Hír

A könyvtárak hatása a társadalomban: mérjük és tegyük láthatóvá! – K2 továbbképzési sorozat – beszámoló és előadások

K2

A 2019/2020-ban megrendezésre került Határtalan könyvtár című K2 továbbképzési sorozat utolsó alkalma – amelyet 2020. június 18-án, online formában tartottunk meg – a könyvtárak társadalomra gyakorolt hatását és az ezzel kapcsolatos mérések alapját képező MSZ ISO 16439:2019 Információ és dokumentáció. Módszerek és eljárások a könyvtárak hatásának felmérésére című szabványt vette górcső alá. Az évad korábbi alkalmain a könyvtárak okos városokban betöltött szerepét, a könyvtárak erőfeszítéseit az álhírek elleni küzdelemben és a célcsoportokra szabott könyvtári marketing témáját jártuk körbe, majd minden alkalommal workshop formájában gondoltuk tovább az előadásokon elhangzottakat.

Tóth Máté: Empirikus kutatások a könyvtár hasznosságáról

Tóth Máté előadásában arra vállalkozott, hogy olyan kutatásokat mutasson be, amelyek célja a könyvtárak hasznosulásának a vizsgálata volt. Mielőtt a három külföldi és két hazai kutatás eredményét megosztotta volna a hallgatósággal, kitért a könyvtárak hatásának mérési lehetőségeire is. A kultúra napjainkban már nem megkérdőjelezhetetlen, hiszen az állami finanszírozás, hasonlóan a piaci szolgáltatásokhoz, megköveteli a mérhető eredményeket. A mérésre kétféle megközelítés terjedt el. Az egyik az emberek valós piaci választásait vizsgálja, a másik pedig egy feltételezett piaci viselkedést. Az első bemutatott norvég kutatás, amely Svanhild Aabø nevéhez fűződik e két módszer ötvözésével jutott arra a megállapításra, hogy a könyvtárak a társadalom számára négyszeresen hasznosulnak.

Egy 2010-2011-ben végzett afrikai kutatás eredményeként sikerült beazonosítani azokat a területeket, amelyeken a könyvtár a közösség számára a legnagyobb hasznot hajtja. Ezek a területek – a kutatás tanúsága szerint - leginkább az oktatás, tanulás, gazdasági fejlődés, egészségügy, kultúra, kommunikáció, társadalmi befogadás, aktív állampolgárság, demokrácia, e-kormányzat, mezőgazdaság és a digitális megosztottság csökkentése.

Egy másik, 2014-es norvég kutatás azt járta körbe, hogy az emberek az életük bizonyos területein milyen gyakran használják a könyvtár által nyújtott szolgáltatásokat. Azt találták, hogy a hasznosulás elsősorban az olvasás általi szórakozásban, az önképzésben, az utazásban, valamint a szabadidős tevékenységekben nyilvánul meg.

A hat ország együttműködésében megvalósuló ALMPUB projekt eredményei azt mutatják, hogy a könyvtárak fenntartásának legfontosabb okai elsősorban az olyan tradicionálisnak tekintett könyvtári funkciók mint a kulturális örökség megismertetése, a tanulás támogatása, az egyenlő hozzáférés biztosítása a kultúra javaihoz, és a felmérésben résztvevők véleménye szerint kevésbé élvez prioritást a közösségi tér, a közösségi találkozóhely funkció. A kutatás az ún. mellékhatásokra is kitért, amelyek többek között a digitális írástudásban, az állampolgári kompetenciákban, a társadalmi párbeszéd elősegítésében és a helyi identitás erősödésében nyilvánulnak meg.

A hazai példák közül bemutatásra került Az én könyvtáram projekt két könyvtár- és médiahasználatot vizsgáló országos reprezentatív felmérése (2017, 2019). Ezekből az derül ki, hogy a válaszadók szerint a könyvtár legfontosabb feladatai közé tartozik a tanulás támogatása, az olvasóvá nevelés és a kutatás támogatása. Legkevésbé tekintik könyvtári feladatnak a közösségépítést és az információközvetítést. Hasznosulás tekintetében első helyen szerepel az szépirodalom, vagy ismeretterjesztő irodalom olvasása, majd az önképzés és tanulás támogatása következik, de megjelenik a háztartási feladatok ellátása, gyereknevelés, baráti kapcsolatok ápolása, illetve az utazás, amelyet Magyarországon is sokan jelöltek meg.

Összegzésképpen elmondható, hogy a könyvtárak tevékenységei nagyon változatos területeken hasznosulnak, a használók részéről pedig egyértelműen a tradicionális könyvtári szerepek vannak előtérben mint könyvtári feladatok. Bár a tényleges hasznosulást nem könnyű megmérni az egyértelműen igazolást nyert a kutatások által, hogy megéri a könyvtárakra fordított pénz.

