Gyűjteményfejlesztés – válság idején*

Kategória: 2013/ 1

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár gyűjteményépítése az utóbbi több mint húsz évben hatalmas változásokon ment keresztül, hogy megfeleljen országos feladatkörű nyilvános szakkönyvtári feladatainak. Napjaink forráshiányos időszakában óriási kihívást jelent, hogy a rendelkezésre álló beszerzési módokban (ajándék, köteles példány, vétel, csere) rejlő lehetőségeket maximálisan kiaknázva, tudatos gyűjteményfejlesztéssel alkalmazkodjon a gyűjtőköri szabályzatban megfogalmazott elvekhez, egyben az egyre igényesebb használói elvárásokhoz.Gyűjteményadatok

A Könyv, média, periodika adatbázisunk rekordjainak száma megközelíti a 400 ezret (2012. október 19-i adatok alapján 386 950 a pontos szám, ebből a periodika 1760, a Zeneműtárban elhelyezett anyag pedig 39 053).
Könyvtárunkban jelenleg 148 nyelven lelhetők fel dokumentumok. A nyelvi megoszlás jellemzője, hogy a gyűjteményben kiemelt helyen szerepelnek a nagy világnyelvek, a magyar nyelv, úgy is, mint a műfordítás nyelve, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek és a környező országok népeinek nyelvei. Nagyobb nyelvi gyűjtemény még az eszperantó (körülbelül tízezer dokumentum), a finn (2643 dokumentum) és az egykori szomszédos nyelv, a cseh (5290 dokumentum). De szép számmal vannak jelen az egyéb európai (a portugál mellett a skandináv és balti), valamint az ázsiai (kínai, japán) nyelvek dokumentumai is. A nyelvi sokszínűség iránti használói igény az utóbbi években a nyelvtanulást segítő kiadványok népszerűségében is megmutatkozott. Gyakorlatilag nincs olyan nyelvkönyv az afrikansz nyelvtől a kurdon át a zuluig, amelynél ne lenne szép számú kölcsönzési statisztika.

Dokumentumok száma nyelvi megoszlás szerint


Az összesítés a jelenlegi feldolgozottság számadatait tükrözi!

Jelenleg 379 legkülönbözőbb nyelvű kurrens folyóirat áll az olvasók rendelkezésére (van észt, finn, dán, svéd, norvég, katalán és macedón folyóiratunk is), ebből 96-félére egyedüliként fizetünk elő az országban.

Gyűjtőkör

A rendszerváltozás utáni használói igényekre és változásokra reagálva előbb 2002-ben, majd 2008-ban készült intézményünkben Gyűjtőköri Szabályzat. Ez utóbbi értelmében az OIK állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, hogy eredeti nyelven és műfordításban gyűjtse a klasszikus és kortárs világirodalmat, az irodalomtudomány és a nyelvészet produktumait, a nyelvkönyveket és nyelvtanulást segítő kiadványokat, valamint a zeneművészet (klasszikus és kortárs komolyzene, népzene, jazz, világzene) és a zenetudomány dokumentumait. Továbbá kiemelt feladata a nemzetiségi dokumentumok gyűjtése, a nemzetiségi kérdés szakirodalmának beszerzése. Az OIK a nemzetiségi kérdéskör tekintetében is országos szakkönyvtár, ennek megfelelően könyvtárunk gyűjti a hivatalosan elismert tizenhárom hazai nemzetiség irodalmát, és nem mellesleg a magyarországi nemzetiségi könyvtári ellátás koordinációs központja is. Mindezt kiegészítik a kis nyelvek, a holt, illetve mesterséges nyelvek hasonló tematikájú dokumentumai. A magyar irodalom, irodalomtörténet, nyelvtudomány, zene, zenetudomány a könyvtár gyűjteményének úgyszintén nagyon fontos eleme. Mellékgyűjtőkörbe tartozik az általános művek, a társadalom- és humán tudományok és egyéb szaktudományok (filozófia, pszichológia, esztétika, vallás, folklór, művészetek, honismeret, földrajz, történelem és művelődéstörténet) referensz- és összefoglaló művei, lexikonok, adattárak, szótárak, kézikönyvek beszerzése. Az alábbi táblázat jól tükrözi a fő- és mellékgyűjtőkört.

