Hír

2022-ben kilenc pályázó nyerte el a Minősített Könyvtár címet, két pályázó pedig a Könyvtári Minőségi Díjat. A konferencián minden nyertes könyvtár bemutatkozási lehetőséget kapott: öt intézmény 20 perces előadás keretében ismertethette egy-egy kiemelt jó gyakorlatát, hat intézmény pedig rövid, 1-2 perces videóval mutatkozhatott be.

Szüts Etelének, a Könyvtári Intézet igazgatójának rövid köszöntője után Kör, téglalap, rombusz – könyvtári geometria?! címmel hallgathattuk meg Győri Annamária, a Ceglédi Városi Könyvtár gyűjteményszervezési csoportvezetőjének előadását a könyvtár folyamatmenedzsment-tevékenységéről. Megtudhattuk, hogy a címet immár másodjára elnyerő könyvtárban 2015-ben kezdődött el a minőségirányítási munka, és az első munkacsoport éppen a folyamatszabályozással foglalkozott. A csoport tagjainak kiválasztásakor figyelembe veszik a munkatapasztalatot, valamint hogy a könyvtár minden munkaterülete képviselve legyen. A csoport ügyrendje tartalmazza a működési kereteket. A folyamatszabályozás első lépéseként végiggondolták a könyvtár tevékenységeinek területeit, majd azonosították a folyamatokat. Az azonosított folyamatokat csoportosították (fő, támogató és kulcsfolyamatokra), majd elkészítették első folyamatleltárukat, amely akkor még 33 folyamatot tartalmazott. Az azóta eltelt időszakban letisztult ez a nyilvántartás, azóta részfolyamatokat is azonosítottak, a tevékenységeket tevékenységleltárba foglalták. Folyamatdokumentációjuk az alábbiakat tartalmazza: folyamatábra, szolgáltatási leírás, folyamatleírás, folyamatmenedzsment-űrlap.

A folyamatábrák csapatmunkában, a folyamatgazdák közreműködésével készültek, a draw.io szoftver segítségével. A szolgáltatási leírások ezek szöveges változatai. A folyamatleírások táblázatos formátumban tartalmazzák a folyamatra vonatkozó információkat a folyamathoz kapcsolódó felelősökkel és kockázati tényezőkkel. A folyamatmenedzsment-űrlap a folyamattal kapcsolatos összes adatot tartalmazza, mint pl. vonatkozó jogszabályok, mérési indikátorok stb. Egy-egy folyamatábra és folyamatleírás bemutatása után megtekinthettük az intézmény folyamattérképét is, amely többek között bemutatja a folyamatok egymáshoz való viszonyát is.

A mára a mindennapok részévé vált folyamatszabályozási munkát támogatja a Folyamatszabályozás helyi rendszere című dokumentum, amely segítségükre van a rendszer működtetésében pl. új folyamatok kidolgozása esetén. A folyamatszabályozás átláthatóbbá teszi a munkavégzést, lehetővé teszi a korai hibafelismerést, egységesebb színvonalúvá a szolgáltatásokat. A folyamatok javítása érdekében kétféle mérést is alkalmaznak. Egyrészt a használói visszajelzésekre támaszkodnak, másrészt a mérési adatokra. Ezek alapján tervezik meg a beavatkozásokat.

A hibalehetőségek kiszűrése érdekében kockázatelemzést végeznek, majd a közepes és nagy kockázatot hordozó folyamatok esetében FMEA elemzés is készül.

Folyamataikat a PDCA-ciklus (Plan-Do-Check-Act) szellemiségében fejlesztik, tökéletesítik. A folyamatok javításáról PDCA-táblázatot is készítettek, annak érdekében, hogy a kollégák nyomon követhessék, hogy egy-egy folyamat melyik fejlesztési fázisban tart.

Terveik között szerepel a folyamatdokumentáció egyszerűsítése, egy auditrendszer kidolgozása és a mérések koordinálása. Rendszeres a folyamatok felülvizsgálata és az új folyamatok beemelése a rendszerbe. Fontosnak tartják a Minőségirányítási Tanáccsal való együttműködést, a folyamatszabályozás stratégiához való igazítását, valamint a munkatársak aktív bevonását. Ennek érdekében minden munkatársra bíznak ezzel kapcsolatos felelősséget, belső képzéseket tartanak, ahol pl. az volt a feladat, hogy mindenki a saját területén dolgozzon ki példát a PDCA-ciklus alkalmazására. Fontosnak tartják, hogy a folyamatszabályozási tevékenységben mindenki olyan feladatot kapjon, ami testhezálló, hogy a folyamatszabályozó munkacsoport rendszeresen ülésezzen, az eredményeket pedig kommunikálják a munkatársak felé.

