A generatív mesterséges intelligencia (MI) szolgáltatások sok áramot és vizet fogyasztanak és nagy mennyiségű elektronikus hulladékot termelnek.

 

Tavaly a Google bejelentette, hogy jelentősen elmaradt a 2030-ra történő szén-dioxid-semlegességre vonatkozó ígéretétől. „Kibocsátása 2019 óta közel 50 százalékkal nőtt – ennek egyik oka az MI és az ahhoz szükséges energia, amelyet a vállalat hatalmas adatközpontjai fogyasztanak” – magyarázta Amna Nawaz, a PBS NewsHour műsorvezetője egy nemrégiben sugárzott, az MI-ről és az energiáról szóló műsorban. 

 

Ebben a teljesen átalakuló korszakban, amikor a világ a digitális korszakból a mesterséges intelligencia (AI) korszakába lép, az AI hatását már minden életterületen érezni lehet.

 

1959-ben egy illusztrátor, Arthur Radebaugh vázolta fel a jövőről alkotott elképzelését. De vajon valóban valóra vált-e? 

 

Az 1950-es években az új technológia először vitte az embert az űrbe. Az emberiség nagy álmokat dédelgetett, figyelmét a csillagokra és az azok mögötti világra összpontosítva. Az otthon jövőről alkotott elképzelések kissé hétköznapibbak voltak.

A gramofonok és nyomtatott újságok világában a televízió megjelenése igazi forradalom volt. Ez beindította a fantáziát, mert az emberek kíváncsiak voltak, mi jöhet még.