A Könyvtári Intézet munkatársai a járványügyi helyzet miatt 2020. március 19-től az intézkedés visszavonásáig távmunkában végzik feladataikat.
Valamennyi online szolgáltatásunkkal a könyvtáros szakma rendelkezésére állunk, elektronikus úton és a közösségi oldalakon elérhetők vagyunk.

Hír

Szólj Hozzá! Hozzá szólj! Marketingtrükkök a célcsoportok megszólításához – K2 továbbképzési sorozat – beszámoló és előadások

A K2 továbbképzési sorozat 2019/2020-as évadának harmadik rendezvénye, amely ezúttal a célcsoportok hatékony megszólításához szükséges marketingtrükkök bemutatására vállalkozott, a vírushelyzet kapcsán érvényben lévő korlátozó intézkedések miatt rendhagyó módon, az online térben került megrendezésre 2020. április 29-én. Az esemény a Könyvtári Intézet munkatársai által korábban már többször kipróbált, online konferenciák lebonyolítására is alkalmas Zoom alkalmazással valósult meg, így maximum 100 fő részvételét tudtuk biztosítani szakmai napunkon. Ez a speciális helyzet előnyt és hátrányt is jelent egyben. Hátrány, mivel nem valósulhat meg személyes találkozás, és előny, mivel azok is részt vehetnek az eseményen, akik egyébként a hosszú utazás miatt ezt nem tehették volna meg.

Az idei évad koncepcióját követve az első előadó nem könyvtári területről érkezett.  Dr. Bernschütz Mária a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa Az egyes generációk információszerzési módszerei és megszólításuk-dióhéjban címmel előadásában a célcsoportok generációk szerinti megközelítéséről beszélt. Magyarországon jelenleg hat generációról beszélhetünk (Veteránok, Ratkó (Baby Boomer), X, Y, Z és Alfa), amelyek attitűdbeli különbségeit az alapszocializációs, azaz fiatalkori élményeik határozzák meg. Amikor egy generációt meg szeretnénk szólítani, üzenetünk célba érése érdekében érdemes átgondolni, hogy a kiválasztott generációs csoportot milyen történelmi, szocializációs, és médiahatások érték, milyen élmények, tapasztalatok, jellemző helyek, technológiák, hírek határozták meg életük szocializációs szempontból legfogékonyabb szakaszát. Érdekes lehet, hogy például mekkora hatást gyakorolt a new yorki 2001. szeptember 11-i terrortámadás egyes generációkra, vagy hogyan hatott az érintő képernyős technológia elterjedése a legifjabb korosztályra, azaz az Alfa generációra. Az előadó kiemelte a generációs híd jelentőségét. Nagyon jellemző, hogy a különböző generációk nem megérteni igyekeznek a másikat, hanem egymás ellen vannak. Fontos lenne, hogy megértsük és elfogadjuk a másik generációba tartozók értékeit mindkét irányban (idősek a fiatalokét, és fordítva). Bár a generációs szakaszok egyre rövidülnek, az egyén első tíz évében határozódik meg az, hogy milyen ún. generációs fogyasztóvá válik, például, hogy minek örül, milyen vásárlási, vagy hírfogyasztási szokásai lesznek. A fent nevezett generációs szakaszokhoz kapcsolható jellemzők - előadónk véleménye szerint - sztereotípiák, amelyeket óvatosan kell kezelni, de a csoportalkotás mégis szükséges, mert tömörítik az információt. Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél idősebb generációról beszélünk, annál kevesebb digitális ismerettel rendelkezik. Kutatások szerint a 73 évnél idősebbek alkotta Veteránok a legboldogabb generáció, leginkább személyesen, telefonon, postai úton érhetők el, de a legolcsóbb szórakoztatási formának tartott televízió és rádió által is megszólíthatók.

A Ratkó-korszakban született generáció tagjai már jártasabbak az online világban, rákattintanak a hirdetésekre, de a tévé és a rádió még mindig domináns információszerző platform ennél a korosztálynál.

Az 1965-78-ig születettek az X generáció tagjai már elődeinél szabadabb, és igen teherbíró nemzedék. Jellemző a Facebook-használat, az összehasonlító oldalalak, blogok, hírportálok használata, és bár jobban keresnek a digitális platformokon, a mobiltelefont még nem használják nagyon jól.

