Jógyakorlat-gyűjtemény

A Jógyakorlat-gyűjteménnyel azt szeretnénk elősegíteni, hogy a könyvtárak bemutathassák gazdag innovációs tevékenységüket, és folyamatosan inspirálhassák egymást fejlesztéseikkel. Ezért nemcsak keresni lehet a gyűjteményben, hanem további jógyakorlatokat is közzé lehet tenni.

Keresés a gyűjteményben

A jobb oldalon található keresőablakok segítségével többféle szempont alapján is szűrhetők a jógyakorlatok. Így például témára, a megadott kulcsszavak alapján, a feltöltő, illetve a jógyakorlatot megvalósító könyvtár nevére, vagy konkrét célcsoportra (például: fiatal felnőttek, óvodások). Ezek mellett egyszerű böngészésre is van lehetőség.

Feltöltés a gyűjteménybe

Az Új jógyakorlat beküldése linkre kattintással megjelenő űrlap kitöltésével küldhető be minden olyan jógyakorlat (legyen az hazai vagy külföldi), minden olyan könyvtári megvalósításra szánt ötlet, mely követendő példa lehet más könyvtárak számára is. Az adatlaphoz legfeljebb 96 MB nagyságú illusztráció (fotó vagy videó) is csatolható.

Kérjük, hogy ötlete feltöltése előtt győződjön meg arról, hogy nem szerepel-e már hasonló jógyakorlat az adatbázisban! A feltöltött ötletek a Könyvtári Intézet webadminisztrátorának jóváhagyása után válnak nyilvánossá.

A gyűjtemény bővülése a könyvtárak önfejlesztő képességének és szorgalmának függvénye. Számítunk minden könyvtáros közreműködésére!


