e-könyves infotár

Complex e-könyvtár

Nemrégiben az MTA Könyvtárának rendezvényén hallottunk az Akadémiai Kiadó és a Complex közös e-könyvtárának megjelenéséről. A szolgáltatás jelenleg béta verzióban működik, és ingyenes regisztráció után három hónapig térítésmentesen használható. A próbaverzióban egyszerre 3 könyvet tehetünk a virtuális “polcunkra”, és ezeket később cserélhetjük másik könyvre. A könyvek egy részét megnézhetjük regisztráció nélkül is, de a teljes szöveg eléréséhez már be kell jelentkeznünk. Online módon olvashatjuk a megnyitott dokumentumokat, és könyvjelzőket is elhelyezhetünk. A fejlesztés jelenleg is folyik.

Érdekes megoldás, érdemes kipróbálni az alábbi címen:
http://ekonyvtar.complex.hu/ekonyvtar

E-könyves előadás a TR(End of Print) kiállítás szakmai napján

Az Országos Széchényi Könyvtár 2012. október 19-én nyíló TR{End of Print} kiállítását bevezető szakmai program egyik előadása az e-könyvekre is kitér: Székffy Tamás gondolatai a múltról (könyv) és a jövőről (e-könyv). Vajon van-e-tipográfia?

Az előadások 14 órakor kezdődnek, ezt követően nyílik meg a könyvművészeti és tipográfiai kiállítás, amely december 22-éig tekinthető meg.



Vita és trendek az amerikai könyvtári e-könyv kölcsönzésben

Az elmúlt hetekben az USA-ban és Nagy-Britanniában egyaránt központi kérdés volt az e-könyvek kölcsönzése. Azt gondoljuk, ezekben az országokban, ahol a legelterjedtebb ma az e-könyv, a probléma már megoldódott, de ez koránt sincs így.

Szeptember 24-én az American Library Association (Amerikai Könyvtáros Szövetség – ALA) nyílt levéllel fordult a kiadókhoz a témában. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szabad kereskedelemben, a szabad piacokon ritkán fordul elő, hogy egy vevőt a kereskedők elküldenek, ám a legjelentősebb hat amerikai kiadó, az ún. Big Six közül három (a Penguin, a Macmillan és a Simon&Schuster) jelenleg éppen ezt teszi, amikor nem teszi lehetővé könyvei kölcsönzését. A jelenlegi helyzetben az egyik legkeresettebb könyvkategóriában, a bestsellerek közül a New York Times aktuális sikerlistájának mintegy felét nem tudják e-könyvként kölcsönözni.

Felhívták a figyelmet arra is, a könyvtárak közvetítői kereskedői szerepet is vállalnak az e-könyv kapcsán, hiszen általában megvásárlásra is kínálják a könyveket. A népszerű és keresett címeket a könyvtárhasználók kedvező áruk miatt sokszor inkább megveszik, minthogy a várólistára feliratkozzanak.

Hangsúlyozzák azt is, a könyvtári e-könyv kölcsönzés klasszikus nyerő-nyerő helyzet, mivel a rendszeres könyvtárhasználók másoknál kétszer gyakrabban vásárolnak könyvet.

Az USA-ban a mintegy 112 ezer könyvtár 76%-a kínál e-könyvet kölcsönzésre, 39%-uk e-olvasó készüléket is kölcsönöz olvasóinak.

Az amerikai kiadók szövetsége, az AAP szeptember 25-én szintén nyílt levélben válaszolt az ALA kritikájára. Válaszukban egy fontos szempontra hívták fel a figyelmet, arra, hogy míg a könyvtárak nonprofit jellegüknél fogva fel tudnak lépni közösen, egy platformon, addig a trösztellenes jogszabályok a kiadók számára ezt nem teszik lehetővé, tehát minden kiadó kénytelen kialakítani saját, a könyvtárak számára is elfogadható feltételrendszerét.

Ugyanígy másnap a nyílt levélben megszólított Macmillan kiadó bejelentette, elindítja régóta lebegtetett könyvtári kísérleti, pilot projektjét.

Ezzel szinte egyidőben, szeptember 27-én a brit kormány bejelentette, hogy felülvizsgálja az e-könyvek kölcsönzésének témakörét. Ennek oka, hogy szerintük Nagy-Britanniában túl kevés könyvtár kínál e-könyveket kölcsönzésre. A legnagyobb kérdésnek a kölcsönzések utáni jogdíjfizetést tartják, továbbá azt, hogy a kiadók a könyvtári e-könyv kölcsönzés esetén attól félnek, elmaradnak tervezett bevételeik. A probléma egyik lehetséges megoldásának azt tartják, hogy minden e-könyv kölcsönzés után a felhasználónak fizetnie kelljen, a bevétel pedig megoszlik majd a kiadó és a könyvtár között. Ebben a formában tehát a könyvtári beiratkozási díj nem foglalná magába a korlátlan kölcsönzési lehetőséget.

