Hír

Koronavírus és a könyvtárak, 2020 őszétől 2021. június közepéig

2020 tavaszától június közepéig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai a Könyvtári Intézet koordinálásával rendszeresen hírt adtak nemzetközi szinten a könyvtárak újranyitásáról. A járvány ismételt felfutásával, majd az újranyitások szemlézésével újra körképet adtunk a nemzetközi helyzetről.

Az anyaggyűjtés lezárása: 2021. június 8.

A Könyvtári Figyelő 2020/3. számában Könyvtárak a koronavírus-járvány idején – Pandémia és infodémia címmel jelent meg összefoglaló a COVID-19 első hullámának könyvtárügyi vonatkozásairól és a Könyvtári Intézet tájékoztató munkájáról.

A külföldi könyvtárak honlapjai alapján megállapítható, hogy a könyvtárakat illetően a koronavírus második hulláma alatt is a tavasztól foganatosított általános jellegű óvintézkedések a mérvadók, beleértve a zárt térben történő maszkviselést, a kézfertőtlenítést, a távolságtartást és a létszámkorlátozást. Az online rendezvények gyakorisága továbbra is hangsúlyos. A helyzet súlyosbodásával egyre több ország dönt az ismételt lezárás mellett.

A könyvtári dokumentumok biztonságos kezeléséről, fertőtlenítéséről figyelembe ajánljuk korábbi ismertetőnket. Az Egyesült Államokban nyáron nagyszabású kutatás (REALM projekt) kezdődött a Múzeumi, Könyvtári Szolgáltatások Intézete (IMLS), az OCLC és a Battelle laboratórium együttműködésében annak érdekében, hogy pontos választ adjanak a koronavírus közgyűjteményi munkára gyakorolt hatásairól. E kutatási program első fázisairól is beszámoltunk nyáron. A kutatás többek között az öt leggyakoribb könyvtári dokumentum anyagainál vizsgálta a koronavírus kórokozójának kimutathatóságát az eltelt idő függvényében. Azóta lefutott a kutatás negyedik fázisa is (közzétett kutatási eredmények), amelynek konklúziója, hogy a vizsgált anyagoknál (DVD-borító, fűzött- illetve kötéstáblás borító, műanyag védőborító) szoros együtt tárolás (szoros polcrendben például) esetén hat nap múltán is kimutatható a COVID-19 kórokozója. Ezért a tavasszal általános jelleggel életbe léptetett könyvkarantén-protokoll során ajánlott gondot fordítani a dokumentumok laza tárolására, mert így valóban 1-3 nap alatt válik életképtelenné a vírus. Az ötödik fázis október 22-én ért véget, ebben a könyvtárban előforduló textilanyagokat (bőr, műbőr, poliolefin, pamutszövet és nylon könyvborító, ) vizsgálták hasonlóképpen. Nyolc nap karantént követően a bőr és műbőr felületeken még kimutatható volt a kórokozó. Poliolefin és nylon anyagokon viszont csupán egy óra időtartamig tudták kimutatni a vírust. A hatodik fázis eredményeit november 19-én publikálták. Ezúttal az üveg, a márvány, a rétegelt lemez, sárgaréz és porbevonatú acél képviselték a közgyűjteményekben leggyakrabban előforduló anyagokat. A tesztelés során megállapítást nyert, hogy a COVID-19 vírus a réz- és márványfelületen két napot követően, üvegen, rétegelt lemezen és porbevonatú acélonpedig hat napot követően kimutathatatlan. A hetedik és nyolcadik fázis eredményeit 2021. február 11-én tették közzé. Ebben a tesztsorozatban az első fázisokban tesztelt könyvtári dokumentumoknál előforduló anyagoknál (DVD-borító, fűzött- illetve kötéstáblás borító, műanyag védőborító) ismételték meg a vizsgálatot, ezúttal szobahőmérséklet helyett hidegebb (1 – 4 °C), illetve melegebb (28 – 29 °C) hőmérsékleten, azonos páratartalom mellett. Alacsonyabb hőmérsékleten a kórokozók tovább maradnak aktívak, tíz nap elteltével a kötéstáblás borító kivételével mindegyik anyagon a mérés kezdetéhez képest változatlan mértékben kimutatható volt a vírus. Ezzel szemben melegebb időben a vírus túlélőképessége is romlik: a hatodik napon a műanyag védőborítót kivéve egyik anyagon sem volt már kimutatható a kórokozó. A bőr anyagok vizsgálatát felfüggesztették, mert az anyagot rongáló citotoxikus folyamatokat figyeltek meg a mintapéldányokon, amely nem tette lehetővé a vírusok megmaradásának vizsgálatát. A kutatás támogatásaként az OCLC, immáron harmadízben tette közzé összefoglalóját és útmutatóit a járvány könyvtárügyi vonatkozásában. Előbbiben ismételten tájékoztatnak a COVID-19 vírus terjedésének jellemzőiről, illetve az alapvető egészségvédelmi intézkedésekről (kézmosás, maszkviselés). Kiemelik, hogy a zsúfolt, zárt belső terek a terjedés gócpontjai. Az útmutatókban újranyitási javaslatokat tesznek (összegezve az USA-n kívüli tapasztalatokat), webforrások szemlézésével tájékoztatnak az Egyesült Államokban aktuális oltással kapcsolatos tudnivalókról, a távolságtartást, illetve virtuális rendezvényszervezést segítő praktikákról.

Az alábbiakban az egyes országokra jellemző egyéni információkat közöljük.

Amerikai Egyesült Államok (2021. április 12.)

A tengerentúlról sok új információval nem szolgálhatunk, mert az Egyesült Államokban gyakorlatilag nem történt meg az Európában is tapasztalt nyári visszaesés a járványesetek tekintetében, így az amerikai könyvtárak többsége többnyire az újranyitás fázisáig sem jutott el. Ennek fényében nem meglepő, hogy az Amerikai Könyvtárak Egyesülete (ALA) szokásos éves összefoglalója, a State of America's Libraries 2021-es kiadása töretlenül a koronavírus exkluzivitását tükrözi. A kiadvány összefoglalja az Egyesült Államok könyvtárainak az elmúlt egy évben tapasztalt járványügyi helyzetét, beszámol a szövetségi kormány létfontosságú támogatásáról (az ún. CARES-törvény, ld. lentebb), valamint ízelítőt nyújt a megannyi (szerte a világban is tapasztalt) online szolgáltatásról, többek között egy fotó erejéig a drónnal házhoz szállított könyvekről. Autós nemzet révén a gépjárműves könyvátvételi pontok alkalmazása sem túl meglepő dolog az Egyesült Államokban. A távszolgáltatások során - európai szemmel szokatlan módon - az internetelérhetőség biztosítása igen fontos feladata az amerikai könyvtáraknak (könyvtárépületből és mobilpontokról WiFi-vel), mivel a hatalmas ország alacsonyabb népsűrűségű területein nem mindenhol került még kiépítésre a lakosság számára az ehhez szükséges korszerű infrastruktúra. A teljes körű újranyitáshoz a megoldást a nagy mértékű átoltottság jelentheti a tengerentúlon is. Többen készítenek a tavaszi ismertetőnkben részletesen bemutatottakhoz hasonló újranyitási terveket, ezekről – s a COVID-19-et érintő többi könyvtárszakmai kérdésről: szaktanácsadás, oktatás, adatok és kutatás, irányelvek és protokollok – az ALA állított össze egy jól áttekinthető gyűjtést COVID-19 Recovery címmel.

Az Egyesült Államokban a legégetőbb könyvtárszakmai kérdés továbbra is a könyvtárak és a többi közgyűjtemény pénzügyi támogatása, amely jelentős részben a szövetségi kormányzatra hárul az ún. CARES és a júliusban hatályba lépett Könyvtári Stabilizációt Elősegítő Költségvetési Törvény (Library Stabilization Fund Act) révén. Ezek teszik lehetővé a könyvtárak – többnyire távoli – szolgáltatásainak finanszírozását és a közgyűjteményi szakemberek bérezését a jelenlegi helyzetben.

Az amerikai könyvtárak továbbra is kulcsszerepet játszanak a távoktatásban, ehhez rendszeresen szerveznek szakmai rendezvényeket, valamint készítenek forrásgyűjteményeket.

A Library of Congress is zárva van még a látogatók előtt, online szolgáltatásaikat kínálják és bővítik rendszeresen. Előzetes bejelentkezéssel, indokolt esetben kutatók használhatják személyesen a könyvtárat.

A sok tekintetben példakönyvtárként számon tartott Chicagói Közkönyvtár viszont már megnyitotta kapuit az olvasók előtt.  A hálózaton belül egyedül azok a kis fiókkönyvtárak maradtak zárva, amelyeknek a belső tere túl kicsi a biztonságos távolság betartásához. A szabályok megegyeznek az univerzálisan alkalmazottakkal: maszkviselés, távolságtartás és létszámkorlátozás a belső terekben. Az előzetes bejelentkezést ajánlják a könyvtárosok, de ez nem kötelező, ahogy a távolságtartást elősegítő irányjelző feliratokkal kiegészített könyvtári terek is szabadon böngészhetők. A különgyűjtemények és a mikrofilmolvasók, a számítógépek használata előzetes bejelentkezéshez kötött. Utóbbiak számát meg is ritkították, hogy így biztosítsák a szükséges távolságot. A közösségi- és tanulószobák továbbra is zárva vannak. Ezen túlmutatóan, ahogy a kollégák világszerte, a chicagói könyvtárosok továbbra is ajánlják az online szolgáltatások használatát.

Ausztria (2021. március 19.)

