(Kerekes Pál alábbi írása október 3-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)

A papírkönyv döntő létezési módja az otthoni könyvespolcon való elhelyezkedés. A hozzáférés szabad egy meghatározott közösség, a szűkebb-tágabb család, esetleg a barátok és ismerősök számára. Ezt a megszokottságot bővíti ki a könyvtár, amelynek szolgáltatásait azért vesszük igénybe, mert többnyire elég a kölcsönzés, az időleges használat. A kívánt műre az olvasás után nincs szükségünk folyamatosan. De mi a helyzet az e-könyvvel? Az e-booknak versenyképesnek kell lennie általában az összes könyves területen a printtel, tehát az évszázados hagyományokkal rendelkező könyvkölcsönzés mezején is. A helyzet azért is speciális, mert itt a helyigény nem játszik szerepet: míg lakásunkban nehezen, de elektronikus eszközeink közbeiktatásával ezerszámra tárolhatjuk a könyveket, albumokat, enciklopédiákat. Tehát nem védhető az a távolságtartás a könyvvásárlástól, hogy egyszerűen nincs helyem otthon tárolni a súlyos köteteket.

Folytatás →

(Kerekes Pál alábbi írása október 2-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)

A könyvtárak természetes módon rá vannak kényszerülve az e-környezet követelte fejlődésre. Az anyagi lehetőségek néha méltatlan szűkítésének keretei között is, de igyekszenek megfelelni a digitalizáció kihívásainak. Elég csak az elektronikus katalógusokra gondolni, vagy a kölcsönzés teljes gépesítésére. Az e-könyv megjelenése is új igényeket szül. A feladat nem teljesen ismeretlen, hisz digitális tartalmakat eddig is szolgáltattak a könyvtárak (például Magyar Elektronikus Könyvtár, vagy helytörténeti gyűjtemények digitalizált verziói), ráadásul teljesen ingyenesen, nem korlátozva az elérhetőséget. A beiratkozott tagok részéről azonban érthető igény, hogy a digitálisan készült és készletezett műveket, tehát a mai, tág értelemben vett kortárs szerzők alkotásait is elérhessék az Interneten keresztül könyvtári szolgáltatás keretein belül.

Folytatás →