Tartalom

Kategória: 2012/ 2

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Nagy Attila: A HunRA első húsz éve az olvasásfejlesztés szolgálatában 3-11

MŰHELYKÉRDÉSEK
Orbán Éva: Két szakma vonzásában 12-17
Varga Katalin: Olvasni izgalmas, olvasni érdemes, olvasni kell! 18-26
Tóth Máté: Könyvtárbusz-szolgáltatások Magyarországon 26-35
Tóth Erzsébet: Az internetes keresők oktatása a hazai és a külföldi könyvtárosképzésben 36-41

HISTÓRIA
Rózsa Dávid – Lencsés Ákos: Három visszaemlékezés a KSH könyvtárának harminc évéről 42-59

KÖNYV
Bella Katalin – Kiszl Péter: Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei sorozat összevont XIV-XV. kötete 60-64

A HunRA első húsz éve az olvasásfejlesztés szolgálatában

Kategória: 2012/ 2

Jó két évtizede, 1991. október 31-én, egy pénteki napon, napfényes koradélutáni órákban az Országos Széchényi Könyvtár VIII. emeleti előadótermében 63 fő – vita után egyhangú szavazással – elfogadta az Alapszabályt, ezzel megalakult a Magyar Olvasástársaság, a Nemzetközi Olvasástársaság (International Reading Association, IRA) hazai tagszervezete, angol nevén a Hungarian Reading Association, amelynek rövidítése (HunRA), sokak számára azóta márkanévvé lett.
A 63 fős alakuló ülés résztvevői között könyvtárosok, pedagógusok, gyógypedagógusok, a felsőoktatásban dolgozók, elméleti kutatók, nyelvészek, pszichológusok, szociológusok mellett néhány szerkesztő, író és főiskolai hallgató ugyancsak jelen volt. Többek között Adamikné Jászó Anna, Balatoni Teréz, Bartos Éva, Bocsák Istvánné, Csabay Katalin, Dán Krisztina, Gereben Ferenc, Gósy Mária, Hubert Ildikó, Horváth Zsuzsanna, Kádárné Fülöp Judit, Kiss Barbara, Komáromi Gabriella, Kovács Emőke, Kucska Zsuzsa, Mikulás Gábor, Nagy Attila, Péterfi Rita, Ramháb Mária, Rigó Béla, Vidor Miklós és Winkler Márta. (tovább…)

Címkék:

Két szakma vonzásában

Kategória: 2012/ 2

2011 az Állatorvosok Világéve volt, mert 250 évvel korábban kezdődött Lyonban az állatorvosképzés, és a hazai képzés is immár 225. tanévében jár. 1787-ben II. József rendelete alapján létesült állatgyógyászati tanszék a Pesti Egyetem orvosi fakultásán. A vezetésére kiszemelt Tolnay Sándor (1747-1818) Bécsben Wolstein tanítványaként elsajátította az állatgyógyászat tudományos alapjait, hogy ezt azután kötelező tárgyként az orvosjelölteknek továbbadja. Nehéz körülmények között, az orvosprofesszorokétól messze elmaradó megbecsüléssel és fizetéssel folytatta pályáját, és küzdött az állatgyógyászat oktatásának “egyenjogúsításáért”. Az oktatás hivatalos nyelve még közel egy évszázadig a német volt, de Tolnay néhány év alatt magyarra fordította mestere számos művét, illetve maga is írt összefoglalókat diákjai és a gazdák számára. Ezzel megteremtette a hazai állatorvosi szaknyelvet.1 Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum is benne tiszteli alapítóját, ugyanis módszeresen kezdte gyűjteni az orvostudomány kapcsolódó és az állatorvos-tudomány korabeli reprezentatív műveit. Tette ezt annak ellenére, hogy a helytartó tanács szemére hányta, hogy olyan könyveket szerez be, amelyek az egyetem könyvtárában már megtalálhatók. Tolnay azonban messzire tekintett, biztosítani akarta az oktatás tudományosságát, oktatói felkészültségét, és talán remélte, hogy tanszéke egyszer kivívja az önállóságot. Az évente készült inventáriumokból megállapítható, hogy a Tolnay által beszerzett 224 kötetből még ma is 203 tétellel büszkélkedhet a Magyary-Kossa Gyula Szakmatörténeti Könyvgyűjtemény. Közöttük szerepel az első magyar állatorvosi hungaricumnak számító, az ókori állatorvos-tudomány összefoglalását adó Vegetius Mulomedicina című kötete is (1574), amelyet a humanista orvos, Zsámboki János adott ki Bázelben2. (tovább…)

Címkék:

Olvasni izgalmas, olvasni érdemes, olvasni kell!

