„A csoportidentitás mindazonáltal, ahogy fentebb is utaltunk rá, önmagában nem negatív dolog. Hogy pajzsként vagy kardként használjuk, nagyban függ a rendelkezésünkre álló információk mennyiségétől és minőségétől, és ezen a ponton megint utalhatunk a könyvtár szerepére az információszolgáltatásban, úgy is mint az egyén szocializációjának egyik tényezője. Ha megfelelő alapokat tudunk teremteni, ha támogatni tudjuk a felhasználót abban a munkában, amit – Esterházy gondolatmenetét követve – a hagyományon, hagyománnyal el kell végeznie, hogy eljusson önmagához, a későbbiekben talán nyugodt lélekkel jelenthetjük ki: a társadalom megosztását célzó agresszív cselekmények kiagyalói jócskán elszámították magukat.” (Dancs Szabolcs)
„A digitális könyvtáros újjáteremti a szakmáját. Tevékenyen bekapcsolódik a tudás születésének körforgásába mint a tudás és információ értelmezője (dekódolója). Egyben cselekvő teremtője, alakítója, felhasználója és raktározója is a digitális információs tudásnak. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik annak a rendkívüli fontossága, hogy a digitális könyvtáros számos területen mozoghat otthonosan. Lehet tanácsadói szerepkörű, tudásmenedzser, a digitális adatok előállítója és kurátora is. Szorosan kötődik az információs adatforrásokhoz, az információt közvetítő szervezeti keretekhez, valamint az információt tároló rendszerekhez is. Érdemes figyelmet szentelnünk azon felfogásnak, amely a digitális könyvtárakat, az egyoldalú információtechnológiai szemlélettel szakítva, mint társadalom-technológiai rendszereket határozza meg.” (Németh Márton)
„A könyvtárak a kulturális örökség digitalizálásának köszönhetően a tartalmaik jelentős részét elérhetővé tették az interneten, ennek ellenére továbbra is problémát jelent, hogy e tartalmakat nem lehet megtalálni az egyes keresőrendszerekben. A cikkben megmutatjuk, hogyan működnek az internetes keresők: mely tartalmakat látnak, és melyekkel vannak problémáik. Rávilágítunk, milyen szempontokat vesz figyelembe a Google a tartalmak értékelésekor és hozzáférhetővé tételekor. Mindezt olyan, a hatékonyságot jól példázó szlovák könyvtári weboldalakkal illusztráljuk, amelyek kifejezetten támogatják a digitális örökség internetes visszakereshetőségét.” (Andrea Hrčková)
Három nappal a 2017. májusi, manchesteri öngyilkos merénylet után helyiek százai gyűltek össze a Szent Anna téren, hogy egy percnyi csönddel emlékezzenek meg a robbantásban elhunytakról.1 A csöndet követően a tömeg elénekelte a város legendás zenekara, az Oasis Don’t Look Back in Anger (Ne haraggal tekints vissza!) című slágerét. Ebben a spontán kollektív cselekedetben egy olyan, a közös kulturális referenciákra és értéktudatra épülő, stabil identitásalapot látunk megmutatkozni, a társadalmat alkotó egyének identitásának egyfajta közös minimumát, amely egyben az egyetlen európai mércével mérhető, intellektuális válasz a közösség bomlasztását célzó, a lelkünk mélyrétegeiben megbúvó alantas indulatokra apelláló véres terrorcselekményekre. (tovább…)
Címkék:
kulturális identitás,
multikulturalitás
A digitális könyvtárak világáról időszerű áttekintést a legmegfelelőbb módon talán még mindig Sue Myburgh és Anna Maria Tammaro 2012-ben megjelent munkájának felhasználásával, s a kapcsolódó irodalmi hivatkozások révén lehet nyújtani.1 Ebben a kötetben a digitális könyvtári tematika igen tág összefüggésrendszerben kerül bemutatásra. Áttekintést kapunk a digitális könyvtárakhoz kötődő ismeretterületekről, azok oktatási módszertanáról. A mű kitér a digitális könyvtárakhoz ezer szállal kötődő könyvtár és információtudomány mint önálló tudományos diszciplína elméleti struktúrájának teljes feltárására és elhelyezésére a tudományok rendszerében.2 Emellett tág áttekintést ad a digitális könyvtárak kapcsán néhány, a globális felsőoktatást érintő főbb kihívásról is. Célom, hogy áttekintsem, elsősorban az említett alapmunkából kiindulva, de más kapcsolódó forrásokat is használva, a digitális könyvtári területet a maga összetettségében, izgalmasságában. (tovább…)