JÓGYAKORLATOK

  • Többfordulós helyismereti vetélkedő diákok számára. A játékban ebben a tanévben 18 kétfős, 2 háromfős csapat és egy egyéni induló méri össze ismereteit, így összesen 43 diák indult a helyi két közoktatási intézményből. A program célja, hogy a fiatalok megismerjék településünk történetét, helyi intézményeinket, hagyományainkat, kultúránkat.
  • Rendhagyó történelemóra sorozatot indított a tabi könyvtár vezetője, az olvasás, a tudás, tudomány népszerűsítése céljából.
  • A magyar népmesekincs széles körben elismert kulturális értékünk. A népmesemondás hagyományos szerepe a közösségeinkben többszintű volt: erősítette a közösségi összetartozást, tanító-szórakoztató céllal élethelyzetek megoldására beszélt el példákat (ún. sorsmegoldó képletet kínált fel), valamint a kapcsolódó műfajokkal együtt (közmondások, szólások, mondókák, epiko-lírikus népdalok) egészen kisgyermek kortól kezdve a nyelv elsajátítását segítette. Így vált lehetővé, hogy a népmesének kialakuljon egy kettős, normatív és szórakoztató szerepe, valamint betölt egyfajta „szelep” szerepet (a mesei fantasztikum képes kiragadni a realitásból, ezáltal fejleszti az asszociatív, a fogalomalkotási és az absztraháló készséget). A népmese, bár kezdetektől fogva kultúrákon, határokon, nyelveken keresztül vándorolt, beépítette és megőrizte az egyes népek, nyelvek, kultúrák sajátosságait, ebből következően gazdag forrást nyújt a nemzeti-kulturális identitás gyökereinek újra felfedezéséhez. A népmese továbbá társadalomismereti jelentőségű forrásszöveg. Egyrészt tudósít a kevéssé dokumentált népi életforma értékvilágáról, társadalom-felfogásáról és etikai világrendjéről. Másrészt a különböző népek együttélését jellemző modellértékű szabályok szöveges rögzítését és értelmezését is tartalmazza — generációról generációra továbbörökíthető formában. A népmese társadalmi vonatkozásai kapcsán figyelembe kell venni a külhoni magyar nemzetrészeket, hiszen a legtöbb kiváló mesemondó ezekről a területekről származik. A műfaj ezen túlmenően pedig rendkívül alkalmas a szociálisan rászorult gyermekek, köztük a hátrányos helyzetű roma lakosság oktatására, oktatásba való bevonására akár formális, akár informális kereteken belül, valamint az össztársadalmi ügynek tekinthető társadalmi integráció előmozdítására. A magyar népmesekincs számos kapcsolódási pontot mutat ugyan a magyar népzene, néptánc területével, a fejlesztés szakmai tartalma elsősorban a népmese-kultúra és átadásának gyakorlati, módszertani kérdéseivel foglalkozik. Mivel a rendszerváltást követő két évtizedben a folklór két kitüntetett színtere, a népdal és a néptánc kiemelt figyelmet kapott, ezért a népmese iránti érdeklődés háttérbe szorult. A felhívás ezért a kárpát-medencei magyar és magyar nyelvű népmesekincs tárgyterületére fókuszál és közvetlenül nem érinti a népdal és a néptánc-kultúra fejlesztését, ugyanakkor a népmese-narratíva számos összefüggésben megjeleníti és tárgyalja az említett két területet. A fejlesztés során közvetett módon — a projekt disszeminációja során — kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a projekt keretében fejlesztendő NépmesePontokon a két tevékenységforma becsatornázható legyen, így erősítve a magyar kultúra elemeinek szinergikus hatásrendszerét.
  • A KultúrZug alapvető koncepciója az volt, hogy egy-egy városi rendezvényen, fesztiválon népszerűsítsük az olvasás szeretetét, nem utolsó sorban könyvtáruk szolgáltatásait oly módon, hogy abban minden korosztály megtalálja a számításait, jól érezze magát. A kisgyermekes szülőknek lehetőséget biztosítson némi pihenésre a fesztiválozás közepette, a gyerekek játékos, kreatív elfoglaltsággal kiszakadjanak kicsit a forgatagból, a szabadidős programok özönében egy kis kulturális szigetet találjanak.
  • A „Digitális játszótér a könyvtárban” jó gyakorlat keretében egész évben kínálunk digitális eszközökkel támogatott, játékos foglalkozásokat. A program nemcsak az iskolai időszakban, hanem a nyári szünetben és hétvégi családi alkalmak formájában is megvalósul, lehetőséget teremtve a közös tanulásra és szórakozásra. A résztvevők kötetlen formában ismerkedhetnek meg a könyvtár digitális eszközeivel – például VR-szemüveggel, robotokkal, 3D-nyomtatóval és készségfejlesztő játékokkal –, miközben szöveges és kreatív feladatokat oldanak meg, több generáció együtt, egymástól tanulva.
  • A Tabi Teadélután - Somogyi értékek mentén című eseménysorozatunk havi rendszerességgel tartjuk. Az eseménysorozat célja a somogyi kulturális értékmentés és értékőrzés.
  • 3 év alatti korosztály megszólítása például meseposztó technikával, szervezett kereteken belül, bölcsődékkel együttműködve. A meseposztó előnye egyediségében rejlik, további előnye hogy elkészítése házilag történik, vagyis a könyvtáros kiválaszt egy mesét, és elkészíti hozzá a figurákat.
  • 2019 februárjában alakult meg az első ifjúsági olvasóklub 3 fővel, amely folyamatosan bővült, később pedig ebből már különböző alkotócsoportok is kinőtték magukat. Az ifjúsági olvasókluboknak havonta tartunk foglalkozásokat (minden hónap utolsó előtti és utolsó szombatján), az Írógárdának negyedévente szervezünk kreatívírás-foglalkozást, az Alkotógárdának pedig évente két kiállítást biztosítunk.
  • 7 helyszínes helytörténeti és könyvtárismereti játék: A játék célja, hogy a könyvtárba érkező csoportok önállóan, játékos formában ismerkedjenek a Tudásközpont részlegeinek szolgáltatásaival, valamint a könyvtárban működő ifjúsági klubokkal és a vármegyéhez köthető kortárs írókkal, költőkkel. A játék során találkoznak bátorságpróbával, OPAC használattal, meg kell találniuk az Idő Könyvtárosát, a válaszok egy részét könyvekben és előre elhelyezett ismertető táblákon kell megkeresniük.
  • A könyvtári ifjúsági Alkotógárda alkotásaira készült foglalkozás. A foglalkozás célja: a fiatalok kreatív szövegalkotási készségeinek fejlesztése vizuális élménnyel összekapcsolva. A kreatívírás-foglalkozás során a résztvevő fiatalok ifjúsági könyvek felhasználásával dolgoznak, ezáltal felkeltve az érdeklődésüket a nekik szóló kortárs irodalom iránt.

Oldalak


Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.