2008-2011 közötti állománygyarapodás (vétel, ajándék, köteles, csere)
százalékos bontásban

Az általános gyakorlat az, hogy amikor nagyon kevés a forrás, akkor a mellékgyűjtőkörben szereplő tudományok kiadványaiból rendelünk kevesebbet vagy alig. Holott olvasói igény lenne rá, hiszen az egyetemek nyelvi tanszékeinek képzési rendjébe beletartozik – a nyelv- és irodalomoktatás mellett – az adott ország, illetve nyelvterület kultúrájának oktatása is.

Szerzeményezés

Szakreferensi rendszerünk: 34 munkatársunk rendelkezik egy vagy több nyelvvizsgával, az általuk beszélt nyelvek száma 15 (angol, eszperantó, francia, görög, horvát, lengyel, német, norvég, orosz, olasz, román, spanyol, szlovák, szerb, szlovén). A referensek egyrészt folyamatosan figyelik az adott nyelv könyvpiacát és készítik a beszerzendő dokumentumok jegyzékét; másrészt gondozzák a meglévő állományt (olvasótermi és a szabadpolcos anyag frissítése, kölcsönzések számának folyamatos figyelése); harmadrészt, külső kapcsolatokat tartanak fenn, mondhatnánk úgy is, hogy az intézmény “kapcsolati tőkéjének” aktív részesei. Kapcsolatban vannak tanszékekkel, nyelviskolákkal, hogy a nyelvi képzés terén megjelenő újdonságokból azokat válogathassák ki, amelyekre leginkább igény van. Rájuk hárul továbbá a hazai és külföldi könyvkiadókkal, terjesztőkkel való kapcsolattartás feladata is.
A szerzeményezés legfontosabb része a legújabb kiadású dokumentumok beszerzése. A tartalmi tájékozódás, a könyvpiac felmérése egyrészt az OIK-ban is megtalálható kurrens szakfolyóiratokból, másrészt nyomtatott és online kiadói katalógusokból és egyéb internetes forrásokból (könyves, irodalmi- és nyelvészeti portálok, internetes könyvesboltok, az adott ország nemzeti könyvtárának katalógusa stb.) történik. A megbízható információkért az internet világában is meg kell küzdeni: a könyvek esetében gyakran hiányoznak a tartalomjegyzékek, az elektronikus információhordozóknál a pontos megjelenési adatok, a nyelvkönyvcsomagoknál az összetartozó, illetve a nem egyszerre megjelenő részekre való utalás stb. A pénzforrások hiánya – ha a válogatás minőségében nem is – a mennyiségi mutatókban mindenképpen meglátszik. Az igazi kihívást az azonos jellegű és azonos minőségű dokumentumok szűrése jelenti: egy írónak épp kapható két regénye és egy elbeszéléskötete, melyiket rendeljem meg? Vagy: van egy vadonatúj és egy újonnan kiadott értelmező szótár, melyik a jobb? Mivel a referens a külföldön megjelent dokumentumokat nem tudja kézbe venni, ilyenkor csak a mérvadó források (könyvismertetések, kritikák, tanulmányok stb.) értékeléseinek egybevetésével dönthet. A gyarapítás tudatos volta tehát rendkívül jelentős.
A rendelések adott éven belüli megoszlása viszont nem egyenletes, ami megnehezíti a tervezést és az olvasói igényeknek való gyors megfelelést. Azaz: mivel rendeléseink pályázatfüggők, így nem folyamatosak, olykor fél-, olykor kétévnyi könyvpiaci termést kell belezsúfolni egy-egy megrendelőjegyzékbe. Ez utóbbi esetben számolni kell azzal is, hogy már nem mindegyik könyv kapható (ilyenkor pótrendelést készítünk, újra egyeztetünk a beszerzőkkel stb.).
A beszerzés megkezdésekor több könyvterjesztő, kiadó árajánlatát, szállítási feltételeit kell mérlegelni. Alapkövetelmény, hogy három helyről kérünk előzetesen árajánlatot, és ennek megfelelően a legkedvezőbbet fogadjuk el. Jelenleg több terjesztővel is van szerződésünk (Pécsi Direkt, Libra, Bookline/Shopline). De inkább az a jellemző, hogy közvetlen beszerzési lehetőségeket alakítunk ki olyan hazai és külföldi kiadókkal, amelyek jelentős kedvezményt kínálnak nekünk. A teljesség igénye nélkül néhány példa: magyarországi: Könyvellátó.hu, Bookstation, Bestsellers, Libra, Prospero, német: Saur, Harrassowitz, szlovák, cseh: Phoenix, Kalligram, görög: Patakis, lengyel: Voluminis, olasz: Licosa, spanyol: Celesa.

