(Kerekes Pál alábbi írása október 3-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)

A papírkönyv döntő létezési módja az otthoni könyvespolcon való elhelyezkedés. A hozzáférés szabad egy meghatározott közösség, a szűkebb-tágabb család, esetleg a barátok és ismerősök számára. Ezt a megszokottságot bővíti ki a könyvtár, amelynek szolgáltatásait azért vesszük igénybe, mert többnyire elég a kölcsönzés, az időleges használat. A kívánt műre az olvasás után nincs szükségünk folyamatosan. De mi a helyzet az e-könyvvel? Az e-booknak versenyképesnek kell lennie általában az összes könyves területen a printtel, tehát az évszázados hagyományokkal rendelkező könyvkölcsönzés mezején is. A helyzet azért is speciális, mert itt a helyigény nem játszik szerepet: míg lakásunkban nehezen, de elektronikus eszközeink közbeiktatásával ezerszámra tárolhatjuk a könyveket, albumokat, enciklopédiákat. Tehát nem védhető az a távolságtartás a könyvvásárlástól, hogy egyszerűen nincs helyem otthon tárolni a súlyos köteteket.

Könyvpiacon belül és kívül többen felfigyeltek arra, hogy a jelenlegi könyvtári szervezetek nehezen küzdenek meg a digitális kiadványok keltette igények kielégítésével. Felvetődött a kérdés, hogy az e-könyvek egyáltalán bekerülnek-e a könyvtári hálózatba, tekintettel arra, hogy ezek az intézmények alapvetően a nyomtatott könyvek kölcsönzésére alakultak ki; szervezeti mechanizmusuk a printre, logisztikájuk az olvasók fizikai jelenlétére specializálódott.

A kérdés eldöntöttnek látszik: az amerikai közkönyvtárak hetvenöt százaléka már kölcsönöz e-tartalmat e-book-ra konvertálva. Tehát szolgáltat e-könyvet.

A konkrét adatok az ALA (American Library Association) 2012-es jelentéséből:
(http://www.ala.org/news/mediapresscenter/presskits/plftas12)

• 62% of libraries report that they are the only source of free Internet access in their communities.
• 91% of public libraries provide free Wi-Fi, and 74% of libraries report use of Wi-Fi increased in 2011.
• 76% of libraries offer access to e-books; 39% of libraries provide e-readers for check-out by patrons.

Egy új leágazás: social reading, közösségi olvasás

A hagyományos könyvkölcsönzés, de akár az e-könyv szolgáltatása is, teljes könyvművekre vonatkozik. Ritka esetekben előfordulhat könyvrészletek, folyóirat-publikációk külön kimentése és szolgáltatása is, de ez nem tekinthető általános megközelítésnek. Az e-könyv-olvasó eszközök terjedése és technikai tökéletesedése, valamint a közösségi oldalak (Facebook) népszerűvé válása azonban kibontakoztatta az e-könyvek elemeinek cseréjét, megosztását is.

A megosztás fajtái:

• közösségi oldalon keresztül, pl. Facebook, Twitter, iwiw, stb.
• képmegosztó oldalon keresztül illusztrációk, fotók, táblázatok kihelyezése Pl. Pinterest, Flickr
• Könyvterjesztői rendszeren belüli kihelyezés: Pl. Amazon, Kobo
• e-mail közlés

A megosztás típusai:

• könyvrészlet kiemelése, idézetként történő terjesztése
• az olvasott műhöz fűzött tartalmi bejegyzések, értelmező jegyzetek szétküldése
• az olvasott műhöz való érzelmi viszonyulások közlése, terjesztése
• könyvkritika, elemzés közlése

A legismertebb hazai és nemzetközi közösségi olvasási projektek:
Readmill, Goodreads, Moly.hu

* * *

A bejegyzés eredetije a konyvkonnektor.hu-n:
http://konyvkonnektor.hu/?p=2438

Az írás teljes részletességében elérhető a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 58. évf. (2011) 5. számában. A social reading bekezdés új betoldás.
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5496&issue_id=526%20