Az első előadás után a Balatoni Regionális és Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház, majd pedig a Flesch Károly Közművelődési, Könyvtári, Kulturális és Városmarketing Közhasznú Nonprofit Kft. – Huszár Gál Városi Könyvtár bemutatkozó videóját tekinthettük meg.

Kiemelte, hogy a tevékenység eredményessége a helyes célmeghatározástól függ. A soproni könyvtár az általános helyzetelemzést tűzte ki a benchmarking-vizsgálat elsődleges céljának, illetve olyan konkrét területek működésének beható vizsgálatát, melyeken javítani kívántak. A célmeghatározást követő fontos lépésként a partnerek kiválasztásáról beszélt az előadó. Elmondta, hogy a partnerek kiválasztásánál olyan kérdésekre keresték a választ, hogy kik a versenytársaik, kitől tanulhatnának, kikkel érdemes összehasonlítani magukat, és milyen paraméterek alapján.

A benchmarking-folyamat harmadik lépése az adatgyűjtés volt, a saját és a partnerek adatainak begyűjtése is. Ezután kezdtek hozzá a begyűjtött adatok elemzéséhez, kiértékeléséhez, vizualizációjához, a megfelelő következtetések levonásához. A folyamatnak ez volt a legerőforrás-igényesebb része.

Az adatok rendszerezése után rátértek az eredmények kommunikálására, a folyamat végén pedig elvégezték az eredmények beépítését a fejlesztési irányokba, és megtették a szükséges beavatkozásokat.

Az előadás további részében bepillantást nyerhettünk abba, hogy konkrétan hogyan is zajlottak ezek a tevékenységek a soproni Széchenyi István Városi Könyvtárban. Milyen szempontokat érvényesítettek a partnerek kiválasztásánál, pl.: a könyvtári funkció (városi könyvtár), a település besorolása (vármegyei jogú város), a demográfiai környezet (lakosságszám) és a települést jellemző más könyvtári intézmények (felsőoktatási könyvtár) tekintetében. Milyen nehézségekkel találkoztak, s miért is esett a választás épp az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtárra, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárra, a dunaújvárosi József Attila Könyvtárra és a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárra?

Az adatgyűjtéssel kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy csak hiteles, megbízható forrásból szabad és érdemes adatokat felhasználni. Ezért ők a saját adataikon kívül a KSH, a Könyvtári Intézet Dokumentumtárában található éves statisztikák, illetve A magyarországi könyvtárak statisztikai adatai és mutatói 1998–2019 című dokumentumban elérhető adatokat használták.

A teljesítményméréssel és -elemzéssel kapcsolatban azt javasolta, hogy a vizsgálandó adatok kiválasztásánál lehetőleg ne statisztikai adatokat, hanem inkább teljesítménymutatókat használjanak, hiszen ezek nem egyedi számokat, hanem sokkal inkább arányszámokat jelentenek, ami sokkal pontosabb képet ad egy összehasonlításhoz. Amutatók kiválasztásához az MSZ ISO szabványhoz 2019-ben készült, Teljesítménymutatók a magyar könyvtári rendszerben címmel kiadott ajánlást használták fel.

Sopron 13 mutatóval dolgozott a benchmarking során, melyek közül az előadó be is mutatott néhányat, pl.: a „forgási sebesség” mutatót, a „könyvtárosok kölcsönzési produktivitása” mutatót, a „közönség, mit használó a teljes lakosság körében” mutatót és a „rendezvény-ellátottsági” mutatót, hiszen stratégiai céljaik között szerepelt, hogy szeretnék az olvasóközönség létszámát és a rendezvényellátottságot is növelni. Az összehasonlításra kiválasztott könyvtárak eredményeit nemcsak összehasonlították, hanem idősoros trendet is vizsgáltak.