Kategória: 2012/ 2

Az Európai Unió TÁMOP 3.2.4-es pályázata a könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítéséről szól az élethosszig tartó tanulás érdekében. A pályázatok első és második szakasza befejeződött, lassan valamennyi nyertes projekt eljutott már a záráshoz, indul a harmadik szakasz. Az országos pályázatok közül már csak a Nevelési Tudásdepó projekt van talpon, amely egy hosszabbítási kérelem után 2012. február 29-éig tart.
Ideje tehát, hogy számot vessünk, hová is jutottunk, milyen megszívlelendő tanulságai vannak ezeknek a projekteknek. Írásomban arra teszek kísérletet, hogy a Nevelési Tudásdepó projekt megvalósításának jó és rossz tapasztalatain keresztül eljussak kedves olvasóimmal együtt az egész pályázati konstrukció áttekintéséhez, a továbblépéshez, folytatáshoz hasznosítható tanulságok levonásához. (tovább…)

Címkék: ,

Könyvtárbusz-szolgáltatások Magyarországon

Kategória: 2012/ 2

2011 decemberében jelent meg a TIOP – 1.2.3/11/1 kódszámú pályázati felhívás könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúrafejlesztésére. Ezen belül pedig igen jelentős összeg, összesen 780 millió forint áll rendelkezésre könyvtárbuszok beszerzésére. A pályázati konstrukció II. komponensben lehet könyvtárbusz beszerzésére és felszerelésére pályázni kizárólag a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben (KSZR) szolgáltató megyei könyvtárak számára.
A Könyvtári Intézet Kutatási és szervezetfejlesztési osztályán 2011 júniusában végeztük el a könyvtárbusz-szolgáltatások hasznosuláselemzését, amelynek teljes kutatási jelentése a Könyvtári Figyelőben fog napvilágot látni. A kutatásban egyrészt áttekintettük a hazai bibliobusz-szolgáltatóhelyeket, másrészt készítettünk egy hasznosuláselemzést, amelyben több szempont szerint vizsgáltuk a könyvtárbuszos szolgáltatások anyagi megtérülését. A kutatás legfőbb motivációját az jelentette, hogy a legújabban megjelent könyvtárbuszos szolgáltatások életében is eltelt annyi idő, hogy mérhetővé váljon a szolgáltatások hasznosulása. Pécsett lassan eltelt egy év az indulás óta, az Edelényi kistérségben már a busz első cseréjére is sor került, Encsen és Cegléden pedig komolyan kérdéssé vált a szolgáltatások fenntarthatósága. Érdemes volt tehát számvetést készíteni Magyarország valamennyi könyvtárbuszos szolgáltatásáról, a települések és lakosok számára való hasznosulásáról. (tovább…)

Címkék:

Az internetes keresők oktatása a hazai és a külföldi könyvtárosképzésben

Kategória: 2012/ 2

A tárgykör megjelenése a Nyíregyházi Főiskolán

A korábbi kredit alapú informatikus könyvtáros képzésünkben heti kétórás gyakorlati szeminárium keretében nyílt lehetőségem arra, hogy oktassam ezt a tárgykört az Alkalmazott szoftverek tantárgy keretében. 2005-ben kollégáimmal már gondoltunk arra, hogy ezt a témakört önálló tantárgyként helyezzük el a Bologna rendszerű nappali és levelező tagozatos képzésünkben. 2006 szeptemberétől az informatikus könyvtáros BA alapszakunk tantervében “B” típusú tantárgyként jelenik meg ez az ismeretkör Internetkeresők néven. A “B” típusú tantárgy megnevezés azt jelenti, hogy az információs menedzsment szakirányunkon az egyik kötelező tantárgy a hallgatóink számára. Heti egy előadás és két gyakorlat formájában került meghirdetésre a hallgatók tanulmányainak ötödik félévében. A tantárgy gyakorlati érdemjeggyel zárul az adott félév végén és három kreditpontot ér. A gyakorlati érdemjegy megajánlása évközben megírt zárthelyi dolgozatok eredményei alapján történik. 2009 szeptemberétől módosítottunk tantervünkön annak érdekében, hogy biztosítsuk hallgatóink egyenletes leterheltségét tanulmányaik során. Ezt a tárgyat előrébb hoztuk tantervünkben, jelenleg a harmadik félévben hirdetjük meg a hallgatóink számára. A tantárggyal kapcsolatban további változtatásokra nem került sor tantervünkben. (tovább…)

