Kerekes Pál írta januárban a Prim Online oldalán, hogy ez az irkafüzetre emlékeztető, rajzos, szöveges (kézírásos) “rajzregény” (egy képzeletbeli brigádnapló) igazi e-könyvre termett alkotás.
Tovább a cikkhez: http://hirek.prim.hu/cikk/89506/
A Könyvkonnektoron néhány képpel illusztrált ismertetőt (http://konyvkonnektor.hu/?p=1622) olvashatunk a sajátos műről “Rajzregény: e-könyves meghökkentés” címmel.
Az IFLA-HUN levelezőlistán is megjelent (2012.06.25.) a PEW kutatóintézet könyvtári szekciója jelentésének rövid, angol nyelvű összefoglalója „Libraries, patrons, and e-books” címmel a könyvtárakban végzett felmérésről. Érdekes összefüggéseket mutattak a válaszok az e-könyvek használatával, kölcsönzésével kapcsolatban, érdemes beleolvasni legalább az összefoglalóba.
e-könyves tíz pont (http://konyvkonnektor.hu/?p=2160)
1. Az e-könyv nem informatikai, hanem könyvészeti projekt.
2. Az e-könyv nem digitalizált, hanem digitális alkotás.
3. Az e-könyv nem mindenkié, hanem az olvasóé és szerzőé.
4. Az e-könyv szolgáltatás, nem szöveg mappa, nem text-fájl.
5. Az e-könyv fő jellemzői: stabil címlap, befejezett szöveg.
6. Óvakodj a text hibridtől, digi-csomagoktól.
7. Az e-könyv átválthat e-könyv-applikációba; de ezt jelezni kell egyértelműen.
8. Text-lízing, szöveg-bérlet helyett a kimunkált e-könyv-kölcsönzés az e-könyv esélye.
9. Globális könyv-lerakatok magyar polcokkal, hazai könyv plázák: nem egymást kizáró lehetőségek.
10. Social reading trendek: élmény-megosztás, tetszés-posztolás, idézet-szétküldés, jegyzet-ugrasztás.
A tíz ponthoz Büky Balázs könyvtári informatikus kiegészítő megjegyzése az e-könyvek kétféle létezésmódjáról a Katalist, 2012. július 10. https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2012-July/026742.html
Ezentúl nemcsak megvásárolni, de kölcsönözni is lehet majd az elektronikus szakkönyveket. Elindult Magyarország első erre a célra kialakított online felülete, amelynek béta verziója a következő három hónapban ingyen használható.
Tovább: http://hvg.hu/Tudomany/20120706_complex_ekonyv_szakkonyv_kolcsonzes
Paradigmaváltás a szerzői jogban, avagy illenek-e a régi fogalmak, szabályok és eljárások az új típusú információhordozókra? Ugyanúgy értelmezendő-e a szellemi tulajdon az elektronikus dokumentumokra, az elektronikus publikálás és információcsere közegében, mint a hagyományos, szekvenciális, nyomtatott szövegek esetében? Az új technika szerepe meghatározó. A zűrzavarból esetleg pereken és kompromisszumokon át található meg a kiút.
A tömörítés teljes szövege itt olvasható: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=2233&issue_id=70
Az összefoglalás bemutatja, mi az e-book, hogyan működik napjainkban, milyen lesz a jövője. Ismerteti az e-könyvek formai jellemzőit, szól az e-könyvekben rejlő lehetőségekről és a buktatókról.
Főbb fejezetek:
Könyv a G2 galaxisban
Az e-book mai állása (Az e-book fájlformátumai, szoftverek, e-book berendezések, képernyők)
Az e-book paradigma és a hatalom kérdései (e-book kiadók, e-book terjesztők, e-könyvtárak, erőviszonyok).
A tanulmány teljes szövege itt olvasható: http://magyar-irodalom.elte.hu/vita/vitaforum/palfi.html
Az elektronikus tankönyv fő fejezetei:
1. Bevezetés: Amit a 21. század könyvtárosának tudnia kell(ene)
2. Hol van az információs társadalom?
3. Mire jó az információs műveltség?
4. Az interneten található információk sajátosságai és formátumai
5. Információkeresés internetkeresők és forráskalauzok segítségével
6. Virtuális tájékoztatás
7. Falak nélküli könyvtár, virtuális könyvtár, digitális könyvtár és a többi
8. Mit kell tudnunk még a digitális könyvtárról?
9. Digitalizálás. Tervezni, tervezni, tervezni!
10. A formától a tartalomig: XML
11. Dilemmák az elektronikus publikálás körül
12. A három „O”: Open Sources, Open Standards, Open Access
13. Licenszek és konzorciumok
14. Ami még jó tudni
15. Tájékozódás az elektronikus könyvtári szakirodalomban
16. Irodalom
A könyv innen letölthető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/virtualis-elektronikus/adatok.html
A tudományos eredmények publikálása, a szakirodalomban való keresés, tájékozódás, a cikkek elérése, olvasása jelentősen megváltozott az elmúlt másfél évtizedben. DE az előttünk álló változások akár még nagyobbak is lehetnek, ha megfelelően használjuk fel a már rendelkezésre álló technológiát. Az előadásban áttekintjük a tudományos szakfolyóiratok és adatbázisok helyzetét, problémáit és lehetőségeit, különös tekintettel az információáramlás technológiáira. Nagy hangsúlyt helyezünk az Open Access (nyílt hozzáférés) szerepére, külön kitekintve a hazai helyzetre.
Az előadás prezentációja: http://www.kfki.hu/library/holl_szem.pdf
A tanulmány bemutatja a Typotex kiadó 2009-ben bevezetett elektronikus könyvkiadási profilját. Az Interkönyv (http://www.interkonyv.hu/index.php?page=rolunk#sosity) oldalán a könyvek eredeti PDF formátumban, DRM-mel védetten, a teljes készletben adott kereshetőséggel, elektronikus bankolási és számlázási technikával állnak az olvasók rendelkezésére.
Miért jó az e-könyv?
Az elektronikus könyv (e-könyv, e-book, interkönyv) főként szöveges, elektronikus dokumentum. Az, hogy a könyvet digitálisan tároljuk, s képernyőn jelenítjük meg, számos előnyt kínál olvasó, szerző és kiadó számára egyaránt, nem beszélve arról, hogy a papír megtakarításával kíméli a környezetet.
Forrás: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5242&issue_id=510
Az InterTRADE ePublish rendszere lehetőséget ad elektronikus publikálásra, és ezek terjesztésére. A honlapon található lexikonban a következőt találjuk az elektronikus publikálásról:
„Az elektronikus publikálás a publikálás egy új dimenzióját takarja. Az elektronikus publikációk papír helyett valamely szabványos elektronikus formátumban (általában Adobe pdf vagy Microsoft Lit formátumban) készülnek és valamely adathordozón, de még inkább az interneten keresztül érhetők el. Az elektronikus publikáció felhasználója szabadon olvashat vagy kinyomtathat egy adott publikációt vagy annak tetszőleges részét. Az elektronikus publikációk csakúgy, mint a hagyományos publikációk a könyvektől (ebook), az elektronikus magazinokon és újságokon keresztül az egyszerû hírlevelekig széles tartományt ölelnek fel.”
Forrás: Kislexikon – http://www.intertrade.hu/lexikon_hu.php