Hír

Az Amerikai Egyesült Államok Fellebbviteli Bírósága 2024. szeptember 4. napján a Hachette Book Group, Inc. v. Internet Archive [No. 20-cv-4160 (JGK), 2023 WL 2623787 (S.D.N.Y. 2023)] ügyben az amerikai fair use doktrínát a könyvtárak, könyvkiadók tekintetében értelmezte és hozott fontos döntést. A jogvitában négy nagy könyvkiadó, a Hachette Book Group, a HarperCollins Publishers, a John Wiley & Sons és a Penguin Random House kereseti kérelmének adott helyt a bíróság az Internet Archive nonprofit szervezettel szemben, amely szervezet jogellenesen szkennelte be a szerzői joggal védett alkotásokat, és ingyenesen, engedély nélkül kölcsönözte azokat a nyilvánosságnak, amely cselekmény ellentétes a fair use doktrínával.

Fair use-doktrína

A fair use (vagy méltányos használat) elméletének alapját, amely a kontinentális jogban a szerzői jogi szabad felhasználás szabályaival vethető össze, a szakirodalom szerint az amerikai alkotmánynak az információk terjesztését és a kreativitás előmozdítását célul kitűző rendelkezései alapozták meg. Az alkotmányos felhatalmazás egyszerre biztosítja ugyanis a szerzőknek a műveikhez fűződő jogokat, másrészt a társadalomnak a tudás terjesztéséhez kapcsolódó érdekét. Mivel ez a két oldal alapjaiban szemben áll egymással, az USA bíróságai ennek feloldása érdekében fejlesztették ki a doktrínát. A bírósági gyakorlat olyan méltányos védekezésnek tekinti, amely alapján korlátozott keretek között (észszerű célból és „fair” módon) a jogosulton kívül bárki engedély nélkül használhat fel szerzői jogilag védett alkotásokat. A méltányos használat lehetővé teszi, hogy a fél a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül felhasználjon egy szerzői joggal védett művet olyan célokra, mint például az oktatás vagy a kutatás. Valójában nincsenek világos szabályok a méltányos használat meghatározásában, mivel azt eseti alapon határozzák meg (lásd Section 107 of the United States Copyright Act).

A perbeli felek

Az alperes Internet Archive digitális másolatokat készít nyomtatott könyvekről és honlapján közzéteszi azokat, ahol a felhasználók teljes egészében, ingyenesen hozzáférhetnek egy szolgáltatás keretében, amelyet „ingyenes digitális könyvtárnak” (Open Library) neveznek. A 2020-as időszak kivételével, az Internet Archive fenntartotta a saját és a kölcsönzött könyvek egy az egyhez arányát: kezdetben csak annyi egyidejű „kivételt”/kölcsönzést engedélyezett egy digitális könyvből, amennyi fizikai példánya van. Miután az Internet Archive kibővítette ingyenes digitális könyvtárát más könyvtárakkal is, így az adott könyvtárak birtokában lévő könyvek fizikai példányainak számát beleszámolta az adott időpontban elérhetővé tett digitális másolatok teljes számába.

„A koronavírus-járvány miatt világszerte bezárni kényszerültek – többek között – a könyvtárak, ezért az Internet Archive úgy döntött, hogy átmenetileg eltörli a működésének alapját képező kölcsönzési limitet, és 2020 márciusában létrehozták a Nemzeti Vészhelyzeti Könyvtárt (NEL), hogy a könyvek széles körét elérhetővé tegyék, például a karanténba kényszerült diákoknak és kutatóknak.

Az Internet Archive két hónap után végül berekesztette a projektet és visszaállította a kölcsönzési limitet, viszont azt már nem tudták megakadályozni, hogy az említett nagy könyvkiadók pert indítsanak ellene 2020 júniusában”¹ – ennek lett az eredménye a tárgyi ügy.

A felperes könyvkiadók keresetüket arra alapították, hogy az ingyenes digitális könyvtári szolgáltatás 127 könyvre, többek között Malcolm Gladwell, C. S. Lewis, Toni Morrison, J. D. Salinger és Elie Wiesel műveire vonatkozóan szerzői jogokat sért és kártérítést, valamint jogorvoslatot és ideiglenes intézkedést kérve. Az Internet Archive, amelynek honlapján több mint 3,2 millió példányban szerzői jogi védelem alatt álló könyv található, védekezésében azt állította, hogy a könyvtár átalakulóban van, mert kényelmesebbé tette a kölcsönzést, és a közérdeket szolgálja a "tudáshoz való hozzáférés" (access to knowledge) elősegítésével. Az Egyesült Államok 1976-os szerzői jogi törvénye (United States Copyright Act, 17 U.S.C.) 107. szakaszába foglalt fair use-tesztet hívta fel, amely az alábbi négyes elemet rögzíti:

„A 106. és 106/A. szakaszok rendelkezései ellenére a szerzői joggal védett művek kritikai, magyarázati, híradási, oktatási (beleértve a tantermi használatra történő többszörözést is), tudományos vagy kutatási célú fair használata, beleértve a másolatok vagy hangfelvételek készítésével, avagy az említett szakaszban meghatározott más módon való reprodukálással való felhasználást, nem képezi a szerzői jogok megsértését. Annak meghatározásakor, hogy a mű felhasználása az adott esetben fair volt-e vagy sem, a vizsgálandó tényezők magukba foglalják az alábbiakat:

1. a használat célja és jellege, beleértve, hogy e használat kereskedelmi természetű vagy nonprofit oktatási célú-e;
2. a szerzői joggal védett mű természete;
3. a felhasznált résznek a mértéke és lényegessége a szerzői joggal védett műhöz, mint egészhez viszonyítva; és
4. a használatnak a szerzői joggal védett mű potenciális piacára vagy értékére kifejtett hatása.

