Jógyakorlat-gyűjtemény
-
Többfordulós helyismereti vetélkedő diákok számára. A játékban ebben a tanévben 18 kétfős, 2 háromfős csapat és egy egyéni induló méri össze ismereteit, így összesen 43 diák indult a helyi két közoktatási intézményből. A program célja, hogy a fiatalok megismerjék településünk történetét, helyi intézményeinket, hagyományainkat, kultúránkat.
-
Rendhagyó történelemóra sorozatot indított a tabi könyvtár vezetője, az olvasás, a tudás, tudomány népszerűsítése céljából.
-
A magyar népmesekincs széles körben elismert kulturális értékünk. A népmesemondás hagyományos szerepe a közösségeinkben többszintű volt: erősítette a közösségi összetartozást, tanító-szórakoztató céllal élethelyzetek megoldására beszélt el példákat (ún. sorsmegoldó képletet kínált fel), valamint a kapcsolódó műfajokkal együtt (közmondások, szólások, mondókák, epiko-lírikus népdalok) egészen kisgyermek kortól kezdve a nyelv elsajátítását segítette. Így vált lehetővé, hogy a népmesének kialakuljon egy kettős, normatív és szórakoztató szerepe, valamint betölt egyfajta „szelep” szerepet (a mesei fantasztikum képes kiragadni a realitásból, ezáltal fejleszti az asszociatív, a fogalomalkotási és az absztraháló készséget).
A népmese, bár kezdetektől fogva kultúrákon, határokon, nyelveken keresztül vándorolt, beépítette és megőrizte az egyes népek, nyelvek, kultúrák sajátosságait, ebből következően gazdag forrást nyújt a nemzeti-kulturális identitás gyökereinek újra felfedezéséhez.
A népmese továbbá társadalomismereti jelentőségű forrásszöveg. Egyrészt tudósít a kevéssé dokumentált népi életforma értékvilágáról, társadalom-felfogásáról és etikai világrendjéről. Másrészt a különböző népek együttélését jellemző modellértékű szabályok szöveges rögzítését és értelmezését is tartalmazza — generációról generációra továbbörökíthető formában. A népmese társadalmi vonatkozásai kapcsán figyelembe kell venni a külhoni magyar nemzetrészeket, hiszen a legtöbb kiváló mesemondó ezekről a területekről származik. A műfaj ezen túlmenően pedig rendkívül alkalmas a szociálisan rászorult gyermekek, köztük a hátrányos helyzetű roma lakosság oktatására, oktatásba való bevonására akár formális, akár informális kereteken belül, valamint az össztársadalmi ügynek tekinthető társadalmi integráció előmozdítására.
A magyar népmesekincs számos kapcsolódási pontot mutat ugyan a magyar népzene, néptánc területével, a fejlesztés szakmai tartalma elsősorban a népmese-kultúra és átadásának gyakorlati, módszertani kérdéseivel foglalkozik. Mivel a rendszerváltást követő két évtizedben a folklór két kitüntetett színtere, a népdal és a néptánc kiemelt figyelmet kapott, ezért a népmese iránti érdeklődés háttérbe szorult. A felhívás ezért a kárpát-medencei magyar és magyar nyelvű népmesekincs tárgyterületére fókuszál és közvetlenül nem érinti a népdal és a néptánc-kultúra fejlesztését, ugyanakkor a népmese-narratíva számos összefüggésben megjeleníti és tárgyalja az említett két területet. A fejlesztés során közvetett módon — a projekt disszeminációja során — kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a projekt keretében fejlesztendő NépmesePontokon a két tevékenységforma becsatornázható legyen, így erősítve a magyar kultúra elemeinek szinergikus hatásrendszerét.
-
A KultúrZug alapvető koncepciója az volt, hogy egy-egy városi rendezvényen, fesztiválon népszerűsítsük az olvasás szeretetét, nem utolsó sorban könyvtáruk szolgáltatásait oly módon, hogy abban minden korosztály megtalálja a számításait, jól érezze magát. A kisgyermekes szülőknek lehetőséget biztosítson némi pihenésre a fesztiválozás közepette, a gyerekek játékos,
kreatív elfoglaltsággal kiszakadjanak kicsit a forgatagból, a szabadidős programok özönében egy kis kulturális szigetet találjanak.
-
A „Digitális játszótér a könyvtárban” jó gyakorlat keretében egész évben kínálunk digitális eszközökkel támogatott, játékos foglalkozásokat. A program nemcsak az iskolai időszakban, hanem a nyári szünetben és hétvégi családi alkalmak formájában is megvalósul, lehetőséget teremtve a közös tanulásra és szórakozásra. A résztvevők kötetlen formában ismerkedhetnek meg a könyvtár digitális eszközeivel – például VR-szemüveggel, robotokkal, 3D-nyomtatóval és készségfejlesztő játékokkal –, miközben szöveges és kreatív feladatokat oldanak meg, több generáció együtt, egymástól tanulva.
-
A Tabi Teadélután - Somogyi értékek mentén című eseménysorozatunk havi rendszerességgel tartjuk. Az eseménysorozat célja a somogyi kulturális értékmentés és értékőrzés.
-
3 év alatti korosztály megszólítása például meseposztó technikával, szervezett kereteken belül, bölcsődékkel együttműködve. A meseposztó előnye egyediségében rejlik, további előnye hogy elkészítése házilag történik, vagyis a könyvtáros kiválaszt egy mesét, és elkészíti hozzá a figurákat.
-
2019 februárjában alakult meg az első ifjúsági olvasóklub 3 fővel, amely folyamatosan bővült, később pedig ebből már különböző alkotócsoportok is kinőtték magukat. Az ifjúsági olvasókluboknak havonta tartunk foglalkozásokat (minden hónap utolsó előtti és utolsó szombatján), az Írógárdának negyedévente szervezünk kreatívírás-foglalkozást, az Alkotógárdának pedig évente két kiállítást biztosítunk.
-
7 helyszínes helytörténeti és könyvtárismereti játék:
A játék célja, hogy a könyvtárba érkező csoportok önállóan, játékos formában ismerkedjenek a Tudásközpont részlegeinek szolgáltatásaival, valamint a könyvtárban működő ifjúsági klubokkal és a vármegyéhez köthető kortárs írókkal, költőkkel.
A játék során találkoznak bátorságpróbával, OPAC használattal, meg kell találniuk az Idő Könyvtárosát, a válaszok egy részét könyvekben és előre elhelyezett ismertető táblákon kell megkeresniük.
-
A könyvtári ifjúsági Alkotógárda alkotásaira készült foglalkozás.
A foglalkozás célja: a fiatalok kreatív szövegalkotási készségeinek fejlesztése vizuális élménnyel összekapcsolva.
A kreatívírás-foglalkozás során a résztvevő fiatalok ifjúsági könyvek felhasználásával dolgoznak, ezáltal felkeltve az érdeklődésüket a nekik szóló kortárs irodalom iránt.
Oldalak
Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by
WeebPal.