E-papír a hazai közoktatásban címmel 2010-ben Egerben – TÁMOP-források felhasználásával – zajlott egy kutatás, melynek a vezetője Dr. habil Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola általános és fejlesztési rektorhelyettese, a Médiainformatika Intézet vezetője volt.
A jelentés itt olvasható:
http://www.educatio.hu/download/tamop_311/5piller/epapir_kutatas_teljes_anyag.pdf
“Elektronikus dokumentumok a könyvtárakban” címmel olvashatunk összefoglalót az Országgyűlési Könyvtárban október 18-án rendezett találkozóról, melyen a kiadók és a könyvtárosok közösen keresték a megoldást a digitális dokumentumok legális terjesztésére.
Itt olvasható a blogbejegyzés:
http://copyrightinthexxicentury.blogspot.hu/2012/10/elektronikus-dokumentumok-konyvtarakban.html
A folyóirat frissen megjelent októberi számából három e-könyves cikket ajánlunk látogatóink figyelmébe. A cikkek egyelőre csak nyomtatásban érhetők el (az előfizetőket online is olvashatják), fél év múlva kerülnek az elektronikus archívumba, szabadon elérhetően.
Hajnal Ward Judit: Piszkos Fred a retinakijelzőn. Elektronikus könyvek az amerikai könyvtárakban
Koltay Tibor: Mozaikcserepek az e-könyvről
Kis Mariann: E-könyv és a közkönyvtárak. Egy kérdőív válaszai
November 8-án 14 órakor (Eastern time) webinaron vehetnek részt az e-könyvek készítése iránt érdeklődők.
Részletes információkat itt találunk:
http://www.aptaracorp.com/events/event/Roadmap-to-efficiently-producing-multi-format-Multi-Screen-eBooks/
Két neves szakembert hallgathatunk meg:
Stephen Driver (Vice President, Production Services Rowman & Littlefield)
Thad McIlroy (President, The Future of Publishing, Inc.)
A XXI. Század Kiadó társtulajdonosai, Bárdos András és Rényi Ádám a
Bookline-nal történő együttműködést azzal is indokolják, hogy a könyves
piac Magyarországon a következő években alapvetően meg fog változni, a
Bookline Könyvek már ennek előfutárai. „Egyszerre izgalmas és
üzenetértékű, hogy közös könyveink először elektronikus formában
jelennek meg.” – mondta Bárdos András.
A teljes hír itt olvasható:
http://index.hu/kultur/2012/
Tóth Péter (OSZK) hívta fel a figyelmünket a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) twitterén is megjelent hírre, miszerint a fenti összegért férnek hozzá a hallgatók a Főiskola e-könyvtárában elérhető jegyzetekhez.
“… nemcsak a megváltozott tanulási szokásokat és a jegyzetekhez való könnyebb hozzáférést támogatják, hanem a környezetkímélő formátummal a papírfelhasználás csökkentésére is ösztönöznek” – olvashatjuk a BKF honlapján.
A hír itt található:
http://www.bkf.hu/hirek/7765/ejegyzetek.html
A külföldi szaksajtóból válogattunk újabb 3 cikket, rövid ismertetővel:
http://ki.oszk.hu/ekonyvek/valogatott-cikkek-a-szaklapokbol-ii/
Gyorskeresést végeztünk a HUMANUS cikk-adatbázisban (http://www.oszk.hu/humanus), hogy megtudjuk, 2011-ben milyen e-könyv témájú írásokat regisztrált az adatbázis. A keresőkérdésre kapott találatokból válogattuk az alábbiakat is.
***
E-könyv kölcsönzés: az e-könyvek jövőjének kibontakozásával párhuzamosan nyilvánvalóvá válik a könyvtárak értéke is
BREEDING, Marshall: Ebook lending : asserting the value of libraries as the future of books unfolds. In: Computers in libraries. – 31. (2011) 9., p. 24-27.
Az Amerikai Kiadók Szövetségének jelentése szerint 2008-ban a teljes könyvkiadásnak mindössze 0,8%-át tette ki az elektronikus könyvek kiadása az Egyesült Államokban, 2010-ben viszont már 6,4%-át. A nagy online áruházak, mint például az Amazon és az Apple tevékenysége nyomán pedig jelentős könyvkereskedelmi üzletláncok kényszerültek felszámolni boltjaikat. Ezek a jelenségek a könyvtárakat nagy odafigyelésre és elővigyázatosságra kell, hogy intsék. Mindezzel együtt is vitathatatlannak tűnik, hogy a könyvtárosoknak fontos szerepe lesz a társadalom életében a dokumentumok elektronikus publikálásának és terjesztésének korában is. Az e-könyv megjelenése és felemelkedése csak újabb fejezetet jelent a könyvtárak számára az elektronikus és digitális tartalmak innovatív kezelésének történetében. Nyilvánvaló, hogy továbbra is szükség lesz a könyvtár által kínált információtechnológiai eszközökre, az információs műveltség megszerzésében nyújtott közreműködésükre, az elektronikus források értékelésében való szakértelmükre, a közösségi térre, a drága, de a könyvtárban ingyenesen elérhető adatbázisokra és dokumentumokra.
Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/430784
***
Olvasási szokások és olvasási eszközök: esettanulmány
GRZESCHIK, Kathrin: Reading in 2110 : reading behavior and reading devices:a case study / Kathrin Grzeschik [et al.]. – Bibliogr. In: The electronic library. – 29. (2011) 3., p. 288-302.
A cikkben bemutatott kísérlet célja annak kiderítése, hogy az olvasási szokásokat befolyásolja-e és ha igen, hogyan az olvasókészülék. Összességében három kísérletet végeztek, az elsőben – amely viszonylag függetlenül a másodiktól és harmadiktól – azt vizsgálták, hogy az európai könyvtár- és információtudományi képzésben részt vevő hallgatók hogyan reagálnak a számukra még ismeretlen elektronikus olvasókészülékekre. A második és harmadik kísérlet az elektronikus olvasókészülékekkel összefüggésben vizsgálta az olvasás gyorsaságát, a koncentrációt és a kifáradás jeleit. A tesztben a Sony eBook Reader, az IREX iLiad, LCD computer screens, Laptops és a Smart Phone HTC Touch HD készülékeket hasonlították össze nyomtatott dokumentumokkal és könyvekkel.
Tovább az eredeti cikkre:
http://www.emeraldinsight.com/journals.htm?issn=0264-0473&volume=29&issue=3
Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/411001
***
Az e-könyv olvasók használata egy egyetemi könyvtárban
AALTONEN, Mari: Usability and compatibility of e-book readers in an academic environment : a collaborative study / Mari Aaltonen [et al.]. – Bibliogr. – Res. francia, német, spanyol és orosz nyelven In: IFLA journal. – 37. (2011) 1., p. 16-27.
Már jó néhány egyetemi könyvtárban kipróbálták a digitális anyagok elektronikus olvasókészülékeken vagy táblagépeken történő kölcsönzését. A tapasztalatokról számos beszámoló született, amelyeknek konklúziói nagyjából megfelelnek a finn Aalto University Library által végzett kutatásban szerzetteknek. Az ő céljuk annak kiderítése volt, hogy mely tartalmak, milyen formátumban és milyen platformon történő szolgáltatása lenne a legmegfelelőbb olvasóik számára. Az Aalto University Library 8300 használójának több mint 50 ezer e-könyv áll rendelkezésére, amelyeket a könyvtár 13 szolgáltatótól szerez be. 2009-ben pedig kísérletképpen ötféle e-könyv olvasót (Foxit eSlick, Bookeen Cybook Opus, BeBook, Amazon Kindle, Sony Reader Touch Edition), valamint egy iPad táblagépet vásároltak. A vizsgálat során először a terjesztők között készítettek felmérést arról, hogy az általuk kínált e-könyvek mennyire kompatibilisek az e-olvasókkal.
Tovább a referátumhoz:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/396013
A könyves blogon Bobák Áron írt egy hosszabb elemzést “Hol vegyük meg a kötelező olvasmányokat e-könyvben?” címmel. Ingyenes és fizetős szolgáltatásokat mutat be, jótanácsokkal szolgál, sőt még egy kisebb ár-összehasonlítást is végzett.
Egy rövid idézet az írásból:
“A Magyar Elektronikus Könyvtártól kezdve az online könyvesboltokon keresztül egészen a torrent oldalakig kutattunk az interneten fellelhető kötelező olvasmányok után és örömmel nyugtáztuk, hogy alig akad olyan könyv, amit ne lehetne hordozható mobileszközön olvasni.”
A teljes blogbejegyzés itt olvasható:
http://konyves.blog.hu/2012/10/15/ekonyvek_kotelezo_olvasmanyok
Az alábbiakban a Kindlevarázs Katalistre küldött levelét olvashatják.
***
Kedves Listatagok, kedves Kollégák!
Az ekönyv szerkesztés iránt érdeklődő kollégák szíves figyelmébe ajánljuk a következő konnektivista alapon szervezett tanfolyamunkat:
http://kindlevarazs.wordpress.com/2012/10/11/online-konyvszerkeszto-tanfolyam/
Várjuk az érdeklődők jelentkezését!
Üdvözlettel:
Zakupszki Tünde
és a Kindlevarázs csapata
***