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár webarchívuma is bekapcsolódott a koronavírus-járvány könyvtári feladataiba: gyűjti és archiválja a koronavírussal kapcsolatos osztrák internetes oldalak tartalmát [mint ahogy azt az Országos Széchényi Könyvtár Webarchiválási Osztálya is teszi]. A webarchívum 2009. évi megalakulása óta törekszik arra, hogy – többek között – bizonyos események dokumentumait szerepeltesse gyűjteményében. Eddig több, mint 1.500 weboldalt archiváltak, számuk naponta növekszik. Úgy ítélték meg ugyanis, hogy a COVID-19 járvány Ausztria minden lakosának életét jelentősen befolyásolja. Ez az osztrák webes térben is megmutatkozik, mert a lakosság tájékoztatása érdekében számos weboldalt hoztak létre. Ezek a weboldalak a webarchívumban a jövőben minden érdeklődőnek rendelkezésére állnak majd (jelszavuk: „Hogy semmi ne menjen veszendőbe…”). Archiválták például a következőket: amikor az európai és nemzetközi ügyek minisztériuma megszervezte a külföldön rekedt osztrákok számára a hazajutást az Austrian Airlines légitársaság járatain; az európai fogyasztói központ osztrák részlege GYIK formájában információkat tett közzé az utazási jogokról koronavírus idején; a szociális és egészségügyi minisztérium naponta frissített információkat szolgáltatott a pozitív teszttel rendelkezők összesített számáról. Ezeknek a weboldalaknak a legtöbbjét azóta is folyamatosan frissítik, és a webarchívum is követi a változásokat. A webarchívumban őrzött internetes címekről a https://webarchiv.onb.ac.at címen lehet tájékozódni.

Az osztrák könyvtárosegyesület (BVÖ) tájékoztatója szerint az egészségügyi minisztérium döntése nyomán január 25-étől engedélyezik az osztrák könyvtárak számára a click & collect (küszöbkönyvtár) típusú szolgáltatásokat. Ugyanezen naptól kezdve a betartandó biztonsági távolságot két méterre növelik, és kötelezővé teszik az FFP2 maszkok viselését. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár jelenleg zárva tart a kormány intézkedéseinek megfelelően. Az újranyitást - ha a helyzet nem változik - február 7-re jelölték ki.

Az osztrák nemzeti könyvtár 2020 év végén így összegezte az előző évi tapasztalatait: sok volt a kihívás a 2020. évben (koronavírus, utazási korlátozások, karantén). Az olvasótermek látogatottsága 50%-kal, a múzeumlátogatók száma 70%-kal csökkent. Mindkét területen többszörösére nőtt a digitális kínálat mennyisége: szabadon elérhetővé tették az osztrák képarchívum (Bildarchiv Austria) anyagát, ingyenes online vezetéseket tartottak, és videósorozatokat indítottak a gyűjtemény kincseiről. A tervek szerint 2021 áprilisában nyílik „analóg” kiállításuk Utazás a múltba címmel a Dunáról. Ugyanakkor újra megnyitják az egy ideje zárva tartó papiruszmúzeumot. Három online kiállítást is előkészítenek (Erich 1ried, Ruth Klüger és Ludwig Wittgenstein évfordulója kapcsán).

Belgium (2021. február 2.)

Belgiumban enyhítettek a korábbi szigorításokon. A Belga királyi könyvtár és múzeum (KBR) így december 8-án újra megnyitotta kapuit. Rövidített nyitvatartással a dokumentumok előzetes kikérése mellett az olvasótermek szabadon látogathatók. A munkaállomások hasonló módon vehetők igénybe. Az olvasótermeket diákok továbbra sem használhatják. A másolatkészítés, az online adatbázisok és szolgáltatások továbbra is igénybe vehetők, valamint a bolt is várja az érdeklődőket.

Cseh Köztársaság (2021. január 21.)

Csehországban minden könyvtár bezárt október 22-től. A cseh kormány járványügyi intézkedéseinek megfelelően október 22-étől visszavonásig a nyilvánosság számára a nemzeti könyvtár is zárva tart. Az aktuális kölcsönzések határidejét meghosszabbították. Az ebben az időszakban lejáró kölcsönzések után nem kell késedelmi díjat fizetni. A zárvatartás alatt lejáró olvasójegyeket automatikusan meghosszabbítják. Az elektronikus szolgáltatások (adatbázisok, katalógusok, online tájékoztatás stb.) folyamatosan működnek. A Nemzeti Könyvtár és a Morva Tartományi Könyvtár beiratkozott olvasói, valamint a felsőoktatásban tanulók és oktatók ideiglenesen szabad hozzáférést kapnak a digitális könyvtár anyagaihoz.

Finnország és Észtország (2021. március 1.)

Mind Finn-, mind Észtországban fönntartják, illetve visszavonásig meghosszabbították a korlátozó és egészségvédelmi intézkedéseket az oltási program előrehaladása ellenére továbbra is meglehetősen nagy számú megbetegedést okozó koronavírus-járvány miatt. A nemzeti könyvtárak a korábban írtak szerint csak korlátozott nyitvatartási időben fogadják a kölcsönzőket, egyébként a digitális szolgáltatások működnek.

A nemzeti könyvtárakban (mivel mindkét nemzeti könyvtári speciális funkciók mellett kölcsönző könyvtár is) az elektronikus szolgáltatások mellett az előre kikért dokumentumok kölcsönzését az egészségvédelmi előírások betartásával lehetővé teszik. E célból Helsinkiben hétfőtől péntekig 11 és 16 óra között dokumentumkölcsönző-automata áll rendelkezésre, míg Tallinnban hétfőtől péntekig 10-20, szombaton 12-19 óra között lehet belépni a könyvtárba (maszkban és a 2 + 2 szabályt betartva, azaz egyidejűleg 2 fő egymástól min. 2 méter távolságban). Finnországban enyhítették a nemzeti könyvtárat is érintő zárlatot: 2021. február 22-től két olvasóteremben lehetővé teszik a kutatók munkáját. Ezt azonban nagyon szigorú szabályok betartásához kötik: előre kell időpontot foglalni a kutatni kívánt dokumentumok pontos megjelölésével, pontos kutatási tervvel és a munka fontosságának, sürgősségének indoklásával. Kizárólag olyan kutatók kaphatnak engedélyt a két olvasóterem korlátozott látogatására (az egészségvédelmi intézkedések betartása mellett), akiknek esetében a munka sürgőssége indokolt. A termek szerdán és csütörtökön 11-13, valamint 14 és 16 óra között tartanak nyitva, egy napra egy olvasó max. 60 perces időtartamra kaphat kutatási engedélyt, és az olvasótermekben egyidejűleg max. 4 olvasó foglalhat helyet. Az általános olvasóteremben a szabadpolcos állomány és mikrofilmolvasó is használható. A különgyűjteményi olvasóterem kizárólag kutatói olvasójeggyel látogatható. Személyes olvasószolgálati tájékoztatás és referenciaszolgáltatás az előkészített dokumentumok átadásán kívül nem működik. A könyvtár munkatársainak egy része mindkét országban továbbra is távmunkában dolgozhat.

Tallinnban február 2-án a nemzeti könyvtár YouTube csatornáján követhető egy beszélgetés a Médiaterek jövőjéről – a beszélgetésen a különböző médiumok (sajtó, oktatás, könyvtárak) digitális, virtuális térben történő kommunikációjának újdonságairól, lehetőségeiről lesz szó a 2020-ra meghirdetett téma, a Digitális kultúra éve programjának zárásaként. Érdekesség, hogy az észt nemzeti könyvtárat egy országos szavazáson "álommunkahelynek" választották meg.

Franciaország (2021. május 11.)

A Francia Nemzet Könyvtár (Bibliothèque nationale de France: BnF) részlegesen nyitva tart. Az általános olvasótermek, valamint a kiállítótermek továbbra is zárva tartanak, azonban a kutatói belépővel rendelkező olvasók használhatják a számukra fenntartott olvasótermeket keddtől péntekig 10 és 17 óra között, amennyiben előzetesen foglalnak helyet, és kikérik a megtekinteni kívánt dokumentumokat (naponta legfeljebb ötöt). Az egészségvédelmi szabályok továbbra is a szigorú előírásokat követik. A csoportos látogatás nem lehetséges, az érintkezés elkerülésére közlekedési irányokat jelöltek ki. A tavaly óta térítésmentesen elérhető online tartalmakhoz (e-könyvek, tananyagok, sajtótermékek) a hozzáférés továbbra is biztosított. Május 19-én négy kiállítás nyílik és válik látogathatóvá a Francia Nemzeti Könyvtárban. A kiállítások újranyitását megünnepelendő, az első nap ingyen lehet valamennyit megtekinteni. A többi kulturális esemény május folyamán még továbbra is csak online elérhető.

Görögország (2021. május 26.)

Május 24-étől a görög nemzeti könyvtár is fokozatosan újranyitja kapuit. Az első szakaszban kizárólag a kölcsönzés indul újra, az olvasótermek továbbra is zárva maradnak. A görög könyvtárak országszerte továbbra is biztosítják a kölcsönzést az olvasóiknak, meghosszabbítják a kölcsönzés időtartamát, és megnövelik a kölcsönözhető könyvek számát.

Hollandia (2021. május 25.)

Hollandiában a könyvtárak 2021. május 20-tól  ismét nyitva tartanak. Általános, valamennyi könyvtárra vonatkozó egészségvédelmi előírások vannak érvényben, de ezek megvalósítása eltérő lehet. Kötelező a 1,5 méteres távolság tartása és a maszkviselés 10 vagy 13 éves kor felett. Korlátozzák az egyidejűleg a könyvtár területén tartózkodók létszámát, de akár a benntartózkodás idejét is. Néhány könyvtár számlálók segítségével figyeli a látogatók számát, máshol továbbra is szükséges vagy ajánlott az előzetes regisztráció. Vannak könyvtárak, ahol még rövidített nyitva tartással várják az olvasókat, és nem minden szolgáltatásuk vehető igénybe. A bejáratnál kérik a kézfertőtlenítést, majd egészségügyi ellenőrzésre kerül sor, központilag kiadott nyomtatványon feltett kérdésekre válaszolva. A kontaktkutatás miatt rögzítik a látogatók adatait (név, e-mail cím, telefonszám, az érkezés időpontja), amelyeket két hétig tárolnak. Javasolják, hogy az olvasók egyedül (vagy maximum egy családtaggal) érkezzenek, így elkerülhető várakozás esetén a csoportosulás. Előírás a napi többszöri takarítás, fertőtlenítés. Biztosítani kell a külön bejáratot és kijáratot. Lehetőség van a korábban bevezetett "meglepetéscsomagok" igénybevételére is.

