Tartalom

Kategória: 2004/12

Könyvtárpolitika
Pármai charta 3
Pegán Anita: “2005 az új szolgáltatások minőségi fejlesztésének éve lesz” 10
Nagy Attila: “Kormányeltörésben” vagy emelkedő ágban? 14

Fórum
Etikai kódex 27

Műhelykérdések
Papp Anna Mária: Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a nyelvi sokféleség szolgálatában 34
Takács Anna: A könyvtári hetek története Komárom-Esztergom megyében 40
Mezey László Miklós-Vajda Kornél: Interjú Kenyéri Kornéliával, a Magyar Néprajzi Múzeum könyvtárának vezetőjével 45
Beniczky Zsuzsa: Három új könyvtár a Kodolányi János Főiskolán 52

Perszonália
Somkuti Gabriella 75 éves 56

Könyv
Bartók Györgyi: Hiteles beszámoló a csöndes műhelymunka és a kulturális pezsgés eredményeiről 58

Tartalom

Kategória: 2004/11

Könyvtárpolitika
Pegán Anita: “Az alapozás után fejlesztési feladatokkal folytatjuk…” Interjú Dippold Péterrel, a Könyvtári Intézet igazgatójával 3
Charta a digitális örökség védelméről 9
Pallósiné Toldi Márta: A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár Esélyegyenlőségi programja 13
A jövő a könyvtár – a könyvtárak jövője 15

Műhelykérdések
“A minőségmenedzsment lehetőség arra, hogy jól dolgozzunk, szeressük a munkánkat és hatékonyan működjünk együtt.” Beszélgetés Vidra Szabó Ferenccel 21
Kürti Lászlóné: A nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés tapasztalatai az EU-csatlakozás után 25
Bodrits István: Egy kisvárosi helyismereti műhely munkája 31

Konferenciák
Városi könyvtárak az ezredfordulón 37
Nida Judit: Zene és kép: audiovizuális dokumentumok a városi könyvtárakban 38
Némedi Tivadarné: Olvasóvá nevelés a ceglédi gyermekkönyvtárban 44
Hegyközi Ilona: Elektronikus szolgáltatások 49

Perszonália
Nádas Zsuzsa: Bilincsi Lajos (1931-2004) 53

Könyv
Mezey László Miklós: A könyves képzés alapkönyvei 55
Pogány György: A Néprajzi Értesítő repertóriuma 1900-2000 58

Tartalom

Kategória: 2004/10

Könyvtárpolitika
Nyilvános könyvtárak a pannon térség társadalmaiban 3
A Kárpát-medencei könyvtáros egyesületek kerekasztal-beszélgetése és ajánlásai 7

Fórum
Mikulás Gábor: Alternatív információs és könyvtári stratégia 2004-2007 11
Skaliczki Judit: Egy ország könyvtáros társadalma és a szakminisztérium által elfogadott stratégiának nincs alternatív változata 17

Műhelykérdések
Koltay Tibor: Mire jó a referensz? 19
Sóron Ildikó: Referenszkérdések az Országos Idegennyelvű Könyvtárban 22
Hölgyesi Györgyi: A Könyvtári Intézet Gyűjteményépítési információs osztályának on-line szolgáltatásai 34
Sándor Gertrud: A bírósági könyvtárak Magyarországon 1998-2003 39
Gracza Tünde: Egy ötlet a külföldi folyóiratok kihasználtságának vizsgálatához 45

Perszonália
Móra László 90 éves 49
Monostory Klára: Száz éve született Keresztury Dezső 50

História
Zsok Gizella: Észak-Komárom könyvtárainak története 52

Könyv
Monok István két tanulmánya ürügyén 57

Tartalom

Kategória: 2004/ 9

Könyvtárpolitika
Könyvtár – esély a jövőhöz 3

Fórum
Sáráné Lukátsy Sarolta: Hol a(z iskolai) könyvtáros mostanában? 7
Gale Virtuális Referensz Könyvtár 10

Konferenciák
Helyismeret – Digitalizálás – Európai Unió 12
Monok István: Helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár 14
Drótos László: Az elektronikus publikálástól az elektronikus könyvtárakig 20
Takáts Béla: Séta az erdőben 24

Műhelykérdések
Balla Mária: A helyismereti információkeresés és a világháló 29
Balla Ildikó: Az információ és a könyvtár szerepe sikeres életpályák alakulásában 36

História
Sántháné Antal Sára: Budapestről betűkben és bitekben 44
Fogarassy Miklós: Ködképek egy könyvtáros múltjából (6) 52

Perszonália
Witthinghof Judit: Sándori Zsuzsanna (1957-2004) 56
Rády Ferenc: Benedek Jenő (1916-2004) 57

Könyv
Bartók Györgyi: Könyvtári évszázad Hódmezővásárhelyen 59

Tartalom

Kategória: 2004/ 8

Könyvtárpolitika
“Sok minden megváltozott az OSZK-ban” Beszélgetés Monok Istvánnal 3
Bartos Éva: Koncepció a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátására 10

Fórum
Sonnevend Péter: Könyvtári statisztika könyvtárosoknak. Viszontválasz Somogyi József írására 22
Kiss Gábor: Állományapasztás (?) 26

Műhelykérdések
Berke Barnabásné: Első falat a nagy kalácsból. A nemzeti könyvtár cédulakatalógusainak retrokonverziós munkájáról 29

História
Pogányné Rózsa Gabriella: A leíró katalogizálás szabályozása Magyarországon (1925-1960) 2. rész 39
Merc Hajnalka: Fél évszázad hazai lexikonkiadása 49

Könyv
Mezey László Miklós: Sajtótörténeti “fűszerkönyv” 58

Tartalom

Kategória: 2004/ 7

Könyvtárpolitika
A közgyűjtemények a nemzeti kulturális örökség digitalizálásában 3
Bakos Klára: Közhasznúsági jelentés a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2003. évi tevékenységéről 6

Fórum
Somogyi József: A könyvtárstatisztikus megjegyzései és kérdései 13
Pobori Ágnes: Még néhány kérdés az állományapasztásról 27

Műhelykérdések
Komáromi Sándor: Az Országos Idegennyelvű Könyvtár nemzetiségi bibliográfiai adatbázisa 32
Koltay Tibor: A referálás harmincegy pontja 35
Gale Virtuális Referensz Könyvtár 38

