Hír

Ez a bejegyzés egy kétrészes blogsorozat első része, amely az első két pillért, a zöldprogramokat és a zölderőforrásokat tekinti át.

 

A fenntarthatóság egyre nagyobb jelentőségre tett szert a globális közgondolkodásban, köszönhetően a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válásának, amihez a zöldtechnológiák robbanásszerű fejlődése és a megújuló energiára való folyamatos átállás társult. Nem meglepő tehát, hogy a fenntarthatóság világszerte a könyvtárak és a könyvtárosok egyik legfontosabb prioritásává vált, miközben új szerepeket vállalnak – a környezeti felelősségvállalás előmozdítását, a kulturális örökség megőrzését és a digitális innovációk alkalmazását. 

 

A bejegyzések a Szingapúri Nemzeti Egyetem (National University of Singapore, NUS) Könyvtárának azon tevékenységeiről számolnak be, hogy miként építették be a fenntarthatóságot a könyvtári munka minden területére, a gyűjteményeiktől kezdve az épületeiken át, és azon is túl.

 

 

Egy olyan világban, amely példátlan környezeti és társadalmi kihívásokkal néz szembe, szükség van arra, hogy a tudományos intézmények síkra szálljanak az információhoz való hozzáférés, valamint a tudás felelős gondozása és a fenntarthatóság érdekében való cselekvés mellett. A NUS Könyvtára úgy véli, hogy a tudományos könyvtárak kulcsszerepet játszanak a fenntarthatóság felgyorsításában az oktatás, a tanulás és a kutatás terén.

 

A tudásforrások és tudáshálózatok őrzőiként közösségeiket össze tudják kötni összehangolt információkkal, tudáshálózatokkal és platformokkal. Egyedülálló helyzetük azt is lehetővé teszi számukra, hogy összekössék közösségeiket a releváns és aktuális információkkal, valamint egyedi gyűjteményeiken keresztül hozzáférést biztosítsanak a történelemhez és a kultúrához, így sikeresek lehetnek kutatásaikban, miközben erősödik a globális közösséghez való kapcsolódásuk érzése.

 

Ezen túlmenően úgy tekintenek magunkra, mint a tanulási közösségek támogatóira, akik fenntartható oktatási forrásokat, innovációkat és partnerségeket biztosítanak, előmozdítják az oktatást és a kutatást, miközben megőrzik az örökséget és csökkentik a környezeti hatást egy fenntartható jövő érdekében. Mindezt szem előtt tartva indultak el a fenntarthatóság útján.

 

 

A NUS Könyvtárának fenntarthatósági törekvései globális, nemzeti és intézményi fenntarthatósági törekvésekre épülnek, és azokhoz szorosan igazodnak. Globális szinten az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 2030-as menetrendje és annak 17 fenntartható fejlesztési célja ad iránymutatást. Nemzeti szinten a Szingapúr Zöld Terv 2030 (Singapore Green Plan 2030) ösztönzi a fenntartható életmódot és fejlődést. Intézményi szinten igazodnak az egyetem kötelezettségvállalásához, miszerint 2030-ra karbonsemleges kampuszt hoznak létre, ami összhangban áll Szingapúr nemzeti fenntartható fejlődési programjával. Végül ipariági szinten olyan kiadványok nyújtanak útmutatást, mint az „IFLA Irányelvek a zöld és fenntartható könyvtárak számára” (IFLA Guidelines for Green and Sustainable Libraries), amelyek iránymutatást adnak a könyvtárak számára világszerte a környezeti, kulturális és társadalmi fenntarthatóság átfogó támogatásához.

 

 

Fenntarthatósági fókuszterületeik kidolgozása során a létesítmények, az erőforrások, a hálózatok és a partnerségek terén meglévő erősségeikre, valamint a technológiai platformokkal kapcsolatos szakértelmükre összpontosítottak. Ezeket a fenntarthatóság négy fókuszterületében – vagy Zöldpillérében – lehet összegezni: (1) Zöldprogramok, (2) Zölderőforrások, (3) Zöldlétesítmények és (4) Zöldinnovációk.

 

 

Szingapúr világszerte „kertvárosként” ismert, ahol a városi tájkép trópusi növény- és állatvilággal él együtt. Hasonlóképpen, a NUS büszke arra, hogy minden értelemben nagyon „zöld” kampusz – a Kent Ridge buja növényzetének közepén fekszik, és emellett átfogó fenntarthatósági keretrendszerrel is rendelkezik. Azonban az előadások és a beadandó feladatok közötti rohanásban könnyű figyelmen kívül hagyni a kampusz ezen aspektusát. Ez egy egyszerű, de mélyreható felismerést váltott ki: gazdagok zöld növényzetben, de szegények a fenntarthatóság szempontjából betöltött jelentőségük tudatosságában. Ezért a NUS könyvtárai aktívan kerestek partnereket és együttműködőket, hogy segítsenek növelni a zöld növényzet láthatóságát a kampuszon (és azon kívül), és felhívják a figyelmet a biológiai sokféleség fontosságára a fenntarthatóságban.