A Holland Nemzeti Könyvtár (Koninklijke Bibliotheek) május 25-től, hétfőtől péntekig 10 és 16 óra között várja olvasóit. A járványügyi szabályokat betartva az olvasótermekben egyidejűleg maximum 30 fő tartózkodhat, és 30 munkaállomást lehet használni. Ajánlják az előzetes bejelentkezést és a dokumentumok előzetes kikérését. Azok számára, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, a bejáratnál kialakítottak egy külön helyiséget, ahol addig várakozhatnak, amíg felszabadul egy hely. A dokumentumok kölcsönzése és visszahozatala nem igényel előzetes regisztrációt. Érvényben van a 1,5 méteres távolság tartása, a kötelező maszkviselés. A munkaállomásokat rendszeresen fertőtlenítik. A mosdók újra használhatók. Kérik a szappannal történő kézmosást, mivel a kézgélek használata állományvédelmi szempontból nem engedélyezett. A visszaadott dokumentumok továbbra is karanténba kerülnek. Beiratkozásnál csak bankkártyával lehet fizetni, az étkezési lehetőség nem biztosított a könyvtár területén.

Korábban, már március 3-tól újraindult a másolatkészítés és a Hollandián belüli könyvtárközi kölcsönzés. Március 11-től a nemzeti könyvtár webshopjából ismét rendelhetők a könyvtár kiadványai. A megrendeléseket és március 23-ától az elektronikusan kölcsönzött dokumentumokat is postai úton kézbesítik.

Április 22-től megújult a Jeugdbibliotheek (Ifjúsági Könyvtár) weboldala. A gyerekek és a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak, ugyanakkor a 2020-ban kikölcsönzött e-könyvek száma megduplázódott ebben a korcsoportban. A digitális olvasásé a jövő, ezért döntöttek a honlap átalakítása mellett, nagyobb figyelmet szánva az e-könyveknek és a hangoskönyveknek. A megújult honlapon nemcsak gyerekek ajánlják kedvenc könyvüket kortársaiknak, hanem minden hónapban más, a fiatalok körében közkedvelt személy is. Könyvtári szakemberek segítik a fiatalok körében leggyakrabban kölcsönzött és legnépszerűbb e-könyvek és hangoskönyvek összegyűjtését három korcsoportra osztva (0-6, 6-12, 12-18 év között).

2021-ben is lehet pályázni Hollandia legjobb könyvtára illetve legjobb könyvtári szakembere cím elnyerésére. Június 1-jéig lehet közkönyvtárakat és könyvtári dolgozókat jelölni. A könyvtárakat a zsűri tagjai meglátogatják, szakértői véleményt készítenek az épületről, a berendezésről, a szolgáltatásokról, az ügyfélközpontúságról, különös tekintettel a könyvtár társadalmi és kulturális tevékenységére. Két díj átadását tervezik, így a kisebb könyvtárak is esélyt kapnak. A végső döntésre a szakmai zsűri és a nagyközönség véleménye alapján kerül sor. A díj nyerteseit 2021. november 2-án hozzák nyilvánosságra.

A koronavírus-járvány idején még inkább előtérbe került az álhírek terjedése és a hiteles információhoz való hozzáférés problémája. Az Európai Unió által támogatott SMILES projekt keretén belül három európai ország: Hollandia, Belgium és Spanyolország új módszereket dolgoz ki a médiatudatosságra nevelés területén. A 2021 és 2023 között zajló projektben könyvtárak, középiskolák, kutatóintézetek és más szervezetek vesznek részt. Tanárokat és könyvtárosokat képeznek arra, hogy a középiskolákban workshopokat szervezzenek a témához kapcsolódóan. Ezek hatásait mérik és elemzik, figyelembe véve a három részt vevő ország eltérő oktatási rendszerét és az esetleges kulturális különbségeket is. A projekt koordinátora a Koninklijke Bibliotheek.

Szintén a koronavírus-válság tette még világosabbá, milyen jelentős különbségek vannak Hollandiában az egészségügyi műveltség terén. Nem mindenki képes az egészséggel és az egyre összetettebben működő egészségügyi rendszerrel kapcsolatos információk értelmezésére. A Probiblio ezért döntött "Egészséggel kapcsolatos jártasságok és a könyvtár" című, 2017-ben megjelent kiadványának aktualizálása mellett. A 2021-es kiadás többek között információkat közöl az e-egészségügyről, az ezzel kapcsolatos alkalmazások használatában a könyvtárak nyújthatnak segítséget (például a járvány alatt a CoronaMelder applikáció letöltése). A kiadvány ösztönzi a könyvtárakat az egészséggel kapcsolatos programok szervezésére, a témával foglalkozó szervezetek, applikációk, weboldalak, tananyagok, helyi kezdeményezések összegyűjtésére.

A nemzeti könyvtár részeként működő "online Bibliotheek" a korábbi évekkel ellentétben ezen a nyáron nem tudja a "VakantieBieb" applikáción keresztül elérhető e-könyvek és a hangoskönyvek ingyenes hozzáférését biztosítani, csak a könyvtárak beiratkozott olvasói számára. Az elmúlt évben a digitális olvasás robbanásszerű növekedést mutatott, ami viszont többletköltséget is jelentett, hiszen a letöltések után meghatározott összeget fizet a könyvtár a kiadóknak. Rövid távon ezt a megoldást kellett választani, mivel a költségvetési keretet túllépték, de igyekeznek a későbbiekben újra ingyenessé tenni mindenki számára.

A március 6-14. közöttre tervezett Könyvhét megrendezését a járványhelyzetre való tekintettel nyárra halasztották, remélve, hogy a könyvtárak és a könyvesboltok is kinyithatnak addigra.

A könyvtárak saját döntésük alapján 4, 5, 6 vagy akár 10 darabos könyvcsomagokat állítanak össze felnőttek és gyerekek részére is. A könyvcsomagokat a könyvtárak honlapján vagy telefonon lehet megrendelni. Néhány kivételtől eltekintve nem kérhetők konkrét könyvcímek, az olvasók számára az életkor, érdeklődési kör, a kért kiadvány nyelvének megadásával a könyvtárosok egy-két napon belül "meglepetéscsomagokat" állítanak össze. Van olyan könyvtár, ahol az idősebbek, gyengénlátók jelezhetk, ha öregbetűs könyveket szeretnének. Találunk példát arra is, hogy a könyvek mellett DVD-k is választhatók. Ezeket a csomagokat előzetes időpont-egyeztetés után az olvasók az általuk kiválasztott könyvtárban vehetik át. A pontos időpontról a könyvtár e-mailben tájékoztatja az olvasóit, így tudják szabályozni, hogy egyszerre hány fő tartózkodhat az átvételre kijelölt helyen. Továbbra is be kell tartani a korábban bevezetett járványügyi szabályokat: maszk viselése, 1,5 méteres távolság betartása, kézfertőtlenítés. A könyvtárak kérik, hogy csak egy fő menjen az elkészített csomagért. Felhívják a figyelmet arra, hogy ezt a szolgáltatást mindenki saját felelősségére veheti igénybe. Amennyiben valakinek nehézségekbe ütközik a személyes átvétel, előzetes egyeztetés után a csomag házhoz szállítását kérheti. (Hágában először a 70 év felettieknek biztosították ezt a szolgáltatást, januárban a kört kibővítették az egyetemistákkal, a középiskolásokkal, valamint a házi karanténban lévő olvasókkal.)

A beiratkozott könyvtári tagoknak lehetőségük van az "online Bibliotheek" 33.000 e-könyvéből és 4.400 hangoskönyvéből kölcsönözni. Ezenkívül a "TijdschriftenBieb" applikáción keresztül ingyen olvashatnak 16 közkedvelt online folyóiratot. Az online könyvtár használata a koronavírus-járvány alatt jelentősen megnőtt. 2020-ban mind az e-könyvek, mind a hangoskönyvek kölcsönzése 44%-os növekedést mutatott a 2019-es évhez képest, ellentétben a korábbi évek 10-15%-os növekedésével.

A könyvtárak különféle módokon próbálnak eljutni az emberekhez. Az Openbare Bibliotheek Amsterdam online olvasóklubot indított, amelyhez a honlapon keresztül lehet csatlakozni. Hét fős csoportokat szerveznek, ahol hét e-könyvet fognak elolvasni a tagok. Az első alkalmat figyelemmel kísérik, amikor az olvasást szerető és olvasási élményeik megosztására vágyók megismerkednek egymással, egyeztetnek az időpontokról és a könyvek olvasási sorrendjéről. A további találkozókat a résztvevők már önállóan szervezik.

A Bibliotheek Den Haag január 14-től online kulturális programokat kínál a Bieb070@Home projekt keretén belül. A program négy részből áll: szerdánként fél 3-tól a gyerekek nézhetnek videókat, amelyekben meséket olvasnak fel nekik, illetve barkácsolhatnak is. A jelentkezés előtt a könyvtár honlapján tájékozódhatnak a szülők arról: mit fognak készíteni a gyerekek, és ehhez otthon milyen anyagokat, eszközöket kell előkészíteni. Szerda esténként ismert hágaiakkal lesznek beszélgetések, csütörtök és péntek estére változatos kulturális eseményekkel (író-olvasó találkozók, koncertek, színházi előadások) várják az érdeklődőket a Facebookon és a YouTube-on.

Horvátország (2021. március 2.)

A Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Zágráb) a járványügyi előírások betartása mellett továbbra is a nyitva tart. A járvány előtti állapotoktól csak az éjszakai nyitvatartás jelenlegi szüneteltetésében térnek el. A tavaly év végi földrengésben jelentős károkat elszenvedett Petrinjai Tanítóképző Kar könyvtári állományának kiemelten értékes részét február 25-én ideiglenesen a Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár helyiségeiben helyezték el. Ezt és az egyéb, sérült állományrészet a horvát nemzeti könyvtár restaurátori osztályán fokozatosan állítják helyre. A horvát nemzeti könyvtár továbbá felhívást intézett a földrengés sújtotta övezet valamennyi könyvtárához a sérült vagy a továbbiakban a helyszínen nem tárolható könyvtári állomány átvételének megszervezése érdekében. A nemzeti könyvtár az operatív segítség mellett erkölcsi támogatást is kíván nyújtani a jelenlegi válsághelyzetben a földrengés és a járvány által kétszeresen is sújtott könyvtárosoknak Horvátországban.