História
Pogányné Rózsa Gabriella: A leíró katalogizálás szabályozása Magyarországon (1925-1960) 1. rész 40

Perszonália
Győri Erzsébet: Futala Tibor (1929-2004) 523
Rozsondai Marianne: Csapodi Csaba (1910-2004) 54

Könyv
Bartók Györgyi: “Beszédes” história 58

Tartalom

Kategória: 2004/ 6

Dippold Péter: Köszöntő a Magyar Könyvtárosok VI. Világtalálkozója elé 3
Mezey László Miklós-Vajda Kornél: Interjú Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével 5
Kálóczy Katalin: Lácszemek. A határon túli magyar könyvtárügy magyarországi perspektívából 10
Pegán Anita: “Legyen rendszere a közös munkának, fogalmazódjanak meg közös célok, alakuljon hozzá közös cselekvési program.” Interjú Bakos Klárával, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökével 19
Varannai Zoltán: A külföldi magyar kulturális intézetek és könyvtáraik 22
Fazakas Csongor: A határon túli magyar könyvtárak támogatásának alakulása a rendszerváltozás óta eltelt időben 34
Gereben Ferenc: Az ezredforduló magyar olvasáskultúrája a Kárpát-medencében 40
Mándli Gyula: A váci ás ipolysági közgyűjtemények szakmai együttműködésének története és eredményei 53

Tartalom

Kategória: 2004/ 5

Könyvtárpolitika
Bartos Éva: Küszöbön a magyar könyvtárosképzés átalakulása 3
Redl Károly: Beszámoló az Országos Könyvtári Kuratórium tevékenységéről, 2000-2003 8

Fórum
Sztyehlikné Tóth Tünde: Az állományapasztás tapasztalatai a pápai Jókai Mór Városi Könyvtárban 16

Műhelykérdések
Gerő Gyula: A helyi információtól a könyvtártörténet-írásig 20
Tóth Máté: Könyvtár és információ multikulturális társadalmakban 28
(BÉ): Fiatal romák könyvtára a Gandhi Gimnáziumban 34
Koltay Tibor: A könyvtáros és az információs írástudás 37
Tapolcai Ágnes: A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) “vakbarát” felülete 40

Konferenciák
Mezey László Miklós: Közkönyvtár a közönség szolgálatában 46

Extra Hungariam
Czellár Judit: Genfi Magyar Könyvtár – múlt, jelen, jövő 49

Perszonália
Babiczky Béla (1919-2004) 52
Roboz Péter (1934-2004) 53

Könyv
Magyar fürdőalmanach 56

Tartalom

Kategória: 2004/ 4

Könyvtárpolitika
Mezey László Miklós-Vajda Kornél: A hazai helyismereti munka néhány időszerű kérdése 3

Fórum
Krutzler Ferencné-Székelyné Török Tünde: Az állományapasztás kérdéséről 12

Műhelykérdések
Vasas Lívia-Geges József-Hercsel Imréné: Mindenki másként használja 17
Koltay Tibor: Szövegközpontú vagy dokumentumközpontú-e a könyvtártudomány? 25

História
Katsányi Sándor: Látomás és indulat a fővárosi könyvtár történetében 28
Bényei József: Egy évkönyv margójára 44
Fogarassy Miklós: Ködképek egy könyvtáros múltjából(5) 46

Perszonália
Fejes Márton: Fajszi Károly (1911-2004) 49

Könyv
Sántháné Antal Sára: A fővárosi reklám egy évszázada 52
Arató Antal: Figyelmeztető tények könyve 55
Sz. Nagy Lajos: “Használd a jók benned vetett bizalmát” 58

Tartalom

Kategória: 2004/ 3

Könyvtárpolitika
Dippold Péter: A CALIMERA-program 3
Hangodi Ágnes: A nyilvános könyvtárak jegyzékének 2003. évi állapotáról 7

Fórum
Mikulás Gábor: Állománynagyság mint fügefalevél 22

Műhelykérdések
Moldován István: MINERVA Plus-projekt találkozó Budapesten 27
Hegyközi Ilona: Közös kutatási program brit partnerekkel, 2002-2004 30
Nagy Attila: Irány Disneyland? 35

Konferenciák
Kocsis István: Egy tanácskozás tanulságai 40
Papp István: Az ifjúság a városi könyvtár tereiben 41
Horváth Tibor: Könyvtár az ifjúságért 46
Heiningen, Wouter van: A fiatalok olvasóvá nevelése Maassluis-ban 52

História
Fogarassy Miklós: Ködképek egy könyvtáros múltjából (4) 54

Könyv
Bartók Györgyi: Magyaregregy képes krónikája 58
-i-i: Könyvtárak német naptáron! 60

Tartalom

Kategória: 2004/ 2

Könyvtárpolitika
Skaliczki Judit: Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) fejlesztésének irányai 3
Vidra Szabó Ferenc: Könyvtári trendek a statisztikai adatok tükrében (1998-2002) 7
Sonnevend Péter: Könyvtárügyünk az ezredfordulón – a statisztika tükrében 24

Műhelykérdések
Bényei Miklós: A kistelepülési könyvtárak helyismereti gyűjteményeinek kialakítása 36
Lencséné Bogár Anikó: On-line cikkrepertórium a Széchenyi István Egyetem Könyvtárában 41

Konferenciák
Borostyániné Rákóczi Mária: Tudásalapú társadalom – információs műveltség 45

Extra Hungariam
Mikulás Gábor: Új könyvtárvilág 48

Perszonália
Futala Tibor 75 éves 51
Zsidai József: Pallaghy Andrásné (1950-2003) 54

Könyv
M.L.M.: Kismonográfia Somogy vármegye könyvtárának százhúsz esztendejéről 56
V. Ecsedy Judit: Gyakorlatias Kalauz 58

Tartalom

Kategória: 2004/ 1

Könyvtárpolitika
Az állományapasztás néhány kérdése 3

Műhelykérdések
Ottovay László: A Könyvek Központi Katalógusa megújult formában 15
Arató Antal: Fejtő Ferenc Könyvtár Fehérvárcsurgón 18
Kovács Mária: A gyermekkönyvtár szerepe az olvasóvá nevelésben és az információközvetítésben 21

Konferenciák
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciójának jubielumi ülése 24
Tóth Loránd: Egy kurrens nemzeti bibliográfiai műhely az ezredfordulón 25
Koltay Klára: Bibliográfiai munka a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban 30
Horváth Tibor: Zárszó 35
Bozzai Judit: A könyvtár jövője – a jövő könyvtára 38

