A XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Könyvtáros Klubja keretében az MKE Jogi szekciójának közreműködésével szerveződött egy kerekasztal-beszélgetés, amelyen mind a kiadók, mind a könyvtárak képviseltették magukat. A beszélgetés résztvevői valamennyien érintettek voltak valamilyen formában az elektronikus úton terjesztett digitális könyvek forgalmazásában. A szervezők a következő címet adták a találkozónak: Félreértések helyett: könyvkiadók és könyvtárak párbeszéde a digitális könyvkiadásról és a szerzői jog aktuális kérdéseiről – az MKE Jogi Szekciója által meghívott kiadók, könyvtárosok és a társszervező Typotex Kiadó kerekasztal-beszélgetése.

A meghívót Sándor Gertrúd, a Jogi szekció elnöke küldte a KATALIST-re, a moderálást pedig Takács Dániel, a Budapesti Ügyvédi Kamara könyvtárának vezetője vállalta. Az asztal körül ült Kiséry István az Akadémiai Kiadótól, Bodó Balázs, a BME MOKK adjunktusa, dr. Bázing Zsuzsanna a Dialóg-Campus Kiadó igazgatója, Moldován István az OSZK osztályvezetője a Magyar Elektronikus Könyvtár képviselőjeként, Lévay Klára, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtárának vezetője, Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója, Zarnóczky Attila, a Novissima Kiadó ügyvezetője, dr. Horváth Sándor Domonkos jogász, a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatója, valamint dr. Amberg Eszter, a Könyvtári Intézet szerzői jogi kérdésekkel is foglalkozó munkatársa. A Typotex Kiadó vezetője, Votisky Zsuzsa nem vett részt közvetlenül a kerekasztal beszélgetésében.

Az egy órás időtartam nem adott lehetőséget a napirenden lévő számos téma körbejárására, azonban meglehetősen sok részkérdés merült föl az e-könyvekkel kapcsolatban, amelyek megvitatására több idő szükséges. A Könyvtári Intézet vezetője felajánlotta, hogy helyet ad a további beszélgetéseknek: legyen mindenkinek módja elmondani a saját álláspontját, véleményét.

Láthatóan forrong az e-könyv piac… a biztos pont a növekvő olvasói igény, az viszont már vitára ad okot, hogy az igények kielégítésében ki és hogyan vegyen részt.

Például:

• Mi a szerepe a könyvtárnak, amikor a kiadó még csak nem is terjesztőkön keresztül, hanem saját weboldalán kínálja az e-könyveket?
• Kell-e a könyvtárba is e-könyv?
• Gyengíti vagy erősíti egymást a két szereplő párhuzamos megjelenése?
• Beletartozik-e az elektronikus könyv az elektronikus köteles példányok körébe?
• Ha igen, hol gyűjtik, és hogyan szolgáltatják ezeket a könyvtárak? (Ne felejtsük el, hogy a szerzői jog védelme alá tartozó, önálló kiadványokról van szó, amelyeken a kiadónak szomszédos joga keletkezik.)
• Hány példányban kell „beszolgáltatni” és hány példányban lehet a könyvtárban az olvasó kezébe adni az e-könyveket?
• Egyáltalán hogyan ellenőrizhető, hogy egyidejűleg hányan olvassák/kölcsönzik ki a könyvtári elektronikus példányokat?
• Mi történik az elektronikus köteles példányokkal, milyen módon jutnak el az olvasókhoz?

Sokáig sorolhatók a beszélgetésen felmerült kérdések. Láthatóan még nem találtak rá a közös megoldásra, amelyet mind a kiadó, mind a könyvtár megfelelőnek tart saját szolgáltatása védelmében. Bizakodásra ad okot, hogy mindkét fél részéről érzékelhető a szándék a közös megoldás keresésére. Ehhez azonban mindkét oldalon szükség lesz kompromisszumkészségre is.