Február 22-én online tartották meg A zágrábi Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár napját, amit a könyvtár FB-oldalán közvetítettek valós időben. A horvát nemzeti könyvtár napját azért ünneplik február 22-én, mert 1483-ban ismeretlen helyen ezen a napon, Szent Péter Apostol székfoglalásán (Üszögös Szent Péter) fejeződött be az első horvát nyelvű könyv, a Misal po zakonu rimskoga dvora [Missale Romanum glagolitice], a római kúria glagolita betűs misekönyvének nyomtatása. (A horvát nemzeti könyvtár logója az ebben az ősnyomtatványban szereplő Iže (latin átírásban az „i”) betű alapján készült.)

A könyvtár közzétette a március 18. és 20. között megrendezendő „Solidarity in culture: Heritage protection under conditions of crisis” nemzetközi virtuális konferencia előzetes programját. 82 éves korában elhunyt dr. sc. Josip Stipanov, a horvát nemzeti könyvtár legendás igazgatója. Az ő igazgatása idején kiváló és aktív kapcsolat és számos sikeresen megvalósult projekt jellemezte a horvát és a magyar nemzeti könyvtár együttműködését (többek között a Bibliotheca Zriniana 3D-s rekonstrukciója).

2021. február 1-én kinyitott a könyvtár étterme is, ahol elvitelre felszolgálnak csomagolt gyorsételeket. Január 29-én online tartották meg a Múzeumok éjszakája programjait is. A decemberi horvátországi földrengésben megrongálódott könyvtárak legértékesebb anyagának egy részét ideiglenesen a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban tárolják. A sérült könyvtári anyagok kiürítésére vonatkozó utasításokat a Zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár Védelmi és Tárolási Osztálya, valamint a Horvát Könyvtári Intézet munkatársai készítették. Az átlagosnál nagyobb méretű liftekben is két főre korlátozzák a használatot. Mivel kölcsönzőkönyvtárként is működnek, a használt könyveket visszahozatalkor karanténba teszik. Ezért felhívják az olvasók figyelmét, hogy e-mailben érdeklődjenek: a tervezett látogatás idején számíthatnak-e a kért dokumentumokra. A központi információs szolgálat, a könyvtárközi kölcsönzés és a beiratkozás is zavartalanul működik. A járványügyi rendelkezések betartása (maszkviselés, kézfertőtlenítés) továbbra is kötelező.

Japán (2021. március 9.)

A világ egyik legnagyobb könyvtárában, a japán nemzeti könyvtárban (National Diet Library)  bevezetett pandémiás intézkedésekről összefoglaló olvasható a CDNLAO Newsletter februári számában. A COVID-19 járvány kitörésekor a 2009-es influenza járványra érvényes útmutatójukat frissítették. Már 2020 januárjától minden munkatársnak kötelező volt maszkviselés, és a könyvtárlátogatók által igénybe vett helyiségeket is a szokásosnál gyakrabban takarították.

A nemzeti könyvtár három részlege a tokiói központi könyvtár (Tokyo Main Library), a Kansai-kan Kyotoban és a Gyermekirodalom Nemzetközi Könyvtára (International Library of Children’s Literature  - ILCL) a tokiói központi könyvtár épületében. A járvány miatt mindháromban törölték az összes februárra meghirdetett rendezvényt, 2020. március 5-től kezdve pedig a tokiói részlegekben felfüggesztették a személyes látogatás lehetőségét. A Kansai-kan könyvtárban erre csak április 11-től került sor.

A távoli használatra az internetes felületeken és telefonon továbbra is lehetőség volt, és az ilyen úton kért dokumentummásolatokat április 15-ig akadálytalanul szolgáltatták. Egy hónapos felfüggesztés után május 20-án indult újra a kérések fogadása. 

Június 11-étől mindhárom részleg újra személyesen fogadhatta látogatóit. A központi könyvtárba normál esetben körülbelül napi 2.000 olvasó jár, és forgalmas napszakokban akár ezren is tartózkodnak az épületben. Júniustól a távolságtartás érdekében korlátozták a belépők számát. Előre be kellett jelentkezni (online úton vagy képeslapon), és a jelentkezők közül kisorsolták a napi 200 szerencsés látogatót. Számukat mostanra ismét ezerre emelték.

Minden egységben mérik a látogatók testhőmérsékletét, kötelező a maszkviselés, és felhívják a figyelmet a gyakori kézmosás fontosságára. A könyvtárosok maszkban, plexifalak mögött várják az olvasókat. Az ülőhelyek számát a felére csökkentették, és rendszeresen fertőtlenítenek. A dokumentumokat állományvédelmi okokból nem vetik alá vegyszeres fertőtlenítésnek.

Az ILCL-ben 2020 júliusában, a Kansai-kan-ban októberben, a központi könyvtárban pedig novemberben újra tartottak rendezvényeket, gondoskodva a fertőtlenítésről és a megfelelő szellőztetésről.

A távolról kért dokumentummásolatokra hihetetlenül megnőtt az igény. A szolgáltatás májusi újraindításkor 6.000 kérés érkezett, melyből kapacitáshiány miatt átlagosan „csak” napi ezret tudnak teljesíteni. A telefonos referenszkérdések száma csökkent a bezárás alatt, de - a fotómásolatokhoz hasonlóan - a könyvtári dokumentumok iránti online kérések még mindig egyre nőnek.

A National Diet Library fontos szolgáltatásává vált a COVID-19-cel kapcsolatos hiteles és pontos információ nyújtása. A Research Navi nevű weboldalukon többek közt hasznos kutatási célú információkat gyűjtenek. Összeállítottak egy linkgyűjteményt a járvánnyal kapcsolatos webhelyekről is, melyek között szerepel például a Japánban indított, COVID-19-cel kapcsolatos, könyvtári kezdeményezések webhely-gyűjteménye is. Szintén gyűjtik azoknak az intézményeknek a webhelyeit, melyek a vírussal kapcsolatban nyílt adatokat osztanak meg. A Research Navi január 7-én megnyitotta angol nyelvű weboldalát is, ahol a frissen publikált angol nyelvű szakirodalmat összegzik.

Kanada (2021. május 11.)

A Bibliothèque et Archives nationales du Québec (BAnQ) szűkített nyitvatartással újra fogadja a látogatókat. Az olvasótermek hétfőtől péntekig 10 és 17 óra között várják az olvasókat. Egy héttel előre kell munkaállomást foglalni, és kikérni a dokumentumokat, mindkettő számát limitálják az egészségügyi előírásoknak megfelelően. Az online is elérhető dokumentumokat nem lehet kikérni. A különgyűjteményi olvasótermek keddtől péntekig 10 és 12, illetve 13 és 17 óra között várják az előre bejelentkezett olvasókat. A másolatkészítési szolgáltatás is újra elérhető, ám a megnövekedett kereslet következtében a teljesítés határideje meghosszabbodott. Csoportos látogatásra a járványhelyzetre való tekintettel továbbra sincs lehetőség.

Lengyelország (2021. március 1.)

A Lengyel Nemzeti Könyvtár december 7. óta, a megfelelő korlátozásokkal, nyitva tart. Az olvasóknak a könyvtár látogatása előtt az online helyfoglaló rendszert használva jelezniük kell, mikorra tervezik a látogatást. Egy adott napon belül három időintervallum közül választhatnak. Az online helyfoglalást követően, a látogatást megelőzően legalább két nappal indíthatnak raktári felkérést. Március 4-én online konferencia keretében járják körül a járvány könyvtárak működésére gyakorolt hatásait.

A látogatás ideje alatt be kell kartani a korábban hozott járványügyi intézkedéseket. Ezek egyik fontos eleme – a szokásos óvintézkedések mellett –, hogy 15 m2 területen belül egyidejűleg egy személy tartózkodhat. A kéz fertőtlenítése és a maszkviselés mellett érvényesek a dokumentumhasználatra vonatkozó korlátozások: egyszerre maximum három könyvtári egység kikérésére van lehetőség. Javasolt, hogy csak olyan dokumentumokat kérjenek fel, amelyek más varsói illetékességű könyvtárban nem találhatók, illetve az online szolgáltatásokon (Academica, POLONA) nem elérhetők.

A régi nyomtatványok csak digitális formában érhetők el, a kéréstől számított egy hét után a POLONA-n keresztül. A digitalizálás, mind a régi nyomtatványok, mind az egyéb nem jogvédett dokumentumok esetében térítésmentes, és a "Digitalizálás kérésre" szolgáltatáson keresztül rendelhető meg.

A könyvtárak működését korlátozó intézkedések visszavonásig hatályosak.

Luxemburg (2021. május 25.)

A luxembourgi nemzeti könyvtárban (Bibliothèque nationale de Luxembourg – BnL) a járványhelyzetre való tekintettel módosult a könyvtárhasználat. A könyvtárat az az olvasó használhatja, aki munkaállomását lefoglalja, dokumentumait előzetesen kikéri. Nyitvatartás: keddtől szombatig 10-20 óra között. Az elektronikus beiratkozás és helyfoglalás működik. Az olvasótermi tartózkodás maximális időtartama hétköznap naponta 10 óra, maximum 20 dokumentum használható helyben. A fénymásolók használhatók, a használók csak az olvasóterem erre kijelölt részében tartózkodhatnak (maszkban). A szabadpolcok továbbra sem elérhetők, előzetes regisztráció után lehet szabadpolcos dokumentumokat kérni, illetve kölcsönözni. A kutatófülkéket és a csoportszobákat csak egy-egy személy veheti igénybe online foglalást követően. A zenetár használatára ugyenezek a szabályok vonatkoznak.

Nagy-Britannia (2021. április 26.)

