e-könyves infotár

E-könyvek a könyvtárban Hamburgban

A hamburgi közkönyvtár katalógusában elektronikus könyvek is megtalálhatók és kölcsönözhetők, ami nemrégiben vitát váltott ki a könyvtárak és a kiadók között.

“Amennyiben három lehetőség közül választhatok és ezek a vásárlás, a kalózmásolat beszerzése vagy az ingyenes kölcsönzés, akkor logikus, hogy melyik mellett fogok dönteni. A kiadók számára világossá vált, hogy pont az e-kiadványoknál rendkívül fontos az, hogy birtokolunk egy adott alkotást vagy csak hozzáférhetünk” – nyilatkozta Matthias Ulmer, az Eugen-Ulmer Verlag ügyvezetője.

A témáról bővebben az sg.hu oldalon olvashat:
http://www.sg.hu/cikkek/93921/legyenek_kolcsonozhetok_az_e_konyvek

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó

“A Mercator Stúdió Elektronikus könyvkiadó elektronikus informatikai és más szakkönyveket, nyelvkönyveket valamint szépirodalmi kiadványokat ad ki” – írja Pétery Kristóf a kiadó Facebook-os profiljában.

A Kiadó Facebook oldala: http://www.facebook.com/Mercator.Studio

A Kiadó weboldalai:
http://www.akonyv.hu/
http://www.peterybooks.hu

A webáruház ingyenes hírlevele:
http://www.peterybooks.hu/hirek/utolso-hirlevel.html

 

Nemzeti emlékezet és digitális hozzáférés – visszhang a konferenciáról

“Elektronikus dokumentumok a könyvtárakban” címmel olvashatunk összefoglalót az Országgyűlési Könyvtárban október 18-án rendezett találkozóról, melyen a kiadók és a könyvtárosok közösen keresték a megoldást a digitális dokumentumok legális terjesztésére.

Itt olvasható a blogbejegyzés:
http://copyrightinthexxicentury.blogspot.hu/2012/10/elektronikus-dokumentumok-konyvtarakban.html

Válogatott cikkek a szaklapokból (II.)

Gyorskeresést végeztünk a HUMANUS cikk-adatbázisban (http://www.oszk.hu/humanus), hogy megtudjuk, 2011-ben milyen e-könyv témájú írásokat regisztrált az adatbázis. A keresőkérdésre kapott találatokból válogattuk az alábbiakat is.

***

E-könyv kölcsönzés: az e-könyvek jövőjének kibontakozásával párhuzamosan nyilvánvalóvá válik a könyvtárak értéke is
BREEDING, Marshall: Ebook lending : asserting the value of libraries as the future of books unfolds. In: Computers in libraries. – 31. (2011) 9., p. 24-27.

Az Amerikai Kiadók Szövetségének jelentése szerint 2008-ban a teljes könyvkiadásnak mindössze 0,8%-át tette ki az elektronikus könyvek kiadása az Egyesült Államokban, 2010-ben viszont már 6,4%-át. A nagy online áruházak, mint például az Amazon és az Apple tevékenysége nyomán pedig jelentős könyvkereskedelmi üzletláncok kényszerültek felszámolni boltjaikat. Ezek a jelenségek a könyvtárakat nagy odafigyelésre és elővigyázatosságra kell, hogy intsék. Mindezzel együtt is vitathatatlannak tűnik, hogy a könyvtárosoknak fontos szerepe lesz a társadalom életében a dokumentumok elektronikus publikálásának és terjesztésének korában is. Az e-könyv megjelenése és felemelkedése csak újabb fejezetet jelent a könyvtárak számára az elektronikus és digitális tartalmak innovatív kezelésének történetében. Nyilvánvaló, hogy továbbra is szükség lesz a könyvtár által kínált információtechnológiai eszközökre, az információs műveltség megszerzésében nyújtott közreműködésükre, az elektronikus források értékelésében való szakértelmükre, a közösségi térre, a drága, de a könyvtárban ingyenesen elérhető adatbázisokra és dokumentumokra.

Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/430784

***

Olvasási szokások és olvasási eszközök: esettanulmány
GRZESCHIK, Kathrin: Reading in 2110 : reading behavior and reading devices:a case study / Kathrin Grzeschik [et al.]. – Bibliogr. In: The electronic library. – 29. (2011) 3., p. 288-302.

A cikkben bemutatott kísérlet célja annak kiderítése, hogy az olvasási szokásokat befolyásolja-e és ha igen, hogyan az olvasókészülék. Összességében három kísérletet végeztek, az elsőben – amely viszonylag függetlenül a másodiktól és harmadiktól – azt vizsgálták, hogy az európai könyvtár- és információtudományi képzésben részt vevő hallgatók hogyan reagálnak a számukra még ismeretlen elektronikus olvasókészülékekre. A második és harmadik kísérlet az elektronikus olvasókészülékekkel összefüggésben vizsgálta az olvasás gyorsaságát, a koncentrációt és a kifáradás jeleit. A tesztben a Sony eBook Reader, az IREX iLiad, LCD computer screens, Laptops és a Smart Phone HTC Touch HD készülékeket hasonlították össze nyomtatott dokumentumokkal és könyvekkel.