A célorientált, több nyelvet beszélő Y generáció tagjai már jól ismerik a modern technológiát. Az ő esetükben gyakran megfigyelhető például a munkahelyeken az ún. fordított szocializáció, azaz bizonyos esetekben nem az idősebbek tanítják a fiatalabbakat, hanem fordítva. A tudáshoz azonban nem mindig társul tapasztalat. Szeretik az átláthatóságot, kevésbé empatikusak (alacsony EQ), kevésbé jó csapatjátékosok. Jellemzően használt platformok: Facebook, Messenger, YouTube, Instagram, Pinterest, LinkedIn, Twitter, Snapchat, és nyitottak még számos közösségi oldalra.

Az Y és Z generáció számos közös értékkel rendelkezik.  Fontos számukra az azonnal információ, a visszajelzés, és az, hogy megvalósíthassák önmagukat, ezért érdemes olyan platformot nyújtani számukra, ahol ők is megjelenhetnek. Megjelenik az ún. horizontális szocializáció, azaz egymástól tanulnak, jobban hisznek egy kortárstól származó információnak, mint egy idősebbnek. Ezért a nekik szánt információt jó, ha a saját korosztályának tagjától hallják. A jövőt az online térben látják, nyitottak az újdonságokra. Ezek a tulajdonságaik az új könyvtári szolgáltatásokra is fogékonyakká tehetik őket. A Z generációra jellemző az azonnaliság, a YouTube-ról rengeteget tanulnak, elsősorban ezen a felületen keresnek, nem a Google-n. A mellérendelt emberi kapcsolatokban hisznek, a transzparenciában, a tisztelet megadásában, a hierarchia gondolatával már nem tudnak mit kezdeni. Az EQ problémákból és az internetfüggőségből eredően támogatásra szorulnak. Ez a korosztály kedveli a TikTok videókat. Ezen a csatornán már a könyvtárak is kezdenek megjelenni.

2010 után születettek az Alfa generáció tagjai. Az ő szüleik jellemzően az X, Y generáció tagjai, akik már túl korán (akár 2-3 hónapos korban) technológiát adnak a gyerekek kezébe. Jellemző rájuk a környezettudatosság, az érzékenység, okosak, tudatosak. A korai eszközhasználat miatt jellemző lehet náluk a figyelemzavar. A médiában megszólíthatók kihívásokkal (challenge). Mivel ez egy teljesen új körülmények között felnövő generáció, ezért fontos segíteni őket, sokat beszélgetni velük.

A második előadónk Istók Anna volt a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központból, és Elégedettség helyett elkötelezettség – szolgáltatás helyett élmény című előadásában a saját könyvtárában alkalmazott jó gyakorlatokat mutatta be – nem kizárólag generációkon alapuló - célcsoportok megszólítására, és egyéb marketingtrükkökre vonatkozóan.

Bevezetőjében elmondta, hogy a GVKIK-ben 2014 óta működik marketing munkacsoport, ennek, a kreativitásra lehetőséget adó tevékenységnek a koordinálására, amelynek központi eleme az olvasó.

Megismerkedtünk a marketing mix fogalmával, amely azoknak a marketingeszközöknek az összességét jelenti, amelyet egy intézmény alkalmaz. Ehhez a fogalomhoz kapcsolódik az ún. 4P modell, amely a termék, az ár, a hirdetés és az értékesítés egységeként tekint a marketingre.  Ez a modell, a teljes folyamat tényleges lefedése érdekében a későbbiekben kiegészült a következő tényezőkkel: ember, környezet, folyamat. A 90-es évektől nem a termék, hanem a fogyasztó került a fókuszba (mit szeretne), nem az ár, hanem költség (mennyibe kerül), a hirdetésről a hangsúly a kommunikációra helyeződött, az értékesítés helyéről pedig a fogyasztó kényelmére (pl. nyitvatartás, online szolgáltatások). Fontos kérdés, hogy a minőségből ismert fogyasztói elégedettség vajon elégséges marketing cél-e? Hiszen az elégedettség a pillanatnak szól, könnyen elfelejtik, nincsenek benne érzelmek, ritkán beszélnek róla. Hosszútávon fontosabb azt elérni, hogy az olvasók minket válasszanak, legyenek érzelmeik a könyvtárral kapcsolatban, jöjjenek vissza, és beszéljenek rólunk. A könyvtár és olvasója közötti ideális kapcsolat szerelmi kapcsolathoz hasonlítható, ahol előtérbe kerül a hűség és az elkötelezettség. Az elkötelezettségre épülő marketinget nevezik engagement marketingnek, amely során az olvasó és a könyvtár kapcsolatba lép egymással, az olvasó részt vesz a munkánkban, így könnyen megbocsátja a hibákat, minket választ a versenytársak közül. Az így elkötelezett olvasó a járványhelyzet után is visszatér a könyvtárba. Erre az elkötelezettségre alapozva lehet ún. szeretetmárkát építeni.

