A Könyvtári Figyelő 2013/2. számában a Műhely rovatban olvashatjuk Szalacsi Alexandra pécsi egyetemi hallgató írását, amelyben beszámol a 2012-es amszterdami BOBCATSSS konferenciára készült dolgozatáról, pontosabban annak 2013-as továbbgondolásáról. A tanulmány témája az e-könyvek könyvtárból vagy könyvtáron keresztül történő kölcsönzése.
Címke archívum: kölcsönzés
E-kölcsönzés a The Guardian szerint
A The Guardian szerint az e-kölcsönzés új fejezetet nyithat a könyvtárak életében, de ugyanakkor tönkre teheti a könyvpiacot. A teljes cikk “E-lending could signal a new chapter for libraries” címmel itt olvasható:
http://www.guardian.co.uk/books/2013/apr/07/digital-lending-libraries-sieghart-review?CMP=twt_fd
PEWInternet kutatás az e-könyvekről
A PEW Kutató Központ 2012. december 27-én tette közzé jelentését “E-book Reading Jumps; Print Book Reading Declines” címmel, melyben az e-könyvek használatának elterjedéséről és a könyvtári kölcsönzések számának emelkedéséről számolnak be. A jelentés szerint a 30-49 éves kor közötti diplomások olvassák a legtöbb e-könyvet. A felmérés elsősorban a 16 év fölötti korosztály körében zajlott. Vizsgálták az eszközök elterjedését és az olvasási szokások változását is. A korábbi hasonló vizsgálathoz képest most többen tudnak róla, hogy van a könyvtárukban e-könyv kölcsönzési lehetőség és többen is élnek ezzel.
A felmérés eredményéről itt olvashatunk bővebben (angolul):
http://libraries.pewinternet.org/2012/12/27/e-book-reading-jumps-print-book-reading-declines/
E-könyvek és nyomtatott könyvek jövője
Január 2-án olvashattuk az IT Business online hasábjain Kerekes Pál írását, amelyben a szerző Marc Cokerre, a Smashwords self-publishing portál alapítójára hivatkozva elmélkedik az e-könyvek jövőjéről. A cikkben olvashatunk az e-olvasók és a tabletek eladási tendenciáiról, a könyvtári e-könyv kölcsönzés körüli vitákról, és néhány gondolat megjelenik a magyar e-könyv piacról is.
A teljes cikk itt olvasható:
http://www.itbusiness.hu/Fooldal/publicisztika/Kerekespal/ebookos_jovokepek.html
E-könyvek a könyvtárban Hamburgban
A hamburgi közkönyvtár katalógusában elektronikus könyvek is megtalálhatók és kölcsönözhetők, ami nemrégiben vitát váltott ki a könyvtárak és a kiadók között.
“Amennyiben három lehetőség közül választhatok és ezek a vásárlás, a kalózmásolat beszerzése vagy az ingyenes kölcsönzés, akkor logikus, hogy melyik mellett fogok dönteni. A kiadók számára világossá vált, hogy pont az e-kiadványoknál rendkívül fontos az, hogy birtokolunk egy adott alkotást vagy csak hozzáférhetünk” – nyilatkozta Matthias Ulmer, az Eugen-Ulmer Verlag ügyvezetője.
A témáról bővebben az sg.hu oldalon olvashat:
http://www.sg.hu/cikkek/93921/legyenek_kolcsonozhetok_az_e_konyvek
3,2 kölcsönzött könyv havonta
Egy clevelandi könyvtári felmérés eredményt közli a cikk. 75 ezren válaszoltak a feltett kérdésekre, így mostanában ez volt a legnagyobb körben végzett vizsgálódás. Az e-könyv kölcsönzők körében kitöltött kérdőívből kiderül, hogy az e-könyveket elsősorban a könyvtári honlapon keresik és átlagosan 3,2 könyvet kölcsönöznek havonta. (Ebben benne van a nyomtatott és az e-könyvek kölcsönzése is.)