Dancs Szabolcs: Könyvtár(os) és társadalom – hatás és ellenhatás

Dancs Szabolcs előadásában az MSZ ISO 16439:2019 Információ és dokumentáció. Módszerek és eljárások a könyvtárak hatásának felmérésére című szabványt ismertette. A nonprofit szervezetek hasznosulásának bizonyítására létrehozott szabvány tartalmazza a szakkifejezések jegyzékét, az eljárások részletes módszereinek leírását, és számos példát az alkalmazás megkönnyítése érdekében.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a szabvány minden könyvtártípusra alkalmazható, természetesen az adott könyvtár sajátosságainak figyelembevételével. Használata több célból is lehetséges: könyvtárak közötti összehasonlításra, a könyvtárak szerepének bemutatására, de akár politikai döntések támogatására is alkalmazható.

A hatás fogalmának definiálása után meghatározza a könyvtári hatás szempontjait és területeit. Az előadás különösen a társadalmi hatást emelte ki, amely megnyilvánulhat többek között a társadalmi befogadásban, a társadalmi kohézióban, az információhoz való hozzáférésben, az oktatásban, a helyi kultúra és identitás erősítésében.

A könyvtárak hatásának mérése azonban nem egyszerű, az előadó számos nehézséget felsorolt: nehezen megfoghatók és számszerűsíthetők, közvetetten, valamint párhuzamosan más hatásokkal együtt érvényesülnek, mérésük jelentős időt és erőfeszítést igényelhet.

A hallgatóság megismerhette a könyvtárak hatásának mérési módszereit, különös tekintettel a gazdasági hatás mérésére és jelentőségére.

A szabvány az alkalmazhatóság megkönnyítése érdekében bővelkedik a példákban. Ismertet egy köz- és tudományos könyvtárakban is alkalmazható hatásvizsgálatot, de kitér a különböző vizsgálati módszerek szemléltetésére is egészen konkrét kérdések, kérdéssorok bemutatásával.

Az előadás zárásaként Dancs Szabolcs felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a szabvány elérhető a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban.

E-workshop

A workshop célja az volt, hogy az előadásokból inspirációt merítve, a szabvány feldolgozott témáit megismerve, kiscsoportokban dolgozva, könyvtártípusonként, közösen gondoljuk végig egy-egy könyvtári szolgáltatás hatását egy fiktív könyvtári helyzet kapcsán. A workshopon résztvevőket öt csoportra osztottuk a munkahelyük típusa és a csoport várható létszáma alapján (községi, városi, megyei hatókörű városi, szak- és felsőoktatásai könyvtári csoport). Törekedtünk arra, hogy minden csoportmunkában hasonló létszámmal vegyenek részt. Minden csoport egy általunk kidolgozott könyvtári helyzet alapján határozta meg, hogy a könyvtári szolgáltatások melyik célcsoportra milyen rövid és hosszú távú hatással bírhatnak és azokat hogyan lehet mérni, kimutatni. A továbbképzési napon a csoportmunka párhuzamosan zajlott online formában, külön videobeszélgetésben dolgoztak a csoportok egy moderátor vezetésével. 40 perc állt rendelkezésre a feladatok megoldására, majd a közös munka után minden csoport bemutatta a saját megoldásait, ötleteit, amellyel akár a másik csoportban lévők későbbi ezirányú munkáját is segíteni tudja.

A községi könyvtárak esetében a koronavírus miatti kijárási korlátozások alatt létrejövő sikeres online rendezvények hatását, a városi könyvtári csoport az egy éve működő, újonnan, a bejárat közelében kialakított, kényelmes ülőhelyekkel, folyóiratokkal, kávéautomatával felszerelt olvasói tér különböző használói csoportokra gyakorolt hatását, a megyei hatókörű városi könyvtárak esetében pedig a tinirészlegnek az olvasókra kifejtett hatását vizsgálták. A szakkönyvtári csoport az online szakirodalmi szolgáltatásainak, a felsőoktatási könyvtári csoport pedig a használóképzéseinek hatását és mérési lehetőségeit elemezte. A workshop részletes eredményeit a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosban közöljük.

Az ötletekről az online közösségi felületünkön, a K2 továbbképzési sorozat Facebook-csoportban lehet tovább közösen gondolkodni. A csoportban a témával kapcsolatos szakirodalmi ajánlók is olvashatók. Az eseményhez kapcsolódó válogatott bibliográfia az alábbi linken olvasható: https://ki.oszk.hu/hir/konyvtartudomanyi-szakkonyvtar/valogatott-bibliografia-k2-muhelynaphoz-konyvtarak-hatasa
 

Share

Kapcsolat

1827 Budapest, Budavári Palota F-épület

Tel: +36 1 224-3788

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.