Hogyan lehet megfelelni egyszerre több ezer ember elvárásának?
1.    Közös üzenetek megfogalmazásával (pl. könyv, olvasás, könyvtár szeretete).
2.    Személyre szóló, célcsoportoknak szóló üzenetek átadásával.

Ehhez azonban meg kell ismerni az olvasóinkat (kérdőív, interjú, szakirodalom), akiket nem csak generációk szerint lehet csoportosítani. A célcsoport marketing akkor működik jól, ha a megszólítandó célcsoportnak van felelőse, aki ismeri, kötődik az adott célcsoporthoz. A célcsoportok megismerése nagyon időigényes feladat, ezért évente egyre fókuszálnak. 2014-ben ilyen kiemelt célcsoport volt az első beiratkozók csoportja, akik számára lufis kampányt hirdettek meg: minden új olvasó felfújt egy lufit. A cél az volt, hogy az iroda megteljen lufikkal. A kampány mérhetően növelte az új beiratkozók számát, amely még két évig éreztette hatását.

Kiemelt célcsoportként fókuszálhatunk például a férfiakra is (nekik szóló polc kialakítása), a családokra (belső udvar kialakítása), a kamaszokra (kamaszhíd), gyerekekre (xbox), környezetvédőkre (zöld polc), felnőtt olvasókra (olvasó-, tanulósarok).

Ha ismerjük a célcsoportot, akkor szolgáltatásokat tudunk számukra tervezni, a szolgáltatást pedig értéknövelhetjük élménnyel, árukapcsolással. Az igényelt szolgáltatás fölfelé pozicionálását felülértékesítésnek, up selling technikának nevezzük (pl. napijegy helyett éves jegyet adunk, ha az olvasóban van hajlandóság).

Ahhoz, hogy egy szolgáltatás élménnyé alakuljon, az olvasót is be kell vonni, hogy az ő egyénisége is megjelenhessen. Erre példa a napi 20 perc olvasáskihívás játék, amelyben a könyvtár a kölcsönzés és irodalomajánlás szolgáltatásait játékkal, kihívással színesítette. A játékban résztvevők havonta egy könyvet olvasnak el (az egész város ugyanazt a művet). Ehhez olvasókörök, író-olvasó találkozó is kapcsolódik. A könyvet mindig egy könyvtáros ajánlja, de társul hozzá fotóverseny (Facebookon megosztható, hogy hol olvasnak), gyerekeknek pedig matricagyűjtő album, tehát az olvasók aktív részvételére is számítanak.

A cross-selling, azaz a keresztértékesítés technikáját is érdemes bevetni. Ilyen lehet például a tematikus polcok kialakítása (adott témában minden dokumentumtípus egy helyen megtalálható, pl. irodalmi folyóiratok a verseknél), a közösségi irodánál zenehallgatási, filmnézési lehetőség biztosítása.

Célcsoportunk igényeinek, szokásainak ismerete esetén a reklámozni kívánt szolgáltatást olyan témával vagy tevékenységgel köthetjük össze, amelyre a célcsoport fogékony. Sikeres lehet például a könyvtári szolgáltatás és a gasztronómia összekapcsolása: fizess verssel – kávékupon, bontottcsirke és könyvvásár, helyismereti játék receptek keresésével. Állatokkal társítás: mesélj a kutyának, írókurzus cicával. A sport behozása: szobabicikli a könyvtárban. Érdekes példa még a vetélkedő limuzinnal, vagy a tetoválás kiállítás, lemosható tetoválásokkal.

Szeretetmárka közös építésére jó lehetőség a klubok létrehozása például az egyes generációknak (Gödöllőn 19 klub működik).  Fontos, hogy az olvasó hűségét a könyvtár is értékelje: pl. tiszteletjeggyel, kulisszatitkok megosztásával. Az olvasók aktivitása gyakran nyilvánul meg a közösségi oldalakon like-ok, kommentek formájában. Általános tapasztalat, hogy a posztokhoz, az elért közönség 0-1%-a szól hozzá. Az olvasók aktiválásának növelése ezen a téren elérhető például olyan bejegyzéssel, amelyben olyan kérdést teszünk fel, amelyet ő is el akar mondani (pl. Melyik a kedvenc könyved?).

Az olvasók bevonására további példa a 2010-es plakátsorozat, amelyekre olvasókat kértek föl plakátarcoknak, amelyek így célcsoportokra is szabhatók (pl. kisgyerekes családok). Érdemes neves személyiségeket is felkérni, továbbá a fenntartót (pl. polgármestert) is bevonni a könyvtár tevékenységeibe (közös szavalás). Így azt is elérjük, hogy a fenntartó jobban megismeri és megbecsüli a könyvtár munkáját.