Bár egyik vagy másik tényező nagyobb súllyal bír a fair use meghatározásakor, minden tényezőt figyelembe kell venni, és egyetlen tényező sem tudja önmagában meghatározni, hogy a használat a fair use alóli kivétel alá tartozik-e. Általában azonban az első és a negyedik tényező a leginkább befolyásoló tényezők.

2023 augusztusában a kerületi bíróság az alperesi védekezést elutasította, és a felperesek javára hozott ítéletet. Az Internet Archive fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen, amelyben a kérdés a következő volt:

A mű felhasználása fairnek tekinthető-e abban az esetben, ha egy nonprofit szervezet a szerzői jog által védett nyomtatott könyveket teljes terjedelmében beszkenneli és ezeket a digitális másolatokat teljes egészében ingyenesen online terjeszti a nyomtatott példányok és az általa a nyilvánosság számára bármikor hozzáférhetővé tett digitális másolatok egy az egyhez arányának függvényében, mindezt a szerzői jogosultak, a kiadók vagy a szerzők engedélye nélkül?

Az amerikai szerzői jogi törvény vonatkozó rendelkezéseit, valamint a kötelező érvényű bírósági precedenst alkalmazva a fellebbviteli bíróság 2024. szeptember 4. napján arra jutott, hogy ha egy nonprofit szervezet szerzői jog által védett könyveket szkennel be teljes egészében, majd azokat az eredeti példányszámnak megfelelően kikölcsönzi anélkül, hogy erre engedélyt kérne a jogtulajdonosoktól vagy a szerzőktől, akkor ez nem fedi le a fair use fogalmát.

A fellebbviteli bíróság szinte mindenben igazat adott az első fokon eljáró bírónak, és azt is elvetette, hogy az Internet Archive digitális könyvtára ugyanúgy működne, mint egy hagyományos könyvtár, mert nem az eredeti könyveket teszik kölcsönözhetővé, hanem azok másolatait. Ugyanakkor kimondták, hogy az Internet Archive nyilvánvalóan nem végez kereskedelmi tevékenységet csak azért, mert adományokat kapnak a látogatóiktól.

Az európai helyzet

Az esettel kapcsolatban európai uniós vonatkozásban szükséges kiemelni, hogy a kontinentális jogban, így hazánkban is, a fair use doktrína helyett a szabad felhasználási esetköröket és szabályokat alkalmazzák mint a szerzői jog egyik korlátját, azaz a magyar jogalkotó a szerző kizárólagos engedélyezési jogát / jogait korlátozta például a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak vagy muzeális intézmények érdekében, tehát az Internet Archive-val szemben hozott döntésnek hazánkban nincs közvetlen joghatása.

2016-ban az Európai Unió Bírósága C-174/15. számú, Vereniging Openbare Bibliotheken v. Stichting Leenrecht ítéletében kimondta, hogy a „haszonkölcsönzés” e rendelkezés értelmében vett fogalma kiterjed valamely könyv digitális formájú többszörözött példányának haszonkölcsönzésére, amennyiben e haszonkölcsönzésre úgy kerül sor, hogy az említett példányt valamely közkönyvtár szerverén helyezik el, és lehetővé teszik a felhasználó számára annak a saját számítógépén, letöltés útján történő többszörözését azzal a feltétellel, hogy a haszonkölcsönzés időtartama alatt e felhasználó csak egy példányt tölthet le, és hogy ezen időszak leteltét követően már nem használhatja fel az általa letöltött példányt.

Ez az EUB-döntés tehát kinyilvánította, hogy a hagyományos haszonkölcsönzés jellemzőinek megfelelően kialakított e-kölcsönzés megfelel a 2006/115/EK irányelv (ún. Bérlet irányelv) szerinti haszonkölcsönzés fogalomnak és így azonos feltételekkel végezhető. Ez jelenti azt is, hogy adott digitális műpéldány egy időben (egy kölcsönzési periódusban) csak egy személy részére adható haszonkölcsönbe. Tehát az Európai Unióban már 2016-ban lefektették azt az elvet, hogy ezt a kölcsönzési limitet minden esetben be kell tartani, máskülönben jogellenesnek minősül az e-kölcsönzés. További feltétel, hogy a példány nem származhat jogellenes forrásból.² Ugyanakkor nem szükséges, hogy a haszonkölcsönzés teljes mértékben ingyenes legyen. A Bérlet irányelv (11) preambulum bekezdése értelmében, ha a nyilvánosság számára nyitva álló intézmény a haszonkölcsönzés fejében olyan díjat kér, amelynek összege nem haladja meg az intézmény működési költségeinek fedezéséhez szükséges mértéket, akkor az önmagában nem minősül közvetlen vagy közvetett gazdasági vagy kereskedelmi előnynek, tehát az ilyen feltétellel végzett haszonkölcsönzés is a Bérlet irányelv hatálya alá tartozik. Jellemzően ilyen díjnak minősül a könyvtári beiratkozási díj.

Dr. Amberg Eszter – dr. Munkácsi Péter

¹ Flachner Balázs: Elmeszelték a világ legnagyobb online könyvtárát, ami átírhatja az internetes archiválás jövőjét. https://telex.hu/techtud/2024/09/08/internet-archive-szerzoi-jog-internet-archivalas-per [2024. szeptember 9.]
² C-174/15. sz. ügyben hozott ítélet 74. pontja.