Perszonália
Kövendi Dénes: Emberszagot érzek 42
Csík Tibor: Horváth Tiboré az első Füzéki István Emlékérem 50

Könyv
M.L.M.: Önazonosságtudat és a kultúra Közép Európában 53
Bényei Miklós: Újabb adalékok a hungarika bibliográfiához 55
A Magyar Iparművészet az ezredfordulón 57

“2005 az új szolgáltatások minőségi fejlesztésének éve lesz”

Kategória: 2004/12

Beszélgetés Mender Tibornéval,
az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatójával

Minden egy kis könyvesboltban kezdődött – az egyetemi évek után – 1970-ben, ahol eladóként és antikváriusként a könyvekkel nap mint nap testközelben élve megkezdődött számára a nagybetűs Élet. Ott, akkor a polcok között kedvesen könyvet ajánló fiatal lány nem gondolhatta, hogy az elkövetkező évtizedekben a könyvtári szakma girbe-gurba ösvényeit bizony mind bejárja. Hiszen dolgozott szakkönyvtárban, vezetett felsőoktatási könyvtárat, de volt sajtódokumentátor és lapmenedzser is. Az elmúlt tíz évben, egészen idén júniusig, pedig könyvtárosként a Magyar Nemzeti Bank Közművelődési könyvtárában dolgozott. (tovább…)

Címkék:

“Kormányeltörésben” vagy emelkedő ágban?

Kategória: 2004/12

(Közkönyvtári dilemmák 2004 végén)

 

 

“Elmém csak téveleg széllel kétségben,
Mint vasmacska nélkül gálya az tengerben,
Kormányeltörésben,
Nincsen reménsége senki szerelmében.”

(Balassi Bálint)

Nem egyszerűen a Balassi év (születésének 450., halálának 410. évfordulójára emlékeztünk 2004. október 20-án és május 30-án) hozza elénk a mottóul választott kétségekkel teli sorokat, hanem – amint arra írásom második felében majd részletesebben utalok – az itt és most, folyamatos jelenidejű, a közkönyvtári feszültségeken, égetően fontos kérdéseken is túlmutató, Kárpát-medencei aktuális gyötrelmeink szolgáltatnak elegendő okot az élesebben fogalmazó töprengésre.

Nem idézzük, csupán emlékeztetünk éppen a 3K lapjain az elmúlt hónapokban megjelent, a statisztikai adatok értelmezése körül zajló vitára. Valójában a hazai felnőtt lakosság hány százaléka produkálta a 2003-as 31 713 874 könyvtárlátogatást, beleértve a folyamatosan emelkedő létszámú, a felsőoktatás valamilyen formájába bekapcsolódó diák sokszoros könyvtári regisztrációját? 12-14-16 százalék? Adataink sem a 15-18, sem a 12-14 évesek korosztályában nem jeleznek egyértelműen pozitív jellegű elmozdulásokat. A részvizsgálatok sokkal inkább ennek ellenkezőjét sejtetik.

A legutóbbi, 2003-as statisztika szerint hazánkban 3615 könyvtár működik. 2002-ben még csupán 3485 volt. Ezt az egyetlen adatpárt is kérdőjelekkel szabad csak fogadnunk. Két okból. Egyrészt nagy biztonsággal állítható, hogy nem ennyi (130!) új könyvtár létesült, hanem sokkal inkább megnőtt a már korábban is létező, de az adatszolgáltatásra csak most késztethető intézmények száma. Másrészt ebben az összesített adatban nem szerepelnek az iskolai könyvtárak. (Miért nem? Ez egy oktatás- és művelődéspolitikai döntés kérdése.)

(tovább…)

Címkék:

Interjú Kenyéri Kornéliával, a Magyar Néprajzi Múzeum könyvtárának vezetőjével

Kategória: 2004/12

 

A Magyar Néprajzi Múzeum könyvtára hazánkban a néprajz, a folklorisztika, a kulturális antropológia, valamint az etnológia legrégebbi, legnagyobb és legpatinásabb gyűjteménye. Sajnos, a könyvtárról és “holdudvaráról” csak évtizednél régebbi publikációkból tájékozódhat az érdeklődő. Ezért kérjük vezetőjét, Kenyéri Kornéliát, beszéljen a méltán nevezetes gyűjtemény múltjáról, jelenlegi tevékenységéről és a jövőre vonatkozó tervekről.
- Kérjük, szóljon e patinás könyvtár múltjáról, alapításáról, a gyűjtemény gyarapításáról, csaknem százhúsz éves fejlődésének főbb állomásairól, híres gyarapítóiról.

- A Néprajzi Múzeumot nem egy elszánással alapították, hanem a magyar tudósok, utazók hazai és távoli tájakon tett gyűjtőútjainak eredményeként “alakult ki” a Nemzeti Múzeum kebelében. 1872-ben nevezték ki Xantus János személyében a néprajzi tár első múzeumőrét, s bár több mint hetven évig önálló múzeumként emlegették, hivatalosan csak 1947-ben vált önálló intézménnyé. Így a könyvtárnak sincs egy valóságos alapítási éve, egyszerűen gyűjteni kezdték a könyveket, mert anélkül nincs tudományos kutatás. Az első 112 könyvről nem is tudjuk, mikor kerültek a Néprajzi Tár tulajdonába. Leltárkönyveink 1894-től tartalmazzák a bevételezési dátumokat, így az előzményeket leszámítva pontosan száztíz éve létezik Magyarországon néprajzi szakkönyvtár.

(tovább…)

Címkék:

“Az alapozás után fejlesztési feladatokkal folytatjuk.”

Kategória: 2004/11

Interjú Dippold Péterrel,
a Könyvtári Intézet igazgatójával

 

A Könyvtári Intézet működési kereteit a kulturális örökség minisztere a 6/2000. számú rendeletével szabályozta, amely az intézmény jogállását is meghatározta. A rendelkezés értelmében az intézet “az Országos Széchényi Könyvtár részjogkörű szervezeti egysége, amelynek élén igazgató áll”: a kezdetek óta Dippold Péter.

