Változások 2020. június 16-tól! Kérjük olvassa el a tájékoztatót.

Hír

Túl a horizonton – Beyond the Horizon online beszélgetéssorozat. Találkozás Marie Østergårddal

Az angliai Devon és Torbay könyvtári hálózatát fenntartó Libraries Unlimited (Határtalan könyvtárak) nevű szervezet az Eventbrite online konferenciaszervező cég felületén zoomos interaktív beszélgetéssorozatot indított. A Beyond the Horizon sorozat keretében a könyvtárügy öt úttörő alakjával folytatott interaktív beszélgetésbe lehet bekapcsolódni.

Az előzmény: interjú Erik Boekesteijnnel

2020. július 2-án Marie Østergård volt az online esemény vendége, aki a dániai Aarhusi Városi Könyvtár igazgatója 2017 óta, amikor is a város főkönyvtárát és 18 fiókkönyvtárát szervezetileg egyesítették. Az új központi könyvtár 2015-ben DOKK1 néven, tízéves tervezés után nyílt meg. A projektet Østergård vezette, aki közelebbről a közösségi kapcsolatokért felelt. A DOKK1 koncepciójának lényege, hogy teret adjon az embereknek: az alkotásnak (performatív tér), az élménynek (inspirációs tér), a felfedezésnek (tanulótér) és a részvételnek (találkozóhely). Mind a tervezés, mind a működtetés a közönség bevonásával folyt. A DOKK1 2016-ban az év közkönyvtára lett. Aarhusi munkája mellett Marie Østergård a könyvtáros közösségben a kétévente tartott Next Library nemzetközi konferencia szervezéséről is ismert.

 

Marie Østergård beszélgetőpartnere Stuart Hamilton volt, az ír kormányhivatal könyvtárfejlesztésért felelős vezetője. A központi téma természetesen a DOKK1 volt, amelyet Østergård leginkább „fedett főtérként” jellemzett: lényege, hogy helyszínként szolgáljon a lakosok találkozásához, akárcsak hajdan a települések főterei - amellett, hogy tudásközpontként hagyományos könyvtári funkciókat is ellát.

 

Az Aarhusi Városi Könyvtár a skandináv régió legnagyobb közkönyvtára, amely világszerte mintaként szolgál a közösségi funkció felé elmozduló könyvtárak számára. Nagy, lenyűgöző épületét nem a könyvek uralják, hanem az emberek. Ez különösen a nem európai országokból érkező látogatókat lepi meg, ahol a könyvtárnak ez a fajta felfogása nem megszokott. Østergård kiemelte, hogy nagyon sokféle tevékenység folyik egyszerre a DOKK1-ben, a hely szelleme mégis nyugodt, emellett szabadságot is sugároz, hiszen a látogató maga választhatja ki, milyen programba vagy tevékenységbe kapcsolódik be. A visszajelzések alapján ez a nyugodtságot sugárzó tér tetszik leginkább a külföldieknek is. 

 

A DOKK1 filozófiája az, hogy a könyvtár legyen közösségi csomópont (community hub). A cél a kompetenciabővítés, az élmények szerzése, a tanulás, az inspiráció. A másik fontos alapelv, amelyet már a tervezés során is érvényesítettek, és azóta is kiemelt fontosságú: a könyvtár legyen a lakosoké! Jórészt ők szervezik a programokat is, melyeknek a könyvtár csak teret ad. Ezáltal a polgárok valóban a sajátjuknak érzik a teret

 