A teljesítménymérés tanulságaként az előadó elmondta, hogy érzékelték a módszer korlátait is. Például azt, hogy nincs teljes hasonlóság a versenytársak között. A Covid óta nehéz összehasonlítani egymással az éves teljesítményadatokat vagy trendeket. További nagy hiányosságként említette, hogy az adatok mögötti munkafolyamatokat nem lehet megismerni. Nagyon fontos azonban, hogy túl a számokon megvizsgáljuk azt is, hogy milyen munkafolyamatok rejtőznek a számok mögött. Ezért kérdőíves felméréssel egészítették ki az addigi elemzést. A kérdéseiket témák szerint csoportosították: a belső szervezetre, a marketingre és a kommunikációra, a feldolgozás munkafolyamataira és a rendezvényekre. A válaszokból kiderült, hogy viszonylag hasonló feltételekkel dolgoznak a partnerkönyvtárak is, és szinte minden könyvtártól lehet jó ötleteket szerezni. Nagykanizsa példájából átvették a soproniak, hogy a város kulturális programjaira könyvsátorral települnek ki. A digitalizálást érintő kérdésük eredményeképp Hódmezővásárhely példájából merítve vették fel a kapcsolatot az Arcanummal. Ennek köszönhetően mára a helytörténeti folyóirataik jelentős részét elérhetővé tudták tenni digitálisan.

A követendő fejlesztési irányok és beavatkozások a benchmarking alapján a következőképp rajzolódtak ki: sokszínű és színvonalas programok szervezése, a városban zajló rendezvényeken történő megjelenés, ill. kitelepülés, digitalizálás és a digitális tartalmak szolgáltatása.

Összegzésképpen elmondható, hogy helyzetelemzésre jól használható a teljesítménymutatók összehasonlítása, de a fejlesztési irányok meghatározásához és a beavatkozások kialakításához inkább a kérdőíves felmérés nyújthat segítséget. A benchmarking mindenképpen hatékony eszköz, hiszen mérhető eredményeket értek el, és növelni tudták a hatékonyságot.

A soproni benchmarking-tevékenység megismerése után a hajdúdorogi Mészáros Károly Városi Könyvtár és a bonyhádi Solymár Imre Városi Könyvtár kis filmjét láthatta a közönség.

A harmadik előadást Csizmadia Júliától, a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár közkapcsolati osztályvezetőjétől hallhattuk Út a Minősített Könyvtár cím felé: A veszprémi E-Start 2020 projekt bemutatása címmel. Az E-Start annak a projektnek a neve, amely 2020-ban a minőségmenedzsment bevezetése céljából alakult. A projektet a munkatársak minőségmenedzsment-irányú képzése, valamint szakértői támogatás igénybevétele támogatta. Bár a minőségirányításnak már voltak előzményei az intézményben, igazi lendületet e projekttel kapott. Szlogenjük: Változzunk együtt! A kezdetekkor meghatározták a projekt küldetését és céljait is (pl. innováció ösztönzése, munkatársak bevonása stb.). A projekt során öt munkacsoport működött a projektvezető, valamint a munkacsoportok vezetőinek irányítása alatt. A csoportok a Könyvtárak Minőségi Működésének Értékelési Rendszere (KMÉR) egy-egy adottságkritériumán dolgoztak, meghatározták az adott terület fejlesztési irányait. Az előrehaladás ismertetéséről úgynevezett beszámolónapokon került sor. Azegységes arculatot mutató dokumentumokat a munkatársak által is elérhető belső tárhelyen helyezték el. A beszámolónapokra meghívókat küldtek ki, majd mindenki számára elérhető összegzést készítettek. A projekt eredményeként mindegyik kritériumban fejlődtek. Fontos eredmény, hogy elkészült a 2021-től 2025-ig szóló stratégiai tervük, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak, stratégiai céljaikról infografikát is készítettek. A munkatársi és a használói elégedettség beépült a módszereik közé. 2022-ben készült egy dolgozói igény- és elégedettségmérés, valamint egy motivációs kérdőív. Bizonyos kérdések esetében igyekeznek tendenciákat vizsgálni a későbbiekben, szintúgy a használói felmérések kapcsán. Az E-Start projekt fontos eredményei közé sorolható többek között a munkatársak számára kihelyezett ötletdoboz, az olvasói terek feliratainak újragondolása, új szlogenjük bevezetése (Unatkozni kár, a könyvtár vár!), egyedi arculat kialakítása, hangosbemondó-rendszer kiépítése, kutyabarát könyvtár, pelenkázóhelyiség, nyereményjátékok, terek átrendezése, zöldfejlesztések, tanulóműhely, önkiszolgáló kölcsönzés, családbarát fejlesztések. Szeretnék megvalósítani a munkatársak kompetenciafejlesztését, a munkatársi önértékelés kialakítását, a marketing és a kommunikáció fejlesztését, a használói elégedettségmérések folytatását. Az E-Start projekt befejezése után természetesen a minőségmenedzsment folytatódott: 2022-ben megalakult a Minőségirányítási Tanács.