Vétel

Rendszeres évi beszerzési keret – mint olyan – már több éve nincs. A fenntartói támogatásból megvalósuló vásárlás összege éves költségvetésünkben mostanában nulla forint. Ennek ellenére vásárolunk könyveket, folyóiratokat, adatbázisokat stb., csak egyéb, alternatív forrásokból. Éves vásárlási mutatóink:

Könyv és egyéb információhordozók

Periodika

Előfizetett adatbázisok

Konzorciumi adatbázisok 2011/2012-ben (szolgáltató az EISZ):
-    Akadémia Kiadó folyóirat csomag,
-    Akadémia Kiadó szótárcsomag,
-    Grove Music Online,
-    MLA + LRC (Literature Resource Center/MLA International Bibliography),
-    Arcanum Digitális Tudásbázis,
-    Scriptum – e-szótárak.

Saját előfizetésű adatbázisok:
-    BDSL (Bibliographie der Deutschen Spach- und Literaturwissenschaft),
-    LLBA (Linguistics and Language Behaviour Abstracts),
-    E-book csomag (ITS).

Vételi források

Az ODR-támogatás az egyetlen, amire minden évben rendszeresen számíthatunk, amelynek összege viszont előre nem tudható, sőt évről-évre egyre kevesebb (2011-ben 480 ezer Ft volt). 2008-ban és 2012-ben az állami finanszírozású nemzetiségi dokumentumellátási keretből részesültünk, ennek összege 2 millió Ft. 2009-ben nagymértékű behajtási folyamatot indítottunk el, így másfél év alatt csaknem 500 dokumentum került vissza könyvtárunkba és nettó 4,3 millió Ft bevétel keletkezett, amelyet teljes egészében állománygyarapításra fordítottunk (a 2009- és 2010-es kimagasló vételi szám is a behajtásnak köszönhető). 2010-ben a Nemzeti Kulturális Alaphoz nyújtottunk be  pályázatot “Soknyelvű Európa” címmel, amely az Európai Unió kis nyelveinek tanulását segítő idegen nyelvű dokumentumok beszerzését célozta. Az itt elnyert 2,5 millió Ft-ból 454 dokumentumot vettünk 14 nyelven. A “Hogy az idegen nyelv ne legyen idegen” Alapítványunk több sikeres pályázatot nyújtott be, így a Nemzeti Civil Alapprogram és a Budapest Fővárosi Önkormányzat támogatásával mintegy félmillió Ft-ot költhettünk gyűjteményfejlesztésre (ez utóbbinak a látássérültek nyelvtanulását segítő programja révén hangoskönyveket vásárolhattunk). 2011-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Márai program I. keretében 314 dokumentumot vásároltunk 1,2 millió Ft értékben. A nagyobb pályázati pénzek mellett kisebb gyűjteményfejlesztési összegekre is igyekeztünk szert tenni. Alapítványunk szervezésében jótékonysági árverés zajlott le az OIK javára a könyvtárunkban kiállítók által felajánlott alkotásokból (120 ezer Ft). A nyelvek európai napja keretében megtartott Nyílt nap az Országos Idegennyelvű Könyvtárban című, 2012. szeptemberi rendezvényünkhöz kötődő filléres könyvvásárnak és jótékonysági büfének köszönhetően közel 100 ezer Ft gyűlt össze.

2012: vételi szempontból jó évnek ígérkezik

* A német nyelvű beszerzést a Nemzetiségi Dokumentumellátás keretéből bonyolítjuk le.