A DOKK1 tíz évig tartó tervezésébe bevonták a politikusokat, a lakosokat és a könyvtárosokat egyaránt. A kirakósszerű folyamatba mindenki “befektette” a maga ötleteit és az energiáját. A tervezett könyvtár víziója így nem egyetlen ember vagy szakmai csoport elképzelését tükrözi. A projekt elején nem is volt határozott elképzelés arról, hogy mi legyen a végeredmény; folyamatosan zajló ötletgyűjtések, tanulmányutak eredményeképpen alakult ki a ma is látható koncepció. Egy korszerű könyvtár állandóan mozgásban, változásban van – tekintve, hogy egy tízéves folyamat végén adták át az aarhusi könyvtárat, ezzel már a tervezéskor is számolni kellett. Nem száz évre előre gondolkodtak tehát, hanem úgy, hogy akár másnap meg lehessen változtatni az épület egyes részleteit és funkcióit a felmerülő igények alapján. Ez a fajta tervezési folyamat úttörőnek számított, de éppen ezért a folyamat magában foglalta a kudarc lehetőségének luxusát is. A problémamegoldásra összpontosító (“mi lenne, ha…?” jellegű) ún. Design Thinking megközelítés rengeteg kísérletezéssel és számos kudarccal, ugyanakkor váratlan sikerekkel is együtt járt. Próbálkoztak, elbuktak, majd újrapróbálkoztak – lépésenként megoldva a felmerülő problémákat –, míg sikerült egy valóban működőképes modellt kialakítani.  Ma is minden aarhusi fiókkönyvtár csapatában vannak “Design Thinking Nagykövetek”, akik képviselik ezt a szemléletet, és folyamatosan új ötletek megvalósításán dolgoznak. Az aarhusi közkönyvtárak tehát most, 2020-ban is állandóan változnak, mozgásban vannak.

 

A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy mi lett a tanulsága a COVID-19 miatt kényszerbezárásnak, illetve mik voltak a távmunka tapasztalatai. Aarhusban május 18-án nyitottak ki újra; kezdetben csak könyveket visszahozni és újakat kölcsönözni lehetett. A könyvtárosok otthonléte alatt a mindennpi munka koordinációja nem volt egyszerű. Az egyik legfőbb kihívás egy ilyen helyzetben az, hogy hogyan legyenek a kollégák kreatívak, innovatívak otthon a gép előtt is, és hogyan lehet összefogni egy számos fiókkönyvtárból álló intézmény munkáját. Az aarhusi könyvtárosok számára megkönnyítette a helyzetet, hogy a könyvtárnak létezik egy, már évek óta kialakult víziója, melynek része az autonómiára és a részvételiségre építő szervezeti kultúra, amely lehetővé teszi, hogy mindenki képes legyen többféle feladatot önállóan ellátni és önálló döntéseket hozni. Például nem a főigazgató - vagy egy felelős vezető - tartja a kapcsolatot a különböző parnterszervezetekkel a rendezvényszervezéshez, hanem ez az egyes könyvtárosok feladat- és felelősségi körébe tartozik. Minden munkatárs osztozik a közös jövőképben, és önálló felelősséggel dolgozik a célok megvalósításért.

 

A bezárás alatt a fiókkönyvtárak közötti együttműködés sem volt mentes a problémáktól, mindenkinek meg kellett szoknia a kommunikáció digitális csatornáinak napi szintű használatát. A karanténidőszak legfőbb hozadéka, hogy a nagyobb, szervezetközi egyeztetések esetében nem ragaszkodnak a fizikai találkozókhoz, melyeknek megszervezése olykor nagy kihívást jelentett, mivel ritkán ért rá mindenki ugyanabban az időpontban. További tanulság volt, hogy mennyire nehéz elérni a leszakadó társadalmi rétegeket. Ehhez mindenképpen új partnerkapcsolatok kialakítására van szükség. 

 

Amit fontos megemlíteni, hogy a járványtól való félelem miatt a jövőben megcsappanhat a fizikai közelséghez szükséges bizalom és a rendezvények száma is, ami hatalmas fenyegetés a könyvtárak – kiváltképp egy közösségorientált könyvtár – számára. A májusi nyitás után bevezetett olyan szabályok, mint hogy a könyvtárosoknak plexifalakkal elválasztott pultok mögé kell visszaülniük, valamint tartani kell a 2 méteres távolságot, jelentősen megnehezítik a kommunikációt (a plexi miatt alig lehet hallani egymást) és a segítségnyújtást, pedig az aarhusi könyvtárnak továbbra is a közösségépítés a legfőbb célja! Programok, rendezvények nélkül ez nem megy, különösen, ha az emberek még félnek egymáshoz közel menni. Minden kolléga nehezményezi a mostani helyzetet, de bármikor jöhet egy újabb bezárás. Eddig félévenként átlagosan 1000 rendezvény volt a könyvtárban, a bezárás alatt/után pedig semennyi. Marie Østergård  szerint “B“-tervek kellenek, továbbá még több digitális szolgáltatás

 

Komoly dilemma, hogyan találjuk meg az egyensúlyt az áhított “közösségi csomópont”-könyvtár és a járványellenes szabályok betartása (a fertőzéstől való félelem, illetve az észszerű biztonság) között. Más szavakkal: a közösségi találkozóhely és a digitális tér ellentéte, problematikája most előtérbe került, és nagy kihívás elé állította a mai könyvtárakat.