Ahogy nagy körképünkben beszámoltunk róla, 2020. július 4-étől kezdve a brit könyvtárak fokozatosan kinyitottak. Október 27-én a brit kormány nagyon magasra növelte a COVID fenyegetettségi szintet, amely egyben a könyvtárak bezárásával is járt. Mindezen december 2-án enyhítettek, így fokozott óvatosság mellett a könyvtárak ismét kinyithattak, ám a járvány jelenlegi helyzetében ismét szigorítottak a könyvtári szolgáltatásokon, így többségük ismét bezárni kényszerült. A brit könyvtárosegyesület (CILIP) honlapján gyűjti a lezárással és a vírussal, újranyitással/zárással kapcsolatos friss híreket, szakmai iránymutatásokat (ezek többsége még a tavaszi első hullám idején készült). 2021. április 12-től a brit könyvtárak újranyitása engedélyezett a kormány részéről.

A brit lakosság nagyarányú átoltottságának köszönhetően, az előzetes terveknek megfelelően április 20-án a British Library ismét megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt. A könyvtárlátogatás előzetes regisztrációhoz kötött, a galériákat a tervek szerint május közepétől nyitják meg.

Manchester és könyvtári hálózata egyaránt ismét kinyitott április 12-étől, a szabadpolcos állomány is böngészhető, valamint az olvasói számítógépek is használhatók a könyvtárak épületein belül. A házhoz szállítás a rászorulók részére továbbra is biztosított. Bristolban a hálózat könyvtárainak egy része hasonló módon kinyitott, egyesek továbbra ún. call and collect módon biztosítják csak a könyvtárhasználatot. A központi könyvtárban a tanulói tér, a kézikönyvtár és a kávézó továbbra sem látogatható, és a fénymásolók sem használhatók. A brit könyvtárak továbbra is nagy hangsúlyt helyeznek az elektronikus szolgáltatásokra, például Manchesterben a kölcsönzött dokumentumok lejárati idejét automatikusan meghosszabbították a veszélyhelyzet végéig.

Németország (2021. március 19.)

2021. március 3-án a német szövetségi kormányzat a tartományokkal közös rendelkezést adott közre a kulturális intézmények fokozatos nyitási stratégiájának legfontosabb kérdéseiről. Ebben a könyvtárak nem kerültek konkrét említésre, a rendelkezések megvalósítását a tartományok feladatává tették. Ezt követően, 2021. március 4-én a tartományi kulturális miniszterek szakértői csoportja (környezeti, építési, szellőztetési, járványügyi és kulturális szakemberek) sajtóközleményben tette közzé, hogy a kulturális intézmények (színházak, mozik és könyvtárak), ahogy ők megfogalmazták: felelősségteljes újranyitásánál milyen szempontokra kell ügyelni. Eszerint a színházak, a mozik, a koncerttermek és más kulturális intézmények, amelyekben a közönség ülve vesz részt a programokon, bizonyos feltételek mellett kinyithatnak, ha minimális a fertőzés kockázata. Azok az intézmények, amelyek közönsége, úgymond, „mozgásban van” (múzeumok, könyvtárak stb.) szintén kinyithatnak, ha biztosítják, hogy a használók nem csoportosulnak.

A biztonságos nyitásnak előfeltétele, hogy rendelkezésre álljon megfelelő teljesítményű szellőztetőberendezés, a használók megtartsák a megfelelő távolságot, és orvosi maszkot viseljenek. A koncepció kidolgozásában részt vevő parlamenti képviselő kifejtette, hogy a kultúra és közvetítői, a kulturális intézmények segítenek az embereknek, hogy kiszabaduljanak az elszigeteltségből, ezért mindig gondolni kell rájuk az újranyitási intézkedések meghozatalakor, méghozzá nem az utolsók között. A modern kulturális intézményekben a modern szellőztető berendezéseknek és a jó higiéniás viszonyoknak köszönhetően nyilvánvalóan csekélyebb a fertőződés veszélye, mint más helyeken.

A pandémia alatt akkor szabad kinyitni, ha három szempont teljesül: 1. rendelkezésre állnak a megfelelő szellőztető berendezések, 2. a résztvevők továbbra is viselik az orvosi maszkokat és 3. sakktáblaszerűen, egymástól távolságot tartva helyezkednek el a térben. E szempontok betartása mellett hetenként egy, százezer lakosonként 50 résztvevő számára lehet rendezvényeket tartani, 2-2,5 óra időtartamban. A dokumentumban az intézmények számára különböző számításokat és szempont-jegyzékeket szerepeltetnek, amelyek segítségével kidolgozhatják saját nyitvatartási és működtetési terveiket.

A német közkönyvtárak 2020. december 1-je óta zárva vannak. A szövetségi járványügyi intézkedések tiltják az épületbe való bemenetelt, így küszöbkönyvtárak sem működhetnek, kizárólag a házhoz szállítás megengedett. A Bajor Állami Könyvtárban automatikusan meghosszabbították a kölcsönzések érvényességét. A visszahozatalra a regionális könyvtáraknál az épületen kívül elhelyezett automatákban kínálkozik lehetőség. A zárva tartásra tekintettel a Müncheni Városi Könyvtár háromhónapos ingyenes digitális beiratkozást kínál, amelynek keretében elérést biztosítanak az elektronikus és hangoskönyvekhez, valamint az online kurzusokhoz. A Német Nemzeti Könyvtár továbbra is zárva tart a szövetségi és tartományi határozatoknak megfelelően.

A német közkönyvtárak a beiratkozott olvasók számára a könyvtárak zárása idején számos digitális szolgáltatást nyújtanak (e-könyveket, e-magazinokat, e-folyóiratokat, e-tanulási lehetőségeket, film és zene streaming-szolgáltatásokat, online adatbázisokat). A felsőoktatási könyvtárak a korábbiakhoz hasonlóan távoli hozzáférést biztosítanak online elérhető forrásaikhoz. Sok könyvtár a Twitteren népszerűsíti szolgáltatásait #bibathome jelzéssel.

A Stiftung Lesen a pandémia időszakában népszerűsíti az olvasmányokat, játékokat és a tanulási kínálatot, hogy a családok és a gyermekek az otthoni tanulás idején színvonalas időtöltéshez jussanak. A kínálat összeállításakor gondolnak a tanárokra is. A Stiftung honlapján különböző appok, tippek és ötletek állnak rendelkezésre.

Alsó-Szászországban 2021. január 15-i benyújtási határidővel pályázatot írtak ki a könyvtárak számára, a nyertesek elismerést kapnak a pandémia során tanúsított kiváló munkájukért. A könyvtárak, amelyek korábban találkozási helyek voltak, a vészhelyzetben kreatívan és különösebb bonyodalmak nélkül átálltak az érintkezésmentes kínálat kifejlesztésére és megvalósítására annak érdekében, hogy továbbra is szolgáltathassanak könyvtárhasználóik számára. A tartományi könyvtáros egyesület szeretné ezeket az erőfeszítéseket honorálni, és tíz tagkönyvtárat a pályázat alapján 750 eurós jutalomban részesíteni.

Észak-Rajna-Vesztfália tartományban a koronavírus miatti karanténintézkedések a könyvtárakban hatalmas digitalizálási hullámot indítottak el. Egy 114 könyvtárban végzett felmérés során ennek kapcsán kiderült, hogy a könyvtárak technikai infrastruktúrája 80%-ban nem megfelelő ehhez a feladathoz. A könyvtárak 33%-a úgy nyilatkozott, hogy a rendelkezésére álló internetes sávszélesség nem kielégítő ahhoz, hogy video-streaming szolgáltatásokat tudjon nyújtani. A könyvtárak 13%-a nem tudott stabil kapcsolódást létrehozni ebből a célból. Közel egyharmaduk kénytelen volt a munkatársak saját eszközeit igénybe venni. A könyvtárak 22%-a nem rendelkezik fotó- és videófájlok, 16%-uk hangfájlok létrehozásához szükséges terminálokkal.

A német könyvtárakban is sok kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy a vírus átvihető-e a könyvek közvetítésével. A Német Szövetségi Rizikóértékelési Intézet felmérte ezt a játékok, élelmiszerek stb. esetében, és az eredményeket közzé tették a Német Könyvtárak Szövetségének honlapján.

A Német Könyvtárak Szövetsége honlapján foglalkozik a pandémia miatti zárva tartás, a csökkentett és az újfajta szolgáltatások kapcsán felmerülő jogi kérdésekkel is. Egy példa arra, hogy milyen módszertani segítséget adnak a könyvtáraknak: milyen szerzői jogi és adatvédelmi előírásokat kell figyelembe venni, milyen engedélyeket kell beszerezni a jogtulajdonosoktól (szerzők, illusztrátorok stb.) az ún. képeskönyv-mozi vagy a weboldalon vagy a YouTube-on tartott online felolvasások szervezése, továbbá ezen online rendezvények közvetítése során. (A könyvtárak a felolvasásokhoz ötleteket is kapnak.) Azt javasolják, hogy az engedélykérés során célszerű a pandémiára és a marketing-effektusra hivatkozni. Az összeállítás megadja a konkrét jogszabályi helyeket, amelyeket tanulmányozni szükséges.

Olaszország (2021. május 25.)

A Biblioteca Nazionale Centrale di Firenzében (BNCF) előzetes regisztrációt követően látogatható a katalógustér, a Folyóiratolvasó, az Általános Olvasó és a Kéziratolvasó. Nyitvatartás hétfőtől péntekig 8:15 és 13:30, 13:45 és 19:00, szombaton 8:15 és 13:30 között. A firenzei könyvtár részt vesz a koronavírus elleni védőoltást népszerűsítő kampányban.  A kultúráért és turizmusért felelős minisztérium kezdeményezésére a „virág, mely a tavaszt hirdeti” címmel állami könyvtárak, levéltárak, múzeumok és régészeti parkok végeztek kutatást gyűjteményeikben ilyen virágokat keresve. A BNCF saját gyűjteményéből a Hortus Regius Honselaerdicensis című XVII. századi papírkódexben található primula-ábrázolást választotta az oltást támogató kampány céljára.

