Hír

A virtuális országjárás ötödik állomása: Hajdú-Bihar megye könyvtárai a járvány idején

Az alábbi cikk a virtuális országjárásunk ötödik állomása.

Hajdú-Bihar megyében 15 könyvtártól kaptunk információkat arról, hogy a koronavírus járvány idején mit tapasztalnak, hogyan tudják segíteni olvasóikat ebben a nehéz helyzetben. Minden könyvtárra igaz, hogy a munka nem állt meg a fizikai terek bezárásával, számos olyan háttérmunka zajlik az intézményben, amely az újra nyitáskor hasznos lesz az olvasóknak is (feldolgozás, feltárás, adatbázis-építés, leltározás, állományrendezés és –leválogatás, gyarapítás). A háttérmunkákon kívül a Hajdú-Bihar megyei könyvtárak is folyamatosan kapcsolatban állnak az olvasóikkal, segítik őket hozzájutni az információkhoz, az adatbázisokhoz vagy online programokat szerveznek számukra. Támogatják az otthontanulást a pedagógusoknak pedig az otthoni tanításban tudnak segítséget nyújtani pl. digitális könyvtáraikkal. Vannak természetesen az eddig megszokott módon kieső szolgáltatások is amiatt, hogy a könyvtár tereinek használata most nem lehetséges, azonban ennek egy részét a fizikai térből kilépve, elektronikusan oldják meg a könyvtárosok. Van olyan könyvtár, ahol a közösségi oldalaikon működik tovább a könyvtári klub vagy a könyvtári kézműves foglalkozások, a színjátszó kör előadásainak videó felvételeit pedig közzéteszik. Előfordult azt is, hogy a tervezett helytörténeti kiállítást teljes egészében át tudták ültetni az online térbe. Fontosnak tartják, hogy a tudásukat tovább mélyítsék, hogy a digitális szolgáltatásaikat folyamatosan fejleszteni tudják. Néhány szolgáltatást más módon lehet igénybe venni, pl. a kölcsönzésről most sem kell lemondani, néhány helyen a dokumentumok házhozszállítását is meg tudták szervezni a könyvtárosok. A könyvtári rendszer tagjai, az intézmények továbbra is segítik egymást dokumentumokkal, ahol lehet, működik a könyvtárközi kölcsönzés. A könyvtárak több településen önkéntes segítségnyújtási akciót is indítottak vagy a település vezetésének kérésére kapcsolódtak be ilyen tevékenységekbe. Többek között segítették a digitális oktatást, informatikai eszközöket gyűjtöttek, amelyeket a digitális oktatáshoz ajánlottak fel, továbbá szájmaszkok készítésének szervezését és koordinálását is vállalták.



1. interjú

Kérésünkre Karácsony Gyöngyi, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója osztotta meg velünk a jelenlegi helyzettel kapcsolatos tapasztalatait.

Hogy értékeli, mennyire sikerült gyorsan és rugalmasan reagálni a kialakult helyzetre?

Az egyetemek bezárása a járvány megjelenése után nagyon hamar megtörtént, ezért minimális felkészülési időnk volt. Néhány eseményvezérelt nap után azonban átálltunk veszélyhelyzeti forgatókönyvre. Pandémiás tervet készítettünk, a konkrét helyzetre vonatkozó eljárásról pedig erre épülő végrehajtási tervet foganatosítottunk. Csoportosítottuk a feladatokat és a rendelkezésünkre álló munkaerőt. Ezek összevetése alapján fokozatosan irányítottuk át a tevékenységeinket és dolgozóinkat otthoni munkavégzésre.

Mire támaszkodhattunk ebben a helyzetben? A stabilitást a minőségirányítási rendszerünkben és a folyamatszemléletben, a DEENK Stratégiában megfogalmazott értékrendünkben, és a vezetői csapat együttműködésében találtuk meg. Napvilágra kerülnek ugyanakkor újabb és újabb területek, amik kijelölik a további fejlesztési irányokat.

 

Hogyan, milyen elvek mentén szervezték át szolgáltatásaikat?

A személyes ügyfélszolgálatot egyik napról a másikra ki kellett vezetnünk a rendszerből. Az egyetemen ebben az időszakban jellemzően a hallgatók  kérnek tőlünk  sok támogatást diploma- és szakdolgozat íráshoz. A sikerhez egyrészt dokumentumokra, másrészt készségfejlesztésre és módszertani tanácsadásra van szükségük. A fizikai dokumentumok szolgáltatási lehetőségének hiányában áthelyeztük a hangsúlyt az online információforrásokra és a virtuális csatornákra. Bővítettük az otthonról elérhető elektronikus dokumentumok körét, a személyes konzultációt és tréningeket elektronikus tananyagokkal és webináriumokkal pótoltuk, célirányos fejezeteket hoztunk létre a honlapunkon, és természetesen erőteljesebb kommunikációs kampányt folytatunk ezek támogatására.