 

Marie Østergård és a dán könyvtármodell képviselői szerint a könyvtár a viták, a társadalmi párbeszéd helyszíne, a kommunikációra pedig ma is nagy az igény. A vitáknak mindenképpen újra kell indulniuk, az emberek szomjazzák a diskurzus e módját és színterét.

 

A járványhelyzet aktuális kérdéseit követően a moderátor a Next Library konferencia jövője iránt érdeklődött. A Next Library konferenciát kétévente szokták megtartani Aarhusban, váltásban a Next Library Satellite egyéb helyszíneken megrendezett szakmai napjaival. Ez utóbbi rendezvény 2020-ban elmarad, így mindkét eseményre legközelebb 2021-ben kerül sor, a konferenciákat pedig online (is) fogják sugározni. Az egyik legégetőbb téma az lesz, hogy hogyan lehet közösséget építeni fizikai találkozás nélkül.

 

A beszélgetés zárásaként a nézők kérdezhettek. Az első kérdés az volt, hogyan lehet olyan nehéz időkben, mint például a koronavírus vagy a brit könyvtári rendszer válsága, motiválni a személyzetet. Marie Østergård válaszában elmondta, hogy Aarhusban mindenki vissza akart jönni a zárvatartás után. A DOKK1 gyakorlatát követve szerinte a legjobb motiváló eszköz a részvétel lehetősége valami új dolog létrehozásában. Muszáj kialakítani egy olyan munkakultúrát, ahol lehetőség adódik a kibontakozásra, a kísérletezésre. Ha minden munkafolyamatot szigorúan szabályoznak, ott meghal a kreativitás és a motiváció.

 

A következő kérdező arra volt kíváncsi, hogyan lehet "bevonzani" az embereket a könyvtárba. Østergård szerint a kihasználtság kulcsa az, hogy olyan alapszolgáltatásokat kell kialakítani, melyekre mindenkinek - kortól, nemtől, társadalmi státusztól, személyiségtől függetlenül - szüksége van. Ezenfelül hangsúlyozni kell: a könyvtár az embereké, egy olyan hely, ahol mindenki azt csinálhat, amihez kedve van. A használók olykor spontán találkozhatnak ismerősökkel, ami növeli a könyvtár népszerűségét, közösségi beágyazottságát, és kedvez új közösségek létrejöttének is. A közösségi teret úgy kell kialakítani, hogy egyértelműen azt jelezze a látogatónak: "idejöhetsz, ez a tiéd".

 

A következő kérdés a mentálisan sérült vagy drogfüggő emberekkel való kapcsolatokra vonatkozott. Østergård szerint a könyvtárosok szakértelme önmagában nem elegendő; fontos szerep hárul a specializált partnerszervezetekkel történő együttműködésre. Aarhusban például az utóbbi időszakban masszázs várta a hajléktalanokat a könyvtár teraszán szociális segítők közreműködésével.

 

A következő kérdező a művészetek könyvtári megjelenéséről és ehhez szükséges anyagi forrásokról érdeklődött. Marie Østergård kijelentette, hogy Aarhusban már a DOKK1 tervezésekor elhatározták, hogy nem lesznek múzeum vagy galéria. Nem fognak csak azért kiállítást rendezni, mert érkezik feléjük egy ilyen kérés; ha kiállítást szerveznek, ahhoz mindig valamilyen társadalmi vitának, interaktív foglalkozásnak vagy workshopnak kell kapcsolódnia. A központi könyvtárban tehát az egyéb típusú rendezvényekre összpontosítanak; esetenként a fiókkönyvtárak azonban népszerűsítik a helyi művészeket alkotásaik bemutatásával. 

 

Egy könyvtáros kolléga arra volt kíváncsi, a Design Thinking megvalósítható-e kevés pénzből. Erre a kérdésre a válasz határozott “igen”, hiszen Aarhusban a könyvtárosoknak a felmérések, interjúk készítése, a programok, szolgáltatások átszervezése, újragondolása a munkakörük része. Sokféle rendezvénytípussal kísérleteznek, sokféle közönség számára. Az kerül pénzbe, ha valamilyen építészeti újítás merül fel, vagy a bútorok és egyéb eszközök szorulnak cserére. 

