A Kulturális törvény legutóbbi módosítása

Az Országgyűlés 2013. december 9-én fogadta el – többek között – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban: Kultv.) legutóbbi módosítását,1 amelyek nagy része 2014. január 12-én lépett hatályba.A Kultv. jelenlegi módosítása kiegészíti a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait. A nyilvános könyvtárak jegyzékére korábban az állami és önkormányzati fenntartású könyvtárak anélkül kerülhettek fel, hogy a törvényben előírt alapkövetelményeket és alapfeladatokat teljesítették volna, elegendő volt csupán a létüket jogi szempontból igazoló alapdokumentum beküldése a Könyvtári Intézetbe. Most azonban a Kultv. számukra is előírja a nyilvános könyvtárak jegyzékébe való bekerüléshez a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeinek teljesítésére vonatkozó fenntartói nyilatkozatot, valamint a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott adatok benyújtását.
A Kultv. fontos garanciális szabálya egyrészt az, hogy a nyilvános könyvtárak jegyzékét a miniszter vezeti, másrészt, hogy az alapkövetelmények között megjelenik az a feltétel, hogy a nyilvános könyvtár elnevezésében meg kell jelennie a könyvtár kifejezésnek.
2017. január 1-jétől lép hatályba az a rendelkezés, miszerint a nyilvános könyvtár vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és könyvtári szakembert alkalmaz.
Annak érdekében, hogy a nyilvános könyvtári szolgáltatások minősége folyamatosan meg tudjon felelni a használók, az olvasók igényeinek, a Kultv. kiegészítette a nyilvános könyvtárak alapfeladatait azzal, hogy szolgáltatása szervezése során figyelembe kell vennie a könyvtári minőségirányítás szempontjait.
Továbbá a Kultv. 95/B. §-a új, (10) bekezdéssel egészül ki, amely szabályozás az országos szakkönyvtárak és a megyei könyvtárak számára kötelező jelleggel írja elő, hogy a munkatervüket meghatározott mutatók mentén kell elkészíteni. Az e paragrafusban található szabályhoz kapcsolódik a miniszteri rendelet kiadására vonatkozó felhatalmazás a szakmai mutatók meghatározása tekintetében.

Ezenkívül a módosítás pontosabbá teszi a Kultv.-ben szereplő felhatalmazó rendelkezéseket az alábbiak szerint:

• - felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza a könyvtári intézet, valamint a közművelődési szakmai szolgáltató szerv vagy szervek kijelölését,

• - felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza a muzeális intézményben, a könyvtárban, valamint a közművelődési intézményben nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak munkaköreinek betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket; továbbá az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatait.

Végezetül az országos szakkönyvtárak között, a Kultv. 3. számú melléklet b) pontjában az “Országos Egészségpolitikai Szakkönyvtár” elnevezése “Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár”-ra változott.

A nyilvános könyvtárak jegyzékének 2013. évi változása

2013-ban – a korábbi évektől eltérően – nem négy, hanem csak egy nyilvános könyvtári jegyzék2 jelent meg. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy azok a kistelepülések, amelyek lakosaik számára megrendelték a könyvtári szolgáltatást a megyei könyvtártól és 2012. december 31-ig meg is kötötték velük a megállapodást, nem kérték törlésüket (hitelesített képviselő-testületi határozattal és a könyvtár megszüntető okiratával) a nyilvános könyvtári jegyzékről.
A tavalyi évben a nyilvános könyvtárak jegyzékére összesen hét könyvtár kérte felvételét, amelyek valamennyien ténylegesen fel is kerültek a jegyzékre. A hét, jegyzékre felkerült könyvtárból hat egyetemi könyvtári, egy pedig községi könyvtári feladatokat lát el. Valamennyi egyetemi könyvtár a Szent István Egyetem Egyetemi Könyvtárának szakkönyvtára. Ezeket 2012-ben törölnünk kellett a jegyzékről, mivel a beküldött módosított egyetemi szervezeti és működési szabályzat szerint beolvadtak a Szent István Egyetem Egyetemi Könyvtárába. Miután módosították a szervezeti és működési szabályzatot, ismét felkerülhettek a jegyzékre.

A 2012. év végi állapothoz képest3 1053-ról 938-ra csökkent a nyilvános könyvtárak száma. Egyrészt az említett 7 könyvtárat felvettük a jegyzékre, másrészt 122 könyvtárat töröltünk az önkormányzatok, illetve a fenntartók kérésére vagy a szakfelügyeleti jelentések alapján. Mindazonáltal megállapítható, hogy az előző három évhez képest ismét nagyobb számú könyvtárat töröltünk a jegyzékről.4

A nyilvános könyvtárak jegyzéke 2002-2013

Az idei és a tavalyi táblázat adatait összevetve megállapítható, hogy továbbra is jelentősen csökken a községi könyvtárak (-14,5%), a városi könyvtárak (-4%), illetve a kettősfunkciójú, községi és iskolai könyvtárak (-23,5%) és a városi és iskolai könyvtárak (-9%) száma. E nagymértékű csökkenés egyrészt a könyvtári szolgáltatás megrendelésével magyarázható, másrészt a megyei és városi könyvtárak összeolvadásával.

Négy év után ismét a köztársasági elnök a 325/2013. (VII. 10.) KE határozat értelmében 18 nagyközségnek adományozott városi címet. Év végéig öt önkormányzat5 küldte be a Könyvtári Intézetbe a hitelesített, módosított alapító okiratot. Az új városok közül könyvtári szolgáltatást rendelt meg Aba, Gyöngyöspata, Onga és Újhartyán; a korábbiak közül Hajós és Sajóbábony. Örkény városának tíz éve nincs nyilvános könyvtára. A lenti táblázatban szereplő városok könyvtárainak alapító okiratát továbbra is várjuk.

Városi címet kapott települések,
amelyek módosított alapító okiratát továbbra is várjuk6

1 A Magyar Közlöny 2013. évi 208. számában (XII. 13.) megjelent az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvény.
2 Hivatalos Értesítő, 2013. 51. sz. 19494-19520. p.
3 Vö.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2013. 4. sz. 5. p.
4 2005-ben 71, 2006-ban 165, 2007-ben 439, 2008-ban 256, 2009-ben 86, 2010-ben 59, 2011-ben 72, 2012-ben 122 könyvtárat töröltünk a jegyzékről.
5 Csákvár, Fegyvernek, Őrbottyán, Sülysáp és Tát.
6 2006-ban, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben egyetlen nagyközség se kapott városi címet, a 2007-es és 2008-as városok nyilvános könyvtárainak hitelesített, módosított alapító okirata pedig maradéktalanul beérkezett a Könyvtári Intézetbe.