A sajtóhír az OverDrive honlapján olvasható:
http://www.overdrive.com/News/New-Findings-Reaffirm-Library-Borrowers-Are-Also-Buyers
Válogatott cikkek a szaklapokból (II.)
Gyorskeresést végeztünk a HUMANUS cikk-adatbázisban (http://www.oszk.hu/humanus), hogy megtudjuk, 2011-ben milyen e-könyv témájú írásokat regisztrált az adatbázis. A keresőkérdésre kapott találatokból válogattuk az alábbiakat is.
***
E-könyv kölcsönzés: az e-könyvek jövőjének kibontakozásával párhuzamosan nyilvánvalóvá válik a könyvtárak értéke is
BREEDING, Marshall: Ebook lending : asserting the value of libraries as the future of books unfolds. In: Computers in libraries. – 31. (2011) 9., p. 24-27.
Az Amerikai Kiadók Szövetségének jelentése szerint 2008-ban a teljes könyvkiadásnak mindössze 0,8%-át tette ki az elektronikus könyvek kiadása az Egyesült Államokban, 2010-ben viszont már 6,4%-át. A nagy online áruházak, mint például az Amazon és az Apple tevékenysége nyomán pedig jelentős könyvkereskedelmi üzletláncok kényszerültek felszámolni boltjaikat. Ezek a jelenségek a könyvtárakat nagy odafigyelésre és elővigyázatosságra kell, hogy intsék. Mindezzel együtt is vitathatatlannak tűnik, hogy a könyvtárosoknak fontos szerepe lesz a társadalom életében a dokumentumok elektronikus publikálásának és terjesztésének korában is. Az e-könyv megjelenése és felemelkedése csak újabb fejezetet jelent a könyvtárak számára az elektronikus és digitális tartalmak innovatív kezelésének történetében. Nyilvánvaló, hogy továbbra is szükség lesz a könyvtár által kínált információtechnológiai eszközökre, az információs műveltség megszerzésében nyújtott közreműködésükre, az elektronikus források értékelésében való szakértelmükre, a közösségi térre, a drága, de a könyvtárban ingyenesen elérhető adatbázisokra és dokumentumokra.
Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/430784
***
Olvasási szokások és olvasási eszközök: esettanulmány
GRZESCHIK, Kathrin: Reading in 2110 : reading behavior and reading devices:a case study / Kathrin Grzeschik [et al.]. – Bibliogr. In: The electronic library. – 29. (2011) 3., p. 288-302.
A cikkben bemutatott kísérlet célja annak kiderítése, hogy az olvasási szokásokat befolyásolja-e és ha igen, hogyan az olvasókészülék. Összességében három kísérletet végeztek, az elsőben – amely viszonylag függetlenül a másodiktól és harmadiktól – azt vizsgálták, hogy az európai könyvtár- és információtudományi képzésben részt vevő hallgatók hogyan reagálnak a számukra még ismeretlen elektronikus olvasókészülékekre. A második és harmadik kísérlet az elektronikus olvasókészülékekkel összefüggésben vizsgálta az olvasás gyorsaságát, a koncentrációt és a kifáradás jeleit. A tesztben a Sony eBook Reader, az IREX iLiad, LCD computer screens, Laptops és a Smart Phone HTC Touch HD készülékeket hasonlították össze nyomtatott dokumentumokkal és könyvekkel.
Tovább az eredeti cikkre:
http://www.emeraldinsight.com/journals.htm?issn=0264-0473&volume=29&issue=3
Tovább a referátumra:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/411001
***
Az e-könyv olvasók használata egy egyetemi könyvtárban
AALTONEN, Mari: Usability and compatibility of e-book readers in an academic environment : a collaborative study / Mari Aaltonen [et al.]. – Bibliogr. – Res. francia, német, spanyol és orosz nyelven In: IFLA journal. – 37. (2011) 1., p. 16-27.