A jelenlegi vírushelyzet is jó lehetőséget nyújt a szeretetmárka építésére: pl. kamaszrovat a helyi újságban, karanténnapló, könyvet házhoz szolgáltatás, olvasók fája, videók, online klubfoglalkozások.

Fontos, hogy el tudjuk adni a szolgáltatásunkat. Érdemes szakítani a hagyományos könyvtárképpel. Üzeneteink eljuttatására mindig a célcsoport által használt platformot használjuk, és azokat „olvasói nyelven” fogalmazzuk meg. Ehhez gondolkozzunk „olvasói fejjel”: megengedett a tegeződés vagy a szleng használata is, nem csak plakátokon, de akár elégedettségmérő kérdőívekben is. Ha szeretetmárkát építünk, akkor az olvasóink viszik a könyvtár jó hírnevét.

E-WORKSHOP

Ahogy a K2 eddigi alkalmain is, most is, az előadásokat egy közös gondolkodásra invitáló workshop követte. Az online formához igazodva, a workshop is átalakult, de az ötletelésről, a tapasztalatok megosztásáról ezúttal sem szerettünk volna lemondani. A cél az volt, hogy a résztvevők két feladatsor megoldása során átgondolják, hogy az ő könyvtárukban milyen célcsoportokra fókuszálnak jobban, valamint, hogy saját tervet készítsenek egy szolgáltatás népszerűsítéséről. Az előadók a kitöltött űrlapokat a továbbképzési nap szünetében dolgozták fel, majd eredményeit összefoglalva a szünetet követően ismertették. Az első kérdőívben zárt kérdések szerepeltek, és főként a résztvevő könyvtárak célcsoportok megszólításával kapcsolatos gyakorlatával kapcsolatban szerepeltek kérdések, azt szerettük volna, hogy mindenki átgondolja a saját könyvtárának tapasztalatait. Az egyes generációk megszólítása annál könnyebb egy könyvtár számára, minél idősebb generációról van szó, és egyre nehezebb, minél fiatalabbakról beszélünk. Ez az általános tendencia megtörik az Alfa generációnál, őket könnyebben elérhetőnek ítélték a kitöltők, mint az előttük lévő Z generációt. Ők a 10 év alattiak, még óvodán, iskolán, a szüleiken keresztül talán jobban elérhetők, könnyebben megszólíthatók.

Nagyban függ a válaszadó könyvtártípustól, hogy melyik célcsoportot szólítja meg célzottan a könyvtár. A válaszok alapján elmondható, hogy kissé elhanyagolt célcsoportoknak tűnik a nemzetiségiek, az álláskeresők, a kismamák és a külföldiek, ezért érdemes lenne ezen csoportok megszólításában külön gondolkodni, ha a könyvtár szeretne kiemelt figyelmet fordítani rájuk. A nőkkel és a férfiakkal külön célcsoportként ugyanannyira foglalkoznak a könyvtárak, viszont a férfiakat nehezebb megszólítani. Viszonylag könnyebb elérni a nyugdíjasokat, a kisgyermekes családokat, a felnőtteket és a pedagógusokat, nehezebben elérhetőek azonban a fiatal felnőttek és a kamaszok. Az általunk előre felsorolt célcsoportokon kívül az iskolai és óvodai csoportokkal, klubcsoportokkal, természetvédőkkel, PhD-hallgatókkal, állattartókkal, pályaválasztókkal is külön célcsoportokként foglalkoznak egyes könyvtárak.

A második része a workshopnak egy szolgáltatás tervezése volt, amely népszerűsítéséhez egy olyan témát kapcsolna a könyvtár, amely iránt a célcsoport érdeklődik. A feladatsort lépésenként végiggondolva akár egy valódi marketingprojekt is megvalósítható.

Első lépésként célcsoportot kellett választani, amely számára a könyvtáros szolgáltatást szeretne fejleszteni, vagy népszerűsíteni. Második lépésben meg kellett határozni a választott célcsoport könyvtári szempontból fontos jellemzőit. Harmadik lépésként a célcsoporthoz szolgáltatást kellett kiválasztani, majd ahhoz egy kiegészítő témát, amellyel a szolgáltatás népszerűsíteni vagy kiegészíteni lehet. Utolsó lépésként le kellett írni, hogy a kiegészítő témával összekapcsolt szolgáltatást hogyan népszerűsítené a kiválasztott célcsoportnak, és hogyan tudná őket minél jobban bevonni.

Az e-workshop keretében a résztvevők beküldött ötletei a hír végén olvashatók a választott célcsoportokra bontva.

