Nemzetközi helyzetkép 2022. október 4.

Egyesült Királyság

A brit energiaszabályozó hatóság, az Ofgem augusztusi bejelentése szerint októbertől 80 százalékkal emelkedik az energiaár-plafon az országban, így a brit fogyasztók átlagos éves rezsiszámlája 3549 fontra (1,7 millió forintra) nő.

A kormány különböző eszközökkel igyekszik támogatni a lakosságot és a vállalatokat a nehezedő helyzetben.

A croydoni önkormányzat felkészülési hetet szervez 2022 szeptemberében. A részben könyvtári helyszíneken (Thornton Heath Library, Croydon Central Library) zajló ingyenes rendezvények célja a lakosság segítése a téli hónapokra való felkészülésben személyesen és online formában. A felkészítés során részletes tájékoztatókat tartanak az energiaár-támogatásokról. Téma lesz az otthonok hatékony fűtése és az energiaszámlák csökkentésének módjai, az energetikai fejlesztési lehetőségek, a fűtésszabályozás, az elektromos háztartási eszközök hatékony használata, a páralecsapódás elkerülésének módja. Ezenkívül személyre szabott tanácsadást adnak az energiatarifákkal, -számlákkal és -adósságokkal kapcsolatban.

A Libraries Connected nevű civil szervezet arra kéri a kormányt, hogy biztosítson az önkormányzatoknak többletforrást ahhoz, hogy a könyvtárak és egyéb kulturális intézmények „fűtött menedékül” szolgálhassanak a várhatóan egyre több rászoruló számára az őszi-téli hónapokban. A könyvtárak a szervezet tervei szerint a fűtött helyiségen kívül kényelmes fotelt, forró italt, meleg ruhát, továbbá a rezsi kezelésével kapcsolatos tanácsokat nyújtanának a lakosságnak, szociális szervezetek bevonásával.

A bristoli városi önkormányzat arra készül, hogy közösségi szervezetekkel együttműködve „barátságos terek hálózatát” nyitja meg a lakosság részére, ahol megmelegedhetnek, valamint közösségi kapcsolatokhoz és tanácsokhoz juthatnak az őszi-téli időszakban. A szolgáltatások magukban foglalják az elektronikus eszközök újratöltéséhez való hozzáférést, a wifi vagy a számítógépek használatát és az élelmiszer-ellátást.

Ugyanakkor az infláció és az energiaköltségek drasztikus emelkedése, a bérminimum várható növelése miatt milliárdos többletköltség nehezedik majd az önkormányzatok költségvetésére már ebben az évben is, ami 2024/25-ig tovább fog emelkedni. Emiatt minden valószínűség szerint felül kell vizsgálniuk elfogadott költségvetésüket, és mérsékelniük kell a helyi szolgáltatások finanszírozását.

Németország

A német kulturális miniszter, Claudia Roth július 21-én a szövetségi kancellárián beszélt az energiagazdálkodásról kulturális intézmények képviselői előtt. Augusztus 4-én, szintén a tárcavezető kezdeményezésére, a német tartományok minisztereinek találkozójára került sor, ahol a Szövetségi Hálózati Ügynökség (a villamosenergia-, a gáz-, a távközlési, a postai és a vasúti piac szabályozója) elnöke részvételével megvitatták, hogyan lehet energiamegtakarítást elérni a kulturális ellátás folyamatos biztosítása mellett. Kiemelték a szolidaritás és a takarékoskodás fontosságát. A levéltárak, múzeumok és könyvtárak a kritikus infrastruktúra részét képezik, ezért energiaellátásukat a gázvészhelyzeti tervben még a harmadik riasztási fokozatban is kiemelten kell kezelni. Fel kell készülni elektromos vészhelyzetekre is. Figyelembe kell venni a műemlék épületek felújításának (szigetelésének, napelemrendszer-telepítésének) korlátait, a kiállítások szervezésének munkálatait és költségeit, valamint hogy a műtárgyak állagmegóvásához stabil klimatikus viszonyok szükségesek. Az intézmények ezért egyedi energetikai vészhelyzeti tervet készítenek, amely lépésekre bontva tartalmazza, mikor és hol kell felfüggeszteni a klimatizálást, vagy mikor kell csökkenteni a nyitvatartási időt. Ami közös az intézkedésekben, az az éjszakai díszkivilágítás lekapcsolása, az izzók LED-esre cserélése, valamint a beállított fűtési hőmérséklet csökkentése. Vannak olyan intézmények, amelyek egyedi adottságaik miatt már elkészültek az energetikai korszerűsítéssel (megújuló energiaforrások, fűtési és hűtési rendszerek). A hosszú távon megtérülő energiahatékonysági felújítások azonban roppant költségigényesek, ezért az intézmények az elengedhetetlen spórolás mellett kormányzati segítségben, (EU-s) pályázati lehetőségekben bíznak.

Olaszország

A kormány szeptember 16-án kihirdetett energia-vészhelyzeti intézkedéscsomagjában 2022-re 40 millió eurós költségvetési előirányzatot különítenek el a kulturális ágazat intézményei (színházak, koncerttermek, mozik, múzeumok, könyvtárak, levéltárak, egyéb kulturális intézmények) energiaköltségének finanszírozására.

Egy újságcikk szerint nem az olaszországi kulturális intézmények lesznek azok, amelyek igazán megszorítják a nadrágszíjat, hiszen nem energiaintenzív ágazatról van szó: csak a világításon és a klimatizáláson tudnak spórolni. Az Emilia-Romagna régióban lévő Cesena város Biblioteca Malatestiana könyvtára műemlék épületben működik, így a külső szigetelése és a napelemek telepítése nem lehetséges. A könyvtár egy része nemrég felújításon esett át: már 2017-ben a gázfűtés fokozatos kiváltása mellett döntöttek, és elektromos vezérlésű hőszivattyús hűtő-fűtő rendszert építettek ki. Az épület másik részén a régi fűtési rendszert kondenzációs kazánokra cserélték. A világítás terén a spórolás egyetlen eszköze a hagyományos világítótestek LED-es lámpákra cserélése volt. Azt még nem tudni, csökkentik-e az esti nyitvatartási órákat a téli időszakban. A tervek szerint a város középületeiben a fűtést október 15-én indítják el (részlegesen, később teljesen az időjárási viszonyok függvényében), és a bölcsődék, óvodák, idősotthonok kivételével 19 fokra állítják be.

Lettország

A Lett Nemzeti Könyvtár a honlapja szerint energiatakarékossági és forrásoptimalizálási okokból október 1-jétől hetente csak négy napig tart nyitva.

Hollandia

Az energiahatékonyság szempontjából példamutató megoldás a tilburgi mozdonygyár könyvtárrá alakításakor alkalmazott innovatív hőszabályozási módszer. A Civic építészeti stúdió tervei alapján még a válság előtt épült hatalmas, 90×60 méteres alapterületű, legmagasabb pontján 30 méteres belmagasságú tér hőmérsékletének szabályozása eleinte sok fejtörést okozott a tervezőknek. A kivitelezés végül briliáns módon sikerült: az új klimatizálási rendszert úgy kalibrálták, hogy azokon a helyeken, ahol az emberek a leggyakrabban fordulnak meg, fűtött mikrozónákat hoznak létre – vagyis nem a teljes teret, hanem a mikrozónában tartózkodó embereket fűtik személyre szabott módon. Így az épület egyes részeit a valós igény szerint lehet fűteni, ezzel hatékonyan csökkentve az üzemeltetési költségeket.

Összeállította: Fazokas Eszter, Sághi Ilona, Szabó Piroska

Budapest, 2022. október 4.