Már jó néhány egyetemi könyvtárban kipróbálták a digitális anyagok elektronikus olvasókészülékeken vagy táblagépeken történő kölcsönzését. A tapasztalatokról számos beszámoló született, amelyeknek konklúziói nagyjából megfelelnek a finn Aalto University Library által végzett kutatásban szerzetteknek. Az ő céljuk annak kiderítése volt, hogy mely tartalmak, milyen formátumban és milyen platformon történő szolgáltatása lenne a legmegfelelőbb olvasóik számára. Az Aalto University Library 8300 használójának több mint 50 ezer e-könyv áll rendelkezésére, amelyeket a könyvtár 13 szolgáltatótól szerez be. 2009-ben pedig kísérletképpen ötféle e-könyv olvasót (Foxit eSlick, Bookeen Cybook Opus, BeBook, Amazon Kindle, Sony Reader Touch Edition), valamint egy iPad táblagépet vásároltak. A vizsgálat során először a terjesztők között készítettek felmérést arról, hogy az általuk kínált e-könyvek mennyire kompatibilisek az e-olvasókkal.
Tovább a referátumhoz:
http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/396013
Vita és trendek az amerikai könyvtári e-könyv kölcsönzésben
Az elmúlt hetekben az USA-ban és Nagy-Britanniában egyaránt központi kérdés volt az e-könyvek kölcsönzése. Azt gondoljuk, ezekben az országokban, ahol a legelterjedtebb ma az e-könyv, a probléma már megoldódott, de ez koránt sincs így.
Szeptember 24-én az American Library Association (Amerikai Könyvtáros Szövetség – ALA) nyílt levéllel fordult a kiadókhoz a témában. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szabad kereskedelemben, a szabad piacokon ritkán fordul elő, hogy egy vevőt a kereskedők elküldenek, ám a legjelentősebb hat amerikai kiadó, az ún. Big Six közül három (a Penguin, a Macmillan és a Simon&Schuster) jelenleg éppen ezt teszi, amikor nem teszi lehetővé könyvei kölcsönzését. A jelenlegi helyzetben az egyik legkeresettebb könyvkategóriában, a bestsellerek közül a New York Times aktuális sikerlistájának mintegy felét nem tudják e-könyvként kölcsönözni.
Felhívták a figyelmet arra is, a könyvtárak közvetítői kereskedői szerepet is vállalnak az e-könyv kapcsán, hiszen általában megvásárlásra is kínálják a könyveket. A népszerű és keresett címeket a könyvtárhasználók kedvező áruk miatt sokszor inkább megveszik, minthogy a várólistára feliratkozzanak.
Hangsúlyozzák azt is, a könyvtári e-könyv kölcsönzés klasszikus nyerő-nyerő helyzet, mivel a rendszeres könyvtárhasználók másoknál kétszer gyakrabban vásárolnak könyvet.
Az USA-ban a mintegy 112 ezer könyvtár 76%-a kínál e-könyvet kölcsönzésre, 39%-uk e-olvasó készüléket is kölcsönöz olvasóinak.
Az amerikai kiadók szövetsége, az AAP szeptember 25-én szintén nyílt levélben válaszolt az ALA kritikájára. Válaszukban egy fontos szempontra hívták fel a figyelmet, arra, hogy míg a könyvtárak nonprofit jellegüknél fogva fel tudnak lépni közösen, egy platformon, addig a trösztellenes jogszabályok a kiadók számára ezt nem teszik lehetővé, tehát minden kiadó kénytelen kialakítani saját, a könyvtárak számára is elfogadható feltételrendszerét.
Ugyanígy másnap a nyílt levélben megszólított Macmillan kiadó bejelentette, elindítja régóta lebegtetett könyvtári kísérleti, pilot projektjét.