 

Egy másik kolléga azt kérdezte Østergårdtól, hogy mit csinált volna másként. Az előadó szerint talán több open/urban office-t kellett volna kialakítani a könyvtárban, amelyeket a helyi startupok is használhattak volna, illetve “zöld” átriumot lehetett volna kialakítani az épületben. Utóbbi talán nem baj, hogy elmaradt, mert a klíma és az épület adottságai amúgy sem tennék könnyen lehetővé a nagy mértékű növényesítést. 

 

Erik Boekenstein, a beszélgetéssorozat előző főszereplője az iránt érdeklődött, hogy mi a Next Library konferencia titka. Marie Østergård szerint a lelkesedés, illetve az, hogy a könyvtáros közösség a magáénak érzi a rendezvényt, az emberek beleszólhatnak abba is, hogy milyen témák kerüljenek terítékre. A középpontban az ötletek megosztása áll, valamint a hibák tapasztalatainak átadása, amelyek tanulságaiból mindenki profitálhat. 

 

A következő kérdés a kommunikáció problémakörének és a siker “mérésének” titkait feszegette.  Østergård szerint a kommunikáció nem könnyű feladat: sok embert, sokféle platformon kell megszólítani. Állandóan igyekeznek növelni a programok és az együttműködések számát, fontos a jó partnerkapcsolati stratégia. Aarhusban eleve sikeresként jelent meg az újonnan átadott DOKK1 a köztudatban, így könnyebb dolguk volt a fenntartó felé való kommunikáció terén. A mérés során elsősorban a programok számát és a résztvevők számát figyelik. A kölcsönzések száma már nem érdekes; az a lényeg, hány embert tud a könyvtár megszólítani, elérni. Ehhez kapcsolódóan találták ki azt, hogy a könyvtár sikerességét a használói “sztorikkal” mutassák be az Instagram hashtagjein keresztül. Az emberek képi formában megragadott történetei tükrözik mindazt, amit a könyvtár képvisel, és aminek otthont ad. Ezek a “sztorik” kivetítőn is megjelennek a DOKK1 könyvtárban

 

Végezetül felmerült, mit tehetnek a könyvtárakat összefogó szervezetek. Marie Østergård szerint azt kell hirdetniük, hogy a könyvtárak mennyire fontosak, sőt elengedhetetlenek az emberek számára, különösen válság idején. A könyvtár brandjének megváltoztatásáért is sokat tehetnek: ez a brand legyen a könyv helyett az ember! A könyvtárak egyedül keveset tudnak elérni, minél több kapcsolatra és partnerszervezetre van szükségük a fejlődéshez - a könyvtáros egyesületek, szakmai szervezetek ebben is tudnak segíteni. 

 

A beszélgetéssorozat 2020. július 9-én folytatódik David Lankes, a Dél-karolinai Egyetem Könyvtártudományi Karának igazgatója, valamint Sue Williamson, az angol Könyvtárak a Művészetekért Tanács elnökének részvételével.

 

Zárásul néhány vonatkozó szakirodalomra hívjuk fel a figyelmet a HUMANUS adatbázis referátumaiból válogatva:

A világ legboldogabb könyvtárai / Istók Anna In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. – 65. (2018) 4., p. 238-244. : ill., 8 fotó

Dokk1 : la co-creazione come nuovo metodo di lavoro in biblioteca / Sidsel Bech-Petersen In: AIB studi. – 56. (2016) 3.

Die offene Bücherei in Dänemark / Claudia Knauer In: Bibliotheks-forum Bayern. – 10. (2016) 2., p. 120-123.

Die Bibliothek als innovative Bürgerplattform : mit dem spektakulären Neubau Dokk1 vollzieht die dänische Stadtbibliothek Aarhus einen Paradigmenwechsel : der Fokus liegt nun auf Menschen statt auf Medien / Knud Schulz In: BuB. – 67. (2015) 4., p. 206-210.

Urban Mediaspace Aarhus / Rolf Hapel In: Bibliothek. – 34. (2010) 3., p. 331-336.

Mindspot partners up / Louise Overgaard In: Scandinavian public library quarterly. – 43. (2010) 3., p. 11-13.

 

Készítették:  

 

Szabó Piroska és Bódog András (Könyvtártudományi Szakkönyvtár)

Share

 

Kapcsolat

Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: OSZK KI KSZK, 1827 Budapest

Tel: +36 1 224-3725

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.