Hír

Szabó Piroska könyvismertetése

Space and collections earning their keep : transformation, technologies, retooling / ed. by Joseph Hafner and Diane Koen. – Berlin : De Gruyter Saur, cop. 2016. – VI, 209 p. : ill. ; 24 cm. – (IFLA publications ; 175.)
ISBN 978-3-11-046197-8

A helyhiány már az alexandriai könyvtárban is felütötte a fejét – a 20. század közepétől pedig becslések szerint 16 évente megduplázódott a szakkönyvtárak állománya. Ma azonban a megváltozott használói szokások és a fizikai mellett (helyett?) a digitális gyűjtemények ugrásszerű gyarapodása nem feltétlenül újabb és újabb raktárak építését, inkább szemléletváltást követelnek a gyűjteményközpontú könyvtártól a használóközpontú könyvtár felé. Ahogy a gyűjtemények elektronikussá válnak, új lehetőségek nyílnak meg a könyvtári terek használatára, hiszen apasztással, a gyűjtemény átrendezésével vagy külső raktárba helyezésével egyszerre kezelhető a helyhiány és a feleslegesség problémája. Eközben a 21. századi könyvtáraknak új szerepeket, új funkciókat kell felvenniük, a szó szoros értelmében teret kell adniuk a használóiknak, hogyha meg akarják tartani őket. A malmői könyvtár adatait használva: körülbelül csupán a látogatók egyharmada kölcsönöz, kétharmaduk más célra használja a könyvtárat. De mire? Ezt kell megértenünk és a használói igények elébe mennünk, hogy megújíthassuk a könyvtári tereket és gyűjteményeket.

A változó könyvtári terek kérdése már több mint egy évtizede foglalkoztatja a szakmát. 2014-ben az IFLA-kongresszus előtt a Könyvtári Épületek és Felszerelés Szekciója és a Szerzeményezés és Gyűjteményfejlesztés Szekciója kétnapos konferenciát szervezett Párizsban – ennek szerkesztett változatát tarthatja most kezében az olvasó. Az IFLA 175. kiadványaként 2016-ban megjelent, színes képekkel gazdagon illusztrált és számadatokat is közlő kötet 12 esettanulmányt és egy kerekasztal-beszélgetést tartalmaz, amelyek különböző könyvtárépítési, átépítési vagy átrendezési projekteket mutatnak be a világ minden tájáról.

A kötetben szereplő könyvtárak között több könyvtártípus is képviselteti magát. Míg a felsőoktatási könyvtárak csendes és „hangos” tanulótereket, csoportszobákat, oktatótermeket hoztak létre és a ritkán használt állományrészeknek külső tárolóraktárakat létesítettek, addig a közművelődési könyvtárak a használók igényeihez igazodva kortárs komplex művelődési intézményként és közösségi térként pozicionálták újra magukat, állományapasztással nyitva teret a használóknak. A kreativitásnak és kezdeményezőkészségnek itt nagy jelentősége van, hiszen az elkerülhetetlen funkcióváltásra számtalan megoldás, jó gyakorlat is elképzelhető. A kötet legérdekesebb fejezetei a különböző települési könyvtárak átépítési/átrendezési projektjeit ismertetik, és igazolják, hogy akár kisebb átalakításokkal milyen sokat ki lehet hozni egy addig átlagosan berendezett és közepes látogatottságú közkönyvtárból.

Az esettanulmányokban megírt tapasztalatok első kézből mutatják meg, hogyan lehetséges sikerre vinni a könyvtárak funkcióváltását, a használóközpontú könyvtár megvalósítását a tér és a gyűjtemény átstrukturálásával. Az olvasó haszonnal forgathatja ezt a kortárs trendeket áttekintő, gyakorlatias tanulmánygyűjteményt, amely kényszer (megszorítás) szülte átrendezéseket és nagy költségvetésű könyvtárépítési projekteket egyaránt bemutat Skandináviától Afrikáig. E széles merítés, illetve a mai könyvtárügy égető kérdéseit egységben látó szemlélet mindenképpen a könyv nagy erénye, amely így a könyvtárépítéssel és berendezéssel, illetve a gyűjteményszervezéssel foglalkozó kollégáknak és a könyvtárak stratégiáját meghatározó intézményvezetőknek és döntéshozóknak egyaránt ajánlható.
—————-
A könyvről részletes recenzió jelenik meg a Könyvtári Figyelő őszi különszámában, és kölcsönözhető Könyvtártudományi Szakkönyvtárban., jelzete: 3-15765
Az olvasóteremben a 6.4 S 84 alatt található.