Ezzel szinte egyidőben, szeptember 27-én a brit kormány bejelentette, hogy felülvizsgálja az e-könyvek kölcsönzésének témakörét. Ennek oka, hogy szerintük Nagy-Britanniában túl kevés könyvtár kínál e-könyveket kölcsönzésre. A legnagyobb kérdésnek a kölcsönzések utáni jogdíjfizetést tartják, továbbá azt, hogy a kiadók a könyvtári e-könyv kölcsönzés esetén attól félnek, elmaradnak tervezett bevételeik. A probléma egyik lehetséges megoldásának azt tartják, hogy minden e-könyv kölcsönzés után a felhasználónak fizetnie kelljen, a bevétel pedig megoszlik majd a kiadó és a könyvtár között. Ebben a formában tehát a könyvtári beiratkozási díj nem foglalná magába a korlátlan kölcsönzési lehetőséget.
A fenti vita kapcsán szakértői cikk jelent meg a copyrightandtechnology.com weboldalon (Publisher-Library Feud over E-Book Heat Up címmel). Ebben az írásban arra is felhívják a figyelmet, hogy az e-könyv területén kereskedelmi cégek is vesznek át könyvtári funkciókat, például az Amazon Kindle-olvasó tulajdonosoknak Kindle Owners’ Lending Library néven e-könyv kölcsönzési lehetőséget nyújt.
A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy míg az USA-ban a First Sale fogalmát szabályozó jogszabály a hagyományos papírkönyvek kölcsönzését lehetővé teszi, az e-könyvre ez a szabály nem vonatkozik.
A szerző a jövő útjának a DRM-es kölcsönzés helyett a felsorolt problémák megoldására a felhő alapú kölcsönzést látja, amely egyben megoldást jelentene a kisebb könyvtárak számára is, hiszen így a könyveket nem szükséges megvásárolni, csak a felhőből való kölcsönzés után kell fizetni.
A szerző az e-könyvek kölcsönzését egyszerre tartja jogi, technikai és üzleti kérdésnek, egyben úgy véli, ha a könyvtárak lobbiereje megfelelően nagy, a legnagyobb valószínűséggel azt jósolja, a First Sale Act szabályait az e-könyvekre is ki fogják terjeszteni.
A történet kerekségét az biztosította, hogy október 1-re már a Penguin is bejelenti, befejezi korábban elindított pilot programját és a tél végére lehetővé teszi minden könyvtár számára kiadványainak kölcsönzését.
[paddington]
E-Books in Libraries – e-könyvek a könyvtárban
Bodó Balázs is említi blogbejegyzésében azt a műhelybeszélgetést, amelyet a Berkman Center for Internet & Society még februárban indított a fenti címmel. Azt vizsgálgatták, hogy milyen módon jelenhet meg a könyvtárban az e-könyv, milyen üzleti modellek mentén tudnak megegyezni a kiadók és a könyvtárak. Júliusban megjelentettek egy kiadványt is a műhelybeszélgetés eredményéről. A kiadvány ingyenesen letölthető, a rövid összefoglalóját itt olvashatjuk: http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2111396
(angol nyelvű, 29 oldalas tanulmány)
Kerekes Pál: Könyvtári e-book kölcsönzés – itthon II.
(Kerekes Pál alábbi írása október 3-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)
A papírkönyv döntő létezési módja az otthoni könyvespolcon való elhelyezkedés. A hozzáférés szabad egy meghatározott közösség, a szűkebb-tágabb család, esetleg a barátok és ismerősök számára. Ezt a megszokottságot bővíti ki a könyvtár, amelynek szolgáltatásait azért vesszük igénybe, mert többnyire elég a kölcsönzés, az időleges használat. A kívánt műre az olvasás után nincs szükségünk folyamatosan. De mi a helyzet az e-könyvvel? Az e-booknak versenyképesnek kell lennie általában az összes könyves területen a printtel, tehát az évszázados hagyományokkal rendelkező könyvkölcsönzés mezején is. A helyzet azért is speciális, mert itt a helyigény nem játszik szerepet: míg lakásunkban nehezen, de elektronikus eszközeink közbeiktatásával ezerszámra tárolhatjuk a könyveket, albumokat, enciklopédiákat. Tehát nem védhető az a távolságtartás a könyvvásárlástól, hogy egyszerűen nincs helyem otthon tárolni a súlyos köteteket.