Hír

Megjelent a 3K legújabb, 2020/10. száma

Tartalom

Évforduló
Pőcze Márta – Sándorné Támcsu Tímea: 20 éves az Óbudai Platán Könyvtár. Út a szakszervezeti könyvtártól a közkönyvtárig 

Konferenciák
Bódog András: Webinárium a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazásáról (AI: Empowering Libraries & Making It Real, United Kingdom Serials Group)

Bódog András: Közösségek és szervezetek. Társadalmiasítás a kulturális intézmények gyakorlatában (Közösségek és szervezetek, Pécsi Tudományegyetem)

Tanulmány
Balogh András: A könyvtári tájékoztatás hermeneutikai vázlata. (Kitekintéssel a természettudományos-műszaki tájékoztatásra

Könyv
Arany-Nagy Zsuzsanna: Hogyan nevelj olvasóvá? (Együtt az olvasóvá nevelésért! Szerk. Gombos Péter és Péterfi Rita)

Samu Botond Gergő: Sorsfordító évtizedek térképeken, avagy miről mesélnek a kartogramok? (A számontartott nemzet. A Trianon előtti és utáni évtizedek Magyarországa statisztikai térképeken. Szerk. Rózsa Dávid, Rovács Barna)

Dóra László: Attenborough, a felfedező és kalandor (David Attenborough: Egy ifjú természettudós történetei: állatkerti gyűjtőutak; Utazások a világ túlsó felére: egy ifjú természettudós újabb történetei)

 

Ízelítő a lapszámból

„A Platán Könyvtár 2000-ben került igazán abba a helyzetbe, amikor már nem a puszta fennmaradásért kellett küzdenie, megtalálta biztos fenntartóját, szervezeti keretét, épületét és nem utolsósorban költségvetési hátterét. […] 2007-ben… elindította Könyvet Házhoz szolgáltatását és külön gyerekkönyvtári részleg került kialakításra a központi könyvtárban, hogy a legkisebbek is élvezettel és számukra megfelelően használhassák a könyvek birodalmát, és megkedveljék a betűk és tudományok világát. […] A Platán Könyvtár már nem csupán egy könyvkölcsönző hely, hanem a kerület egyik fontos kulturális bázisa, ahol minden korosztály változatos és vonzó programokból válogathat. A gyerekkönyvtár, a 12+ részleg és a drámapedagógián alapuló könyvtárhasználati foglalkozás fontos eszköze volt annak, hogy a gyerekek is megszólítva érezzék magukat, hiszen a közönség nem elhanyagolható részét ők teszik ki. Egyrészt hozzák a szüleiket, akik nemcsak a gyerek számára találnak programot, másrészt ők maguk is visszatérnek egyetemistaként, fiatal szülőként is. […] Az Óbudai Platán Könyvtár nemcsak a minőségirányítási módszertan beve¬zetése mellett köteleződött el 2016-ban, hanem célként tűzte ki a zöld szemléletű könyvtárrá válást is, ami 2018-ban, a fiókkönyvtár költözésével teljesedhetett ki.” Pőcze Márta – Sándorné Támcsu Tímea: 20 éves az Óbudai Platán Könyvtár. Út a szakszervezeti könyvtártól a közkönyvtárig

„[A] könyvtárról szóló (köz)gondolkodás is egyfajta technológiai-digitális adottságokkal leírható, számszerűsíthető algoritmusok világába került. A numerikus világ „objektivitása” abba az irányba viszi a könyvtárról szóló diskurzusokat, hogy a könyvtár egyfajta objektív, (végeredményben „metafizikai”) valóságismeretet, értékelvűséget közlő, közvetítő intézményként definiálja (újra) önmagát, megtalálva azt a társadalmi szerepet, mely úgy hangzik, hogy könyvtárba azért járunk, hogy verifikálható ismereteket tudjunk meg világunkról. Az internetes virtuális valóságban keringő ismeretek sokszor nem nyújtanak egyértelmű, hiteles információkat, sőt, számos internetes tartalom kifejezett célja a dezinformáció terjesztése, a „hoax”. Ebben a szövegvalóságban és információs túladagolásban, „túlinformáltságban” („big data”) a könyvtárak betölthetnek olyan szerepet, melyek a „hiteles”, egyben „kizárólagos” információs tartalom szűrését, megosztását hivatottak végezni. Ez a program azonban hosszabb távon hasonló metafizikai-ideológiai szerephez juttatná a könyvtárakat, melyekben az „információs sokszínűséget” az információs kizárólagosság elve váltaná fel, mely lemondana a világ- és valóságértelmezés sokarcú, intuitív (hermeneutikai) lehetőségeiről. E kétféle könyvtári paradigma mögött teoretikus és tudományfilozófiai beállítódásbeli különbségek húzódnak meg, melyeket nyilvánvalóan mégiscsak egy „közös cél” mozgat: hogyan éljék túl a könyvtárak (digitalizációs) korunkat.” Balogh András: A könyvtári tájékoztatás hermeneutikai vázlata. (Kitekintéssel a természettudományos-műszaki tájékoztatásra)

„A könyvben tárgyalt 13 tematika felöleli az élet minden területét; írói nagyrészt fiatal történészek, illetve statisztikusok, akik nagyívű értekezéseket csatoltak a térképekhez, amelyek a mélyebb összefüggésekre is rávilágítanak. […] Bár alapvetően statisztikai műről van szó, az adatok puszta felsorolásán kívül, vagy inkább azok helyett számos érdekességet tudhatunk meg akár a statisztika mint tudományág korai időszakáról, fejlődéséről, neves művelőiről, vagy épp az adatok gyűjtéséről, felhasználásáról és helyes értelmezéséről. Mindezek mellett a különböző adattorzulásokra, a változások okaira, mozgatórugóira is magyarázatot kapunk, legyen az az ipar, mezőgazdaság fejlődése, a társadalmi mozgások, vagy épp az idegenforgalom fejlődése.” Samu Botond Gergő: Sorsfordító évtizedek térképeken, avagy miről mesélnek a kartogramok? (A számontartott nemzet. A Trianon előtti és utáni évtizedek Magyarországa statisztikai térképeken. Szerk. Rózsa Dávid, Rovács Barna)

A 3K 2020/10. száma PDF- és HTLM-verzióban is elérhető az alábbi linkeken: 
https://epa.oszk.hu/3khttp://ki2.oszk.hu/3k/.

Share

Kapcsolat

1827 Budapest, Budavári Palota F-épület

Tel: +36 1 224-3788

Elérhetőségek

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.