Hír

A 3K 2018. áprilisi számának tartalma

Könyvtárpolitika
Vajóczki Andrásné: Az iskolai könyvtárak szerepe a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségében

Műhelykérdések
Bognár Noémi Erika: A jövő könyvtári terei: beszámoló a K2 továbbképzési napról

Mikolasek Zsófia: Zöld könyvtári terek a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban

Pápai Dóra: Új generációs katalogizálási rendszerek

Konferencia
Koltay Tibor: Élénkít vagy megnyugtat a lila? Beszámoló a LILAC 2018 konferenciáról

Olvasás
Visegrad Reads to Kids

Könyv
Bényei Miklós: A könyvkiadó egri Líceum. Történet és kiadványjegyzék (1755-1949)

Sipos Anna Magdolna: Fejezetek a magyarországi könyvtárügy történetéből (1945-1956)

Venyigéné Makrányi Margit: „Csak hit van és cselekvés” Értékőrzés, értékteremtés a Bükki Hegyháton

Ízelítő a 3K 2018. áprilisi számából:

„Könyvtárunk elsődleges tevékenysége az olvasóvá nevelés. Ez nem csak azt jelenti, hogy hozzásegítjük a tanulókat számukra elérhetetlen könyvek megismeréséhez. Igazából ettől sokkal nagyobb jelentősége van. A könyvekhez való hozzáférésen túl a tanulók egy "Együttolvasási" programban több 100 félekönyvvel ismerkednek meg egy tanévben. Teszik mindezt örömmel, kényszer nélkül, kötelezettség nélkül. Mindenkinek megtaláljuk a személyiségéhez illő olvasmányt. Tulajdonképpen ez a legfontosabb a könyvtár céljai között.” (Vajóczki Andrásné)

„2010-ben a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár Voit Pál vezetésével a közösségi közművelődési könyvtárak közül elsőként fogalmazta meg és emelte ki küldetésnyilatkozatában a fenntarthatóság és környezettudatosság szemléletét. „Az ökológiai gondolkodás, a környezettudatosság terjesztése, erre való szemléletformáló nevelés, programok szervezése, a környezeti információk kiemelt gyűjtése és ezekből való szolgáltatás” akönyvtár szellemiségének, filozófiájának egyik alappillérévé vált. Minden tevékenységét áthatja az ökológiai elkötelezettség és a társadalmi felelősségvállalás.” (Mikolasek Zsófia)

„A cikkben összehasonlításra kerül a MARC, a Dublin Core, az RDA és a BIBFRAME, megismerhetjük a legjelentősebb leírási módszerek közötti hasonlóságokat és különbségeket, betekintést nyerhetünk a formai feltárás fejlődésébe és mai helyzetébe, ami nem utolsósorban segít kontextusában látnunk az RDA-hoz vezető utat.” (Pápai Dóra)