- Ön 2000 óta vezeti a Könyvtári Intézetet. Előtte főképpen gyűjteményszervező és bibliográfiai munkát végzett. Életében tehát váltás következett be, és ez a könyvtári közélet sűrűjébe vezette. Azt nyilatkozta, hogy a váltás oka személyes jellegű volt: úgy érezte, hogy a zártabb szakmai tevékenység után meg kell próbálkoznia egy másfajta munkakörrel, feladattal. Hogy érzi, hogyan sikerült ez a váltás?

- Ez valóban egészen másfajta élet. Az előző munkahelyemnek még a légköre is más volt: egy kis kutatóintézet szakkönyvtárának zártabb világa. Amellett, hogy részt vettem a Teleki László Intézet vezetésében is, korábban nagyobb hangsúlyt tudtam fektetni a kutatómunkára. Ezzel szemben itt átfogó könyvtár-politikai, stratégiai gondolkodásra és sokkal inkább szervezési, menedzselési típusú munkára van szükség.

Az elmúlt négy év alatt rengeteget tanultam. Egyrészt a könyvtárosokkal való találkozások során szereztem személyes tapasztalatokat: sok könyvtárban jártam, előadásokat tartottam, és meghallgattam a kollégák gondjait, igényeit az intézettel szemben. Másrészt nagyon sokat olvastam. Szakirodalmi ismereteim más irányúak lettek és a korábbiakhoz viszonyítva sokkal szélesebb körűek. A munkám során olyan dolgoknak kellett utánanézni, amelyekkel soha nem foglalkoztam. Gondoljon csak arra, hogy belecsöppentem a minőségfejlesztésbe, amely mára komoly eredményeket mondhat magáénak a szakmán belül, de a kulturális közvagyon digitalizálásával kapcsolatban is volt egy komoly projektünk. Ezeken kívül bizonyos áttekintést kellett szereznem az elektronikus tartalomszolgáltatástól kezdve az olvasáskutatáson keresztül az oktatás különböző területeiről, hogy mást ne említsek. Úgy érzem, a váltás pozitívan hatott az életemre.

- Vajda Kornéllal készült interjújában (3K, 2001. május) magabiztosan nyilatkozott arról, hogy megpróbálja dolgait úgy szervezni, hogy nem őrlődik fel a kutató munka és az igazgatói feladatok közötti választásban. A fő hangsúlyt a Könyvtári Intézet munkájának szervezésére helyezi, és csak akkor foglalkozik az úgynevezett kutató munkával, ha van ideje. Hogyan sikerült ezt megvalósítania?

- Korábbi munkahelyemről örököltem egy projektet (Közép- és Délkelet-Európa kisebbségeire vonatkozó bibliográfiai, statisztikai és egyéb adatok összegyűjtése), amelyet többé-kevésbé folyamatosan végzek, de egyébként a kutató munka meglehetősen háttérbe szorult. Sokkal kevesebb időm van elmélyülten kutatni, mint ahogy ezt először feltételeztem. Illetve az elején azt gondoltam, hogy a kezdés ugyan nagyon erős lesz, de utána egy kicsit felszabadulok. Nem így történt. Aki ismeri a magyar könyvtári közéletet, az tudja, hogy az ősztől télig és a téltől tavaszig tartó időszak rendkívül mozgalmas, rendezvényekkel, konferenciákkal, külföldi utazásokkal zsúfolt. Egy kis lazítást a nyár jelent, az viszont borzasztó gyorsan eltelik. Tény, hogy kevésbé tudtam foglalkozni a kutató munkámmal a korábbi témában, viszont egy új dologba belekezdtem: PhD-disszertációmat írom. Témája a nemzeti és szakbibliográfia helyzete a jelenben és szerepe a jövőben. Ezt a munkát egy éven belül szeretném befejezni.

- A szakma nagy várakozással tekintett a Könyvtári Intézetre. Mit tart Ön az elmúlt évek legnagyobb sikerének?

- A legfontosabb az, hogy az intézet stabilizálódott. Négy évvel ezelőtt a munkatársak közül sokan meglehetősen bizonytalannak érezték az intézmény helyzetét. Az elvárások is nagyon nagyok voltak. Azt nem nekem kell megítélni, hogy ezek az elvárások mennyire teljesültek, ez a szakma és a fenntartó ítéletére van bízva. Azt azonban talán elmondhatom, hogy az intézet az elmúlt időszakban – folytatva a jó hagyományokat – a szakma megújult központi szolgáltató intézményévé vált. Viszonylag nyugodt és elfogadó légkörben, kiegyensúlyozott körülmények között, fenntartóink által támogatva, belső rendszerünket megújítva, jól átgondolt stratégia alapján tudunk dolgozni.

- Mik a legfontosabb pontjai ennek a stratégiának? Mi valósult meg már belőle?

- Az intézet első négy éve – mint említettem – alapozó periódus volt. Ezalatt kialakítottuk a struktúráját, rendszeressé tettük a belső kommunikációt. Fokozatosan, a szakma igényeinek változásait figyelembe véve határoztuk meg a prioritásokat a kutatás, az oktatás-képzés és a szakmai információszolgáltatás területén. Kiadványainkon keresztül különböző szinteken és formában tájékoztatjuk a könyvtárosokat a legfontosabb eseményekről és eredményekről. Honlapunkon igyekszünk gyorsan közzétenni saját eredményeinket, de linkgyűjteményünkön keresztül kitekintést kínálunk más területek megismerésére is.

Az alapozás után fejlesztési feladatokkal folytatjuk, hiszen mára kialakultak azok a külső és belső feltételek, amelyek ezt lehetővé teszik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy eddig ne történtek volna fejlesztések. Egy kiragadott példát említenék. A Szervezési és elemzési osztály által működtetett nyilvános könyvtári adatbázisnak nagy szerepet szánunk a következő periódusban, több további szolgáltatást kívánunk ráépíteni. Tervünk egy olyan adatbázis létrehozása, amely a magyarországi könyvtárak összességéről (tehát nem csak a nyilvános könyvtárakról) nyújt átfogó képet. Ezt szeretnénk összekapcsolni a statisztikai adatbázissal, így az alapadatok mellett a könyvtárakra vonatkozó statisztikai adatok is megtalálhatóak lesznek benne, de lehetőség nyílik például a gyűjtőkörre vonatkozó információk, valamint a különböző szolgáltatások regisztrálására is. A folyamatosan karbantartott adatbázis alapján különböző szempontú elemzések készülhetnek a könyvtári rendszer egészéről vagy részeiről, de alkalmas egyszerű alapinformációk könnyű megtalálására is (például címadatok, telefonszám, vezető neve stb.).