Bízunk benne, hogy a workshopon kigondolt ötletekből újszerű szolgáltatások születnek, továbbá, hogy más ötleteiből is sikerül inspirációt gyűjteni.

Az ötletekről az online közösségi felületünkön, a K2 továbbképzési sorozat Facebook-csoportban lehet tovább közösen gondolkodni. A csoportban a témával kapcsolatos szakirodalmi ajánlók is olvashatók, amelyet a Könyvtártudományi Szakkönyvtár munkatársa tett közzé. Az eseményhez kapcsolódó válogatott bibliográfia az alábbi linken olvasható: https://ki.oszk.hu/hir/konyvtartudomanyi-szakkonyvtar/valogatott-bibliografia-k2-muhelynaphoz-szolj-hozza-hozza-szolj

A K2 online szakmai napunkkal kapcsolatos elégedettségről, véleményekről kérdőívben kérdeztük meg résztvevőket. Köszönjük a sok pozitív visszajelzést!

 

WORKSHOP ÖTLETEK

Az e-workshop során beküldött ötletek a választott célcsoportokra bontva:

Felnőttek   

  • Egy klubest alkalmával a világ minden tájáról származó recepteket mutathatnak be a résztvevők (receptcsere). A saját recept hozzáadásával vonódnak be.

Férfiak   

  • Fókuszcsoport. Fotók, melyeken a célcsoport a témához kapcsolódó anyagokat néz/ fog a kezében.
  • Borkóstolás és főzés ismert gasztroblogger segítségével, könyveinek reklámozása, amelyek kölcsönözhetőek könyvtárunkból. Családi program, amelyen valószínű, hogy apukák is részt vennének.
  • Talán olyasmit mondanék, hogy a hangoskönyv is könyv, és az olyan monoton tevékenység közben, mint a vezetés és edzés, is lehet hallgatni. Hasznosan tölti ezt a holtidőt.

Fiatal felnőttek   

  • Instagram story-ban megosztani, utána pedig highlights-ban összegyűjteni a könyvajánlókat, akár tematikusan kategorizálva. Emojikkal illusztrált ismert könyvek kitalálása a célzott csoportnak meghirdetetett játékban.
  • Igényfelmérés arról, hogy milyen digitális programokon vennének részt. 1-1 digitális kütyü bemutatása, a hét kütyüje, ezek kipróbálása. A home office-ban hogyan lehet ezeket használni.

Fiatal, de már végzett könyvtárosok

  • Főzőcskézzünk saját adatbázisunkból jeligére olyan kereséseket készítenék elő a nálunk hozzáférhető adatbázisokból, melyek a főzéssel, szakácskönyvekkel, gasztronómiai információkkal kapcsolatosak. Valamilyen (valós) ételkészítéssel kapcsolnám össze a keresési bemutatót.

Hallgatók

  • Valami olyasmi reklámvideót forgatnánk, ahol egy srác csak egy lány miatt jár be minden nap olvasni, aki nálunk készül a vizsgáira, de nem meri megszólítani, úgyhogy a könyvtárosunk odacsúsztatja a kupont a kávézáshoz bátorítva a srácot. Ezt meg lehetne csinálni két lánnyal, akik együtt tanulnak, és szünetet akarnak tartani. Két idősebb úrral (nálunk több helytörténeti kutató van), akik szintén elmennek kávézni.
  • Kutatásmódszertan: a célcsoport tagjaival elemezném közösen a kutatásmódszertan lépéseit. Ők mit gondolnak, hogyan kell, és összevetném. A kutatásmódszertanhoz szükséges mintavételi eljárásokhoz saját videók készítése a témához, interjú készítés emberekkel az okostelefonon keresztül, workshop az interjúalanyokkal a kutatás témájához kapcsolódóan. Pl. ha egészségügyi témával kapcsolatos a kutatás, egészséges életmóddal, ételkóstolók, szolgáltatók bemutatása, és ez is segíthetné a kutatást. Elektronikus kérdőívek, Google dokumentumok, Mentimeter, Kahoot is segíthet.
  • A könyvtár olvasói szekrényeinek bérbe adása egy tanévre. Téma a mindennapi közlekedés, a bejárás. Számos olyan tárgy van, amelyre minden nap szükségük van a hallgatóknak, de csak az órák során használják igazán. A szekrények különböző méretűek, felmérés a hallgatók közül, hogy melyikbe tudnának jobban bepakolni és azokat felajánlani a bérbeadáshoz. A bérbe adott szekrényeken kedves matricák (többféléből lehet választani, "egyediség" megjelenhet, esetleg olyan forma, amelyet ő is dekorálhat), ezek jelzik, hogy az adott szekrény már foglalt és felhívják a figyelmet a bérlés lehetőségére. A bérbe adható szekrények száma limitált.
  • Talán játékos feladatlapokkal invitálnám be a hallgatókat a könyvtárba. Ez a feladatlap kitölthető lenne papíron, vagy mobilon keresztül is (könyvtári honlap, Facebook stb.). Olyan feladatok, amelyek játékosak, szórakoztatóak, egyben hasznosak, amelyek kalauzolják a hallgatókat pl. a könyvtárban elérhető szépirodalom birodalmában. Esetleg kitalálnék olyan feladatot, amit meg kellene osztani, tovább lehetne osztani - ezáltal már is népszerűsítem az adott szolgáltatást.