Új tendenciák

A fentiekből is látható, hogy igyekszünk megragadni minden lehetőséget, amely anyagi fedezetet biztosít az állománygyarapításhoz.
Tudjuk, hogy a pályázatok útján nyert nagyobb összegek lendíthetnek leginkább beszerzéseinken. A gondot viszont az okozza, hogy állománygyarapításra ritkán jelenik meg pályázati felhívás. Ha viszont van, szembesülnünk kell annak minden hátrányával is, így például a pályázati pénzek általában alacsony összegek, amelyeket nyelvek szerint elosztani nem is érdemes. A pályázat számunkra egyenlő az időbeli kiszámíthatatlansággal, és mire pénzhez jutunk, sok kiadvány már beszerezhetetlen, ami a nem egyszerre megjelenő többkötetes művek megvételénél jelenet óriási problémát. Emellett rengeteg a pályázat megírásába belefektetett munka, és nem biztos, hogy mindez eredménnyel zárul.
A behajtásból származó bevétel rövid távon szintén forrást jelent. A referensek végzik az elveszített könyvek pótlásának megállapítását (ha már lehetetlen a régi pótlása, kijelölik a beszerzendő új dokumentumot, vagy kártérítési összegre tesznek javaslatot). A késedelmi díj behajtásból származó bevételünk 2009 januárjától napjainkig összesítve több mint 6,3 millió Ft.
A “Hogy az idegen nyelv ne legyen idegen” Alapítvány és a Könyv(tár)Támasz Egyesület civil szervezetek létrehozása 2008-ban zajlott le (információk a honlapunkon). Ezek kimondottan az intézmény támogatására jöttek létre. Az alapítvány adományokat továbbít a támogatott intézménynek, szponzorokat kutat fel, igen aktív a civileknek kiírt pályázatok terén, amelyekre a könyvtár nem tud pályázni. Az alapítvány minden olyan pályázatot megírt, amelybe a dokumentumvásárlás belefért; sajnos, a pályázatok kiírói erre egyre kevesebb módot adnak. A Könyv(tár)Támasz Egyesület szervezetén belül külön szekció a Zeneműtárat támogatók köre, akik adományokat gyűjtöttek opera DVD-k vásárlására. Az alapítvány a személyi jövedelemadó egy százalékokat is rendszeresen, minden évben felajánlotta az OIK-nak. Ezért is érint érzékenyen bennünket a kis civil szervezetek fenntartásának egyre nehezebbé válása.
Az egyedi kezdeményezéseinkből (könyvmenhely, jótékonysági árverés, filléres könyvvásár) befolyt összegek talán kívülről aprópénznek tűnnek, viszont adott esetben egy kisebb nyelv egyszeri beszerzését le lehet bonyolítani belőle.

Tájékoztatás az újonnan vásárolt dokumentumokról

Újdonságainkkal kapcsolatos információk a honlapunkon az Ajánló menüpontban (A hét könyve, Heti újdonságok) találhatók. A gyűjtemény népszerűsítésének jól bevált módszere még a honlapunkról elérhető, “Kávészünet” címmel működő könyvtári blogunk, amelyben szintén megjelennek a legfrissebb szerzeményeinkre vonatkozó könyvismertetések.

Köteles példány

A kiadók által kötelezően leadott hat példányból részesedünk ugyan, de nem az első körben, így gyakorlatilag abból kapunk, ami marad. Magyar nyelvi referens kollégánk rendszeresen jár az Országos Széchényi Könyvtárba kötelespéldány-válogatásra. E munkának előnye még, hogy a referens kézbe veheti a magyar könyvpiacon megjelenő összes könyvet, és látja, mit lenne érdemes beszerezni. Ezen a területen is nagyon jó lett a kapcsolat a Kötelespéldány és Kiadványazonosító-kezelő Osztállyal. Nagyra értékeljük az igyekezetet, hogy a profilunkba illő dokumentumokból (nemzetiségi kiadványokból, nyelvkönyvekből, műfordításokból) miénk lehessen a köteles példány, vagy hogy a nyelvkönyvhöz tartozó CD-mellékletet is megkapjuk. A köteles példány mutatói:

 

Könyv és egyéb információhordozók

Csere

Bár a referenseknek vannak kapcsolataik a nyelvterületükön működő külföldi könyvtárakkal, a tapasztalatcserére is van bőven példa, a nemzetközi könyvcsere mégsem mondható sikeresnek. Az okok között említhetnénk a cserék lebonyolításának időigényességét és a magas postaköltséget. Ám a legfőbb ok inkább az, hogy nem igazán jutunk olyan dokumentumokhoz, amelyek cserealapot képeznének. A legfontosabb partnerünk ezen a téren a Lengyel Nemzeti Könyvtár, amellyel a hagyományos “lengyel-magyar barátságra” való tekintettel igen előnyös cserét bonyolítunk le. Szintén cserével szerzünk be nyolc folyóiratot Ukrajnából, illetve Oroszországból.