Címkék: ,

Három visszaemlékezés a KSH könyvtárának harminc évéről

Kategória: 2012/ 2

Kovács Istvánné emlékének

Bevezetés

2011 áprilisában három interjút készítettünk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) könyvtárának egykori munkatársaival pályájukról és az itt töltött évekről. Egyidejűleg megkezdtük a könyvtár történetére vonatkozó kézirattári és levéltári források tüzetes tanulmányozását. A beszélgetéseknek és az újonnan feltárt dokumentumoknak köszönhetően az eddiginél részletesebb képet kaptunk a könyvtár 1945 utáni évtizedeiről; azokról a személyekről és eseményekről, akik és amelyek máig tartó hatást gyakoroltak az intézmény történetére és gyűjteményének felépítésére.
Interjúalanyaink a könyvtár legmegbecsültebb munkatársai közé tartoztak; szinte egyszerre, 1983-ban vonultak nyugdíjba. Leölkes Lajosné (1928) 1955-ben került a KSH könyvtárába, ahol a feldolgozó osztályon, a dokumentációs részlegen és a tájékoztatási osztályon is tevékenykedett. 1973-tól a Külföldi statisztikai adatforrások című sorozatot szerkesztette. 1982-ben Kiváló Munkáért elismerésben részesült. Kovács Istvánné (1924-2011) 1960-tól dolgozott a könyvtárban. Rövid időszaktól eltekintve mindvégig a kölcsönzést intézte. 1983-ban Kiváló Munkáért kitüntetéssel ismerték el munkáját. Kápolnai Iván (1925) jogi doktori oklevelének megszerzése után a KSH-ban kezdte meg pályafutását. 1949-es elbocsátása után a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár, utóbb a Finomkerámia-ipari Országos Vállalat, 1964 és 1972 között az Építésgazdasági és Szervezési Intézet munkatársa volt. 1972-ben került vissza a statisztikai hivatalba, ahol gazdasági tanácsadóként, majd a könyvtár olvasószolgálatának vezetőjeként működött. Történeti statisztikai, népesség-, gazdaság-, művelődés-, tudomány- és helytörténeti tanulmányok, monográfiák szerzője. 1997-ben Fényes Elek-emlékéremmel tüntették ki.
Cikkünk jegyzetanyagához a bibliográfiában felsorolt tételeken kívül felhasználtuk a Statisztikai Szemle és a Grafikon című KSH-lap rövidhíreit is. (tovább…)

Címkék:

Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei sorozat összevont XIV-XV. kötete1

Kategória: 2012/ 2

Az Egyetemi Könyvtár évkönyveinek láncolata hosszú, rangos múltra tekint vissza. Az évkönyvek története szorosan összefügg az Egyetemi Könyvtár históriájával: mindig akkor került sor a sorozat indítására vagy megújítására, amikor az intézmény életének új szakaszához érkezett.
1962-ben jelent meg az első kötet.2 Szerkesztői Mátrai László főigazgató és a gyűjtemény két vezető munkatársa, Tóth András, valamint Vértesy Miklós, a magyar könyvtárügy meghatározó személyiségei voltak.
Mátrai László akadémikus már az 1959-ben megrendezett egyetemi könyvtári konferencián meghatározta a tudományos szakkönyvtárak feladatát, hogy e bibliotékáknak aktív szerepet kell vállalniuk a tudományterületek könyvtári – bibliográfiai – dokumentációs gondozásában. Így bekapcsolódhatnak az ország tudományos vérkeringésébe és valóban tudományos könyvtárosokká nevelhetik dolgozóikat.3 Ennek szellemében indult dicsőséges útjára a sorozat; az első évkönyv előszavában Mátrai ismételten kiemeli: “Felfogásunk szerint a tudományos könyvtár [...] csak akkor töltheti be hivatását, ha minél több dolgozója ismeri alkotó – tudományos kutatómunka – révén a tudományos kutatás módszertanát és legújabb eredményeit.”4 (tovább…)

Címkék:

Címkék