A Szentes Városi Könyvtár bemutatkozó kis filmje után Bizalom és motiváció címmel Dr. Tóth Máté, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár igazgatója tartott előadást, melynek első fejezetében, nem titkoltan sokkoló szándékkal, arról hallhattunk, hogy a könyvtárak gyakran panaszkodnak arról, hogy nincs semmire pénzük. Ezzel szemben a könyvtáraknak valójában szokott lenni pénzük, hiszen van költségvetésük, és abból a költségvetésből elég sok mindent meg lehet oldani, ha a munkatársak azt meg akarják oldani. Ennek illusztrálására egy képzeletbeli könyvtár költségvetési diagrammját mutatta be, melynek lényege, hogy hol érdemes a költségvetésben tartalékokat keresni. Azzal összefüggésben, hogy az intézmény költségvetésének körülbelül 70%-a személyi juttatásokra megy, kijelenthető, hogy a pénz a bérekben van. A munkavállalókkal kapcsolatos alapismereteink szerint, melyeket például A könyvtárosok kézikönyvéből is tudhatunk: egy motiválatlan munkatársnak 20-30%-os teljesítmény is elegendő a munkahelye megtartásához. Egy igazán motivált munkatárs teljesítménye 80-90% szokott lenni. Mennyi kára keletkezik az intézménynek egy motiválatlan munkavállaló miatt? Erre hivatkozva kézzelfoghatóan igazolható, hogy a munkatársakkal érdemes foglalkozni, olyan munkatársi kollektívát összeállítani, hogy az remek teljesítményt tudjon nyújtani.

Amikor a munkatársakról van szó mindig előkerül, hogy kell egy jó csapat. A Pest megyei könyvtárban büszkék is arra, hogy jó csapatot alkotnak. A könyvtár kollektívájának fontosabb jellemzői közé tartozik, hogy magas a nők aránya (84%), sok a családos munkavállaló, azaz legalább két gyereket nevel a dolgozók 65%-a, akiknek közel fele nagycsaládos. Ez azért fontos, mert jelentősen befolyásolja, hogy hogyan tud valaki a munkahelyén teljesíteni. Jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás, és van egy önkéntes programja is a könyvtárnak.

A könyvtári szervezet viszonylag hirtelen nőtt nagyra (10 év alatt közel duplájára), ezért szervezeti átalakításba kezdtek. Korábban mindenki közvetlenül a két igazgatóhelyetteshez tartozott, ezért osztályokat kellett létrehozni. Fontos, hogy azok a döntések, amiket egy osztályvezető meg tud hozni, azok osztályvezetői szinten történjenek meg. Nem baj, ha sok hierarchiaszint van. Nem baj ugyan az sem, ha egy igazgató tud mindenről, de az sem baj, ha egy döntést az hoz meg, aki ért hozzá. Van előnye annak is, ha a munkatársak jelentős döntési jogköröket kapnak.

2021-ben munkatársi elégedettségmérést készítettek, melynek két vetületét emelte ki az előadó. Azt, hogy a munkatársak egymásnak okozták a legtöbb stresszt, és stresszforrás a közvetlen főnök, illetve az intézmény vezetése is. A másik vetület az volt, hogy a munkahelyi légkörrel is foglalkozni kell. Ezért a munkatársak összekovácsolására bevezették a közösségépítő programok sorát, például osztályonként kirándulási lehetőséget, szabadidőt biztosítottak, és közös csapatépítő napot is, melyekhez nem kellett különösebb forrásokat igénybe venniük, hiszen csak lecsót főztek és társasjátékokat játszottak, mégis csökkent a stressz.

Az előadás elején ugyan gazdasági vonatkozású megközelítéssel kezdte az előadó a munkatársi teljesítmény értékelését, mégis lényegesen fajsúlyosabbnak tartja, hogy a könyvtárakban jellemzően nem a pénzért dolgoznak az emberek. Különösen a magasabban motivált munkatársak. De valamiért velük dolgoznak, és ez óriási bizalom, melyet valamilyen szinten viszonozni kell, éreztetni, hogy fontosak a munkahely számára. Javaslata szerint úgy érdemes a munkavállalókat kezelni, hogy amíg az adott helyen vannak, adhassák ki magukból a maximumot. Támogatni, hogy fejlődhessenek, de nem akadályozni, ha tovább tudnak lépni. Az egyéni karrierút egy másik állomásán, a nyugdíj után, önkéntes programba kell tudni bevonni a munkavállalókat. Szentendrén négyen dolgoznak úgy önkéntesként, hogy van felelősségük, és be vannak osztva, van önkéntes szerződésük, számonkérhetők, és lehet számítani rájuk.