A BNCF továbbá egy 1621-ból származó régi nyomtatványt kölcsönöz a Ravennai Városi Múzeum „Dante. A szemek és a szellem. Egy népszerű eposz” című kiállítására, mely idén ősszel nyílik meg. Minderre a 2020-ban országszerte bevezetett, március 25-én ünnepelt Dante-nap (Dantedi), valamint Dante Alighieri halálának 700. évfordulója ad apropót. Március 25. volt ugyanis a nap, melyen - a kutatók szerint - kezdetét vette a túlvilági utazás az Isteni színjátékban. A Biblioteca Nazionale di Roma (BNCR) is aktívan részt vesz ebben az ünnepségsorozatban: ennek részeként egész évben „dantés” tartalmakat oszt meg a közösségi felületein. A Dante-nap alkalmából a BNCR elindította a „Dante és a 19. század: szavak, képek, olvasatok” című projektjétCélja a 20. századi írók és költők Dantéval való kapcsolatának bemutatása a gyűjteményükben található különböző kiadások és eredeti dokumentumok segítségével, Gabriele d’Annunziótól Eugenio Montaléig, Pier Paolo Pasolinitől Giorgio Caproniig, és olyan művészekkel is találkozhatunk, akik az Isteni színjátékhoz késztettek illusztrációkat. Az állami támogatással megvalósuló projekt keretében virtuális utazásokat tehetünk a könyvtár Pier Paolo Pasolini-termében. Az utazás Pasolini nevében fontos dokumentummal: a La Divina Mimesis szerző által megjegyzésekkel ellátott gépiratával kezdődik.

A Dante-évforduló alkalmával a BNCR is közreműködik műtárgyak kölcsönzésével és szakértők biztosításával két, a Palazzo Corsiniben 2021-ben és 2022-ben látható kiállításon. A „Dante könyvtára” című 2021. október 6. és 2022. január 16. között látható kiállításra a könyvtár kilenc kódexet kölcsönöz. A XII-XIV. századi kéziratokat,  melyek közül több gazdagon díszített, és melyek között megtalálhatók klasszikus művek, jogi és profetikus szövegek, teljes egészében digitalizálták. „A Színjáték recepciója a kézirattól a médiáig” című, 2022. március 15. és június 25. között megtekinthető kiállítást a BNCR 17 régi és modern műtárggyal gazdagítja, köztük egy nagy jelentőségű XIV. századi Dante-kódexszel (Ms. S. Pant. 8), Gabriele d’Annunzio Francesca da Rimini című művének kéziratával és számos más illusztrált kiadással. E kiállításon belül a firenzei BNCF gondozza a „Dante és 20. század”  nevet kapott szekciót, mely a mű utóéletét és az irodalomra tett hatását mutatja be az értelmiség reflexióján és különféle kiadásain keresztül.

A milánói Biblioteca Sormani könyvtár 2021. január 12-től hétköznaponként 10:00 és 19:30 között várja olvasóit. A 70 éven felüliek, illetve az egészségügyi okokból otthon maradni kényszerülők telefonon keresztül adhatják le kölcsönzési kéréseiket, a dokumentumokat egy szociális szervezet (UGO) szállítja házhoz. Január 25-től újra van lehetőség folyóiratok, mikrofilmek, és a nem kölcsönözhető könyvek helyben használatára. Április végétől előjegyzést követően lehetőség van a szabadpolcos rész valamint az olvasóterem használatára. A maszkviselés és a megfelelő távolság betartása természetesen kötelező.  A Biblioteca Sormani közkönyvtár is részt vesz Dante Alighieri születése 700. évfordulójának ünneplésében. Az esemény a nemzeti Dante-napon, március 25-én vette kezdetét a Dantedì On Air flashmobbal az Emons editore jóvoltából. Milánó-szerte különböző helyszíneken egy időben lehetett részleteket hallgatni az Isteni Színjátékból Vittorio Sermonti tolmácsolásában, köztük a Biblioteca Sormani átriumában is. Ezen a napon és helyszínen vette kezdetét a 2021 végéig látható, az Isteni Színjáték értékes kiadásait bemutató kiállítás, melyen a kiállított darabokat időről időre váltogatják. A könyvtár honlapján már elérhető online néhány oldal és az egyes kiadások rövid ismertetője az első 10 kötetből, melyek 1515 és 1828 között készültek. A kiállított könyvek jelzetük alapján megtalálhatók a Milánói Könyvtári Rendszer katalógusában.

A Biblioteca Nazionale Centrale di Romában 2021. január 11-től újra elindult a könyvtárközi kölcsönzés Olaszországon belül.

Az Olasz Könyvtáros Egyesület (AIB) laziói szekciója az AIB Könyvtárral együttműködve előadássorozatot hirdet meg „Ezeregy szakdolgozat” címmel, melynek célja a szakma és a kutatók közötti kapcsolat szorosabbá tétele. Hetente egy alkalommal egy-egy mesterszakos vagy Phd-hallgató mutatja be kutatási folyamatát és eredményeit, majd ezt követően témavezetőjével együtt prezentálja az ez idő alatt szerzett tapasztalatokat, lehetővé téve ily módon a találkozást a könyvtárosok és a könyvtárakkal vagy könyvekkel kapcsolatos témával foglalkozó kutatók között. A találkozósorozatot a Római Sapienza Egyetem kutatókból álló csoportja kezdeményezte, de minden laziói és más egyetemen dolgozó tanuló ill. kutató számára nyitott a lehetőség a jelentkezésre. A sorozatban a történeti témájú előadások kurrens témákkal váltakoznak. A 2021. május 25-i előadás egy olyan mesterszakos hallgató munkája, aki egy még nem katalogizált, megközelítőleg hétszáz kötetet számláló  arisztokrata család magánkönyvtárát tanulmányozta, mely Cilento régió (Campania tartomány) története szempontjából fontos. A szakdolgozó a család és a könyvtár történetének kapcsolatát vizsgálja az utóbbi rekonstrukciója céljából. Megvizsgálja a kis, történeti-antikvárius magánkönyvtárak fontosságát és a köz- és magánkönyvtárak közötti kapcsolatot a múltban és a jelenben. Minderről témavezetőjével beszélget majd, az előadás a GoogleMeet-en követhető.

Olaszországban idén is megrendezik 2021. április 23. és 2021. május 31. között a „Könyvek Májusa” (Maggio dei Libri) rendezvénysorozatot. A tizenegy éves múltra visszatekintő országos kampány célja, hogy a könyvet és az olvasást a hagyományostól eltérő kontextusokba helyezzék, ily módon szólítva meg azokat, akik általában nem olvasnak, de valamilyen formában nyitottak az irodalomra. A résztvevőknek regisztrálniuk kell egy honlapon, ahol rövid leírást adnak arról: kik ők, milyen programot szerveznek, mikorra tervezik, kb. hány fő részvételével, személyesen vagy online. A programok sokfélék: közös olvasás, felolvasás a szabadban, bookcrossing (Veszíts el egy könyvet! - egy könyv elhagyása nyilvános helyen, hogy mások is olvashassák, akik később majd ugyanezt teszik), irodalmi találkozó vagy műhely, olvasómaraton… Webes eseményeket is létre lehet hozni, pl. streaming, felhívás olvasásra (hashtagekkel, fotó és poszt-megosztásokkal), beszámolók olvasócsoportokról, videó- és hangfelvételek. A rendezvénysorozat idei témája Dante halálának 700. évfordulója kapcsán „Amor…”. E téma kulcsfontosságú a költő életművében; három ismert sor köré szerveződnek a programok: „Amor… ch’a nullo amato mar perdona”; „Amor… che ne la mente mia ragiona”; „Amor… che move il sole e l’altre stelle”. A regisztrált és jóváhagyott programok a www.ilmaggiodeilibri.it oldalon lesznek majd láthatók egy térképen, tartományok szerinti bontásban. A rendezvénysorozat végén a legjobb programokat könyvjutalommal díjazzák (tavaly ez 1.500 euró értékű könyvcsomag volt). 5 kategóriában lehet indulni: könyvtárak, könyvesboltok, iskolák, kulturális szervezetek, egészségügyi és reintegrációs szervezetek.

2020 júliusában jelent meg az a felmérés, mely nem csak azt vizsgálta, hogy az olaszoknak milyen nehézséget okozott a tavaszi karantén alatt az olvasásra való koncentrálás, hanem azt is, hogy az emberek többet szeretnének olvasni a következő hónapokban. Egy újabb felmérés, melynek eredményeit 2020 decemberében publikálták, azt járta körül, hogyan változtak az olaszok kultúrával kapcsolatos szokásai az „új normalitásban” és milyen szerepet játszott ebben a könyv. 2020-ban nőtt az olvasók száma Olaszországban: 2020 októberében azt mérték, hogy a 15 és 74 év közötti lakosság 61%-a olvasott el legalább egy könyvet (beleértve az e-bookot és a hangoskönyveket); ez a szám 2019-ben 58%, 2018-ban pedig 55% volt. Többek közt ez derült ki „Az irodalom és a kulturális fogyasztások a vészhelyzet évében” című, a Centro per il Lettura (Cepell; Központ a könyvért és az olvasásért), a Ministero dei beni e delle attività culturali (MIBACT; Kulturális Örökségi és Turisztikai Minisztérium), az Associazione Italiana Editori (AIE; Olasz Szerkesztők Szervezete), valamint a Pepe Research közös felmérésből. A májusban mért adatokhoz képest az e-bookot olvasók száma 30%-ra, a hangoskönyvet hallgatóké pedig 12%-ra nőtt. 100 olvasó közül 40 digitális eszközökön olvas: ez a szám 2019-ben 32 volt. Ami az eladásokat illeti: a tavaszi karantén alatt 3,4 millió olasz vásárolt könyvet életében első alkalommal online, közülük 2, 3 millióan e-bookot. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a könyvesboltoknak leáldozott: 2020 októberében az olvasók 67%-a vásárolt könyvesboltban: ez ugyan alatta maradt a 2019-ben mért 74%-nak, de jóval magasabb 2020 májusában mért 20%-nak.