Az előző stratégiai periódus most zárult le, jelenleg az új stratégia kidolgozása vált időszerűvé. Ez része az Országos Széchényi Könyvtárban elindított tervezési folyamatnak. Az intézettől a fenntartó minisztérium önálló stratégiát vár el, amelyet – ahogy az OSZK-ét is – az Országos Könyvtári Kuratóriumnak kell jóváhagynia. November végén tervezzük beterjeszteni a dokumentumot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához. Stratégiánkat sok szinten a minisztérium által kidolgozott, a 2003-2007 közötti időszakra vonatkozó átfogó stratégiához igazítjuk. Emellett terveinket természetesen az igények is alakítják. A könyvtárak kívánságait is figyelembe vesszük kutatási témáink, új szolgáltatásaink kialakításakor. Az elmúlt időszakból jó példa erre a kistelepülések könyvtári ellátásának fejlesztésére irányuló kutatás.

- Mik lesznek a fejlesztés fő irányai?

- Az intézet működése alapvetően négy pilléren nyugszik: a kutatáson, elemzésen, az oktatáson, az állománygyarapítási és a törvény által előírt egyéb módszertani és tanácsadó tevékenységen, valamint a szakmai információszolgáltatáson.

A kutatási tevékenység fő irányai a hazai könyvtári rendszer állapotának, eredményeinek, fejlesztési lehetőségeinek bemutatására, a könyvtárak rendszerszerű működésének és hatékonyságának vizsgálatára, a könyvtárak és a társadalom viszonyára, az olvasás állapotának felmérésére és a magyar könyvtárügy helyzetének nemzetközi összehasonlító elemzésére koncentrálnak.

Oktatási tevékenységünk főként a könyvtáros mint “humán erőforrás” pótolhatatlan szerepét helyezi előtérbe. Saját – egyébként rendkívül nagy érdeklődést kiváltó – akkreditált tanfolyamaink is főként ezt az irányt követik. Emellett koordinációval, oktatásszervezéssel és szakmai kommunikációs módszerek segítségével, valamint tankönyvek, tananyagok közreadásával veszünk részt a szakmai képzés különböző területein. A szakmai koordinációs tevékenységre is említenék egy aktuális példát: a bolognai folyamat rendszeréhez kapcsolódva a BA fokozatú képzési szakasz akkreditációja éppen napjainkban vált sürgető feladattá a könyvtárosképző intézmények számára. Nos, intézetünk több alkalommal biztosított helyszínt és hátteret a tanszékek számára a képzési-kimeneti követelmények és szakindítási kérelmek kidolgozására. Úgy vettem észre, hogy az ilyen típusú rendezvények, munkabizottságok résztvevői nagyon szívesen “használják” intézetünket munkamegbeszélésekre, mi ehhez szervezési segítséget nyújtunk.

Az Új Könyvek című kiadvány szerkesztését ebben az évben átvette az intézettől a KELLO. Helyette új munkákra koncentrálhattunk: többek között új szolgáltatást alakítottunk ki állománygyarapítási portál néven. Ennek keretében vállaltuk, hogy az Új Könyvekben nem szereplő kiadók könyveiről adunk rendszeres tájékoztatást. Emellett ezen a portálon a könyvtárak közzétehetik fölöspéldányjegyzékeiket, és a rajta szereplő dokumentumokat más könyvtárak számára felajánlhatják. Ezzel is támogatni kívánjuk a könyvtárakban folyó állományapasztási, selejtezési, valamint gyűjteményépítési munkát. Kifejezetten az iskolai könyvtárosok és a pedagógusok tankönyvbeszerzéséhez, az iskolai könyvtár állománygyarapításához is készítettünk segítséget ezen a honlapon, ahol hivatalos tankönyvjegyzéket, a tankönyvkiadók címjegyzéket és más hasznos útmutatást találnak az érdeklődők. Természetesen ezt a portált még továbbfejlesztjük. Fontos munkát jelent a Gyűjteményépítési információs osztály számára az ODR működésének folyamatos vizsgálata, valamint a 3/1975-ös KM-PM rendelet (a könyvtári állomány ellenőrzése, leltározása és törlése) felülvizsgálatának előkészítése. Szervezetileg ehhez az osztályhoz tartozik a jelen interjút közlő 3K szerkesztése is.

Hagyományosan a Könyvtári Intézet munkájának része az éves könyvtári statisztikai adatszolgáltatás szervezése és a kiadvány elkészítése, a már említett nyilvános könyvtárak adatbázisának építése, szabványok, szabályzatok kiadása is.

A szakmai információszolgáltatás központja intézetünkben a szakkönyvtár. Nem hiszem, hogy van ma Magyarországon olyan régebbi és friss könyvtári szakirodalmat olvasni szándékozó szakember, aki először nem az intézet szakkönyvtárát keresi fel. Ezt megteheti személyesen is, de egyre több elektronikus szolgáltatást kínál a szakkönyvtár. Elektronikus katalógusa az OSZK-éval együtt és külön is használható a LibriVision felületen keresztül. A MANCI adatbázis tartalmazza az állományban megtalálható hazai és nemzetközi folyóiratok cikkjeinek rekordjait. Gyakorló használóként büszke vagyok arra, hogy intézetünk ilyen magas szintű, értéknövelt információszolgáltatásnak ad helyet. 2004-től ez a részlegünk felvette a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár nevet, ami a gyűjtő- és tevékenységi kör kiszélesedését jelenti. A szakkönyvtár keretei között szerkesztik munkatársaink a Könyvtári Figyelőt, a Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiáját és az angol nyelvű Hungarian Library and Information Science Abstracts nevű kiadványt.

De azt hiszem, az interjú keretei nem teszik lehetővé valamennyi tevékenységünk felsorolását, akit mélyebben érdekel az intézet tevékenysége, feltétlenül látogassa meg honlapunkat (http://www.ki.oszk.hu).

- Az intézet az OSZK részjogkörű szervezeti egysége. Mit jelent ez a valóságban? Mennyiben függnek az intézménytől?

