Hír

A virtuális országjárás tizedik állomása: Borsod-Abaúj-Zemplén megye könyvtárai a járvány idején

 

Az alábbi cikk a virtuális országjárásunk tizedik állomása.

15 borsodi könyvtár segítette munkánkat a kérdőív kitöltésével, a vírushelyzetre adott reakcióik, nehézségeik és aggodalmaik, vagy éppen jó gyakorlataik bemutatásával. A tíz városi, három községi, egy szak- és egy megyei hatókörű könyvtár válaszai képezik az alapot a következtetésekhez.

Egy községi könyvtár jelezte, hogy a kérdéses időszak alatt semmilyen feladatot nem lát el, a többi válaszadó a helybeni szolgáltatások nyújtásán kívül a hagyományos könyvtári feladatokat továbbra is végzi, természetesen a szokásostól eltérő hangsúlyokkal (pl. állományrendezés, sajtófigyelés, online tájékoztatás, helyismereti munka).

Az egyik községi könyvtár megerősítendő feladatának tartja az olvasói igények felderítését, máshol új honlap kialakítása vált szükségessé a megnövekedett tárhelykapacitások miatt. Van, ahol a helyzet lehetőséget teremtett a minőségbiztosítási dokumentáció felülvizsgálatára, belső képzési anyagok kidolgozására, helyismereti munkákra, digitalizálásra, és természetesen az online szolgáltatások fejlesztésére. Az egyik városi könyvtár szakmai vállalása nem kevesebb, mint “az emberek hétköznapjainak színesebbé, élményekkel gazdagabbá tétele az adott körülmények között.” Ugyanebből a könyvtárból a kitöltő úgy vélekedett, hogy “a könyvtárak online is megállják a helyüket, teljesítik küldetésüket, hogy ebben az embert próbáló helyzetben otthon tudjuk tartani embertársainkat minőségi szolgáltatásokkal.” És valóban, a megvalósított online programokból kitűnik, hogy a könyvtárak minőségi időtöltést biztosító szerepe még ebben a formában sem elhanyagolható: videokonferencia, online vetélkedő, mp4 formátumban feltöltött mesedélután, e-learning, gyerekeknek szóló rajzpályázat valósult meg többek között a megye könyvtáraiban.

A könyvtárak társadalmi hasznossága a veszélyhelyzetben azonban túlmutat a szakmai feladatellátáson. Több könyvtárban készítettek maszkot, csomagolták, majd ki is szállították ezeket a könyvtár által készített tájékoztató anyag kíséretében. A könyvtárak többsége megállta a helyét ebben a helyzetben is, és sokan nem feledkeztek meg az intézmény nyugdíjas kolllégáinak támogatásáról sem.

Az újranyitás után várható legtöbb feladatot a felhalmozódó elmaradt adminisztráció, a feltorlódott munkafolyamatok, az olvasók visszaszoktatása és az elmarad rendezvények pótlása jelenti majd. Az egyik távolabbra tekintő városi könyvtár szerint “a helyzetből tanulva képzéseket kell tartanunk több korosztálynak is, de főként az idősebbeknek az infokommunikációs eszközök használatáról.” A közösségi élet újraszervezését használóképzéssel, a könyvtári tevékenységet bemutató nyílt napokkal valósítanák meg.

A válaszok alapján a legjelentősebb problémát a helyzettel kapcsolatos bizonytalanság jelenti. Nagyon sok kérdés merül fel, amelyekre még nincs válasz. Mit eredményez majd a forgalmi adatok csökkenése, a bevételkiesés, milyen utóhatásokkal kell számolni? Az egyik városi könyvtár olyan fórumot hiányol, ahol a problémákat meg lehetne beszélni. És bár ki-ki a maga módján és lehetőségeihez képest próbál megoldásokat találni, a legnagyobb segítséget természetesen a könyvtárak mielőbbi újranyitása jelentené.

I. interjú

Kérésünkre Lengyel-Béres Klára intézményvezető megbízásából Tardi Mónika, az Alsózsolcai Közösségi Ház és Könyvtár könyvtárosa osztotta meg velünk a jelenlegi helyzettel kapcsolatos tapasztalatait.

Újonnan bevezetett vagy átalakított szolgáltatásaik közül melyek a legnépszerűbbek?

Az újonnan bevezetett szolgáltatások között szerepel az online tájékoztatás; online vetélkedők, kérdések, játékok ünnepekkel, jeles eseményekkel kapcsolatosan; online tematikus szolgáltatásainkból ajánlunk összeállításokat, segédleteket, érdekességeket az oktatás szereplőinek; folyóiratok megosztása a könyvtár Facebook oldalán; digitalizált könyvek elérhetővé tétele a közösségi oldalakon, az intézmény honlapján; a könyvek összekészítése az olvasók kérése szerint és esetleges házhozszállítása; járványhelyzettel kapcsolatos információk közzététele.

Tapasztalataik szerint a kialakult helyzetben milyen igényekkel fordulnak az olvasók a könyvtár felé?

Internetes oldalak keresése, ajánlása; online ügyintézéshez segítségnyújtás; olvasnivaló kérése; iskolai feladatok megoldásához anyagok ajánlása; irodai szolgáltatások igénybevétele.

Mi volt a legnagyobb kihívás az új helyzethez való alkalmazkodásban?

A járványhelyzet miatt minden rendezvény törlésre került, ennek ellenére a közösség online összekovácsolása. A személyes szolgáltatásokat szüneteltetjük, de emellett igyekszünk segítséget nyújtani a mindennapokhoz. 