Kamaszok

  • A ping-pong kedvelt sport, ütő helyett lehet pl. kiselejtezett könyvekkel játszani, és egy asztal szükséges hozzá, középen a háló is lehet selejtezett könyv élükre állítva. Hirdethetünk bajnokságot a könyvtár nagyobb terében. Az első 3 helyezett jutalma lehet belépőjegy valamely helyi sporteseményre. Az eseményről fotóanyag, rövid videó anyag készül, ez a későbbi reklámozás során is használható. Az összefoglaló pedig felkerülhet a könyvtári közösségi oldalra, honlapra. A gyerekeket megszólíthatjuk sporteseményen, kiküldhetjük iskoláknak, pedagógusoknak, akiket személyesen is ismer a könyvtáros, reklámozhatjuk a könyvtárban, hírlevélben kiküldhetjük az olvasóknak kor szerint, illetve a jótállóknak. A Megmérettetés környezetében kiállíthatunk a sportággal kapcsolatos, vagy bármilyen sportkönyveket, valamint ha látjuk, hogy érdeklődnek, akkor az egyéb nekik szóló könyveket is megmutathatjuk és beiratkozásra ösztönözhetjük őket.
  • Posztolásra kérném egy kölcsönzött dokumentummal egy általa használt felületen. Ehhez kampányt szerveznék, játékkal.
  • Egészségmegőrzéssel, szépségápolással kapcsolatos könyvekre helyezni a hangsúlyt, a nyeremények "visszavezetnék" őket a könyvtárba (pl.: fotózd le az eredményt egy adott könyvtári háttér előtt), könyvtárnépszerűsítés: hívd meg a barátnődet is! A tervezésbe online vonnám be az olvasókat (Facebook-csoport tiniknek, Instagram, Youtube video)
  • A digitális kütyük világában az ő generációjuk már jártasabb. A mi könyvtárunkban például Z generációs önkéntesek, vagy közösségi szolgálatot teljesítők oktatják az idősebb generációkat a digitális eszközök használatára. Maga a tervezési folyamat is fontos, hogy a fiatalokkal együtt történjen.
  • A képregények világa külön világ, de sokan ismerik és/akár gyűjtik őket. Az illusztráció, a megjelenítés, a köré épített marketing, a film, a film - képregény - klasszikus zene - irodalom kapcsolata, a nyelvtudás - mind kapcsolódhat egymáshoz. A találkozásra regisztrálni lehet, és/vagy szakközépiskolában is meghirdetésre kerülhet. A témák között olyanok szerepelnek, hogy mi köze van egymáshoz Apokalipszisnek Beethovenhez? Írtak képregényeket a 19. században? Mi a jó rajz? Miért fontos a hang megjelenítése? Meghívott beszélgetőtársak, akiket a fiatalok ajánlhatnak, témák kialakításában szerep, saját előadások (vagyis ők is vállalhatnak rövid bemutatókat, előadásokat). Saját podcast készítése, egyéb megjelenítések. Minden év végén online alkotó kiállítás - saját alkotások, élmények. "Hólabda": kölcsönzött dokumentumok vezetése (könyv, CD, DVD, kotta).
  • A játékra hívnám fel a figyelmüket, ami csak a könyvtárban érhető el, az általuk használt csatornákon közvetve, számukra figyelemfelhívó, tetszetős formában, amit, ha érdekli a dolog szívesen továbbad korosztályának. A játék, akár online is alakítható, fejleszthető lenne általuk, de ehhez mindenképp szükség legyen a könyvtári jelenlétre is.