 

Ennek érdekében együttműködve kutatókkal, tanszékekkel és szervezetekkel, számos eseményt és tevékenységet szerveznek a jó egészség és a jólét (3. SDG), valamint a minőségi oktatás (4. SDG) előmozdítása érdekében. Az egyik ilyen esemény dr. Amy Choong, a szenvedélyes botanikai szakértő és a környezeti felelősségvállalás elkötelezett híve „Are Plants Our Savior?” (A növények a megmentőink?) előadása volt. Egy másik, a „Heartland Market” egy diákok által vezetett projekt, amelyet a NUS könyvtárosai szorosan mentoráltak, és amely összehozta a helyi termelőket, a szabályozó hatóságokat és a fogyasztókat, hogy megvitassák a fenntartható mezőgazdaságot és az élelmezésbiztonságot. Ennél az eseménynél aktívan együttműködtek a diákokkal annak érdekében is, hogy bevonják a különböző minisztériumok – mint például az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Parkok Igazgatósága – képviselőit, beleértve a tanárokat is. A Központi Könyvtárban található 360imx technológiát kihasználva, a NUS Földrajz Tanszéke és a NUS Könyvtár Tech Central csapata közötti együttműködésben fejlesztették ki a díjnyertes „Roots to Reefs 360” (Gyökerektől a zátonyokig 360) projektet. Ez a kezdeményezés magával ragadó, 360 fokos élményt kínál a résztvevőknek, amely Délkelet-Ázsia változatos trópusi ökoszisztémáit tárja fel.

 

A közösséget összekötő környezeti wellnessesemények mellett figyelmet fordítanak munkatársaik és hallgatóik jólétére is, valamint más közösségi partnerekkel is együttműködnek (digitális jólét, mentális egészség javítása, önápolás, személyes igényekre hangolódás és feltöltődés szükségességének felismerése).

 

Ezek az események és tevékenységek együttesen arra ösztönözték a közönséget, hogy mélyítsék ismereteiket és tegyenek érdemi lépéseket a természetvédelem és a közösség által vezetett természetvédelmi erőfeszítések elősegítése érdekében.

 

 

Tudományos könyvtárként, mint intézményi és kulturális emlékezet őrzői, hozzáférést biztosítanak a történelemhez és kultúrához (11. SDG). Az információhoz és tudáshoz való hozzáférés támogatja a befogadó oktatást (4. SDG). Ez csak partnerekkel együtt megvalósítható. A fenntarthatóság alapelveit beleszővik gyűjteményeikbe azáltal, hogy a gyarapítást és a megőrzést a különböző kultúrák megőrzésének céljával végzik. Ezt 5 fő területen keresztül valósítják meg:

 

Különgyűjtemények fejlesztése

Digitális megőrzés

Az egyetemi tanterv kiegészítése

Kutatási projektek és megkeresések előmozdítása

NUS archívumok

NUS örökségvédelmi projektek

 

Egy közelmúltbeli példa erre a „Közös vizek: Szingapúr és Sulawesi tengeri öröksége” című szeminárium, amelynek célja a gyűjtemény bemutatása, kulturális jelentőségének megvitatása, valamint a bugis és makasszari közösségekről szóló tudományos kutatások népszerűsítése volt. A gyűjtemény büszkesége a Daeng Paduppa kézirat, egy kétszáz éves dokumentum, amely fényt derít a tengerész bugis-makasszariak és a premodern Szingapúr közötti történelmi és kereskedelmi kapcsolatokra.

 

A Délkelet-ázsiai Biodiverzitás Könyvtár (Biodiversity Library of Southeast Asia) az örökségvédelem és a kulturális fenntarthatóság érdekében kötött partnerség egy másik kulcsfontosságú példája. Az NUS Könyvtára és a Lee Kong Chian Természettudományi Múzeum által közösen fenntartott gyűjtemény az egykori Raffles Könyvtár és Múzeum (1874–1960) gyűjteményeire épül. A könyvtárból származó ritka kiadványokat a NUS Könyvtára megőrzi és digitalizálja, nyílt hozzáférést biztosítva a további tanuláshoz és kutatáshoz. A gyűjtemény elérésének és hatásának kiterjesztése érdekében biodiverzitással kapcsolatos előadásokat és ismeretterjesztő eseményeket is szerveznek, hogy növeljék a nyilvánosság érdeklődését Délkelet-Ázsia természettörténete és természetvédelme iránt.

 

Megőrzött gyűjteményeik kulcsfontosságú források az Alapképzéses Kutatói Könyvtári Ösztöndíj (Undergraduate Research Library Fellowship) programban, amely lehetőséget kínál az alapképzésben részt vevő hallgatóknak arra, hogy könyvtárosok mentorálása mellett használják a könyvtár gyűjteményét javasolt kutatási témáik kidolgozásához. Ez a szoros együttműködés lehetővé teszi mind a könyvtárosok, mind a hallgatók számára, hogy elmélyítsék tudásukat a kutatási folyamatokról és a könyvtár forrásairól.

 

További információk a könyvtárral kapcsolatban a következő linken érhető el: Digital Gems | Home

 

Forrás: Four Green Pillars for Academic Libraries: NUS Libraries’ Sustainability Journey (Part 1: Green Programming and Green Resources) – IFLA

A kép forrása: IFLA