Címkék:
digitális könyvtár,
digitális könyvtáros
A mai felhasználó az információkeresés során elsősorban valamilyen keresőeszközt használ, egyre kevésbé fordul a könyvtári katalógushoz. Ezt támasztják alá a statisztikák is, amelyek bizonysága szerint a Google-ben másodpercenként mintegy 40 000 keresést indítanak. A könyvtárak a kulturális örökség digitalizálásának köszönhetően a tartalmaik jelentős részét elérhetővé tették az interneten, ennek ellenére továbbra is problémát jelent, hogy e tartalmakat nem lehet megtalálni az egyes keresőrendszerekben. A cikkben megmutatjuk, hogyan működnek az internetes keresők: mely tartalmakat látnak, és melyekkel vannak problémáik. Rávilágítunk, milyen szempontokat vesz figyelembe a Google a tartalmak értékelésekor és hozzáférhetővé tételekor. Mindezt olyan, a hatékonyságot jól példázó szlovák könyvtári weboldalakkal illusztráljuk, amelyek kifejezetten támogatják a digitális örökség internetes visszakereshetőségét. (tovább…)
Címkék:
kereshetőség optimalizálása (SEO),
könyvtári weboldalak
Napjaink legnagyobb kihívása az élet minden területén a folyamatos innováció és mobilitás. Az információ egyre nagyobb érték. Az egész életen át tartó tanulás mára alapkövetelménnyé vált. Különösen jellemző ránk, könyvtárosokra. Dolgozzunk akár köz-, szak- vagy iskolai könyvtárban. Minőségi munkánk két alappillére a kiterjedt kapcsolati háló és a kooperáció. Nem véletlenül lett tehát a 2016. július 7–9. között Veszprémben megrendezésre került Magyar Könyvtárosok Egyesülete 48. vándorgyűlésének vezérfonala és címe: Kapcsolat – könyvtár – együttműködés. Felelősséggel a sikeres közösségekért! (tovább…)
Címkék:
2016),
könyvtárpedagógia,
MKE 48. vándorgyűlés (Veszprém
Egy szombathelyi diáklap közel 100 éve
A különböző diáktársaságok, önképzőkörök, valamint azok írásos anyagai, a diáklapok a XVIII. század végéig nyúlnak vissza. Kezdetben a nyelvművelés, önképzés céljait szolgáló diáktársaságok általában a „társaság” elnevezését használták, később, mivel a társaságok elsősorban az iskolai tananyag kiegészítését önképzéssel biztosították, általánossá vált az önképzőkör elnevezés.
Az első kezdeményezés Sopronhoz kötődik, ahol a középpontban az anyanyelv, a hazai irodalom ápolása állt.1 A kezdeményezés hamar követőkre talált. A reformkori középiskolákban sorra nyíltak meg különböző elnevezéssel, de lényegében azonos célkitűzésekkel működő diákkörök, társaságok. (tovább…)
Címkék:
Bimbófüzér (1856–1949),
diáklapok (Szombathely)
Vetélkedő diákoknak – szülői a szülőknek
Az iskola könyvtárának rövid bemutatása
A püspökladányi Kálvin Téri Általános Iskola könyvtára 60 m². A kölcsönzőtér egyben az olvasóterem is. 6 tanulói asztal, 35 db szék, 3 tanulói és egy pedagógus számítógép áll rendelkezésre. Sajnos interaktív táblánk még nincs. DVD-lejátszó, hifitorony, videomagnó segítségével lehet lejátszani a nem hagyományos dokumentumokat. A könyvállomány kb. 10 ezer egység, ami nem tartalmazza a tartós tankönyveket. A tartós tankönyvek tárolását a földszinti és emeleti folyosók beépített szekrényeiben oldjuk meg. Folyóirat vásárlására nincs lehetőség, csupán a Köznevelés, valamint a Mikkamakka című folyóiratokat kapjuk meg. (tovább…)
Címkék:
Kortárs olvasnivalót az iskolai könyvtárakba! 2018 (OPKM),
olvasásnépszerűsítés (általános iskola)
1. Az iskolai könyvtáros szemszöge
A Pongrác Kiadó egy kortárs irodalmi művével ismertetlek meg benneteket. A könyv szerzője Piret Raud, aki egyike a legnépszerűbb észt gyermekkönyvíróknak, az illusztrátor Hillar Mets, aki szintén elismert alkotó Észtországban, a kötet címe pedig: Tóbiás és a 2/b. (tovább…)
Címkék:
olvasásnépszerűsítés (általános iskola),
Piret Raud (1971 –)
Ezt a könyvet a 3. a. osztály napközis tanítónője közös délutáni olvasásra kölcsönözte ki a diákoknak. Akkora sikere volt, hogy a folyosón megállítottak a gyerekek, és lelkesen mesélték, milyen jó könyvet olvasnak együtt, mennyire tetszik nekik. (tovább…)
Címkék:
olvasásnépszerűsítés (általános iskola),
Piret Raud (1971 –)
Címkék