- Szervezetileg az Országos Széchényi Könyvtár része vagyunk, a nemzeti könyvtár igazgatóságaként működünk. Nincs önálló gazdasági hivatalunk, költségvetésünk része az OSZK-énak, bár a meghatározott költségvetési hányad felett szabadon rendelkezünk. Általánosságban azonban ugyanazok a szabályok vonatkoznak ránk, mint a nemzeti könyvtár egészére. Ha megszorítások vannak – mint ahogy most vannak -, azok ránk is vonatkoznak. Ugyanakkor igazgatóként tagja vagyok az OSZK vezetői tanácsának, és ez lehetővé teszi, hogy szakmai ügyekben kifejtsem véleményemet. Az intézet – minisztériummal egyeztetett és az Országos Könyvtári Kuratórium által jóváhagyott – stratégiájának keretei között nagyfokú szakmai önállósággal rendelkezik. Úgy gondolom, jó döntés volt a Könyvtári Intézetet a Széchényi Könyvtár szervezeti keretébe helyezni. Ez a státus egyrészt presztízst jelent számára, ugyanakkor védelmet is a politika kiszámíthatatlan változtatási kísérleteivel szemben.

- Az intézetnek mint a “szolgáltatók szolgáltatójá”-nak egyik kiemelt feladata a folyamatos és teljes körű kommunikáció. Hogyan értékeli az elmúlt években ennek a kommunikációnak a fejlődését és működését?

- A szakmán belüli kommunikáció mindig is működött. A szakmai közéletnek mi csak az egyik szereplője vagyunk, hiszen a kommunikáció résztvevői több szinten alakítják ezt a belső “adatátvitelt”. Itt elsősorban a szakmai szervezetekre gondolok, amelyek a maguk ernyője alá tartozó könyvtárosokkal és intézményekkel tartják a kapcsolatot. A szakmai szervezetek közötti kommunikációt szintén hatékonynak tartom. Éppen az elmúlt évben írt alá az IKSZ és az MKE egy előremutató együttműködési megállapodást. Az intézetnek ebben a körben fontos közvetítő és koordináló szerepe van, és ennek – megítélésem szerint – eleget teszünk.

A kommunikáció egyre fontosabb csatornája az internet. Honlapunknak mind nagyobb a látogatottsága, igyekszünk folyamatosan karbantartani és a legfrissebb információkkal feltölteni. Az egyik legújabb fejlesztésünk a minisztérium könyvtári stratégiája keretében felállított munkabizottságok (amelyekben sok intézeti munkatársunk is részt vesz) tevékenységének közzététele, de hasznos információforrás lehet a szakma számára az Európai Unió programjait ismertető honlap kialakítása is. Az internetnek egyébként nemcsak az intézet vonatkozásában van fontos szerepe, hanem a széles körű szakmai nyilvánosság szempontjából is: egyre több információ válik szabadon hozzáférhetővé, és ez nagy mértékben megkönnyíti a tájékozódást és általában véve a kommunikációt.

- Az intézet megfogalmazott célja elősegíteni a tömegkommunikációban a könyvtáros szakma nagyobb társadalmi megbecsülését. Ön szerint napjainkban hogyan áll ennek a megbecsülésnek a kérdése?

- Ezt nagyon nehéz megítélni. Nem biztos, hogy annak alapján kell a végső következtetéseket levonni, hogy egy felmérés során a könyvtárost presztízs szerint hova sorolják… Személy szerint úgy vélem, hogy egyre több próbálkozás történik a könyvtárakban folyó tevékenység elismertetésére. Vannak olyan rendezvények, megmozdulások, amelyek igenis széles körű társadalmi érdeklődést váltanak ki. Elég az Összefogás @ könyvtárakért rendezvénysorozatra gondolni. Ez a kezdeményezés kifejezetten arra szolgál, hogy az embereket megpróbálja a könyvtárba becsalogatni, a könyvtárat számukra érdekessé tenni. Az EU-csatlakozás kapcsán is széleskörűen szervezett könyvtári “mozgósítás” történt Magyarországon.

Mindezek mellett még rengeteg a tennivaló. Mi az intézet részéről mindent megteszünk, hogy segítsük a könyvtárakat a társadalmi megítélésük javításában, tudva azt, hogy ezt helyettük nem tudjuk teljeskörűen megoldani.

- 2004-es munkatervükben szerepel is a hazai könyvtárak marketingstratégiájának kidolgozása a Magyar Könyvtárosok Egyesületével és az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel közösen. Hogy áll ez a munka?

- Az év végére szeretnénk letenni az asztalra egy átfogó marketingstratégiát, amely az egész szakma számára fogalmaz meg átfogó célokat és cselekvési tervet. A stratégiát a Magyar Könyvtárosok Egyesületével és az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel közösen készíti az intézet. A megbeszélések elején tartunk, abban azonban egyetértettünk, hogy a marketingstratégia átfogó célja a könyvtárakról alkotott elavult kép megváltoztatása legyen, bemutatva a társadalom különböző csoportjai számára, milyen feladatok ellátására képes a könyvtár. A részletekről a dokumentum elkészülte után tájékoztatjuk a szakmai közvéleményt.

- Szervezési és elemző osztályuk feladata a minőségbiztosítás módszereinek hazai terjesztése. Hogyan értékeli a minőségbiztosítás terjedését a hazai könyvtárakban?

- Optimista vagyok. Az újfajta szemlélet meghonosítása időbe telik. Kézzelfogható jeleit látom annak, hogy a tréningekkel, konferenciákkal, külföldi tapasztalatokkal megalapozott minőségbiztosítás szemlélete lassan beszivárog a magyar könyvtári köztudatba. Ennek érdekében a minisztérium nagy erőfeszítéseket tesz. A Könyvtári minőségfejlesztés’21 program is ezt a célt segíti elő pályázati formában. A fordulópont akkor várható, ha a könyvtárak maguk is tömegesen rájönnek, hogy a minőségbiztosítás segítségével hatékonyabban, érdekeiket jobban érvényesítve, külső és belső környezetüket tudatosan alakítva működhetnek.

Tavasszal indítottunk el az intézetben egy minőségbiztosítási fejlesztési programot. Ma még a projekt elején tartunk, de bízom abban, hogy befejeztével egységes szemléletű, egymás céljait és munkáját ismerő, rugalmas szemléletű munkatársi gárda alakul ki az intézetben. Azt remélem, hogy a program során a munkafolyamatok egyre inkább egymásra épülnek, a partneri kapcsolatok egyértelművé válnak, és megújul a belső kommunikáció. A kompetenciák világosan elkülöníthetők lesznek, egyszóval munkánk hatékonyabbá válik. Tanácsként javaslom minden kétkedőnek, hogy ismerje meg, és saját környezetében próbálja ki azokat a módszereket, amelyek távolról talán sokszor érthetetlennek és megvalósíthatatlannak látszanak.

