e-könyves infotár

Az ALA e-könyves felméréséről olvastuk a Könyvkonnektoron

“e-könyv helyett e-könyvtáros? Egy felmérés tanulságai” címmel találtunk ma egy bejegyzést a Könyvkonnektor blog oldalain. Az American Library Association az e-könyvek könyvtári használatáról készült felmérése érdekes megállapításokat tartalmaz a könyvtári kölcsönzés keretében elérhető e-könyvek használatáról.

A teljes cikk a Könyvkonnektoron: http://konyvkonnektor.hu/?p=2808

Kerekes Pál: Könyvtári e-book kölcsönzés – itthon II.

(Kerekes Pál alábbi írása október 3-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)

A papírkönyv döntő létezési módja az otthoni könyvespolcon való elhelyezkedés. A hozzáférés szabad egy meghatározott közösség, a szűkebb-tágabb család, esetleg a barátok és ismerősök számára. Ezt a megszokottságot bővíti ki a könyvtár, amelynek szolgáltatásait azért vesszük igénybe, mert többnyire elég a kölcsönzés, az időleges használat. A kívánt műre az olvasás után nincs szükségünk folyamatosan. De mi a helyzet az e-könyvvel? Az e-booknak versenyképesnek kell lennie általában az összes könyves területen a printtel, tehát az évszázados hagyományokkal rendelkező könyvkölcsönzés mezején is. A helyzet azért is speciális, mert itt a helyigény nem játszik szerepet: míg lakásunkban nehezen, de elektronikus eszközeink közbeiktatásával ezerszámra tárolhatjuk a könyveket, albumokat, enciklopédiákat. Tehát nem védhető az a távolságtartás a könyvvásárlástól, hogy egyszerűen nincs helyem otthon tárolni a súlyos köteteket.

Folytatás

Kerekes Pál: Könyvtári e-book kölcsönzés – itthon I.

(Kerekes Pál alábbi írása október 2-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)

A könyvtárak természetes módon rá vannak kényszerülve az e-környezet követelte fejlődésre. Az anyagi lehetőségek néha méltatlan szűkítésének keretei között is, de igyekszenek megfelelni a digitalizáció kihívásainak. Elég csak az elektronikus katalógusokra gondolni, vagy a kölcsönzés teljes gépesítésére. Az e-könyv megjelenése is új igényeket szül. A feladat nem teljesen ismeretlen, hisz digitális tartalmakat eddig is szolgáltattak a könyvtárak (például Magyar Elektronikus Könyvtár, vagy helytörténeti gyűjtemények digitalizált verziói), ráadásul teljesen ingyenesen, nem korlátozva az elérhetőséget. A beiratkozott tagok részéről azonban érthető igény, hogy a digitálisan készült és készletezett műveket, tehát a mai, tág értelemben vett kortárs szerzők alkotásait is elérhessék az Interneten keresztül könyvtári szolgáltatás keretein belül.

Folytatás

A Smashwords és a magánkiadás

Februárban olvashattuk a magát független kiadóként megnevező cég sajtóközleményét (http://www.smashwords.com/press/release/26), amelyről a Prim Online is beszámolt (http://hirek.prim.hu/cikk/89761/). A sikeres és kevésbé ismert szerzők egyaránt ingyenesen használhatják a rendszert a műveik feltöltéshez, és elég magas jutalékra számíthatnak az eladások után. A világ vezető disztribútoraként bemutatott kiadó oldalára napi átlagban 65-70 könyv kerül föl, ezek között szabadon letölthető könyveket is kínálnak. Magyar partnerük is van, az általunk is bemutatott Publio Kiadó.

A Könyvkonnektor blogon is olvashatunk (http://konyvkonnektor.hu/?p=1677) a Smashwords és a szerzők kapcsolatáról.

Brigádnapló 52’-56’

Kerekes Pál írta januárban a Prim Online oldalán, hogy ez az irkafüzetre emlékeztető, rajzos, szöveges (kézírásos) “rajzregény” (egy képzeletbeli brigádnapló) igazi e-könyvre termett alkotás.

Tovább a cikkhez: http://hirek.prim.hu/cikk/89506/

A Könyvkonnektoron néhány képpel illusztrált ismertetőt (http://konyvkonnektor.hu/?p=1622) olvashatunk a sajátos műről “Rajzregény: e-könyves meghökkentés” címmel.

BÜKY Balázs és a könyvkonnektor blog új bejegyzése

e-könyves tíz pont (http://konyvkonnektor.hu/?p=2160)

1. Az e-könyv nem informatikai, hanem könyvészeti projekt.
2. Az e-könyv nem digitalizált, hanem digitális alkotás.
3. Az e-könyv nem mindenkié, hanem az olvasóé és szerzőé.
4. Az e-könyv szolgáltatás, nem szöveg mappa, nem text-fájl.
5. Az e-könyv fő jellemzői: stabil címlap, befejezett szöveg.
6. Óvakodj a text hibridtől, digi-csomagoktól.
7. Az e-könyv átválthat e-könyv-applikációba; de ezt jelezni kell egyértelműen.
8. Text-lízing, szöveg-bérlet helyett a kimunkált e-könyv-kölcsönzés az e-könyv esélye.
9. Globális könyv-lerakatok magyar polcokkal, hazai könyv plázák: nem egymást kizáró lehetőségek.
10. Social reading trendek: élmény-megosztás, tetszés-posztolás, idézet-szétküldés, jegyzet-ugrasztás.

A tíz ponthoz Büky Balázs könyvtári informatikus kiegészítő megjegyzése az e-könyvek kétféle létezésmódjáról a Katalist, 2012. július 10.  https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2012-July/026742.html