Hír

Ez a bejegyzés egy kétrészes blogsorozat második része.

A blogbejegyzés-sorozat első részében az elképzelések kerültek bemutatásra, és hogy a Szingapúri Nemzeti Egyetem (National University of Singapore, NUS) Könyvtárai hogyan mozdítják elő a társadalmi és kulturális fenntarthatóságot a zöldprogramok és a zölderőforrások révén. A második részben a fizikai és digitális területekre összpontosítanak: megvizsgálják, hogyan segítik zöldlétesítményeik és zöldinnovációik egy fenntarthatóbb tanulási környezet megteremtését, miközben kiemelik folyamatos erőfeszítéseiket és az eddig levont tanulságokat.

 

 

Szingapúr trópusi éghajlatán, ahol a magas hőmérséklet és páratartalom miatt a légkondicionálás elengedhetetlen a komfortérzethez, az NUS Könyvtárai azzal a kihívással néznek szembe, hogy egyensúlyt teremtsenek a hatékony hűtés és a fenntartható gyakorlatok között. Innovatív infrastrukturális megoldásokat (SDG9) integráltak, amelyek jelentősen csökkentik a hő- és energiafelhasználást (SDG12), miközben továbbra is kényelmes tanulási környezetet biztosítanak.

 

E cél elérése érdekében az NUS Könyvtárai jelentős lépéseket tettek a könyvtárépületek korszerűsítése és felújítása terén, amivel 2019-ben és 2022-ben is elnyerték a BCA Green Mark Platinum minősítést. A BCA Green Mark rendszer vált Szingapúr első zöldépületi mestertervének alapjává, kijelölve a fenntartható fejlődés irányát. A fő cél az volt, hogy ösztönözze, lehetővé tegye és bevonja az iparágat a környezettudatosabb építési gyakorlatok alkalmazásába.

 

A Központi Könyvtár egyik fő művészeti installációjaként létrehozott BookBridge egy innovatív könyvespolc, amely trópusi, tömbösített fatartóból (MET – Mass Engineered Timber) készült. Ez egy megújuló és fenntartható anyag, amelyet előszeretettel alkalmaznak a modern építészetben.

 

A nemzeti fenntarthatósági törekvésekkel összhangban számos kezdeményezést emeltek ki, köztük egy 3D virtuális túrát, amely az MSL falfestményét mutatja be. Ez a falfestmény a kar örökségét szemlélteti az oktatási és kutatási területeken, különös tekintettel a dekarbonizációra, a városi gazdálkodásra és a biológiai tudományok fejlődésére. A BookBridge projekt, amely a National University of Singapore Építészeti Tanszékének professzorával, Shinya Okudával együttműködésben valósult meg, fenntartható trópusi tömbösített fatartót (MET) használ a könyvespolcokhoz. Ez a kezdeményezés a könyvtár azon küldetésének ikonikus szimbólumává vált, hogy hidat képezzen a múlt és a jelen tudása között.

A további kezdeményezés közé tartozik a térkialakítás változtatása az energiatakarékosság érdekében: a hőmérséklet-szabályozás optimalizálása egyenletes légkondicionálással, a természetes fény maximalizálása üvegfelületekkel, a növényzet integrálása, valamint ventilátorok használata az átriumban a munkaidő utáni hűvösebb időszakokban.

 

 

Ahogy az egyetemek és a tudományos könyvtárak feltartóztathatatlanul átállnak a digitális platformokra és forrásokra, szem előtt kell tartani egy fontos összefüggést. Bár a digitális megoldások fenntartható alternatívát kínálnak a papíralapú tananyagokkal szemben – ezáltal csökkentve az erdőirtások szükségességét –, saját ökológiai lábnyommal is rendelkeznek. Ilyen például a mesterséges intelligencia eszközök és az informatikai szerverinfrastruktúra megnövekedett energiafogyasztása. Miközben tartani kell a lépést a legújabb forrásformátumokkal, ezt felelősségteljesen kell tenni, anélkül, hogy veszélyeztetnénk a hosszú távú környezeti, társadalmi és gazdasági jólétet.