  • A könyvtári szolgáltatásokat kevésbé ismerők interaktív idegenvezetést kapnak. Ennek keretében játékos formában mutatjuk be az épület tereit, környezetét. Szabadulószobás feladatok, informatív kvízek, közös feladatmegoldás segítségével jutnak újabb információhoz a könyvtár működésével kapcsolatban és újabb tereket térképezhetnek fel. A könyvtár közvetlen környezetére kiterjesztve a szolgáltatást, a szabadban a helyi kutyaklub közreműködésével, az ebekkel és egymással együttműködve közös játékok során nemcsak a könyvtárról, hanem az adott városról is több információt szerezhetnek. A tervezés során a saját online csatornáikon keresztül igyekeznénk elérni a fiatalokat: kérdések felvetésével (pl. tudtad-e?), figyelemfelkeltő infografikák vagy humoros könyvtári életképek megosztásával. Ezzel párhuzamosan a könyvtár tereinek átalakítására is adhatnának javaslatokat, akár online tervezőprogramok használatával.
  • Zenei alapokat készítettnék a kamaszokkal a versek alá.
  • A Szarvasi Digitális Könyvtár dokumentumaiban kutatva, fedezzük fel elődeink ételeit, receptjeit, és készítsük el őket otthon, az elkészítés folyamatát videóra véve. Az elkészült videókat a könyvtár Youtube-csatornáján közzétesszük. (szavazási lehetőség?) Az elkészült ételek bemutatója, kóstolója a könyvtárban.
  • Nagyon sok diák számára nehéz párkapcsolatot kialakítani, mert nincs közös program az iskolán belül, mely lehetővé tenné az ismerkedést. Különösen az introvertált lányok és fiúk vágynának valami közvetítő közegre, programra, mely segítené őket. Rendkívül sok időt töltenek a kamaszok az iskolában, minden csak a tanulásról szól. A társasjáték klub erősítené a közösségi élet szerveződését, az önismeret és társas kapcsolat fortélyaival való megismerkedés bátorítaná a befelé forduló diákokat. Meghirdetném a Diák Önkormányzaton keresztül a tanuló ifjúság számára a lehetőséget. A könyvtár szépirodalmi olvasójában egy zárható vitrinben elhelyezném a könyvtár társasjátékait, mellé tenném az összes játékkal kapcsolatos könyveket. Készíttetnék a diákokkal plakátokat, melyek népszerű tanáraikat ábrázolnák társasozás közben. Kampányt indítanék: "Ajándékozz társasjátékot a könyvtárnak!"
  • Közösségi tér kialakításával és digitális kütyük alkalmazásával, tanulást segítő foglalkozásokkal szeretnénk a kamaszokat bevonzani a könyvtárba. Ennek a korosztálynak van a legnagyobb szüksége arra, hogy szolgáltatásokat kínáljunk feléjük. A közösségi tér egy elszeparált hely lenne, mely dizájn szempontjából igazodna a mai kamasz életteréhez (ülőzsák, fiatalos enteriőr, stb.), ahol a meglévő szokásaik mellett, a tanulásban, szabadidő értelmes eltöltésében szeretnénk segítséget nyújtani. A digitális kütyük használatával foglalkozásokat terveznénk, mely játszva tanít. A kamaszok megszólítása figyelemfelkeltő plakátokkal, online megkereséssel, iskoláknak kiküldött programtervezettel történne.
  • Képregény készítése a sport világáról vicces formában.