Ajándék

A beszerzési módok közül a vétel mellet a legdominánsabb az ajándékozási forma. Az ajándékozásnak – esetlegessége ellenére – sokkal nagyobb jelentősége van gyűjteményfejlesztésünkben, mint régen. Természetesen nem veszünk állományba bármit, a válogatás jogát mindig fenntartjuk. Ajándékok, hagyatékok átnézése (gyakran a helyszínen) nem könnyű feladat, hiszen olykor több száz kötetet kell behasonlítani a katalógusban. Az így megszűrt könyvanyag viszont jó, bár sajnos, elég kevés az, ami nem könyvalapú információhordozó (CD-ROM, DVD, CD). A hagyatékoknál is fenntartjuk a válogatás jogát, illetve ha az egészet átvettük, a szabad felhasználás jogát (értékesítjük vagy továbbadjuk partnerintézményeknek). 2010 végén a Pannonhalmi Főapátság Könyvtára révén egy atya lengyel nyelvű hagyatékát kaptuk meg, ennek köszönhetően egy igen gazdag szépirodalmi anyag birtokába jutottunk.
Az ajándék egy része is kiépített kapcsolatainknak köszönhető: gyakran kapjuk meg különböző nagykövetségek (például belorusz, norvég, török, azerbajdzsán, brazil, venezuelai, legutóbb macedón) és külföldi kulturális intézetek (Goethe Intézet, Francia Intézet, Lengyel Intézet, Cervantes Intézet, Cseh Centrum stb.) egy-egy rendezvényhez, kiállításhoz, könyvbemutatóhoz kapcsolódó könyvanyagát, illetve jutunk ajándékkötetekhez nálunk megszervezett közös programok révén. Gesztusként a nagyobb adományozókat katalógusunkban szabad tárgyszóban is feltüntetjük.
Az ajándék előnye egyrészt a hiánypótlás (említsük meg a sokkötetes szerzői életművek ajándékkötetekből való kiegészítését), másrészt a régi, széteső vagy megrongálódott raktári könyveink kicserélése, harmadrészt színesíti az állományt (például a japán vagy török igen szép kivitelű reprezentatív kiadványaink). Ajándékként kapott dokumentumok mutatói:

Könyv és egyéb információhordozók

Folyóirat

Ajándékozók
- olvasóink, magánszemélyek (névvel és név nélkül),
- szerzők, műfordítók,
- kiadók,
- nagykövetségek és a Magyarországon működő külföldi kulturális intézetek,
- magyarországi nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi kutatóintézetek,
- alapítványok (a Magyar Könyv Alapítványtól 2011-ben 413 idegen nyelvre lefordított magyar szépirodalmi kötetet kaptunk),
- kulturális és tudományos intézetek, egyesületek,
- hazai oktatási intézmények, egyetemek,
- hazai és külföldi könyvtárak.

Könyvmenhely
A Könyvmenhely egyik idei, friss kezdeményezésünk. Azokat az olvasókat, magánszemélyeket szólítottuk meg, akik otthon kiolvasták egy-egy könyvüket, megunták, nem fér el a polcukon, és nem tudnak mit kezdeni vele. Megkérjük őket, hogy ne dobják ki, hanem hozzák el a könyvtárba, valamint felhívjuk figyelmüket arra, hogy szívesen fogadunk szépirodalmi műveket (klasszikus és kortárs íróktól), nyelvkönyveket, szótárakat, útikönyveket, nemzetiségi és zenei témájú könyveket, kottákat. Az illető a beiratkozási pultnál megtalálható “mentőcsónakba” helyezheti el könyveit, amelyekhez egy névvel ellátott cédulát is mellékelhet. A felajánlók nevét havonta közzétesszük honlapunkon és Facebook oldalunkon. Az állományba vett könyvekben feltüntetjük az ajándékozó nevét. Az állományba nem kerülő könyveket értékesítjük. Az így befolyt összeget pedig gyűjteményfejlesztésre fordítjuk.

Záró gondolatok

Remélem, a fentiekben sikerült felvázolnom, hogy gyűjteményünk a jelenlegi igen mostoha anyagi körülmények között is fejlődik, nem kis erőfeszítések árán, de szám szerint is, professzionálisan is. Továbbra is igyekszünk, hogy ne csak a válságban való túlélés legyen a cél, hanem mindazoknak a kvalitásoknak a megtartása és továbbfejlesztése, amelyek érdemesnek tartottak bennünket arra, hogy az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2010-ben az Év Könyvtára lett.

Címkék