Mely szolgáltatásaikat emelné ki leginkább a jelenleg működők közül? Ismertesse őket röviden!

A település lakosainak tájékoztatása ebben a szokatlan helyzetben, a digitalizált tanulásra való átálláshoz segítségnyújtás, a szabadidő hasznos eltöltéséhez való ajánlások feltétlenül szükségesnek és fontosnak bizonyultak.

 

II. interjú

Kérésünkre Dr. Prokai Margit, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója osztotta meg velünk a jelenlegi helyzettel kapcsolatos tapasztalatait.

Könyvtára számára mi volt a legnagyobb kihívás a vírushelyzet miatti intézkedésekhez való alkalmazkodásban (mind a használók kiszolgálása, mind a munkairányítás szempontjából)?

A munkák azonnali átszervezése, a távmunkában és ügyeletben dolgozók folyamatos koordinálása. A közvetlen személyes jelenlét(ek), olvasóink hiányát, a valós idejű találkozások mellőzését éljük meg legnehezebben. A szemtől szembeni kommunikáció jóval hatékonyabb, mint a virtuális, még akkor is, ha erre számos jó gyakorlatot használhatunk. Megsokszorozódott az online térben érkező feladatok, kérdések mennyisége, a kommunikáció pontosítása, folyamatos egyeztetések bonyolítása, a „gép előtt ülés”, a találkozások helyett. Ugyanakkor minden határidős feladatnak teljesülni kell: statisztika, munkatervek, beszámolók érkeztetése, feltöltése, kistelepülési beszámolók készítése, KSZR-es berendezési látványtervek szoftveres készítése, közbeszerezések folytatása, online játékok, vetélkedők szervezése, portálok frissítése, kiadványok szerkesztése.

Tapasztalata szerint mekkora az igény a könyvtári szolgáltatásokra jelenleg? Mennyiben alakította a használói igényeket a könyvtárak átmeneti bezárása?

Most igazán érzik és jelzik is használóink a hagyományos, személyes jelenlétű szolgáltatások iránti igényeiket. Folyamatosan érkeznek az élő könyvtári szolgáltatások iránti érdeklődések, megkeresések, egy kölcsönző szolgálatos munkatársunk telefonon fogadja ezeket, emellett bevezettük az online chat-szolgáltatást, ahová tájékoztatási kérésekkel fordulhatnak a könyvtárosokhoz.

A veszélyhelyzet alatt ingyenes adatbáziselérést kínálunk, DJP csoportnak (időskorúak) videochat-et biztosítunk, az idegen nyelvi klubok messengeren működnek, új könyveket, irodalmat ajánlunk, online meseolvasás, papírszínház működik, digitális oktatást segítő anyagokat teszünk közzé, virtuális séták ajánlása, múltidéző – 2020 játék szervezése valósul meg.

Az új/átalakított szolgáltatások hosszú távon átalakíthatják-e a könyvtárak és az olvasók viszonyát?

Eddig is volt különbség a személyes és a távhasználat között, a látogatóink éves száma évről-évre 300 ezer körül mozog, miközben a távhasználatok száma meghaladja a 2 milliót. De a hagyományos szolgáltatások közönsége a jövőben is igényt fog tartani azokra, az idősebbek, a gyerekek, a tanulmányokat folytatók már alig várják a visszatérést, és a távszolgáltatások közönsége továbbra is felfelé ívelő érdeklődést mutat majd, mindkettőre egyaránt szükség van és lesz.

Folyamatosan növekszik a digitálisan elérhető tartalmak mennyisége, rendkívül nagy a helyismereti, helytörténeti anyagok iránti érdeklődés, ezek digitalizálása (könyvek, helyi napilapok, képeslapok, plakátok) az OSZK KDS pályázata által felgyorsult folyamatban van.

Ön szerint a könyvtár kapuinak újranyitása után lesz-e igény ezekre az új/átalakított szolgáltatásokra, tervezik-e megtartani valamelyiket?

Szeretnénk megtartani az új szolgáltatásokat, folytatni a korábban megkezdetteket, a nyitásra NKA támogatással megújítani Helyismereti gyűjteményünket, befejezni a folyamatban lévő pályázatokat, az elkészült új mobil applikációkat („Múlt egy kattintásra” és „Digitális tanösvényen B.-A.-Z. megyében”) tovább népszerűsíteni, hasznosítani a közoktatásban.

A kialakult helyzet jelenthet-e egyben lehetőséget is a könyvtáraknak szélesebb használói rétegek elérésére vagy aktiválására, a társadalomban betöltött szerepük megerősítésére, esetleg új szakmai tapasztalatok gyűjtésére?

A könyvtárosok rendkívül kreatívak, folyamatosan tanulnak és alkalmazzák az új, jó gyakorlatokat. A kialakult helyzet mindenképpen mérföldkő valamennyiünk életében, figyelmeztet mulasztásainkra, hibáinkra, az előttünk álló vagy hátralévő idő végességére, arra, hogy éljünk a lehetőségeinkkel, (újra)értékeljük feladatainkat, kapcsolatainkat, életünket. A könyvtárak ezekre a kérdésekre mindig megoldásokat kínálnak, minden kérdésre ott van a válasz az olvasnivalókban, a könyvekben, amik mindig CSAK nekünk, OLVASÓKNAK szólnak. Bízunk abban, hogy potenciális használóink között egyre többen lesznek majd a veszélyhelyzet múltával azok, akik nem szeretnék ezt az élményt kihagyni életükből.

 

Share

Kapcsolat

1827 Budapest, Budavári Palota F-épület

Tel: +36 1 224-3788

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.