Akár az egyéni ambíciókat is intézményi szintre lehet emelni. Szentendrén tipikusan ilyenek például a zöldkezdeményezések, az olvasókörök, van olyan klub is, amit volt kolléga tart. Sőt Cili, a macska is intézményi szintre emelkedett. A Macskamánia magazin négyoldalas cikkben foglalkozott a könyvtár macskájával.

A munkatársak számára nyújtható szolgáltatásokat együttműködések keretében igyekeznek bővíteni. Egészségügyi állapotfelmérést végeztek az Egészségfejlesztési Irodával, stresszkezelő tanfolyamot és sportolási lehetőségeket is biztosítottak. Például az uszodába szóló kedvezményért cserébe az uszoda munkatársai kedvezménnyel iratkozhatnak be a könyvtárba.

A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárnak pozitív tapasztalatai voltak a Covid alatt a távmunkával kapcsolatban, ezért megtartották, és heti egy, de indokolt esetben két nap távmunka-lehetőséget biztosítanak. Az, hogy ebben ilyen rutint szereztek, most az energiaválság idején is segítségükre volt, sőt ki is terjesztették. Ha valaki lógni akar, azt a munkahelyen is meg tudja tenni, ahhoz nem kell távmunkában lenni. Bizonyos értelemben talán még jobb is, ha távol van, mert legalább a többiek munkamorálját nem rombolja.

Az előadó értékelése szerint félúton vannak a munkatársakkal kapcsolatos fejlesztéseik. 2022-ben megismételték a méréseket, és elérték, hogy a munkahelyi légkör már jó, ami azt jelenti, hogy összességében 3,4-ről 3,8-ra javult. Pozitív változás az is, hogy a munkatársak egymásnak sem jelentenek már akkora stresszforrást, mint korábban. Félúton vannak abban a tekintetben is, hogy vannak még megvalósítandó ötleteik: szeretnék felmérni a szervezeti kultúrát és kiaknázni a meglévő előnyeit. Meg akarják nézni, hogy mi van náluk, és abból mi az, ami jó. Nem akarják megváltoztatni a szervezeti kultúrát, de ami van, annak az élére kívánnak állni. Terveik között szerepel egy munkáltatói márkaépítési program is, hogy jó munkahely hírében álljanak.

A Könyvtári Minőségi Díjban részesült Jászkerület Kulturális és Művészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Városi Könyvtár videóját a másik díjazott, azaz a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény minőségirányítási vezetőjének, Balázs Ildikónak a beszámolója követte.