Kisgyermekes családok   

  • A családi szombat délelőttre meghívni elsősorban a már könyvtárba járó családokat, kérni őket hozzák el az ismerős, baráti családokat. Többféle programot kínálni számukra: társasjáték, irodalmi vetélkedő, legózás, baba-mama klub, családi jóga stb.
  • Kisgyerekes mondókás, verses könyveket bemutatom a baba-olvasósarokban. A kora szerint a gyereknek való könyveket nézegetheti, leülhet, plüssállatokkal játszhat, ez alatt az anyuka felnőtt könyveket nézhet, az apa folyóiratokat olvashat. Érdeklődési körükről beszélgetek velük, elmondjuk, hogy ha más is érdekli, van könyvtárközi kölcsönzés, illetve milyen szakkörök vannak nálunk, pl. társasjáték klub, sünizene, agyagozás.

Kutatók

  • Ha bárhová elutazhatna, mi lenne a kedvenc úticélja?- adatbázisaink segítségével felfedezheti azt is, ami az utazási reklámokból kimaradt: irodalom, történelem, demográfia. Válasszon virtuális utazásához idegenvezetőt: könyvtárosaink segítenek a keresésben. Az első utazásra jelentkezők (érdeklődő olvasók) lehetnek a szolgáltatás reklámarcai, a keresések eredményéből az érdekességek felhasználhatók "tudta-e?" típusú népszerűsítésre.
  • Egyes országok szakterületi témáinak lebontása az adatbázis bemutató keretében. Az őket érdeklő témák keresésében még segítséget nyújtó külföldi adatbázisok országonkénti bemutatása, Facebook-on és a könyvtár honlapján történő reklámozása.
  • Mivel szinte minden korosztály érintett, mint lehetséges kutatók, ezért elsősorban azokat kommunikációs felületet használnám (e-mail-es hírlevelek, a könyvtár Facebook-oldala, a kastély saját honlapja, ahova az érdekesebb dokumentumokról egy rövid leírást lehetne készíteni.), amelyeket szinte biztosan nézhetnek/elérhetnek a kutatóink. A helyszínen részletes bemutatásra kerülne a könyvtár, illetve a Kastély egésze is, majd a kutató igényeinek megfelelő anyagok előkészítése, átadása történne. Online kérdőívekkel lehetne őket megszólítani, felmérni az igényeiket és ezek alapján kialakítani a megfelelő szolgáltatást.

Nyugdíjasok

  • Egy olyan rejtvényfejtő klubot alapítanék, ahol a könyvtárban, mint közösségi térben fejthetnének rejtvényt (olasz típusú) a nyugdíjas olvasók. Akár egy verseny formájában is - díjazás valamiféle kupon egy olasz úthoz. Ehhez megfelelő tematikájú könyvek ajánlása. Tehát Olaszországgal kapcsolatos, olasz helyszíneket, szereplőket felvonultató, ill. olasz szerzők művei.
  • A csoportvezetés és a bemutatandó könyv egyszerre jelenne meg a séta során JÁTÉKOS formában PL: Wenckheim-palotáról már több regény született: Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér / Bauer Barbara: A leggazdagabb árva. E regények sajátosságait vagy a regényírókról való infókat keverném a palotáról szóló információkkal, a palota történetével. Egyes terekben kérdéseket kaphatnának, vagy csak tippelős játékot játszva kapnának kérdéseket a látogatók. Így a palota mellett most a regénnyel vagy az íróval kapcsoltban is infókat osztanék meg. Vagy egyszerűen részleteket olvashatnék fel a regényből, amíg megpihennek az idősek egy-egy teremhez kapcsolódóan. A vezetés végén a könyv bemutatása, könyvtári helyének megmutatása (6 emeletes könyvtár vagyunk), és a legaktívabb "játékosnak", vendégnek jutalom: köszönet vagy FSZEK könyvjelző/toll ajándékozása. Ezeket a sétákat el lehetne nevezni - tematikus sétáknak.
  • Számítógép ismereti órákat lehetne a célcsoportnak tartani, amit össze lehet kötni a laptop kölcsönzés szolgáltatásunkkal. Továbbá megismerhetnék a "digitális kütyüket" is, megkönnyítve a kapcsolattartást például az unokákkal.
  • A képzések alkalmával az egészségügyi, orvosi weboldalak hangsúlyos ismertetése, különös tekintettel az álhírek, kattintásvadász oldalak felismerésére. Ismert helyi egészségügyi arcok: ápoló, mentős, gyógytornász, gyógyszerész, szociális munkás stb. meghívása "vendégelőadóként" a tanfolyamra, aki felhívná a figyelmet a releváns információforrásokra. A helyi "egészséges" egyesületek (pl. Rákellenes Liga) bevonása, hogy rendezvényeiken felhívják a figyelmet a könyvtári tanfolyamra. Az események alkalmával témába vágó szabadon kölcsönözhető könyvajánló tárló összeállítása + tematikus Moly polcok létrehozása (úgy is, mint "ajánló bibliográfia").

Pedagógusok

  • Online adatbázisaink tartalma jól integrálható lenne a tanórákba. Ehhez bemutatók, workshopok szervezése a nálunk elérhető digitális eszközön való bemutatással, illetve oktatóvideók készítése. Együttműködés felajánlása a pedagógusoknak: milyen témát dolgozzunk még ki, amelyek segíthetik munkájukat. Fókuszcsoport alakításával közös ötletelés.
  • Mindenkinek a saját "kütyüjét" használva kellene részt vennie a rendezvényen, de lenne természetesen ehhez szakember is, aki adott esetben segít. Téma lenne a kütyük használhatóvá tétele a tanórákon. Biztos, hogy azzal kell kezdeni egy órát, hogy mindenki kapcsolja ki a kütyüjét? Hiszen azok mindenre alkalmas eszközök, még a tanulásra is, és a tanulók már nem tudnak nélkülük élni. A kütyük felhasználhatósága lenne a téma minden kiválasztott szolgáltatásról.

A prezentációk teljes egészének vagy részleteinek felhasználása a szerző engedélyével tehető meg.

 


 

Share

Kapcsolat

1827 Budapest, Budavári Palota F-épület

Tel: +36 1 224-3788

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.