Tovább az eredeti cikkre:
http://www.emeraldinsight.com/journals.htm?issn=0264-0473&volume=29&issue=3

Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/411001

***

Az e-könyv olvasók használata egy egyetemi könyvtárban
AALTONEN, Mari: Usability and compatibility of e-book readers in an academic environment : a collaborative study / Mari Aaltonen [et al.]. – Bibliogr. – Res. francia, német, spanyol és orosz nyelven In: IFLA journal. – 37. (2011) 1., p. 16-27.

Már jó néhány egyetemi könyvtárban kipróbálták a digitális anyagok elektronikus olvasókészülékeken vagy táblagépeken történő kölcsönzését. A tapasztalatokról számos beszámoló született, amelyeknek konklúziói nagyjából megfelelnek a finn Aalto University Library által végzett kutatásban szerzetteknek. Az ő céljuk annak kiderítése volt, hogy mely tartalmak, milyen formátumban és milyen platformon történő szolgáltatása lenne a legmegfelelőbb olvasóik számára. Az Aalto University Library 8300 használójának több mint 50 ezer e-könyv áll rendelkezésére, amelyeket a könyvtár 13 szolgáltatótól szerez be. 2009-ben pedig kísérletképpen ötféle e-könyv olvasót (Foxit eSlick, Bookeen Cybook Opus, BeBook, Amazon Kindle, Sony Reader Touch Edition), valamint egy iPad táblagépet vásároltak. A vizsgálat során először a terjesztők között készítettek felmérést arról, hogy az általuk kínált e-könyvek mennyire kompatibilisek az e-olvasókkal.

Tovább a referátumhoz:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/396013

 

Vita és trendek az amerikai könyvtári e-könyv kölcsönzésben

Az elmúlt hetekben az USA-ban és Nagy-Britanniában egyaránt központi kérdés volt az e-könyvek kölcsönzése. Azt gondoljuk, ezekben az országokban, ahol a legelterjedtebb ma az e-könyv, a probléma már megoldódott, de ez koránt sincs így.

Szeptember 24-én az American Library Association (Amerikai Könyvtáros Szövetség – ALA) nyílt levéllel fordult a kiadókhoz a témában. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szabad kereskedelemben, a szabad piacokon ritkán fordul elő, hogy egy vevőt a kereskedők elküldenek, ám a legjelentősebb hat amerikai kiadó, az ún. Big Six közül három (a Penguin, a Macmillan és a Simon&Schuster) jelenleg éppen ezt teszi, amikor nem teszi lehetővé könyvei kölcsönzését. A jelenlegi helyzetben az egyik legkeresettebb könyvkategóriában, a bestsellerek közül a New York Times aktuális sikerlistájának mintegy felét nem tudják e-könyvként kölcsönözni.

Felhívták a figyelmet arra is, a könyvtárak közvetítői kereskedői szerepet is vállalnak az e-könyv kapcsán, hiszen általában megvásárlásra is kínálják a könyveket. A népszerű és keresett címeket a könyvtárhasználók kedvező áruk miatt sokszor inkább megveszik, minthogy a várólistára feliratkozzanak.

Hangsúlyozzák azt is, a könyvtári e-könyv kölcsönzés klasszikus nyerő-nyerő helyzet, mivel a rendszeres könyvtárhasználók másoknál kétszer gyakrabban vásárolnak könyvet.

Az USA-ban a mintegy 112 ezer könyvtár 76%-a kínál e-könyvet kölcsönzésre, 39%-uk e-olvasó készüléket is kölcsönöz olvasóinak.

Az amerikai kiadók szövetsége, az AAP szeptember 25-én szintén nyílt levélben válaszolt az ALA kritikájára. Válaszukban egy fontos szempontra hívták fel a figyelmet, arra, hogy míg a könyvtárak nonprofit jellegüknél fogva fel tudnak lépni közösen, egy platformon, addig a trösztellenes jogszabályok a kiadók számára ezt nem teszik lehetővé, tehát minden kiadó kénytelen kialakítani saját, a könyvtárak számára is elfogadható feltételrendszerét.

Ugyanígy másnap a nyílt levélben megszólított Macmillan kiadó bejelentette, elindítja régóta lebegtetett könyvtári kísérleti, pilot projektjét.

Ezzel szinte egyidőben, szeptember 27-én a brit kormány bejelentette, hogy felülvizsgálja az e-könyvek kölcsönzésének témakörét. Ennek oka, hogy szerintük Nagy-Britanniában túl kevés könyvtár kínál e-könyveket kölcsönzésre. A legnagyobb kérdésnek a kölcsönzések utáni jogdíjfizetést tartják, továbbá azt, hogy a kiadók a könyvtári e-könyv kölcsönzés esetén attól félnek, elmaradnak tervezett bevételeik. A probléma egyik lehetséges megoldásának azt tartják, hogy minden e-könyv kölcsönzés után a felhasználónak fizetnie kelljen, a bevétel pedig megoszlik majd a kiadó és a könyvtár között. Ebben a formában tehát a könyvtári beiratkozási díj nem foglalná magába a korlátlan kölcsönzési lehetőséget.