 

Hogyan is valósítják meg mindezt? 

 

Először is, támogatják a fenntarthatóságot szolgáló digitalizációt, például digitális eszközök használatával a környezetvédelmi célok elérése érdekében (SDG 9). Ennek jegyében együttműködnek az egyetemi kampusz infrastruktúrájával, napelemes rendszereket telepítenek könyvtáraik tetőszerkezetére, ezzel hasznosítva a napenergiát és csökkentve az összkibocsátott ökológiai lábnyomot.

 

Másodszor, a könyvtár fenntartható digitalizációt valósít meg például azzal, hogy a fűtési problémák és az áramfogyasztás miatt karbantartása költséges, nem hatékony helyi szervereket felhőalapú szerverekre migrálja. Ez nemcsak pénzügyi megtakarítást eredményezett, hanem a környezetre gyakorolt hatást is csökkentette.

 

További információk a következő linken érhetők el: Green Digital and Innovation

 

 

A közösség számára fenntartható könyvtárak kialakítása iránti elkötelezettségünk bemutatására 2025 májusában elindították az NUS Könyvtárak fenntarthatósági weboldalát. Ez a dedikált online platform központi forrásként szolgál az NUS Könyvtáraiban zajló fenntarthatósági tevékenységekhez. Bemutatja alapvető zöldkezdeményezéseiket, erőforrásaikat és együttműködéseiket, amelyek támogatják fenntarthatósági törekvéseiket. Fókuszterületeik: a zöldkönyvtárak, a zölderőforrások, a zöldprogramok, valamint a zöld digitális és innovációs kezdeményezések.

 

A weboldal útmutatóként is szolgál arra vonatkozóan, hogyan kapcsolódhatnak be a hallgatók, a munkatársak és a partnerek ezekbe a folyamatokba. Azzal, hogy fenntarthatósági útjukat láthatóvá és elérhetővé teszik, céljuk a közös cselekvés ösztönzése, valamint vezető szerepük megerősítése a fenntartható könyvtári gyakorlatok előmozdításában a tudományos közösségen belül és kívül egyaránt.

 

 

A fenti beszámoló gondolatébresztőként szolgált arra vonatkozóan, miként integrálható a fenntarthatóság az alapvető küldetésbe. A szélesebb körű célkitűzésekhez való igazodás, az örökség megőrzése, a zöldépítészet, a digitális innováció befogadása és a közösségi szerepvállalás ösztönzése mind kulcsfontosságú elemei egy olyan könyvtár létrehozásának, amely készen áll az innovációra – méghozzá felelősségteljes módon, felkészülve a holnap kihívásaira.

 

Ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy az erőfeszítések nem korlátlanok. Például, miközben a zöldprogramkínálat és az erőforrások a társadalmi és kulturális fenntarthatóság előmozdítását szolgálják, az ezekkel járó tevékenységek akaratlanul is növelhetik a könyvtár teljes ökológiai lábnyomát. Hasonlóképpen, bár a digitális innovációk megoldást kínálhatnak számos fenntarthatósági kihívásra, a megnövekedett szerverterhelés és hűtési igény miatt magasabb energiafogyasztáshoz, sőt, bizonyos esetekben akár nagyobb szén-dioxid-kibocsátáshoz is vezethetnek.

 

Ezeket a kihívásokat felismerve lehetőség van arra, hogy hatékonyabb módszereket alkalmazzunk a szén-dioxid-kibocsátás számítására, hogy jobban megértsük tevékenységünk környezeti hatását. Ugyanakkor nyitottnak és proaktívnak kell maradni az egyes fenntarthatósági pillérek alternatív megközelítéseinek feltárásában, hogy a stratégiák továbbra is fejlődjenek az új kihívásokra reagálva. Jó gyakorlatok kritikus vizsgálatával és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséggel törekedhetünk egy valóban fenntarthatóbb könyvtárra a jövőben.

 

Forrás: Four Green Pillars for Academic Libraries: NUS Libraries’ Sustainability Journey (Part 2: Green Libraries and Innovations) – IFLA

A kép forrása: IFLA