának számítógépesítésével, név- és tárgymutatók készítésével, és a lelőhely-nyilvántartás mikéntjével elektronikus környezetben. A Fulbright Bizottság által támogatott projekt segítségével egy közel tízéves folyamat fontos állomása valósulhatott meg: a gyűjtemény fizikai elhelyezése és az ún. Finding Aid (segédlet) elkészítése után számítógépes adatbázis létrehozása.
Erre a célra az Alapítvány rendelkezésére álló nyílt forráskódú Archivists’ Toolkit (AT) információarchiváló szoftvert használtam. Az AT, melyet a Kaliforniai San Diego Egyetem (UCSD) és a New York Egyetem (NYU) könyvtárai az ún. Öt Főiskola könyvtáraival (Five Colleges Libraries: Amherst, Hampshire, Mount Holyoke, Smith és Massachusetts Egyetem Amherst) közösen fejleszt az Andrew W. Mellon Alapítvány anyagi támogatásával 2004 óta, levéltári anyagok számítógépes feldolgozására és kezelésére szolgál, az érvényes levéltári szabványok alkalmazásával és maximális figyelembevételével. A Mellon Alapítvány 2007-ben megújította a támogatást további két évre, és újabb intézmények is bekapcsolódtak egyrészt mint partnerek, másrészt mint felhasználók. 44 levéltár önkéntes alapon szolgáltatott elérési adatai megtalálhatók az AT hivatalos honlapján, a http://www.archiviststoolkit.org címen1. (tovább…)

Címkék: , ,

Háromdimenziós tárgyak katalogizálása a könyvtári rendszeren belül1

Kategória: 2009/12

Háromdimenziós tárgyak nem tartoznak a tradicionális könyvtári anyagok körébe, mégis alig akad olyan gyűjtemény, amely ne rendelkezne a gyűjtőkörébe eső műtárgyakkal, iparművészeti alkotásokkal, továbbá a kultúra és a történelem sokféle tárgyi emlékével. Az olvasóterem és az irodák falán elhelyezett festményektől kezdve a könyvtáralapító mellszobrán át meglepő számban fordulnak elő tárgyak egy-egy könyvtári vagy levéltári gyűjteményben: például a híres író pennája, nyomólemezek, érmék és emléktárgyak. Ezek legtöbbször kívül rekednek a könyvtári feldolgozás keretein.
Több oka is lehet annak, hogy a tárgyak katalogizálása fókuszpontba kerül. A könyvtár új helyre költözése, vagy az anyaintézményen belüli átrendezés, bővítés magával hozza a leltározást, ami szükségessé teszi a tárgyak lefényképezését, listázását vagy optimális esetben a tárgyleírások elkészítését. A digitalizálás középpontba kerülésével a könyvtár nemcsak magát a gyűjteményt gondozza, hanem a gyűjteményről készült digitális képeket is, amelyek a gyűjtemény részévé válnak. A digitalizálás folyamata a technikai információn (technical metadata) kívül szükségessé teszi a kép tárgyáról készült formai leírást is (descriptive metadata). A digitális kép leírásának adatelemei nagymértékben megegyeznek a képen megjelenő tárgy leírásának adatelemeivel. Optimális esetben a tárgyleírás létezik a digitalizálást megelőzően, és felhasználható a digitális kép leírására. Amennyiben nem volt tárgyleírás a digitalizálás előtt, maga a digitalizálás folyamata szükségessé teszi a tárgyleírások elkészítését. (tovább…)

Címkék: , ,

A könyvtár jön az olvasóhoz – Könyvtári kutatási segédanyagok újraértelmezése

Kategória: 2009/12

A feladat

A közelmúltban megújult a Seaton Hall Katolikus Egyetem könyvtárának arculata az interneten. A múlt évben az egyetemi webfejlesztő munkacsoport a teljes egyetemi honlap átalakítása mellett döntött. Az új honlap egy webes tartalomkezelő rendszeren (web content management system) alapul, és a fejlesztés révén szóba jött a könyvtári oldalak migrációja. Ez arra késztetett bennünket, hogy szembenézzünk a könyvtár honlapjának régóta ismeretes fogyatékosságaival. Az előkészületek közepette újra át kellett gondolnunk, milyen legyen a honlap szerkezete, hogyan szoktunk egyes munkafolyamatokat végezni, és főleg, hogyan tudnánk még jobban megfelelni az egyetemi olvasóközönség igényeinek. A webes fejlesztőkkel együttműködve különféle megoldásokkal kísérleteztünk, hogy az elvárásoknak leginkább megfelelő módon kínáljuk a könyvtárral kapcsolatos információkat. Eközben a web 2.0-ás technológiai újdonságokat szem előtt tartva, új alkalmazásokat kerestünk, amelyek a könyvtári tartalmakat olvasóinkhoz eljuttatják. Szükségünk volt megbízható oktatási segédanyagokra is, amelyeket a honlap fejlesztése közben is használhattunk a könyvtári személyzet képzésére. (tovább…)

Címkék: , ,

Szakmai szervezetekről egymásközt: North American Serials Interest Group – Beszélgetőtárs: Mary Page, a University of California Davis könyvtárigazgató-helyettese, a NASIG egyik korábbi elnöke

Kategória: 2009/12

Az Amerikai Könyvtár Szövetség (American Library Association) az Egyesült Államok legismertebb és legnagyobb szakmai szervezete. Ezen belül és kívül is működnek kisebb-nagyobb szervezetek és érdekcsoportok, amelyek földrajzi vagy szakterületek alapján jöttek létre. Egy kevésbé ismert, de nagyon hatékony szervezetet szeretnénk ezúttal bemutatni.
Weboldala szerint az 1985-ben alapított NASIG (North American Serials Interest Group – Észak-Amerikai Periodika Érdekcsoport) független szervezet, amelynek célja a periodikával és a tágabb értelemben vett tudományos közleményekkel kapcsolatos kommunikáció, információ és továbbképzési lehetőségek propagálása. A május-június tájékán rendezett éves konferencia kiváló szakmai fórum, ahol az érdekeltek lépést tarthatnak a periodika-szakterület fejlődésével. Az előadók általában a tudományos kommunikáció kiemelkedő egyéniségei, akik a legfrissebb újdonságokkal foglalkoznak. A konferencia informális jellegéből eredően azonban a legtöbb beszélgetés és vita gondolatébresztő párbeszéd.
A NASIG fontos feladatának tekinti a szakmai továbbképzést, és ennek szellemében folyamatosan törekszik az olyan együttműködési formák megteremtésére, amelyek eredménye a könyvtári szakemberek felvilágosítása a periodika világában történő eseményekről, változásokról és jövőbeli lehetőségekről. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék