Kerekes Pál gondolatait olvashatjuk a Könyvkonnektor blogon “E-könyvészet a könyvtárosképzésben” címmel.
A blogbejegyzést itt olvashatjuk: http://konyvkonnektor.hu/?p=2698
A teljes szöveg a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás folyóiratban jelent meg.
(TMT, 59. évf. 2012. 9. sz. 379-387 old.)
E-papír a hazai közoktatásban címmel 2010-ben Egerben – TÁMOP-források felhasználásával – zajlott egy kutatás, melynek a vezetője Dr. habil Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola általános és fejlesztési rektorhelyettese, a Médiainformatika Intézet vezetője volt.
A jelentés itt olvasható:
http://www.educatio.hu/download/tamop_311/5piller/epapir_kutatas_teljes_anyag.pdf
Gyorskeresést végeztünk a HUMANUS cikk-adatbázisban (http://www.oszk.hu/humanus), hogy megtudjuk, 2011-ben milyen e-könyv témájú írásokat regisztrált az adatbázis. A keresőkérdésre kapott találatokból válogattuk az alábbiakat is.
***
E-könyv kölcsönzés: az e-könyvek jövőjének kibontakozásával párhuzamosan nyilvánvalóvá válik a könyvtárak értéke is
BREEDING, Marshall: Ebook lending : asserting the value of libraries as the future of books unfolds. In: Computers in libraries. – 31. (2011) 9., p. 24-27.
Az Amerikai Kiadók Szövetségének jelentése szerint 2008-ban a teljes könyvkiadásnak mindössze 0,8%-át tette ki az elektronikus könyvek kiadása az Egyesült Államokban, 2010-ben viszont már 6,4%-át. A nagy online áruházak, mint például az Amazon és az Apple tevékenysége nyomán pedig jelentős könyvkereskedelmi üzletláncok kényszerültek felszámolni boltjaikat. Ezek a jelenségek a könyvtárakat nagy odafigyelésre és elővigyázatosságra kell, hogy intsék. Mindezzel együtt is vitathatatlannak tűnik, hogy a könyvtárosoknak fontos szerepe lesz a társadalom életében a dokumentumok elektronikus publikálásának és terjesztésének korában is. Az e-könyv megjelenése és felemelkedése csak újabb fejezetet jelent a könyvtárak számára az elektronikus és digitális tartalmak innovatív kezelésének történetében. Nyilvánvaló, hogy továbbra is szükség lesz a könyvtár által kínált információtechnológiai eszközökre, az információs műveltség megszerzésében nyújtott közreműködésükre, az elektronikus források értékelésében való szakértelmükre, a közösségi térre, a drága, de a könyvtárban ingyenesen elérhető adatbázisokra és dokumentumokra.
Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/430784
***
Olvasási szokások és olvasási eszközök: esettanulmány
GRZESCHIK, Kathrin: Reading in 2110 : reading behavior and reading devices:a case study / Kathrin Grzeschik [et al.]. – Bibliogr. In: The electronic library. – 29. (2011) 3., p. 288-302.
A cikkben bemutatott kísérlet célja annak kiderítése, hogy az olvasási szokásokat befolyásolja-e és ha igen, hogyan az olvasókészülék. Összességében három kísérletet végeztek, az elsőben – amely viszonylag függetlenül a másodiktól és harmadiktól – azt vizsgálták, hogy az európai könyvtár- és információtudományi képzésben részt vevő hallgatók hogyan reagálnak a számukra még ismeretlen elektronikus olvasókészülékekre. A második és harmadik kísérlet az elektronikus olvasókészülékekkel összefüggésben vizsgálta az olvasás gyorsaságát, a koncentrációt és a kifáradás jeleit. A tesztben a Sony eBook Reader, az IREX iLiad, LCD computer screens, Laptops és a Smart Phone HTC Touch HD készülékeket hasonlították össze nyomtatott dokumentumokkal és könyvekkel.
Tovább az eredeti cikkre:
http://www.emeraldinsight.com/journals.htm?issn=0264-0473&volume=29&issue=3
Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/411001
***
Az e-könyv olvasók használata egy egyetemi könyvtárban
AALTONEN, Mari: Usability and compatibility of e-book readers in an academic environment : a collaborative study / Mari Aaltonen [et al.]. – Bibliogr. – Res. francia, német, spanyol és orosz nyelven In: IFLA journal. – 37. (2011) 1., p. 16-27.
Már jó néhány egyetemi könyvtárban kipróbálták a digitális anyagok elektronikus olvasókészülékeken vagy táblagépeken történő kölcsönzését. A tapasztalatokról számos beszámoló született, amelyeknek konklúziói nagyjából megfelelnek a finn Aalto University Library által végzett kutatásban szerzetteknek. Az ő céljuk annak kiderítése volt, hogy mely tartalmak, milyen formátumban és milyen platformon történő szolgáltatása lenne a legmegfelelőbb olvasóik számára. Az Aalto University Library 8300 használójának több mint 50 ezer e-könyv áll rendelkezésére, amelyeket a könyvtár 13 szolgáltatótól szerez be. 2009-ben pedig kísérletképpen ötféle e-könyv olvasót (Foxit eSlick, Bookeen Cybook Opus, BeBook, Amazon Kindle, Sony Reader Touch Edition), valamint egy iPad táblagépet vásároltak. A vizsgálat során először a terjesztők között készítettek felmérést arról, hogy az általuk kínált e-könyvek mennyire kompatibilisek az e-olvasókkal.
Tovább a referátumhoz:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/396013
(Kerekes Pál alábbi írása október 3-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)
A papírkönyv döntő létezési módja az otthoni könyvespolcon való elhelyezkedés. A hozzáférés szabad egy meghatározott közösség, a szűkebb-tágabb család, esetleg a barátok és ismerősök számára. Ezt a megszokottságot bővíti ki a könyvtár, amelynek szolgáltatásait azért vesszük igénybe, mert többnyire elég a kölcsönzés, az időleges használat. A kívánt műre az olvasás után nincs szükségünk folyamatosan. De mi a helyzet az e-könyvvel? Az e-booknak versenyképesnek kell lennie általában az összes könyves területen a printtel, tehát az évszázados hagyományokkal rendelkező könyvkölcsönzés mezején is. A helyzet azért is speciális, mert itt a helyigény nem játszik szerepet: míg lakásunkban nehezen, de elektronikus eszközeink közbeiktatásával ezerszámra tárolhatjuk a könyveket, albumokat, enciklopédiákat. Tehát nem védhető az a távolságtartás a könyvvásárlástól, hogy egyszerűen nincs helyem otthon tárolni a súlyos köteteket.
(Kerekes Pál alábbi írása október 2-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)
A könyvtárak természetes módon rá vannak kényszerülve az e-környezet követelte fejlődésre. Az anyagi lehetőségek néha méltatlan szűkítésének keretei között is, de igyekszenek megfelelni a digitalizáció kihívásainak. Elég csak az elektronikus katalógusokra gondolni, vagy a kölcsönzés teljes gépesítésére. Az e-könyv megjelenése is új igényeket szül. A feladat nem teljesen ismeretlen, hisz digitális tartalmakat eddig is szolgáltattak a könyvtárak (például Magyar Elektronikus Könyvtár, vagy helytörténeti gyűjtemények digitalizált verziói), ráadásul teljesen ingyenesen, nem korlátozva az elérhetőséget. A beiratkozott tagok részéről azonban érthető igény, hogy a digitálisan készült és készletezett műveket, tehát a mai, tág értelemben vett kortárs szerzők alkotásait is elérhessék az Interneten keresztül könyvtári szolgáltatás keretein belül.
Gyorskeresést végeztünk a HUMANUS cikk-adatbázisban (http://www.oszk.hu/humanus) , hogy megtudjuk, 2011-ben milyen e-könyv témájú írásokat regisztrált az adatbázis. A keresőkérdésre összesen 33 találatot kaptunk, amelyekből néhány érdekesebbre hívjuk fel a figyelmüket.
***
A hagyományos vagy az elektronikus könyveké a jövő?
HELGREN, Jamie E.: Booking to the future : paper or electronic? Futurists have been pushing one option for years, but do we have to choose?In: American libraries. 42. (2011) 1/2., p. 40–43.
A Coloradói Állami Könyvtár Könyvtári Kutatószolgálata felmérést végzett könyvtárosok körében arról, miként látják a hagyományos könyv jövőjét. 2009 decemberében egy nyolc kérdésből álló kérdőívet tettek közzé különböző állami, regionális és országos levelezőlistákon A könyv jövője címmel. A kérdések a következőkre vonatkoztak: rendelkeznek-e e-könyv olvasóval; el fognak-e tűnni a hagyományos könyvek, és ha igen, mikor; milyen formátumokat használnak jelenleg és milyeneket fognak tíz év múlva a szak-, a szépirodalom valamint a tankönyvek olvasására; mit fognak szolgáltatni a könyvtárak tíz év múlva. […] A válaszadók egyharmada köz-, egynegyede egyetemi, és kb. egyötöde iskolai könyvtárban dolgozik. A válaszokban a leggyakrabban említett szempontok: több formátum együttélése, technológiai előnyök, esztétikai megjelenés, tartalom, költségek, generációs különbségek.
Az eredeti cikk itt olvasható: http://americanlibrariesmagazine.org/features/11302010/booking-future
Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/407747
***
Megjegyzések a könyv jövőjéről. Az UNESCO második fóruma a kultúráról és a kulturális iparról
MICCOLI, Sebastiano: Riflettendo sul futuro del libro : il secondo Forum Unesco sulla cultura e le industrie culturali. In: Bollettino AIB. – 51. (2011) 1-2., p. 13-24.
A Monzában 2011 júniusában tartott második UNESCO-világfórumot a kultúráról és a kulturális iparról „A holnap könyve, az írott szó jövője” témának szentelték. Három alapvető kérdésre fordítottak különös figyelmet: az elektronikus könyvhez illeszthető új gazdasági modell szükségességére, a szellemi tulajdonjog fogalma újragondolására és a könyvtár funkcióira a digitális környezetben. Az első témában éles ellentét rajzolódott ki két felfogás között. Az egyik szerint a nyomtatott könyv mint a kiadói ipar fő terméke még hosszú életű lesz, melyet kisegítőként fog kísérni a kisebbségben lévő elektronikus médium. A másik álláspont szerint a könyvforma fejlődése a digitális környezetben olyan tulajdonságokat hoz, amelyek teljesen inkompatibilisek a kiadói iparnak az utóbbi százötven évben kialakult struktúráival. Azaz: a könyv világában kialakult üzleti modellt kell (lehet) alkalmazni a digitális termékekre is.
Tovább a referátumra: http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/424563
***
Könyvtár a kézben: mobiltechnológiák használata az egyetemi könyvtárakban
KOSTURSKI, Kate: Handheld libraries 101 : using mobile technologies in the academic library. In: Computers in libraries. – 31. (2011) 6., p. 11-13.
2008-ban több mint 4 milliárd használó rendelkezett mobiltelefonnal, ami a világ népességének 61%-át jelentette. A mobiltelefonok használatában a 18 és 29 év közöttiek vezetnek, azaz a felsőoktatási hallgatók korosztálya. Az egyetemi könyvtárak felismerték ezt: egy 2009-es felmérés szerint e könyvtárak 65%-a kínál mobil eszközökön elérhető szolgáltatásokat, vagy tervezi azt. A kezdő okostelefon-használók gondolkodhatnak egy mobiltelefonra optimalizált weboldalon, amit ráadásul könnyebb is technikailag létrehozni, mint egy hagyományos weboldalt. Készíthető ezen kívül önálló vagy az egyetemi alkalmazás részeként megjelenő okostelefon-alkalmazás is. Sok könyvtári adatbázis-szolgáltató (Westlaw, EBSCO, ScienceDirect, RefWorks) rendelkezik ilyennel, amelyet elérhetővé tehetünk a diákoknak. okban, katalógusban való keresések mellett cikkek letöltése is lehetséges minialkalmazásokkal, vagy a táblagép-formátumokra optimalizált weboldalakon keresztül.
Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/422152
Februárban olvashattuk a magát független kiadóként megnevező cég sajtóközleményét (http://www.smashwords.com/press/release/26), amelyről a Prim Online is beszámolt (http://hirek.prim.hu/cikk/89761/). A sikeres és kevésbé ismert szerzők egyaránt ingyenesen használhatják a rendszert a műveik feltöltéshez, és elég magas jutalékra számíthatnak az eladások után. A világ vezető disztribútoraként bemutatott kiadó oldalára napi átlagban 65-70 könyv kerül föl, ezek között szabadon letölthető könyveket is kínálnak. Magyar partnerük is van, az általunk is bemutatott Publio Kiadó.
A Könyvkonnektor blogon is olvashatunk (http://konyvkonnektor.hu/?p=1677) a Smashwords és a szerzők kapcsolatáról.
Ray Bradbury nem adta be egykönnyen a derekát. Sokáig ellenállt a könyv alakban, filmen és színpadon egyaránt hatalmas sikereket megért 451 Fahrenheit című műve elektronikus kiadásának, de végül – a PRIM Online 2011 novemberi híre szerint – mégis beleegyezett, hogy e-könyv formában is megjelenjen.
Tovább a Prim Online cikére: Megtört ő is: Ray Bradbury e-könyves lett (http://hirek.prim.hu/cikk/88708/)
Még májusban olvashattunk a HVG oldalain a Zero Dollar Books (http://hundredzeros.com/) szolgáltatásról, amely óránként (!) frissülve közöl információkat az Amazon által a Kindle olvasókra kínált ingyenes könyvekről. A könyvek többsége angol nyelvű, így olvasgatásuk nyelvgyakorlásra is alkalmas.
Tovább a HVG cikkére: Bestseller elektronikus könyvek ingyen, legálisan, óránként frissülő listával
A Discovery News híradása alapján ez év januárjában érdekes hírt közölt a Prim Online “Piacon a könyv-kétéltű: lapozható és nyomkodható” címmel. Az Osaka Egyetemen kifejlesztett új “valami” egyszerre könyv és virtuális tartalom.
A “könyv-öszvér” működését bemutató video a youtube-on megtekinthető.
Az Osaka Egyetem bemutatója: Paranga – Virtual Flipbook http://www-human.ist.osaka-u.ac.jp/paranga/
Tovább a Prim Online cikkéhez: Piacon a könyv-kétéltű: lapozható és nyomkodható (http://hirek.prim.hu/cikk/89280/)