A fenti vita kapcsán szakértői cikk jelent meg a copyrightandtechnology.com weboldalon (Publisher-Library Feud over E-Book Heat Up címmel). Ebben az írásban arra is felhívják a figyelmet, hogy az e-könyv területén kereskedelmi cégek is vesznek át könyvtári funkciókat, például az Amazon Kindle-olvasó tulajdonosoknak Kindle Owners’ Lending Library néven e-könyv kölcsönzési lehetőséget nyújt.

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy míg az USA-ban a First Sale fogalmát szabályozó jogszabály a hagyományos papírkönyvek kölcsönzését lehetővé teszi, az e-könyvre ez a szabály nem vonatkozik.

A szerző a jövő útjának a DRM-es kölcsönzés helyett a felsorolt problémák megoldására a felhő alapú kölcsönzést látja, amely egyben megoldást jelentene a kisebb könyvtárak számára is, hiszen így a könyveket nem szükséges megvásárolni, csak a felhőből való kölcsönzés után kell fizetni.

A szerző az e-könyvek kölcsönzését egyszerre tartja jogi, technikai és üzleti kérdésnek, egyben úgy véli, ha a könyvtárak lobbiereje megfelelően nagy, a legnagyobb valószínűséggel azt jósolja, a First Sale Act szabályait az e-könyvekre is ki fogják terjeszteni.

A történet kerekségét az biztosította, hogy október 1-re már a Penguin is bejelenti, befejezi korábban elindított pilot programját és a tél végére lehetővé teszi minden könyvtár számára kiadványainak kölcsönzését.

[paddington]

E-Books in Libraries – e-könyvek a könyvtárban

Bodó Balázs is említi blogbejegyzésében azt a műhelybeszélgetést, amelyet a Berkman Center for Internet & Society még februárban indított a fenti címmel. Azt vizsgálgatták, hogy milyen módon jelenhet meg a könyvtárban az e-könyv, milyen üzleti modellek mentén tudnak megegyezni a kiadók és a könyvtárak. Júliusban megjelentettek egy kiadványt is a műhelybeszélgetés eredményéről. A kiadvány ingyenesen letölthető, a rövid összefoglalóját itt olvashatjuk: http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2111396
(angol nyelvű, 29 oldalas tanulmány)

 

Bodó Balázs az e-könyvekről

Töltsék meg e-könyvekkel a könyvtárakat! címmel jelent meg tegnap Bodó Balázs írása a könyves blogon. Itt olvashatjuk a teljes szöveget:
http://konyves.blog.hu/2012/10/09/drm_es_az_e-konyv_piac?utm_source=cimlap&utm_medium=link&utm_content=2012_10_09&utm_campaign=index

A szerző az e-könyvek könyvtári megjelenésének lehetőségeit – és ennek kapcsán a DRM szerepét – boncolgatja. Egy kiragadott gondolat a bejegyzésből:

“… ismerhetik a véleményemet a DRM-ről: gonosz, gonosz dolog, ami a másolást ugyan nem képes megakadályozni, de képes megkeseríteni a fizetni vágyó fogyasztó életét.”

Bővült a válogatott olvasnivaló menüpont

A külföldi szaksajtóból válogatott cikkeket közlünk sorozatszerűen, rövid ismertetővel:
http://ki.oszk.hu/ekonyvek/valogatott-cikkek-a-szaklapokbol-i/

* * *

A Könyvkonnektor blogról vettük át Kerekes Pál írását, amelynek eredeti változata a TMT-ben is megjelent. A Könyvtári e-book kölcsönzés című cikket két részletben közöljük:
http://ki.oszk.hu/ekonyvek/kerekes-pal-konyvtari-e-book-kolcsonzes-itthon-i/
http://ki.oszk.hu/ekonyvek/kerekes-pal-konyvtari-e-book-kolcsonzes-itthon-ii/

Kerekes Pál: Könyvtári e-book kölcsönzés – itthon II.

