Hír

A jelenleg zajló koronavírus-járvány új kihívás elé állította a könyvtárakat, így még nem beszélhetünk egységes és hivatalosan elfogadott gyakorlatról a könyvtári gyűjtemények fertőtlenítése esetében sem. A hangsúly – itthon és külföldön egyaránt – a vírus elkerülésén, megelőzésén van, erre a közösségi távolságtartás és a fizikai elkülönülés szolgál.

Az egyesült államokbeli New Englandben működő egyik legfontosabb dokumentumrestaurálással foglakozó intézmény, a Northeast Document Conservation Center (NEDCC) megjelentette állásfoglalását (külső hivatkozás) a könyvek és egyéb gyűjteményrészek fertőtlenítésével kapcsolatban. A gyűjtemények „mozgó”, tehát kölcsönzésből visszavett vagy egyéb módon az intézménybe visszakerülő dokumentumai esetére a New England Journal of Medicine egészségügyi szakfolyóirat tanulmányára (külső hivatkozás) alapozva 72 órás karantént javasolnak. Eszerint a COVID-19 kórokozójának elpusztulása papírfelületen minimum 24 óra, műanyag és műanyagot tartalmazó felületeken pedig 72 óra elkülönítést igényel a biztonságos ismételt használatba vételt megelőzően. A karantén fenntartása során a dokumentummozgatásnál az NEDCC munkatársai az USA járványügyi központjának (CDC) irányelveit követik: vagyis gumikesztyűk viselését, azok használat utáni eldobását (veszélyes hulladékként kezelve), majd alapos kézmosást. Ha a könyvtárban nem áll rendelkezésre az elkülönítésre szolgáló dedikált tér, akkor zárt zacskókban kell gondoskodni a dokumentumok karanténjáról. A gyűjtemények konkrét fertőtlenítése esetében a szakemberek hangsúlyozzák, hogy ez a munka restaurátor szakember felelőssége és feladata, ugyanis mind a folyékony fertőtlenítőszerek, mind az UV-sugarak alkalmazása árthat a könyvtári és levéltári dokumentumoknak, tekintettel arra, hogy a teljes körű fertőtlenítéshez 40 percnyi UV-sugárzásnak kell kitenni (külső hivatkozás) az érintett felületeket.

Érdi Marianne, az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló és kötészeti osztályának vezetője szerint a könyvek és papíranyagok fertőtlenítésének megvannak a restaurátori gyakorlatban használatos, egyedi módszerei, melyeket a szakemberek a mikroorganizmusok és penészgombák elpusztítására vethetnek be. A nemzetközi szakirodalomban is leginkább hivatkozott, tömeges fertőtlenítésre sokáig használt etilén-oxid (C₂H₄O) azonban már betiltott anyag, így a Nemzeti Népegészségügyi Központ (korábbi ÁNTSZ) is felhagyott az alkalmazásával. Jelenleg Magyarországon egyedül a Pre-Con Restaurátor Kft. vállal tömeges irat- és könyvtisztítást, fertőtlenítést. A cégnek megvan a feladathoz szükséges tapasztalata, technikája, felszerelése és kapacitása; szolgáltatásukat korábban többek között az OSZK is igénybe vette.

A restaurátori etika megköveteli, hogy minden beavatkozáskor figyelembe vegyük a kezelt dokumentumok anyagait, a könyvek kötését, a lapok szerkezetét, a tintát, a nyomdafestéket, ezek állapotát, tulajdonságait és reagálását a különféle kezelőszerekre. A vízzel vagy vegyi anyagokkal végzett beavatkozások a dokumentumokra nézve veszélyesek lehetnek, ezen kívül vannak olyan környezeti hatások, melyek káros következményei később mutatkoznak meg: ilyen például UV sugárzás is, melynek alkalmazásától az NEDCC is óva inti a közintézményeket.

Érdi Marianne az OSZK pandémiás bizottságának azt javasolta, hogy egy nemzeti könyvtáréhoz hasonló volumenű állomány esetében a megelőzés a legjobb védekezési mód, ami az állományvédelem alapja is egyben. Jelenleg nincs rálátásunk arra, hogy ez a vírus pontosan mennyi ideig marad élet- és fertőzőképes a könyvtári dokumentumokon, mivel az e témában megjelent cikkek ellentmondásosak. A kérdés alapvetően a mikrobiológus szakemberek hatáskörébe tartozik, ám ha betartjuk a legtágabb „türelmi időt”, akkor biztosan eredményes lesz a könyvtár védekezése, és sikerül megóvni az embereket a kórtól. A könyvtári dokumentumok esetében az alkoholos áttörlés bizonyos esetekben hatékony lehet, viszont a dokumentumokat alkotó anyagok érzékenysége miatt csak a restaurátor tudja eldönteni, hogy mikor, milyen felületen és hogyan végezhető ez az eljárás. A könyvtár egyéb területein – a kilincsek, az asztalok, a padló és az ajtók felületein – viszont bárki bátran alkalmazhatja az alkoholos fertőtlenítést.