Elérhetővé tettünk a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent több száz jegyzetet és szakkönyvet, amelyek egy része nyílt hozzáféréssel eddig is bárki számára rendelkezésre állt. Ezeket jó szívvel ajánlom mindenkinek: https://dupress.unideb.hu/termekkategoria/e-konyvek/

A kutatástámogatási tevékenységünk az elmúlt években alapvetően átstrukturálódott és virtualizálódott, most leginkább a rendezvények online térbe helyezését kell megoldanunk. Ezen a területen  egy EFOP pályázat keretében évekre visszanyúló tapasztalatunk van, aktuálisan a virtuális facilitációs technikák terén van fejleszteni és fejlődni valónk.

 

Egyetemi könyvtári vonatkozásban a pandémiás helyzet mennyiben szűkítette, vagy mennyiben tágította a könyvtár feladatait és lehetőségeit a használók kiszolgálásban?

A DEENK-ben a PDCA elv (plan-do-check-act, vagyis tervezés - megvalósítás - ellenőrzés - beavatkozás) alapján rendszeresen felülvizsgáljuk és megújítjuk a folyamatainkat és szolgáltatásainkat veszélyhelyzet-mentes időszakban is.

Ki merem jelenteni, hogy a közel 100%-os virtuális létre fel voltunk készülve. Természetesnek vesszük, hogy mindig van fejleszteni való, és hogy mindig változnunk-alkalmazkodnunk kell.

A feladatok és szolgáltatások csoportosításánál 3 halmazt alakítottunk ki:

-vannak amelyek "napi rutin" szinten tudtak maradni;

-mások "kritikus" jelzőt kaptak, mert rájuk fokozott szükség van a rendkívüli helyzetben;

-és van egy "halasztható" kategóriánk, ami azokat a feladatokat takarja, amelyekkel ebben az időszakban további szolgáltatás-fejlesztést alapozunk meg - például nagyobb lendületet kaphatnak majd a digitalizációs folyamatok és a tartalomfejlesztés.

Az egyébként is sokszínű felhasználói-partneri kapcsolattartásra nagyon sok figyelmet kell az utóbbi hetekben szentelnünk - ide át kellett csoportosítani és képezni munkaerőt. Az eddigieknél is sokkal proaktívabbnak kell lennünk, előre gondolkodni. Nem egy olyan esetet éltünk át, hogy mire a kérdés megfogalmazódott a felhasználók részéről, mi már kidolgoztuk a megoldást. Így rendkívül jó reakcióidőket "futottunk," amiért nagyon hálás a környezetünk.

 

A vírushelyzetnek lehet-e olyan hozadéka, hogy felértékelődik a társadalomban a könyvtárak szerepe, vagy akár intézményen belül átértékelődik a könyvtár presztízse?

Einstein szerint a válság a lehető legnagyobb áldás az emberiségnek, hiszen fejlődéssel jár. Az, hogy ezt mennyire vesszük észre és használjuk ki, csak rajtunk áll.

Úgy érzékelem, a médiafigyelem magunkra irányításában nagyon sok potenciál van, hiszen sokkal több tér adódik most az innovatív könyvtári ötletek, programok promóciójára.

Nagy örömmel látom a kollégáim által szervezett online eseményeket, játékokat. Ezzel közelebb kerülünk azokhoz is, akik eddig nem fedezték fel a lehetőséget a könyvtárakban. A Debreceni Egyetem hírei között minden héten tudunk szerepelni egy-egy blokkal: van mondanivalónk és van rá fogadókészség is.

Az egyetemi könyvtárigazgatókkal rendszeresen megosztjuk egymással a jó gyakorlatokat az EKK levelezőlistáján - ott is sok sikerről, a lehetőségek és érdeklődés kitágulásáról olvashatunk. Mivel sajnálnám hogy ezek a sikerek egy zárt közösség körében maradjanak, elkezdtük az EKK honlap átalakítását, hogy ezek a hírek szélesebb körben is eljuthassanak a szakmai közösséghez és partnereinkhez.