- Az intézet a fejlett nyugati könyvtári rendszerek tapasztalatainak átadásában vállal kezdeményező szerepet. Ön szerint mi az a trend, ami a magyar könyvtárügy számára követendő?

- Nagyon sok pozitív tapasztalatot szereztem külföldi útjaim során. Ezek olyan tapasztalatok, melyeket mindenképpen érdemes megszívlelni a magyar könyvtárügy fejlesztésének tervezése során. Főleg az angol tapasztalatokra gondolok.

- Mi az, amit ők jobban tudnak, egyszerűen jobban csinálnak?

- Mások a történelmi hagyományok. Maga a közkönyvtár mélyen beépült a társadalomba. Annyira természetesen használják az emberek, mintha a közértbe mennének be. Az Egyesült Királyságban például a közkönyvtár nem is önálló intézmény, hanem az önkormányzatok szolgáltató részlegeként működik. Nálunk – tisztelet a kivételnek – egy kicsit távolabb van a könyvtár az egyszerű embertől, ezért nagyon komolyan kell dolgozni azon, hogy közelebb kerüljön. Azt gondolom, hogy nekünk is meg kell tanulni, hogy mi vagyunk az olvasóért, és munkánkat minden szinten hozzájuk kell igazítani. A könyvtárak jövőjéről szóló nagy viták erről szólnak: csak akkor van szakmánknak jövője az internet korában, ha van miért látogatni a könyvtárakat, és ezért bizony nagyon sokat kell még tennünk. Éppen az angliai példa erre a bizonyíték, ahol tanulási-továbbképzési lehetőséget, gyereksarkot, internet-hozzáférést, videokölcsönzést, közösségi termeket, hosszú nyitvatartási időt, bibliobuszos szolgáltatást biztosítanak az olvasóknak. Itthon sok helyen gyökeret vert már ez a szemlélet, de van még tennivalónk ezen a téren.

- Köszönöm az interjút. További munkájukhoz sok sikert kívánok.

Címkék:

Nyilvános könyvtárak a pannon térség társadalmaiban

Kategória: 2004/10

A fenti címmel nyújtotta be doktori disszertációját Pallósiné Toldi Márta , és meg is védte azt 2004. május 14-én, méghozzá kiemelkedő sikerrel. Amire szinte alig van példa, a PhD-cím megítéléséről szavazók egyhangúlag megítélték azt a védőnek, miközben éppen nem volt “gyenge” a bírálóbizottság, mert nem a védő régi, meghitt kollégáiból állt, elnöke pedig egyenesen a szigorúságáról és – talán túlontúl is – igényes voltáról ismert akadémikus, filozófiaprofesszor, Nyíri Kristóf volt, olyan nemzetközi hírű tudósszemélyiség, akinek jelenléte, az, hogy vállalta a bíráló­bizottság elnökének tisztét, már magában a szokásosnál nagyobb rangot, súlyt kölcsönzött az eseménynek. De – megint csak eltérően a szokásostól – igen kemények voltak az opponensek is. Hisz megszokhatták, akik gyakrabban járnak az ilyen vitákra, védésekre, hogy az opponensek általában ugyan tesznek kifogásokat, meg-megcsillantják, hogy ők is legalább úgy értenek a témához, mint a védő, ám alapjában véve kollegiális jóindulattal viseltetnek irányában. A dicséret szokott dominálni, az egyetértés hangja az alaphang, ezt csak színezik a bíráló megjegyzések. Ezúttal szó sem volt ilyesmiről. Tószegi Zsuzsanna is, Sonnevend Péter is, elismerve persze a disszertáció magas szakmai színvonalát, a jelöltet – természetesen – a PhD-cím elnyerésére javasolva, de igen kemény vitakérdéseket vetettek fel, a munka alapelveivel kapcsolatban emeltek kifogásokat, koncepcionális ellenérveik voltak, az alapkérdések vonatkozásában jelentettek be óvásokat (mindezekről később még bővebben). Tehát szokatlan, rendhagyó védés volt a Pallósiné Toldi Mártáé, a munka szakmánk nagy nyeresége, szakirodalmunk csak igen kevés máshoz hasonlítható jelentőségű gazdagítása.

Pedig a jámbor szakmabéli a cím és a téma alapján nemigen gondolhat ilyesmire. Hisz jelentős és újszerű dolog, hogy valaki a pannon térség (Magyarország, Ausztria, Szlovénia) nyilvános könyvtárait mutatja be összehasonlító, komparatív jelleggel és szándékkal, az sem csekélység, hogy mindezt társadalmi összefüggések keretei közt teszi, ám csak ezért, csak ennyiért nem lett volna akkora lángja és füstje a dolgozat védésének. De hát miről is volt szó akkor igazándiból?

Szándékairól a szerző téziseiben így vall: “Az összehasonlító könyvtár­szociológiai kutatás arra keresi a választ, hogy a könyvtárhasználók, a menedzsment és az állami kultúrpolitika milyen hangsúlyokat jelöl ki a változáskényszerben a könyvtárak számára. (…) Miután a hierarchia mintázatát a társadalom vállalt és vallott céljai indukálják, a pannon térség eltérő szerkezetű társadalmainak elemzése modellértékű tanulságokkal szolgálhat. Az értekezés alapjául szolgáló kutatás során a szerző abból a meggyőződésből indult ki, hogy a közlési forradalmak tudásrögzítési médiumait gyűjteményébe és szolgáltatásaiba integrálni képes könyvtár a posztmodern kor demokratikus társadalmainak alapintézménye. A szerepét sikeresen betöltő közintézmény modellezése stratégiai jelentőségű, melyhez az azonos kultúrkörből származó felhasználói elvárások, a sajátos célokat követő kultúrpolitikai törekvések számbavétele és összehasonlítása eredményesen felhasználható. A kutatás célja: a könyvtári rendszer, a finanszírozás és az igénybevétel jellegzetességeinek leírása a térség államaiban (Ausztria, Magyarország, Szlovénia). Az összehasonlító könyvtárszociológia segítségével megrajzolni az információs társadalom közkönyvtárának célszerű modelljét, és prognosztizálni egy korszerű települési könyvtár megvalósulásának esélyeit és társadalmi meghatározottságát. A dolgozat többféle kutatási módszer alkalmazásával készült. A szerző széleskörűen áttekintette témájának szociológiai és könyvtárelméleti irodalmát, feldolgozta a témaválasztáshoz illeszkedő hazai és külföldi publikációkat. Elemezte a vizsgált térség hivatalos statisztikáit és a könyvtárügyre vonatkozó alapdokumentumait. Kérdőíves adatfelvételt végzett, melynek értelmezését interjúkból nyert információkkal és megfigyelésekkel is kiegészítette.”

