Hír

Túl a horizonton – Beyond the Horizon online beszélgetéssorozat. Találkozás Erik Boekesteijnnel

Az angliai Devon és Torbay könyvtári hálózatát fenntartó Libraries Unlimited (Korlátlan könyvtárak) nevű szervezet az Eventbrite online konferenciaszervező cég felületén zoomos interaktív beszélgetéssorozatot indított. A Beyond the Horizon sorozat keretében a könyvtárügy öt úttörő alakjával folytatott interaktív beszélgetésbe lehet bekapcsolódni. A második eseményre 2020. június 25-én került sor. 
 
 
A sorozat vendége a holland Erik Boekesteijn volt, aki jelenleg a Holland Nemzeti Könyvtár főtanácsadója, a chesteri Storyhouse igazgatótanácsának tagja, valamint a Steijn&Tonijn gyermekkönyvkiadó társtulajdonosa. A pályáját zenei könyvtárosként kezdő szakember mára a könyvtári innováció, kommunikáció és marketing szaktekintélyeként ismert. 2006 és 2008 között a DOK Spettert szervezet tagjaként könyvtári nyári tábort szervezett 8-12 éves gyerekek számára, divat, játék, zene és művészet tematikával. Ezután bekapcsolódott delfti DOK Library Concept Center tudományos és innovációs részlegének munkájába; 2009-ben tiszteletbeli Mover and Shaker címben részesült a Library Journal jóvoltából. 2010-ben megalapította Shanachie Media nevű webkettes vállalatát, amely elsőként készített hetente jelentkező, könyvtárakkal foglalkozó globális internetes műsort This Week in Libraries címmel, bemutatva könyvtári jó gyakorlatokat a világ számos tájáról. Később elindította Doklab nevű vállalkozását, melynek célja, hogy tanácsokat adjon a közgyűjteményeknek a szolgáltatásfejlesztéshez és a megújuláshoz. Boekesteijn személyes utazásait, tapasztalatgyűjtését több könyv is dokumentálja: kollégáival az Amerikai Egyesült Államokban tett útjáról számol be a 2008-ban megjelent ShanachieTour: A Library Road Trip Across America, a 2015-ben megjelent Libraries Change Lives: Public Libraries 2020 European Tour (kölcsönözhető a KSZK gyűjteményéből!) pedig egy EU-s együttműködés keretében, 15 EU tagországban tett körút tapasztalatait adja közre, melynek során többek között az volt a céljuk, hogy megmutassák a politikusoknak, mit tesznek a könyvtárak a társadalomért. 2015-ben Erik Boekesteijnt Hollandia legjobb könyvtárosának választották, majd számos holland könyvtár – végül a nemzeti könyvtár – alkalmazta marketing- és kommunikációs tanácsadóként. Önmeghatározása szerint “kalóz és globális könyvtári motivátor”. A beszélgetés moderátora a brit könyvtárszakmai szervezet, a CILIP (Chartered Institute of Library and Information Professionals) elnöke, Nick Poole volt. 
 
Az interjúban Boekesteijn változatos pályájáról mesélt: egész életében könyvtárakkal és könyvtáraknak dolgozott. Több projektet is felelevenített (név szerint említve például a Public Libraries 2030 programot, és az azt vezető Ilona Kish-t), és kiemelte, hogy ma a könyvtárak mottója a történetek őrzése és közvetítése, megosztása lehet. Ezzel a küldetéssel a könyvtáraknak mindig lesz jövője, de innováció nélkül meghalnak. 
 
A történetek, az innováció, a közösségközpontú könyvtár, a párbeszéd és a nyitott könyvtár (open library) voltak a Boekesteijnnel való beszélgetés vezérfonalai. A szakértő nem győzte hangsúlyozni, hogy a változáshoz meg kell teremteni az innováció kultúráját, de az ötleteknek termékeny talajra, pénzre és időre van szükségük. Példaként említette, hogy ha a makerspace-t szeretnénk népszerűsíteni a környékünk iskoláiban, erre nem elég heti 4 órányi időt szorítani, ahogy a könyvtári marketing sem oldható meg más feladatok mellett, mert egy teljes munkaidős állást kíván. Boekesteijn tanácsa, hogy építsük ki a szakemberek hálózatát, és ha valami nem megy saját erőből, vegyünk fel rá szakembert! A könyvtárosok többsége tart az innovációtól, mivel mindig vannak aktuális feladatok, amiket el kell végezni. Ám a változtatásokat nem a jövőben, hanem a jelenben kell elkezdeni. Ne várjunk egy ideális pillanatra: ha változtatni kell, akkor most jött el az idő. Nézzünk körül, tájékozódjunk, mások mit csinálnak, hogyan reagálnak a kihívásokra. A könyvtárak hagyományos erőssége az információszolgáltatás, de sajnos nem vagyunk jók az emberek meghallgatásában. Empátiára van szükség, amit azonban tetteknek kell követnie! Sommásan megfogalmazva: „ott kell lenni, kint kell lenni”. Általánosságban kijelenthető, hogy tanulni kell a hibákból, merni kell kockázatot vállalni, és nem szabad sajnálni a befektetett energiát az innovációtól. A Doklab vállalkozás Extreme library makeover nevű, számos könyvtár átalakulását segítő programjának tapasztalata, hogy a projektekben sokszor nehezen indult a közös munka, a könyvtárosok tanácstalanok voltak. Egy kósza ötlet nem elég: tudni kell, mire van szükségünk. Ha van egy ötletünk, akkor magunknak kell dolgoznunk a megvalósításán, olykor túlórában, minden tudást mozgósítva. Ha be tudjuk indítani és működik, akkor pénzt is fognak adni rá a fenntartók. 
 