(Kerekes Pál alábbi írása október 3-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)

A papírkönyv döntő létezési módja az otthoni könyvespolcon való elhelyezkedés. A hozzáférés szabad egy meghatározott közösség, a szűkebb-tágabb család, esetleg a barátok és ismerősök számára. Ezt a megszokottságot bővíti ki a könyvtár, amelynek szolgáltatásait azért vesszük igénybe, mert többnyire elég a kölcsönzés, az időleges használat. A kívánt műre az olvasás után nincs szükségünk folyamatosan. De mi a helyzet az e-könyvvel? Az e-booknak versenyképesnek kell lennie általában az összes könyves területen a printtel, tehát az évszázados hagyományokkal rendelkező könyvkölcsönzés mezején is. A helyzet azért is speciális, mert itt a helyigény nem játszik szerepet: míg lakásunkban nehezen, de elektronikus eszközeink közbeiktatásával ezerszámra tárolhatjuk a könyveket, albumokat, enciklopédiákat. Tehát nem védhető az a távolságtartás a könyvvásárlástól, hogy egyszerűen nincs helyem otthon tárolni a súlyos köteteket.

Folytatás

Kerekes Pál: Könyvtári e-book kölcsönzés – itthon I.

(Kerekes Pál alábbi írása október 2-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)

A könyvtárak természetes módon rá vannak kényszerülve az e-környezet követelte fejlődésre. Az anyagi lehetőségek néha méltatlan szűkítésének keretei között is, de igyekszenek megfelelni a digitalizáció kihívásainak. Elég csak az elektronikus katalógusokra gondolni, vagy a kölcsönzés teljes gépesítésére. Az e-könyv megjelenése is új igényeket szül. A feladat nem teljesen ismeretlen, hisz digitális tartalmakat eddig is szolgáltattak a könyvtárak (például Magyar Elektronikus Könyvtár, vagy helytörténeti gyűjtemények digitalizált verziói), ráadásul teljesen ingyenesen, nem korlátozva az elérhetőséget. A beiratkozott tagok részéről azonban érthető igény, hogy a digitálisan készült és készletezett műveket, tehát a mai, tág értelemben vett kortárs szerzők alkotásait is elérhessék az Interneten keresztül könyvtári szolgáltatás keretein belül.

Folytatás

Adalékok az október 4-ei szakmai naphoz

Nagy érdeklődés kísérte az október 4-ei “e-könyves” szakmai találkozónkat.

A meghívó szövege itt olvasható:
http://ki.oszk.hu/ekonyvek/e-konyves-szakmai-nap-2012-oktober-4-en/

 

Sokan jöttek el a könyvtárakból az Országos Széchényi Könyvtárba, a Könyvtári Intézet rendezvényére, és szép számmal megjelentek az Egyesülés az e-könyvekért tagjai is. Dr. Bázing Zsuzsanna (Dialóg Campus Kiadó) betegsége miatt nem tudott eljönni, de írásban elküldte a tervezett hozzászólását (köszönjük!), amelynek teljes szövege itt található:

http://ki.oszk.hu/ekonyvek/dr-bazing-zsuzsanna-az-e-konyvekrol/

 

A rendezvényről a Facebook-on nézhetünk meg pár képet:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.10151461509359126.586886.411259319125&type=3

 

Molnár András beszámolója a Kindlevarázs blogon jelent meg:
https://kindlevarazs.wordpress.com/2012/10/04/hogyan-keruljon-az-e-konyv-a-konyvtarba/

Dr. Bázing Zsuzsanna az e-könyvekről

Dr. Bázing Zsuzsanna meghívott hozzászóló lett volna az e-könyves rendezvényünkön, de kényszerű távolléte miatt gondolatait írásban küldte el, ez olvasható az alábbiakban.

***

HOGYAN KERÜL(JÖN) AZ E-KÖNYV A KÖNYVTÁRBA?
Mit gondol a kiadó? Mit gondol a könyvtár?
Országos Széchenyi Könyvtár, 2012. október 4. 

Kedves Kollégák!

A fenti rendezvényre örömmel fogadtam a felkérést, hogy szóljak hozzá a témához, azonban úgy alakult, hogy személyesen mégsem tudtam jelen lenni, ezért hozzászólásomat írásban teszem meg.

Bevezetőként  a rendezvény címéhez kapcsolódva egy gondolatot szeretnék hangsúlyozni. Szerintem a könyvtár és a kiadók is valahol azonosat akarnak, nevezetesen azt,  hogy kerüljön a könyvtárakba e-könyv is. Jelenleg a „zavart” az okozza, hogy ennek hiányzik az a fajta gyakorlata, illetve az ahhoz szükséges tudásanyag, amit mindkét fél a papíralapú világban jól olajozottan kialakított.  Mindenkinek hiányoznak azonfajta szakmai evidenciák, amelyek segítségével korábban jól orientálódott, mert ez egy nagyon alakulóban lévő terület.  Ennek a megközelítésemnek már korábban is hangot adtam rendezvényeken:

http://vandorgyules.tudaskozpont-pecs.hu/sites/mediatar/KaptarMagazin2011augusztus.pdf

Folytatás