(tovább…)

Címkék: ,

A Kárpát-medencei könyvtáros egyesületek kerekasztal-beszélgetése és ajánlásai

Kategória: 2004/10

A kerekasztal-megbeszélést az MKE elnöksége kezdeményezte a határon túli magyar könyvtárosokkal való együttműködés 2004-2005. évi stratégiai programjának áttekintése és véglegesítése érdekében. A 2004. július 13-ai megbeszélés résztvevői az előző napi konferencia előadásait és bemutatóit is értékelve ajánlásokat fogalmaztak meg.

A rendezvénynek a világtalálkozót szervező Könyvtári Intézet teremtette meg a feltételeit és kereteit az OSZK tanácstermében.

A megbeszélés résztvevői voltak az MKE részéről: Bakos Klára elnök, Haraszti Pálné és Biczák Péter alelnökök, Nagy Anikó, Bartos Éva, Varga Róbert, Barátné dr. Hajdu Ágnes, Dán Krisztina elnökségi tagok, meghívottként: dr. Kovács Ilona; az OSZK részéről: dr. Dippold Péter igazgató (Könyvtári Intézet), Gál Julianna osztályvezető (Hungarika Dokumentációs osztály); a határon túli magyar könyvtáros szervezetek, szakmai közélet képviseletében: Szlovákia: Zsok Gizella; Románia: Kiss Jenő, Deé Nagy Anikó, Pillich László; Szlovénia: Papp József; Horvátország: Ferenc Mária; Szerbia-Montenegró: Hajnal Jenő; Ukrajna: Horváth Ilona; Ausztria: Schmél Ferencné.

A megjelenteket Bakos Klára köszöntötte. A megbeszélést Haraszti Pálné vezette és fogta össze. Bevezetőjében felvázolta az MKE elképzelését a stratégiai partnerség alapelveiről.

(tovább…)

Címkék: ,

Referenszkérdések az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Kategória: 2004/10

I. BEVEZETÉS
A könyvtárunkban folyó tájékoztató munka rendkívül színes és összetett. Világirodalmi, nyelv- és irodalomtudományi, valamint zenei szakkönyvtár vagyunk, és emellett szakkönyvtári feladatunk a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szakirodalom gyűjtése és feldolgozása is. Így az összetettséget nemcsak a témák változatossága, de a tájékoztató kérdések mélységének a sokszínűsége is jelenti. A helyzetet nehezíti, hogy az olvasói tereinkben több helyen is kényszerülünk tájékoztatói pontokat működtetni a minél gyorsabb és szakszerűbb információszolgáltatás céljából.

Mindennapi munkánk során a legnagyobb feladatot az jelenti, hogy minden ponton, mindenkor, egységes színvonalon és minőségben tudjunk szolgáltatni. E célból az információs pontokon igyekeztünk azonos informatikai felszereltséggel rendelkező technikai apparátust beállítani. Itt találhatók azok a katalógusgépek, amelyeken gyűjteményünk számítógépes katalógusát és saját fejlesztésű adatbázisainkat lehet használni, valamint a helyi hálózaton fut néhány más hazai könyvtár által kiadott CD-ROM-os adatbázis is.

Mindkét tájékoztatói ponton az olvasók rendelkezésére áll egy tudatosan a kutatásra kialakított számítógépes munkahely, amely internetkapcsolattal is rendelkezik. Ezen kívül a mozgáskorlátozottak és gyengénlátók számára létesített számítógépes munkahelynél is adott az internet s ezáltal az on-line adatbázisos háttér.

Az olvasóterem előterében lévő tájékoztatási pontban helyeztük el azokat a CD-ROM-okat egy számítógépen, amelyek szintén a tájékoztatást segíthetik, illetve az olvasó teljes irodalmi szövegekben, lexikonokban, kézikönyvekben böngészhet. Ez a gép is rácsatlakoztatható az internetre.

(tovább…)

Címkék: ,

A Könyvtári Intézet Gyűjteményépítési információs osztályának on-line szolgáltatásai

Kategória: 2004/10

Néhányan az olvasók közül bizonyára emlékeznek arra a rövid hírre, amely az év elején jelent meg e lap hasábjain, és arról szólt, hogy a Könyvtári Intézet Gyűjte­ményépítési információs osztályának feladatköre ez évtől megváltozott, korábban nyújtott, lényegében egyetlen szolgáltatása, az Új Könyvek szerkesztése helyett sokféle – elsősorban az állományépítéssel kapcsolatos – új feladatot vállalt. Akkor azt ígértük, hogy a változásokról, új tevékenységünkről tájékoztatást adunk majd honlapunkon és a könyvtári szaksajtóban is. Úgy érezzük, háromnegyed év elteltével, ha nem is munkánk egészéről, de bizonyos metszetéről mindenképp érdemes számot adnunk. Olyan szolgáltatásokat szeretnénk bemutatni, amelyek a könyvtáros társadalom egészének az érdeklődésére számot tarthatnak. Ezek pedig az osztálynak a Könyvtári Intézet honlapján megjelenő on-line szolgáltatásai.

Írásunkat nemcsak beszámolónak, hanem elsősorban figyelemfelkeltőnek szántuk, hiszen az internetes szolgáltatások akkor tölthetik be igazán feladatukat, ha eljutnak – divatos marketing-kifejezéssel élve – a célközönséghez, az érdekeltek értesülnek róla, használják, és javaslataikkal hozzájárulnak a szolgáltatások továbbfejlesztéséhez, jobbá tételéhez. A következőkben ezeket a szolgáltatásokat, céljaikat, használatuk mikéntjét szeretnénk megismertetni az olvasók minél szélesebb körével. A szolgáltatások ismertetésénél nem fontossági sorrendet állítottunk fel (nem is tennénk, tehetnénk ilyet, hiszen “könyvtárosa válogatja”, mit tart ezek közül a legfontosabbnak), hanem valamiféle logikai rendet követünk.

(tovább…)

Címkék: ,

Címkék