A jelenre reflektálva Boekesteijn leszögezte: remek, hogy nő az online szolgáltatások köre, ám ezzel párhuzamosan a könyvtárak egyre több digitális bennszülöttet elveszíthetnek. Még nagyobb veszély a társadalmakban húzódó digitális szakadék, nem mindenki jut ugyanis saját számítógéphez vagy okoseszközhöz. Az “elveszett gyerekek”, a távmunkában és/vagy az online oktatásban részt vevők egyre bővülő köre számára pedig a könyvtár nyújthat segítséget, részben az eszközök (tabletek, routerek) kölcsönzésével, részben a könyvtár fizikai tereinek rendelkezésre bocsátásával, lehetőleg a nap 24 órájában. Jó példa Calais-ből a szállítható “dobozkönyvtár”, amely IT-eszközöket, könyveket és egyéb felszereléseket juttat el különböző otthonokba, ifjúsági vagy szociális központokba. De a könyvtárépületek egy részét is “fel kell szabadítani”, és át kell engedni a használóknak. Az emberek élethelyzetei rendkívül sokfélék lehetnek (pl. tanulás kisgyermek nevelése mellett), a könyvtár pedig egy biztos információs pont és találkozási hely lehet ezen igények kielégítésére. Az optimista Boekesteijn szerint a koronavírus-járvány is rávilágított a könyvtárak fizikai épületeinek fontosságára: az a tapasztalat, hogy az emberek vissza akarnak jönni, és szükségük van a könyvtári szolgáltatásokra. A könyvtárak elengedhetetlenek a közösségek életében, ehhez azonban a könyvtáraknak is a lehető legjobb szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a közösségeiknek. A nyitott könyvtár (személyzet nélküli könyvtár) egyre elterjedtebb a világon, ez pedig a koronavírus-járvány esetén is hasznos lehet: az olvasójeggyel való automatizált belépést rögzíti a rendszer, így nyomon követhető, kik és mikor jártak a könyvtárban. 
 
A sokszínűség és a társadalmi párbeszéd a könyvtárak alapértékeinek számítanak. A párbeszéd akkor előremutató, ha nem mindig ugyanaz a néhány tucat ember vesz részt benne, sőt, a digitális szolgáltatások/tartalmak is akkor jók, ha párbeszédet indítanak el. Ehhez kapcsolódik a „slow news” (lassú hírfogyasztás) koncepciója: az embereknek időre van szükségük, hogy megemésszék, értelmezzék és egymással megvitassák a híreket. 
 
Az interjú végén a kollégák kérdéseket tehettek fel az előadónak. Arra a kérdésre, hogy mi volt a leginnovatívabb könyvtár, amit eddig látott, Boekesteijn a Chester Storyhouse-t említette, ami egy színházat, mozit, kávézót és könyvtárat egyesítő hibrid intézmény. Az ehhez hasonló, egyre gyakoribbá váló komplex épületeket/intézményeket több szervezet partnerségben működteti. A másik könyvtár, amit a szakember kiemelt, a sydneyi Green Square Library volt, elsősorban az újszerű építészeti megoldások miatt. 
 
Arra a kérdésre, hogy mi a teendő akkor, ha a fenntartó nem ad pénzt innovációra, éppen az alacsony szolgáltatási színvonalra/igényre vagy a koronavírusra hivatkozva, Boekesteijn azt a választ adta, hogy ez esetben nemzetközi szervezetek finanszírozása, külső partnerkapcsolatok építése lehet a megoldás. Úgy kell menni a fenntartóhoz, hogy valamennyi pénzt már tudunk „hozni”. Akár önkéntesek útján is, de segíteni kell a rászorulókat. 
 
Az még a jövő zenéje, hogy merre mozdul el a könyvtári innováció a COVID-19 után. Annyi bizonyos, hogy az embereknek fontos a fizikai kontaktus, a fizikai könyvtárépületek elengedhetetlenek lesznek a jövőben is. Ami a digitális tartalmakat, szolgáltatásokat illeti: kétségkívül nagy tere van még a fejlődésnek. De ezek esetében is az a legfontosabb, hogy valós igényeket szolgáljanak ki, és hogy párbeszédet indítsanak
 
Utolsó kérdésként felmerült, hogy könyvtárosként hogyan legyünk jobb hallgatóság. Boekesteijn szerint ne csak a könyvtárat már használókra figyeljünk, hanem építsünk kapcsolatokat a közösség szélesebb rétegeivel. Emellett természetesen hívogató térre és hívogató programokra van szükség. Végül szorgalmazzuk, hogy külső szereplők (akár tizenévesek) szervezzenek rendezvényeket a könyvtárban – így a partnerkapcsolataink is bővülni fognak, és a sokféle nézőpontnak otthont adva a könyvtár valódi társadalmi párbeszéd helyszínévé válik. 
 
A beszélgetéssorozat 2020. július 2-án folytatódik Marie Østergård, a dániai Aarhus közkönyvtári hálózatának igazgatója, valamint Stuart Hamilton, az ír kormányhivatal könyvtárfejlesztésért felelős vezetője részvételével. 
 
Készítették:  
 
Szabó Piroska és Bódog András (Könyvtártudományi Szakkönyvtár)  
Share

További oldalak

 

Kapcsolat

Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: 1276 Budapest, Pf. 1205

Tel: +36 1 224-3725

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.