Az Irodalmi táplálék a Murmuris kulturális egyesület (egy firenzei kortárs színház) digitális projektje, melyet a Biblioteca Nazionale Centrale di Firenzével együttműködve valósított meg. A helyek és a szavak felszabadító erejéből kiindulva rövid videókban mesélnek a könyvtár tereiről, és felolvasnak néhány oldalt a XX. századról szóló írásokból. A projekt célja az irodalom segítségével változtatni a jelen bizonytalan idők eredményezte lelkiállapoton. A XX. század a világháborúk, a totalitárius rendszerek, a holokauszt és az abból fakadó bizonytalanságok évszázada volt, és így azoknak az írásain keresztül, aki ezt átélték, megpróbálhatjuk csökkenteni a különböző megfosztottságokból és korlátozásokból eredő aggodalmainkat, kényelmetlenségeinket, gyengeségeinket és türelmetlenségünket. A nem minden esetben széles körben ismert vagy a tananyagban nem szereplő írók tollából származó sorok a világ belső megújulásáról beszélnek, és ezekből fakad annak a felismerése, hogy mind egyénként, mind csoportként lehetséges a túlélés, az átalakulás és az újjászületés. A járvány ideje alatt (2020. december 16. előtt) a Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze zárt termeiben készültek azok a rövid videók, amelyek elkalauzolnak nemcsak a könyvtár legismertebb és legszebb helységeibe, hanem a látogatók elől elzárt, olyan ismeretlen tereibe is, melyek történetét egy-egy könyvtári dolgozó mutatja be. A nyolcrészes sorozat 2020. december 28-tól látható a YouTube-on, a Facebookon, a Murmuris instagramján és weboldalán.

Az Internazionale című internetes portálon jelent meg Christian Raimo és Antonella Agnoli véleménycikke  Könyvtárakba fektetni az iskola megsegítéséért és a város jobbá tételéért (Invesitre nelle biblioteche per aiutare la scuola e migliorare la città) címmel jelent meg 2021. január 16-án. A szerzőpáros, látva, hogyan csökken az új javaslatok száma arra vonatkozóan, mire költsék az európai helyreállítási tervre (recovery plan) vonatkozó forrást, azt javasolja, hogy most, mikor a fizikai terek helyét a virtuálisak foglalják el, a könyvtáraknak kellene a tudás új tereivé válniuk fizikai, szociális és kognitív infrastruktúrákként. Az észak- és középitáliai könyvtárak az 1970-es évektől kezdve az angolszász modellt követve váltak mára társas terekké és biztosítanak hozzáférést digitális archívumokhoz, forrásokhoz, adatokhoz. Rómától délre azonban nem ilyen rózsás a helyzet.

A pandémiás helyzet miatti egészségügyi és gazdasági válság legelső áldozata a kulturális-színházi szektor volt. Ezen belül a könyvtárak különösen rosszul jártak, mivel míg például a könyvesboltok számára (ahol költenek az emberek) a miniszterelnök lehetővé tette a nyitvatartást, a könyvtárakat (ahova azok járnak, akiknek nincs sok pénzük) bezárta. A különböző kulturális intézmények a tavaszi bezárás alatt számos alkalommal tartottak konzultációt, de ezekre a könyvtárakat meg sem hívták. A szerzők szerint a könyvtáraknak az iskolákkal kellene szorosan együttműködniük. A diákok egy része számára a távoktatás komoly nehézségekkel járt, és leginkább azokat sújtotta, akiknek már korábban is gondja volt a tanulással. A könyvtárak profitálhatnának ebből az uniós segélyből: új terek épülhetnének, ahol mindig van működő WiFi, és képzett munkatárs, aki tud segíteni abban, hogy az informatikai eszközökből a lehető legtöbbet hozzák ki, emellett olyan valakire is szükség van, aki segít az adminisztráció útvesztőjében. Ebben segíthetnének önkéntesek is, mint pl. az Egyesült Államokban. Sőt, az ily módon újragondolt könyvtárakból áradó energiával megújulhatna a város. Marshall McLuhan 1972-ben megjelenő, a Város mint tanterem (City as Classroom: Understanding Language and Media) című munkáját felidézve a szerzők úgy látják, hogy a jövőben a városokban nagy tanulótermekre (aule studio) van szükség; olyan mozikra és színházakra, melyek átalakíthatók filmkölcsönzővé és tanulóközpontokká, és arra, hogy az eddig ki nem használt vagy üresen álló épületeket alakítsák tanulóhelyekké.

A szerzők szerint manapság annyi minden elérhető otthonról, hogy a városok csak néhány alapvető funkciót betöltő „kiegészítőkké” válnak. Ugyanakkor létezik egy másik város is, a munkások, a logisztikai és telefonközpontos dolgozóké, aki tulajdonképpen működtetik azt. A várost az egyenlőtlenség városává tevő folyamatot meg kell állítani, és ebben a könyvtáraknak fontos szerepe van. Azt szeretnék, hogy a „Next generation EU” ne csak az Európai Unióból érkező gazdasági segítség jól csengő neve legyen, hanem segítsen elő egy újfajta városi oktatást, mely egyben a városra való oktatás is.

A Biblioteche oggi folyóirat cikkében a könyvtárak bezárása kapcsán kialakított stratégiákat tárgyalja a közkönyvtári állomány fejlesztésére és népszerűsítésére vonatkozóan, valamint azt, hogy az ez idő alatt megszerzett tapasztalatokat hogyan lehetne kamatoztatni a gyűjteményfejlesztés- és kezelés területén a fokozatos újranyitás során, illetve a járványhelyzet elmúltával. A lockdown idején a szerző szerint az olaszországi könyvtárosok munkája három fő, egymással összekapcsolódó területre koncentrálódott: 1) az elektronikus források bővítése, ill. elérhetővé tétele széles körben; 2) a könyvtár mint „ablak a világra" koncepció gyakorlati megvalósítása; 3) a könyvtár (valójában a könyvtáros) mint tartalomgyáros.

A könyvtárak a kényszerű zárvatartás alatt különféle szervezetekkel, pl. könyvkiadókkal (a Mondadori-csoport) és a legnagyobb olasz digitális platformmal (MediaLibraryOnline - MLOL) fogtak össze, így sikerült hatékonyan működniük az első területen. Ezek az együttműködések számos újdonságot hoztak, többek közt a digitális kölcsönzéshez (e-lending) szükséges regisztrációs procedúra egyszerűsödését, vagy annak a megoldását: miként tudja ugyanazt a művet egyszerre több olvasó is kikölcsönözni és olvasni.

A könyvtár mint „ablak” jegyében a könyvtárak különböző csatornákon keresztül ajánlották az ingyenes és fizetős tartalmakat az olvasók figyelmébe. Rendkívül változatosak voltak ezek az anyagok, az e-booktól  a virtuális múzeumlátogatáson át a letölthető társasjátékokig.

A harmadik terület, az online tartalomgyártás részben az egyes könyvtárak saját gyűjteményére, korábbi kiállításaira épült.  A teljesen új tartalmak létrehozásánál a fő cél az volt, hogy kapcsolatban maradjanak az olvasókkal. E kezdeményezések között a legelterjedtebb a felolvasás volt (gyerekek és felnőttek számára egyaránt), de volt könyvbemutató, író-olvasó találkozó, olvasókör, irodalmi pályázatok stb. A torinói városi könyvtárak például a Tradiradio webrádió segítségével tartottak felolvasásokat, könyvajánlókat, vagy beszélgettek a könyves világ szereplőivel. A könyvtárak ismeretterjesztő kisfilmek készítésében is részt vettek, valamint a helyi iskolákkal együtt is szerveztek online programokat. A kezdeménezések közösségmegtartó szerepe jól látszik abból is, hogy sok olyasmit próbáltak ki, amelyek a könyvtár világán túlmutatnak (önarckép-pályázat, fotópályázat); az alkotásokból számos intézmény kiállítást készített a tavaly nyári újranyitáskor.

Az e-lending ugrásszerű növekedése ellenére sem szabad elfeledkezni azokról az olvasókról, akik – különböző okokból – csak korlátozottan vagy egyáltalán nem férnek hozzá a digitális tartalmakhoz; a könyvtáraknak az oktatási intézményekkel együtt azon kell dolgozniuk, hogy ez ne így legyen. A gyűjtemény fogalma bővülőben van, és a fizikai hordozókon lévő dokumentumokon kívül magába foglalja  az elektronikus és digitalizált anyagokat, az ingyenesen hozzáférhető – könyvtárosok által válogatott vagy általuk és az olvasók által készített – forrásokat, anyagokat. A gyűjtemény összességébe tehát ne csak a bibliográfiák  kerüljenek bele, hanem az egész, a tartalomajánlás és -gyártás kapcsán született heterogén anyag. Ez új, komplex dokumentációs folyamatot mutat be, melynek két fő területe a korábban már említett „válogatás” és a „tartalomgyártás”, melyek feldolgozását követően kapcsolódik be a harmadik terület, a közvetítés és népszerűsítés.

Oroszország (2020. február 2.)

Az Orosz Állami Könyvtár területére 2020. november 14-től a látogatók kizárólag előzetes regisztráció után léphetnek be  Az olvasótermek kapacitásának max. 50%-a használható. A könyvtár továbbra is az aktuális kormányrendelkezésnek megfelelően működik. 2021. február 1-étől előzetes regisztrációhoz kötött az alábbi tárak látogatása: Kézirattár, Zeneműtár, Térképtár, a Keleti Irodalomi Központ, Régi nyomtatványok tára. A regisztrációra legkésőbb a látogatás előtti napon van lehetőség. A Könyvtártudományi és Bibliográfiai Szakkönyvtárba előzetes regisztráció nem szükséges. A könyvekre és egyéb dokumentumokra kizárólag online kérőlapon fogadják a kéréseket, papíralapú, helyszínen történő kérést jelenleg nem fogadnak. A könyvek az elektronikus katalóguson keresztül kölcsönözhetők. Egyes olvasótermek rövidített munkaidőben működnek. Ezek működési rendjét folyamatosan frissítik, 11 olvasóterem egyáltalán nem látogatható. A kijelölt olvasótermek és közösségi terek továbbra is látogathatók az érvényben lévő jogszabályoknak és a szociális-higiénés szabályoknak megfelelően, így a könyvtár épületébe kizárólag maszkban és kesztyűben lehet belépni, mininum két méteres távolságot tartva. A könyvtár bejáratánál testhőmérsekletet mérnek. Azokat a látogatókat, akiknél a megengedettnél magasabb testhőmérsékletet észlelnek, nem engedik be a könyvtárba. Továbbá a könyvtárnak joga van felfüggeszteni annak az olvasójegyét, akinél felfedezik a koronavírusra utaló jeleket (köhögés, orrfolyás stb.). A padlón feltüntetett jelölő, ill. iránymutató vonalakat minden látogatónak követnie kell, valamint minden olvasó köteles saját tollat magával hozni, és azt használni. A könyvtárhasználatot követően minden olvasó köteles tájékoztatni az olvasóterem felügyelőjét, hogy fertőtleníteni tudják az általa használt asztalt. A visszaérkezést követően 3 napra karanténba helyeznek minden kölcsönzött dokumentumot. A karanténba helyezett dokumentumok nem adhatók ki új személy számára. A könyvtár köteles 2 óránként szellőztetni az olvasótermekben és a közösségi terekben, valamint minden alkalmazottnak kötelező a maszk és kesztyűt viselése.

