Hír

„KI 20-20” - Társadalmiasítás

 

A Könyvtári Intézet idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, 2000. március 24-én született meg az intézet alapításáról szóló jogszabály. Ez idő alatt számos képzést, programot szerveztünk, szolgáltatási kínálatunk folyamatosan megújult és intézetünk rendszeres résztvevője volt hazai és nemzetközi projekteknek.

Az elkövetkező időszakban 20 olyan projektről fogunk számot adni videós és szöveges formában, amelyek alapvetően határozzák meg intézetünk arculatát.

Eddigi tartalmaink az alábbi felületen tekinthetők meg: 20 éves a Könyvtári Intézet

Társadalmiasítás

A 2016-ban meghirdetett és a könyvtárakat, múzeumokat, közművelődési intézményeket összefogó Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) szervesen kapcsolódott A helyi identitás és kohézió erősítése elnevezésű Terület- és Településfejlesztő Operatív Program pályázatokhoz (TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16), amelyek célja a települések, településrészek, régiók közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése, illetve közösségfejlesztő folyamatok finanszírozása. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár közös konzorciumában működő projekt célja az volt, hogy az intézményrendszer tudatosabban, hatékonyabban legyen képes reagálni a társadalmi, technológiai változások által kikényszerített elvárásokra. Az OSZK részéről nagyrészt a Könyvtári Intézet munkatársai képviselték a projekt szakmai stábját.

A társadalmiasítás a múzeumok, a közművelődési intézmények és a könyvtárak közösségi részvételen alapuló működését jelenti, amely megnyitja a lehetőséget a kulturális intézmények hosszú távú fenntarthatósága előtt: az így működő intézmény a közösségi, használói igényekre támaszkodva és a helyi szokások és hagyományok figyelembevételével végzi tevékenységét. Az ezt a működést elősegítendő módszertani útmutató összeállítása során a projekt társadalmiasítással foglalkozó munkacsoportja fektette le a modell elméleti alapjait egy nemzetközi keretrendszert (International Association for Public Participation – IAP2) felhasználva. A társadalmiasított működés elemei már adottak egy jól működő könyvtár esetében, így a munkacsoport is e gondolatot követve kezdte meg a munkát, összegyűjtve az útmutatóba azokat a praktikákat és szolgáltatásokat, amelyek e filozófia mentén érvényesülnek. A könyvtárak, múzeumok és közművelődési intézmények társadalmiasításának elméleti alapjait az alábbi hétlépcsős modell képezi:

  1. lépés: A közösségi részvételi működéshez szükséges folyamat előkészítése.
  2. lépés: Az érintettek azonosítása és elérése.
  3. lépés: A megfelelő részvételi szint kitűzése (tájékoztatás, konzultáció, bevonás, együttműködés, felhatalmazás).
  4. lépés: Közösségi részvétel a döntéshozás folyamatában.
  5. lépés: A közösségi működés összehangolt céljai és eszközei.
  6. lépés: Intézményi dokumentumokban megjelenített folyamat.
  7. lépés: A közösségi részvételen alapuló működés megszilárdítása.

Könyvtári területen a közösségi részvételi mód különböző szintű (tájékoztatás, konzultáció, bevonás, együttműködés, felhatalmazás) részvételi alkalmakat kínálhat a lakosság számára ahhoz, hogy a könyvtár tevékenységi körét befolyásolni tudja és lehetősége legyen az intézmény által elért eredmények értékelésére. A társadalmiasítás során lényegében az intézmény profiljához illeszkedő, a már meglévő, jól definiált szakfeladatok új szemléletű megközelítéséről és kezeléséről van szó a fenti hétlépcsős modellt mintáját követve. Mindehhez fontos a gondosan megválasztott részvételi szint kitűzése az intézményenként, sőt szakfeladatonként változó és elérendő igényekhez igazodva. A tájékoztatás szintje passzív információ szétsugárzását jelenti a használói visszacsatolások fogadásának lehetősége nélkül, így a közösségi részvételen alapuló működés alapfeltétele legalább a konzultáció szintjének elérése, amelynek kritériuma a felhasználók visszajelzéseinek egy már „bejáratott” módja, legyen szó elégedettségi kérdőívről, vagy szimplán üzenőfalról, vendégkönyvről. A magasabb részvételi szinteknél fokozatosan nő a használói réteg beleszólása egy adott munkafolyamat részleteibe, azonban a legmagasabb szint, a felhatalmazás szintje, (amikor lényegében az olvasó mondja meg, hogy mi történjen a könyvtárban) gyakorlatilag megvalósíthatatlan közgyűjteményi keretek között a működést meghatározó és a felelősségi köröket pontosan tisztázó jogszabályok miatt. Az egyes részvételi szintek egy-egy munkafolyamatot illetően határozhatók meg. Például elég gyakori, hogy rendezvényszervezés terén egy könyvtár döntéshozói szinten működik együtt szorosan egy civil szervezettel a programok kialakítása során, míg ugyanez a könyvtár a gyűjteményfejlesztést illetően csupán igényfelmérések útján tájékozódik az olvasói kívánalmakról.

A módszertani útmutató elkészítése után a projekt konzorciumi partnerei saját szakterületüknek megfelelően hat-hat-hat regionális szakmai napot tartottak szerte az országban a közösségi részvételen alapuló működés népszerűsítésére, megismertetésére. Az Országos Széchényi Könyvtár projektstábja kezdte a rendezvénysorozatot: Békéscsaba, Győr, Pécs, Debrecen, Eger és Veszprém városát látogatta meg a módszertan megismertetésének céljával. A műhelynapokat megelőzően a módszertani útmutató alapján a meghívókhoz csatolt kérdőívek készültek, előzetesen felmérve azt, hogy az érdeklődő könyvtárak mennyiben felelnek meg a kritériumrendszernek. Az előzetes hipotéziseket igazolva, amelyet a workshopokon tapasztaltak még inkább alátámasztottak, egyértelművé vált, hogy a közösségi részvételen alapuló működés eszméjét többnyire magukénak tudják a hazai közkönyvtárak. Említésre méltó, hogy a Minőségi könyvtár elismeréssel rendelkező könyvtárak szempontrendszere jelentős átfedést mutat a társadalmiasítás követelményrendszerével, így a minősítéssel rendelkező könyvtárak gyakorlatilag a használói visszacsatolások rendszerének kialakításával a közösségi részvétel eszmeiségét követik. A módosított kérdőívvel számos könyvtárat – többségükben a szakmai találkozókon is résztvevőket – megkerestünk, és végül közülük 21 könyvtár felelt meg a közösségi részvételen alapuló működés feltételeinek.

A Cselekvő közösségek projekt által bemutatott társadalmiasítási szemlélet leginkább a már meglévő közösségi tevékenységek tudatos kiaknázását segíti elő, egységes keretbe foglalva a kollégák többsége által nap mint nap végzett közösségépítő munkát. Ezáltal egyrészt nő a hatékonyság, hiszen tudatosabbá válhat a könyvtárak eddig rutinszerűen végzett közösségépítő munkája, másrészt az ilyen téren eddig kevésbé aktív intézmények számára a projekt által elkészített és közreadott eszköztár megfelelő módszertani segítséget nyújthat. Reményeink szerint a közösségi részvételen alapuló működést felvállaló könyvtárak, múzeumok, közművelődési intézmények kiváló alappillérek és követendő példák lesznek a ma még ezt a gyakorlatot nem alkalmazó intézmények számára.

Share

Kapcsolat

1827 Budapest, Budavári Palota F-épület

Tel: +36 1 224-3788

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.