P. Holl Adrienn a penészfertőzött levéltári anyagok fertőtlenítéséről szóló tanulmányában ír az alkalmazott speciális eljárásokról. Utolsóként megemlíti az ózonos fertőtlenítést, amely az elmúlt időszakban sajtófigyelmet is kapott, többek között az orosházi könyvtár is használja az önkormányzat ózongenerátorát (külső hivatkozás) a házhoz szállítással kölcsönzött, majd visszavett dokumentumok fertőtlenítésére. A levéltári szakember cikkében azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy a módszer nem alkalmas a savas papírok – ilyen az 1860 és 1980 között gyártott papírok többsége – fertőtlenítésére, mivel a mesterségesen előállított ózon felgyorsítja a bomlási és a savasodási folyamatokat, így a papír megbarnul, törékennyé válik. A fotókra és egyéb fényképészeti anyagokra még károsabb az ózon, emellett az optikai adathordozók (CD, DVD, Blu-ray) esetében leoldja a polikarbonát védőréteget, ami adatvesztéshez vezethet.

A járványhelyzet alatti állományvédelem világszerte foglalkoztatja a kulturális örökség megőrzésével foglalkozó szakembereket. Április 2-án a Facebook felületén (felvett és visszanézhető) élő online panelbeszélgetést tartottak állományvédelmi szakemberek (külső hivatkozás) Állományvédelem a COVID-19 korában (Collections Care in the Age of COVID-19) címmel. A streameseményt alapos szakirodalmi jegyzékkel (külső hivatkozás) egészítették ki. Az Amerikai Könyvtárosegyesület (ALA) sem maradt ki (külső hivatkozás) a könyvtári dokumentumok járványhelyzet alatti kezelésével foglalkozó forrásgyűjtések sorából, ahogy az American Libraries magazin is útmutatót állított össze a pandémia alatti állományvédelem (külső hivatkozás) kérdéséről. Az amerikai járványügyi központ (CDC) és az IMLS (Múzeumi és Könyvtári Szolgáltatások Intézete) az iskolai könyvtárak számára is szolgál ajánlással (külső hivatkozás), amely szintén a papíralapú dokumentumok 24 órás elkülönítését hangsúlyozza.

További információk a papíralapú gyűjtemények kezeléséről:

• A New Jersey Állami Könyvtár linkgyűjteménye (külső hivatkozás);

• Bogdan Zerek az IFLA konferenciakötetében mutatja be a lengyel nemzeti könyvtár állományvédelmi és fertőtlenítési gyakorlatát (külső hivatkozás) (a tanulmány publikálásának idején a mára betiltott etilén-oxidot is alkalmazták), valamint a szerző témába vágó könyve is teljes szöveggel elérhető online (külső hivatkozás)(The Preservation and Protection of Library Collections, 1st Edition: A Practical Guide to Microbiological Controls. - Chandos : Cambridge, 2014. - 482 p.);

• A Magyar Nemzeti Levéltár állományvédelmi ajánlása (külső hivatkozás) 2017-ből (a 3.9. fejezet foglalkozik a fertőzések kezelésével);

• A Magyar Nemzeti Bank a vírus terjedésének megakadályozása érdekében a számlavezetettjei által zárt konténerben befizetett használt bankjegyeket – ezek a WHO szerint nem kiemelt hordozói a vírusnak – a konténerek felbontása előtt a vírusok túlélési periódusának sokszoros időtartamáig, 14 napig „pihenteti”. (Nem pandémiás időszakban ez jellemzően 2–5 nap.) Az ezt követően gépi feldolgozásra (mennyiség, valódiság és forgalomképesség/minőség szerinti ellenőrzésre) kerülő bankjegyeket minden alkalommal zsugorfóliába csomagolják. A technológiai sor részeként a kötegelt bankjegyek egy kb. 160–170 °C-os alagúton haladnak át, ami garantálja a teljes fertőtlenítést. (A MNB Készpénzlogisztikai Igazgatóság tájékoztatása.)

Érdi Marianne (OSZK) és Szabó Piroska (KSZK) közreműködésével készítette: Bódog András (KSZK).

Köszönjük Vilcsek Andrea (OSZK) információit.

Illusztráció forrása: Pixabay https://pixabay.com/hu/photos/j%C3%A1rv%C3%A1ny-k%C3%B6nyvt%C3%A1ri-z%C3%A1rt-covid-19-5026719/ (külső hivatkozás)