Románia (2020. június 8.)

Romániában 2021. május 28-ától jelentős könnyítéseket vezettek be a közösségi terek használatát illetően és a maszkviselésre vonatkozóan. 2021. május 21-től Magyarország zöld besorolású ország lett, Magyarországon pedig védettségi igazolványként használható a román oltási igazolás. A könyvtárak különböző feltételek mellett, de többnyire minden szolgáltatást elérhetővé tesznek.

A Román Nemzeti Könyvtárban bizonyos olvasótermek használhatók a szigorú biztonsági szabályok betartása mellett. A digitális, internet-alapú szolgáltatások változatlan formában elérhetők. Május 11-ei kezdettel a nemzeti könyvtár ismét kinyit két olvasótermet. Az egyikben hozzá lehet férni a kurrens időszaki kiadványokhoz és az e-mailben megrendelt másolatokhoz a doktori disszertációkból. A szolgáltatást elektronikus előjegyzéssel, hétfőtől péntekig 12 és 20 óra között lehet igénybe venni. A kikért dokumentumok, azok anyagától függően, használatuk után 4–10 napig karanténba kerülnek. Ugyancsak megnyitnak még egy, a régi és a ritka dokumentumok megtekintését biztosító olvasótermet. Ide legalább 24 órával korábban, e-mailben kell jelentkezni, és a látogatási idő hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között biztosított. Két általános olvasóterem továbbra is nyitva áll a szabad férőhelyek függvényében hétfőtől péntekig 8 és 20 óra között. Május 28–31. között a könyvtár oltópontként üzemelt, ez alatt az idő alatt az olvasótermek zárva tartottak. Az oltás ideje alatt zenei produkciókat lehetett hallgatni a helyszínen. Magyar vonatkozású hír, hogy a gyulafehérvári Battyhaneum Könyvtár gyűjteményei és épületei tulajdonosának a román államot tekintik, és a Román Nemzeti Könyvtár kezelésében marad.

A közelmúltban két programot hirdetett meg a nemzeti könyvtár. Az egyik program témája Nagyvárad nyomdászata, közösen Nagyvárad Város Múzeumával. A könyvek és képek kiállítása 2021 júliusáig tekinthető meg. A másikat az UNESCO-val, illetve a román szenátussal és a képviselőházzal együtt szervezik, címe, témája: „A könyvtár és a XXI. század kihívásai”. Május 27-én kiállítás nyílt „Zsidó bizonyságtétel, akkor és most” címmel. A kiállításon archív dokumentumokat és könyveket mutatnak be, amelyek tükrözik a romániai zsidó közösségek és személyiségek életét 1878 után.

Romániában a könyvtárakkal kapcsolatos rendezvényeket továbbra is online módon szervezik. A Román Könyvtárosok Szövetsége honlapján olyan programokat hirdettek meg, mint könyvtári és oktatási továbbképzések, mesemaraton stb. A Román Könyvtárosok Nemzeti Szövetsége honlapján meghirdették a DIGITAL CITIZEN (DIGITÁLIS POLGÁR) projektet, amelynek keretében 10 könyvtár 20 könyvtárosa vehet részt továbbképzésen a digitális szolgáltatások és hasznáatuk fejlesztése érdekében.

A fővárosi, kerületi könyvtárak egy része azonban - szám szerint 26 - szigorú óvintézkedések mellett nyitva tart. Továbbra is maradt a szigorú higiéniai óvintézkedések melletti teljes idejű nyitvatartás, az egyes olvasótermek bezárásával és bizonyos szolgáltatások drasztikus korlátozásával.  A korábbi online szolgáltatások továbbra is elérhetők, tartanak online kiállításokat, konferenciákat.

Az enyhülés jeleként november 27-től a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár ismét megnyitotta kapuit, az érvényben lévő egészségvédelmi szabályok fokozott betartatásával, illetve a könyvtári helyiségek és a visszahozott dokumentumok fertőtlenítésével. Hétfőtől péntekig 7:30 és 19:00 között fogadják az olvasókat. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár is a szokványos rend szerint tart nyitva. A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár változatlanul nyitva tart a járvány alatt is. Az általános szabályok betartása mellett a használt dokumentumok egyhetes karanténba kerülnek.

Svájc (2021. április 27.)

2021. március 1-től a svájci Nemzeti Könyvtár újra látogatható. A járványhelyzet alakulásának függvényében rövidtávú változások előfordulhatnak. A szokásos egészségvédelmi intézkedéseken felül a látogatóknak be kell jelentkezniük a recepción annak érdekében, hogy a hatóságok számára megkönnyítsék az esetleges kontaktkutatást. Április 19-től 10 fős csoportokban, vezetéssel az épület, illetve a kiállítások is megtekinthetők.

A könyvtárhasználatra vonatkozó előírások:

A munkaállomások száma limitált, és használatuk bizonyos olvasótermek esetében előzetes foglaláshoz kötött. A látogatás során be kell tartani az érvényben lévő egészségügyi előírásokat. Az általános olvasótermek hétfőtől péntekig 9 és 18 óra között fogadják az olvasókat. Nem kell előre bejelentkezni, a kiszolgálás érkezési sorrendben történik. A különgyűjtemények olvasótermeit csak előzetes bejelentkezést követően lehet használni. A foglalást akár egy héttel a használat előtte is lehet kérni, fél vagy egy egész napra (9-től 14-ig vagy 14-től 18-ig).

Szerbia (2021. február 2.)

A Szerbiai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár a járványügyi korlátozások és a közösségi távolságtartás betartásával tart nyitva teljes munkaidőben (hétköznapokon: 8.00–21.00 óra, szombaton 8.00–15.00 óra). Kötelező a védőmaszkok és a könyvtári számítógépek igénybevétele esetén a kesztyű használata. Az olvasótermekben összesen legfeljebb 100 fő tartózkodhat. Az olvasók a nap folyamán legfeljebb öt könyvtári dokumentumot rendelhetnek meg, melyeket használat után a könyvtár munkatársai kezelnek. A könyvtár a honlapján hirdeti a szerb oltóközpont által szervezett online regisztrációt a COVID-19 oltásra.

Szlovákia (2021. március 1.)

2021. február 17-én jött ki a Szlovák Köztársaság Kormányának 89/2021. sz. határozata, amely kijelöli: mely térségek mely veszélyeztetettségi fokozathoz tartoznak. Ennek értelmében több intézmény, így például a nemzeti könyvtár február 22. óta már nem látogatható. Utóbbi várhatóan március 5-én nyit majd ki újra. Mások megfelelő óvintézkedések mellett továbbra is nyitva tartanak, ugyanakkor a könyvtári tevékenységek jelentős része, így például a Szlovák Könyvtárak Hetének (március 1-5.) rendezvényei az online térbe „szorultak vissza”.

Szlovákiában a könyvtárak január 27-től újra nyitva tartanak. A Népegészségügyi Hivatal február 5-i rendelete értelmében a könyvtárak továbbra is nyitva tarthatnak, betartva a korábbi intézkedéseket: 15 m2-en belül egyidejűleg egy olvasó tartózkodhat, ami a 10 évesnél fiatalabb, szülő által kísért gyermekekre nem vonatkozik. Továbbra is fel kell mutatni a hét napnál nem régebbi teszteredményt vagy egyéb, például az oltásra vonatkozó bizonyítékot. A második oltástól legalább 14 napnak kell eltelnie az olvasó első látogatásáig. A 2 méter távolságot továbbra is tartani kell, illetve nem fogyasztható étel vagy ital a könyvtár belső és külső tereiben, sem pedig az épület közelében.

A Szlovák Könyvtári Szövetség (Slovenská asociácia knižníc) közösségi oldalán gyűlnek a híradások a könyvtár-újranyitásokról, illetve – a Szövetség felhívására – a beszámolók a nyitás első napjairól. Ezekből kiderül, hogy jelentős az olvasói érdeklődés, illetve több helyen rekordot döntött a kölcsönzések száma. Megjegyzendő, hogy nem minden könyvtár élt a nyitás lehetőségével.

Összeállították az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai:

Bódog András: szerkesztés, Nagy-Britannia, Egyesült Államok

Dancs Szabolcs: Lengyelország, Szlovákia

Deák László: Románia

Fazokas Eszter: Románia (Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely), Belgium, Japán

Fehér Miklós - Szonda Szabolcs: Románia (Sepsiszentgyörgy)

Hangodi Ágnes: korrektúra

Hegyközi Ilona: Németország, Ausztria

Kádár Krisztina: Franciarország, Belgium, Luxemburg, Svájc

Konrád Eszter: Olaszország

Kovács Eszter: Csehország

Kürti Afrodité: Hollandia

Lengyel Szilvia: Oroszország

Mann Jolán: Horvátország, Szerbia

Sirató Ildikó: Finnország, Észtország

Zsupán Edina: Görögország

Utolsó változtatás: 2021. június 8.

Share

Kapcsolat

1827 Budapest, Budavári Palota F-épület

Tel: +36 1 224-3788

Elérhetőségek

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.