A fenti vita kapcsán szakértői cikk jelent meg a copyrightandtechnology.com weboldalon (Publisher-Library Feud over E-Book Heat Up címmel). Ebben az írásban arra is felhívják a figyelmet, hogy az e-könyv területén kereskedelmi cégek is vesznek át könyvtári funkciókat, például az Amazon Kindle-olvasó tulajdonosoknak Kindle Owners’ Lending Library néven e-könyv kölcsönzési lehetőséget nyújt.

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy míg az USA-ban a First Sale fogalmát szabályozó jogszabály a hagyományos papírkönyvek kölcsönzését lehetővé teszi, az e-könyvre ez a szabály nem vonatkozik.

A szerző a jövő útjának a DRM-es kölcsönzés helyett a felsorolt problémák megoldására a felhő alapú kölcsönzést látja, amely egyben megoldást jelentene a kisebb könyvtárak számára is, hiszen így a könyveket nem szükséges megvásárolni, csak a felhőből való kölcsönzés után kell fizetni.

A szerző az e-könyvek kölcsönzését egyszerre tartja jogi, technikai és üzleti kérdésnek, egyben úgy véli, ha a könyvtárak lobbiereje megfelelően nagy, a legnagyobb valószínűséggel azt jósolja, a First Sale Act szabályait az e-könyvekre is ki fogják terjeszteni.

A történet kerekségét az biztosította, hogy október 1-re már a Penguin is bejelenti, befejezi korábban elindított pilot programját és a tél végére lehetővé teszi minden könyvtár számára kiadványainak kölcsönzését.

[paddington]

Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?

Az Egyesülés az e-könyvekért kezdeményezésére a Könyvtári Intézet műhelybeszélgetést szervez, amelyre szeretettel meghívunk valamennyi érdeklődőt!

HOGYAN KERÜL(JÖN) AZ E-KÖNYV A KÖNYVTÁRBA?
Mit gondol a kiadó? Mit gondol a könyvtár?

Helyszín:
Országos Széchényi Könyvtár
1827 Budapest, Budavári Palota F épület
6. emeleti nagyterem

Időpont:
2012. október 4. (csütörtök) 10.30.

A rendezvény célkitűzése, hogy lehetőséget teremtsen az e-könyvek szolgáltatási modelljének kialakításáról szóló kiadói és a könyvtári álláspont megismerésére. A rendezvényen előadóink és beszélgetőpartnereink segítségével áttekintjük az e-könyv formátumokkal és a DRM technológia használatának lehetőségeivel kapcsolatos kiadói és könyvtárosi álláspontokat, a hazai és nemzetközi könyvtári jó gyakorlatokat.

A részvétel ingyenes.
Részvételi szándékát kérjük, jelezze előre a toth.mate@oszk.hu címre!

Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Az Akadémiai Kiadó és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára szeretettel várja a Könyvtáros Kollégákat és minden Érdeklődőt közös szakmai programjára, amelynek keretében kerekasztal-beszélgetést tartunk az e-könyvekről: 

Súlyos vagy súlytalan problémák?
Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 

A beszélgetés háziasszonya Téglási Ágnes, az MTA Könyvtára főigazgató-helyettese.  A rendezvény programja: 

Digitális a könyvtár is? E-könyv, átok vagy áldás? Zsebben az adatok?
Varga Csaba, az Akadémiai Kiadó szerkesztője beszél a kiadó tapasztalatairól.

Haffner Rita, az MTA Könyvtára osztályvezetője beszél a könyvtárosok tapasztalatairól. Az előadásokat követően kötetlen beszélgetés a kollégákkal. 

Időpont: 2012. szeptember 26. szerda 16.00 óra

Helyszín: MTA Könyvtára, Vasarely-terem
(Budapest, V. ker., Arany János utca 1. földszint)

Részvételi szándékát jelezze a szikszai.edina@konyvtar.mta.hu  e-mail címen, ahová elküldheti kérdéseit az előadók számára. 

 

A Smashwords és a magánkiadás

Februárban olvashattuk a magát független kiadóként megnevező cég sajtóközleményét (http://www.smashwords.com/press/release/26), amelyről a Prim Online is beszámolt (http://hirek.prim.hu/cikk/89761/). A sikeres és kevésbé ismert szerzők egyaránt ingyenesen használhatják a rendszert a műveik feltöltéshez, és elég magas jutalékra számíthatnak az eladások után. A világ vezető disztribútoraként bemutatott kiadó oldalára napi átlagban 65-70 könyv kerül föl, ezek között szabadon letölthető könyveket is kínálnak. Magyar partnerük is van, az általunk is bemutatott Publio Kiadó.

A Könyvkonnektor blogon is olvashatunk (http://konyvkonnektor.hu/?p=1677) a Smashwords és a szerzők kapcsolatáról.