A kérdésre visszatérve: ha mást nem teszünk mint rendszerezzük és aktuálisan közvetítjük a lehetőségeket, azaz "magunkkal visszük" az embereket ezekbe a virtuális terekbe, azzal is sokat fejlődik a könyvtárak és könyvtárosok társadalmi megítélése. Szerintem a szakmai alapkészletünkben benne van az hogy, hogyan lépjünk be az otthonukba bezárt emberek személyes terébe.

A válaszom tehát határozottan igen - bár részemről ez a vélemény nem újkeletű. Ha nem lennék meggyőződve arról hogy a könyvtár releváns az egyetem és a társadalom számára a 21. században is, akkor nem vállalnám a vezetői feladatokat sem helyi, sem országos szinten.

 

2. interjú

Kérésünkre Kovács Béla Lóránt, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója osztotta meg velünk a jelenlegi helyzettel kapcsolatos tapasztalatait.

Könyvtára számára mi volt a legnagyobb kihívás a vírushelyzet miatti intézkedésekhez való alkalmazkodásban (mind a használók kiszolgálása, mind a munkairányítás szempontjából)?

Az első kihívás a feladatok átgondolása és a munka átszervezése volt. Forgatókönyveket kellett kidolgoznunk a részleges vagy teljes korlátozások esetére az állományvédelemtől a szolgáltatásokon keresztül a munkatársak egészségének megőrzéséig. Biztosítanunk kellett az otthoni munkavégzés jogi és technikai feltételeit. A kollégák döntő többsége azonban az állománnyal kapcsolatos feladatokat kapott. A kezdetekben éppen az jelentette a második nehézséget, hogy számukra biztosítani kellett a fertőtlenítő és tisztító szereket, ami kezdetben nem volt egyszerű. Később az önkormányzat ebben a segítségünkre sietett. Ezután jött a harmadik kihívás: a gazdasági újratervezés. És mindeközben a negyedik nehézséget a munkatársak mentális egészségének megőrzése volt. Sokan viselkedtek irracionálisan - félelmek, a megváltozott családi helyzetek furcsa helyzeteket eredményeztek.

 

Tapasztalata szerint mekkora az igény a könyvtári szolgáltatásokra jelenleg? Mennyiben alakította a használói igényeket a könyvtárak átmeneti bezárása?

A klasszikus könyvtári szolgáltatások hiányáról folyamatos visszajelzések vannak, de ezekből messzemenő következtetések levonni nem lehet. Átfogó képet nem tudunk nyerni. Az online térben érezhető növekedés van a kiállításokra, közösségi aktivitásokra. Ez azonban azzal függhet össze, hogy az izoláció miatt az emberek jelentős része csak itt tud érintkezni egymással. A felhasználói igényekről nem tudom, hogyan nyerhetnénk valós képet. Nem tudjuk, hogy az újranyitás után az olvasók milyen gyorsan és milyen arányban fognak visszatérni hozzánk.

 

Az új/átalakított szolgáltatások hosszú távon átalakíthatják-e a könyvtárak és az olvasók viszonyát?

Túl korai lenne ebben állást foglalni.

 

Ön szerint a könyvtár kapuinak újranyitása után lesz-e igény ezekre az új/átalakított szolgáltatásokra, tervezik-e megtartani valamelyiket?

Az újranyitás teljesen új helyzetet fog teremteni. Bizonyára megtartjuk új szolgáltatásainkat, de valószínűleg az új helyzet jelentette kihívások és nehézségek az elkövetkező hónapokban mindent meg fognak változtatni. Ezt követően pedig nehéz látni, hogy miként fog megváltozni a digitális térben való kommunikáció, milyen új könyvtári protokoll alakul ki a dokumentumok kölcsönzésében, közösségi rendezvényeken stb. A terveinket egy-két hetente írja felül az élet...

 

A kialakult helyzet jelenthet-e egyben lehetőséget is a könyvtáraknak szélesebb használói rétegek elérésére vagy aktiválására, a társadalomban betöltött szerepük megerősítésére, esetleg új szakmai tapasztalatok gyűjtésére?

A helyzet lehetőségek sokaságát jelenti, de leginkább abban, hogy újragondoljuk feladatainkat és lehetőségeinket. A neheze azonban még csak most jön. Korai lenne állást foglalni ezekben a kérdésekben. Változni fognak a közösségi terek használatának szabályai, fertőtlenítésüknek és biztonságuknak a szabályozása, a dokumentumok kezelésének szabályai, az adatok kezelésének szabályai, a munkavégzés szabályai stb.

Share

Kapcsolat

1827 Budapest, Budavári Palota F-épület

Tel: +36 1 224-3788

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.