A Trendi terek a Verseghy Ferenc Könyvtárban című előadásból megismerhettük a könyvtár két nyertes innovációját. A trendiség fontossága az ifjúsági részleg munkatársaiban fogalmazódott meg, mely gondolat később megváltoztatta az egész könyvtárat, különösen azért, mert a könyvtár stratégiai céljai is ebbe az irányba mutattak (pl. közösségépítés, digitális megújulás). Stratégiailag kiemelt célcsoportjuk az ifjúság volt, mivel úgy vélték, hogy a gyermekkor után ez a korosztály eltávolodik a könyvtártól. Tanulmányozták más könyvtárak gyakorlatát és a szakirodalmat, amely alapján úgy döntöttek, hogy külön ifjúsági részleget alakítanak ki, amely 2015-ben meg is nyílt. Elsősorban nem a külsőségekre helyezték a hangsúlyt, hanem a közösségépítésre, a célközönség igényeinek kiszolgálására. Ennek értelmében ifjúsági körök alakultak, író-olvasó találkozókat szerveztek. Ekkor indult útjára – kezdetben még zártkörű rendezvényként – a SzolnoCon, amely a japán anime, fantasy rajongóinak találkozója, és 2022-ben már 1500 látogatót vonzott. Új módszertanra épülő könyvtárhasználati foglalkozást vezettek be: a kezdetben még hagyományos módon működő Agatha Christie-kör mára egy komplex foglalkozássá nőtt (egy bűneset szolgáltatja az alapot a nyomozáshoz, bírósági tárgyaláshoz, szerepjátékhoz, szabadulószobához). Innovációjukhoz a kulcs az ifjúsággal való szoros együttműködés, vagyis a közösségi tervezés, amely során a célcsoport tagjai teljes jogkörrel vehetnek részt a tervezési folyamatban. Fontos, hogy a célcsoport igényeivel együtt (gyorsan) kell változni, és ki kell lépni a komfortzónánkból. Szintén kulcsfontosságú a folyamatos kapcsolatépítés a társadalmi partnerekkel (iskolákkal, ifjúsági szervezetekkel). A célcsoport megszólítására igényfelmérést készítettek (a középiskolák bevonásával is), valamint fókuszcsoportos megkérdezéseket is alkalmaztak. 2019-ben pályázati támogatással megtörtént az ifjúsági tér felújítása, galéria és pódium is épült. Az informatikai eszközök megújítása és az új berendezés szintén a közösségi tervezés módszerével valósult meg, azaz a fiatalok ötleteinek összegyűjtésével és beépítésével. A tér megújításával új programok is születtek. Ilyen például a Harry Potter interaktív csoportos könyvtárhasználati óra, amelyet két korcsoport számára dolgoztak ki, több megvalósítási formában (pl. online, családi programként vagy tanóra keretében). E program megvalósításában nemcsak az ifjúsági könyvtárosok, hanem a teljes olvasószolgálat, valamint diákmentorok is részt vesznek. 2021-től a társasjáték-kölcsönzést is felvették a szolgáltatásaik közé, rendszeresen szerveznek társasjátéknapokat, amelyekre nagy az érdeklődés. A pandémia természetesen megváltoztatta az ifjúsági tér használatát: ki kellett lépni az online térbe. A közösségi média használatán túl létrehozták Discord szerverüket – szintén a korosztály igényeihez igazodva. Az itt létrehozott majdnem 100 online szobát a fiatalok javaslatai alapján alakították ki. Itt továbbra is működhettek az ifjúsági körök, online rendezvények. 2022-es újításaik: a T-Zóna kialakítása a 10–14 éves korosztály számára, valamint ifjúsági podcast elindítása, továbbá szoros partnerség kialakítása az iskolai könyvtárakkal.

Innovációjuk eredményeként élő ifjúsági közösségek működnek, alkalmazzák az élménypedagógia módszereit, új szolgáltatásokat fejlesztenek, de megváltozott a szervezeti kultúra (befogadóbb, nyitottabb lett), valamint a könyvtár városon belüli imázsa is.

A könyvtár másik nyertes innovációja a felhőalkalmazás kialakítása, amelyet az intézmény hat külön egységének közös igényére hoztak létre. A gyakori csoport- és projektmunkák miatt megnőtt az igény a közös tárhelyre. 2016-ban tettek szert saját webtárhelyre. Ehhez a NextCloud nyílt forráskódú szoftvercsomagot választották. Ez lehetővé teszi a személyre szabott fájlmegosztást, továbbá a naptár funkció alkalmazása is nagy segítséget jelent a programok tervezésében és a szabadságok nyilvántartásában, de további felhasználási lehetőségeket is rejt. A szoftver alkalmazását fokozatosan vezették be, mára a KSZR könyvtárakra is kibővítették. A bevezetés során nagy hangsúlyt fektettek a tudásátadásra: belső tanfolyamokkal és egymás támogatásával sikerült elsajátítani a felület készségszintű használatát. A számos előnnyel rendelkező (pl. átláthatóság, anyag- és energiatakarékosság, távoli hozzáférés, gyorsabb munkavégzés, csökkenő hierarchikus távolság stb.) felülettel kapcsolatos munkatársi elégedettséget egy elégedettségmérés is visszaigazolta.

A könyvtár benyújtotta pályázatát a Minőség – Innováció 2022 (EOQ, Magyar Nemzeti Bizottsága) pályázatra is, ahol kategóriájukban (közszférában működő szervezet) sikerült elnyerni a nemzeti díjat. Pályázatukat nemzetközi színtéren is megmérettetik. Igazgató asszony azzal a gondolattal zárta előadását, hogy eredményeik a teljes kollektívát dicsérik, nem csak a konkrét innovációkban részt vevő munkatársakat, hiszen egy egységként működnek.

Az elhangzott előadások és a bemutatkozó kisfilmek tükrözik a könyvtárak magas szintű minőségmenedzsment-munkáját, a tudatos használóközpontú szolgáltatásfejlesztést. Bízunk benne, hogy az elismerésben részesült könyvtárak sikerei és eredményei más könyvtárak számára is ösztönzést jelentenek.

Gratulálunk a nyerteseknek!